Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

1959. január 4. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 7 Megtört a Jég Kurdon, egy hét alatt 19 tekintélyes középparaszt kérte felvételét a termelőszövetkezetbe — Hajdanában engem tartottak a kurdiak az egyik legmódosabb parasztnak a községben. A felsza­badulás előtt harminc hold földet mondtam a magaménak. Ennek egyik részét már jó régen ön­ként ajánlottam fel az állami gaz daságnak, a megmaradt 10 hold­dal pedig 1957-ben beléptem a szövetkezetbe. Ezt a 10 holdat az elmúlt ősszel telepítettük be gyü­mölcsössel. Most 700 holdat mon­dok a magaménak, de van is két éves búza a padlásomon annyi, hogy büszkén mutogatom akár­melyik 15—20 holdas középparaszt nak. Hogy visszakívánom-e ma­samnak az atyai jussként kapott földet? Eszemágában sincs. Ha va­laki most arra akarna kényszerí­teni, hogy egyéni paraszt legyek, bíz isten perbe fognám — mondta bevezetésül Kovács István, a kur­di Uj Élet Tsz egyik tagja. László Ferenc, egy másik tsz tag pedig azzal dicsekedett, hogy két héttel ezelőtt vett házat. — Vehetett ő is, meg a öbbi is, hiszen 1957-ben 67 forintot, az 1958-as esztendőben pedig 53,53 forintot osztottunk egy munkaegy­ségre, — kapcsolódott a beszélge­tésbe Kalmár Lajos bácsi, a szö­vetkezet egyetlen alapító tagja, aki 1948. őszén tizedmagával elkezdte Kurdon a termelőszövetkezeti gaz dálkodást. Akkor, tíz évvel ezelőtt Váradi Károly, Müller György, Ba nizs Gyula és még több, mindig mintaszerűen gazdálkodó középpa- raszt biztosra vette, hogy ez a szövetkezet sohasem lesz olyan jó gazdaság, amiért önként felcserél­né kisparcellás gazdaságát. No,| de a paraszti életmód új formája fel­tartóztathatatlanul lépésről-lépésre utat tört magának. S ma már odáig jutottak Kurdon is, hogy a váradikárolyok önként kopogtattak be a nagyüzem kapuján. — Nekem 15 és fél hold földem volt. Nem dicsekvésből mondom, de értek a gazdálkodáshoz, hiszen az apám is parasztember volt, én is ezt csinálom már gyerekkorom óta. Nem is panaszkodhatok, min­dig tisztességesen éltem családom­mal együtt. De az idén, mert rossz esztendő volt, mire elvetettem, a cséplőrészt kiadtam és teljesítet­tem búza földadó kötelességemet, nem maradt annyi búzám, hogy meglenne a család egész évi ke­nyere. Most a boltból vásároljuk a lisztet is, meg a kenyeret is. De biztosra veszem, hogy a szövetke­zetieknek nem kell a boltba ment ni kenyérért. Hát ezért léptem be, meg aztán nekem már nem is új a szövetkezet. Én már úgy megyek oda, mint a katona a gyakorlatra, aki átesett az ujonckiképzésen, mert én már voltam tsz tag, — mondta Müller György, akit a ka­rácsonyt követő vasárnapon vet­tek fel a szövetkezetbe és még ezen a napon elvezette a közösbe volt kisgazdaságának két tinóját és két csikóját, amiért 17 000 fo­rintot kap majd a szövetkezettől. S ha már itt tartok, elmondom, hogy Müller Györggyel együtt 18 középparasztot vettek fel azon a bizonyos vasárnapon a kurdi Uj Élet Tsz-be. Mindenki bevitte a volt kisgazdaságában feleslegessé vált igás lovakat, növendéküsző­ket, növendék tinókat és az ökrö­ket, persze a földet is. így a ta­valy még 200 holdon gazdálkodó szövetkezetnek a tanácstól kapott itartalékfölddel és az új tagok ál­tal bevitt földdel együtt ma 700 holdja van. S bár több új belépő ■ vei beszéltem, de nem kaptam egyértelmű választ arra, hogy tu­lajdonképpen miért határoztak így. Az egyik azt mondta; mert a szövetkezet több jövedelmet bizto­sít .mint a kisgazdaság. A másik azzal érvelt, hogy azért lépett a közösbe, mert a szövetkezeté a jö­vő, és ha előbb belép, jobban jár, mintha később határozna így. A harmadik azt mondta; így akarta a család. Én mégis azt mondom,, ez is meg az is, együttesen érlel­ték meg a szövetkezés gondolatát a 18 középparasztban, akiket az elmúlt év utolsó zárszámadási közgyűlésén vettek fel a szövetke­zetbe. Nem stimmel a számítás?... Valóban nem, mert hiszen a cím­ben azt írtam: tizenkilencen vá­lasztották a nagyüzemi gazdálko- dást. Igen, a tizenkilencedik, Fá­bián István szintén tekintélyes kö­zépparaszt az új év első napján jelentkezett a szövetkezetben és mindjárt bejelentette, hogy bevi­szi a közösbe két igáslovát és 10 hold földjét is. De iehet, hogy a statisztika így sem pontos, mert érdeklődő már az elmúlt héten is volt több, akik egyik lábukkal már a közösbei voltak és jól lehet, mire ez a cikk megjelenik a tizen­kilencnél jóval több lesz az új ta­gok száma a kurdi termelőszövet­kezet ben. Olyan ezekben a napokban a község, mint a megbolygatott méh­kas. A középparasztok részérit a szövetkezet iránt eddig megnyilvá nuló közömbösség feloldódott. Mennek érdeklődni szövetkezeti tagokhoz, hogy milyen is a közös és mennek érdeklődni az új belé­pőkhöz, hogy miért választották a nagyüzemet. Most már nem tartja vissza a községbeli középparasz tokát az, hogy a szövetkezetben eddig túlnyomórészt agrárproletá- rok voltak. Hiszen a nagyüzem adta lehetőségekkel élve a való­ban vegyes összetételű szövetkezet ország-világ előtt bebizonyította, hogy a gazdaság eredményességét nem az dönti el, hogy ott kik dol­goznak, hanem az, hogy hogyan dolgoznak. Megértette ezt az a ti­zenkilenc középparaszt is, akit fel­vettek a közösbe. Hadd bizonyít­sam ezt Váradi Károly új tag sza­vaival. A felvételükről döntő köz­gyűlésen azt mondta: — A szövet­kezetben is kétféle ember van, becsületes és nem becsületes. És én meggyőződtem arról, hogy itt mindenki becsületes. S az új ta­gok nevében kérem a régi tagokat, segítsenek nekünk abban, hogy mi nél előbb beleilleszkedjünk a kö­zösségbe, s ezután együttesen tö­rekedjünk arra, hogy csakúgy, mint eddig mindenki megtalálja itt a számítását. Dorogi Erzsébet Koxgaxdasági kommentárunk A termelői árak rendezéséről Az értéktörvény érvényesülése a szocializmusban is megköveteli, hogy az áraknak általában a termékek értéke képezze az alapját. így az ár­képzésnek a termékek értékéből kell kiindulnia. Népgazdaságunkban ezen a téren komoly nehézségeket kellett leküz­deni az elmúlt években, ugyanis az áruk értékének helyes felmérését megnehezítette a termelői árak (ál­talában: a termelőeszközök árai, az állami vállalatok egymás közötti for galmában) irrealitása. A termelői árak azért szakadtak el a valóságtól, mert a tervezés és nyilvántartás (statisztika) megkönnyítése érdeké­ben 1950. óta változatlan árakat hasz nálunk. Nyolc év alatt persze dön­tően megváltozott a népgazdaság szerkezete, az ipar technikája, nőtt a termelékenység, emelkedtek a bé­rek, stb... Ezek a változások azt eredményezték, hogy a termelői árak és az önköltség, így az érték kö­zött megbomlott az összhang, elmo­sódott az összefüggés. Megkönnyíti ugyan a változatlan árak alkalmazása a tervezést, a köz- gazdasági elemzés technikáját, de ne hezíti a tervezés és a közgazdasági elemzés tudományosságát. Csak bo­nyolult átszámítások alapján tud­tunk helyes képet kapni, például: a népgazdaság arányairól,, a termelés gazdaságosságáról, a nemzeti jöve­delem szerkezetéről, stb... Ezért van szükség a szocialista tervgazdálko­dás alapján álló gazdasági rendsze­rekben időnként a termelői árak rendezésére. Mi lesz a hatása a termelői árak rendezésének? Elsősorban az, hogy az árak közelebb kerülnek az ön­költséghez, ezen keresztül az érték­hez. így a közgazdasági vizsgálódás hatékonysága nő, emelkedik a ter­vezés tudományossága. Jóirányú vál tozásokat hoz az árrendezés az anya­gi érdekeltség fokozásában, a válla­latok pénzgazdálkodásában, elősegíti a termelőegységek önállóságának el­mélyítését. Nem kevésbé fontos az, hogy jó irányú hatást gyakorol a termelői árak rendezése a fogyasztási árakra is. Meg kell jegyezni, hogy a fo­gyasztói árak nem feltétlenül függ­vényei a termelői áraknak. A fo­gyasztói árak kialakításában nagy súlyt helyezünk a kereslet és kíná­lat helyes szabályozására. Ezért né­hol szakadék van a fogyasztási ár és az önköltség között. (Például a könyv fogyasztói ára sokkal kisebb, mint előállítási költsége, a tömény italoknál viszont fordított a helyzet.) A fogyasztói árakon keresztül poli­tikai célkitűzéseket is érvényesí­tünk. A jelenlegi árrendezést felhasznál tűk a fogyasztói árak korrigálására is, részben közgazdasági megfonto­lásból és szükségszerűségből, részben pedig a 3 éves terv irányelveinek megfelelően ismét emeltük az élet- színvonalat. Az árkorrekció követkéz ményeként évi 320 millió forinttal emelkedett életszínvonalunk. Pél­dául csak a zsír és szalonnafélék árcsökkentéséből 160 millió évi meg­takarításra tesznek szert a fogyasz­tók. Mindezeket összefoglalva: öröm­mel üdvözölhetjük a pártnak és a kormánynak a termelői árakra vo­natkozó határozata nyomán meg­valósított intézkedéseket. —is—os Á „Szabó Erzsébet kulturális seregszemle részvételi feltételei és a lebonyolítás módja HÍREK — Ügyeletes orvos január 4-én dr. Bertalan Imre, kórház. Telefonszám: 25-44. — A Dombóvári Városi Pártbizott­ság Végrehajtó Bizottsága a zárszám­adások alapján megvizsgálta a város tsz-mozgalmának helyzetét. A vizsgá­lat többek között megállapította azt, hogy az ősz folyamán a Rákóczi és a' Vörös Sugár Termelőszövetkezetekbe 60 család 81 taggal lépett a nagyüze­mi gazdálkodás útjára és 410 hold földet vitt magával a közösbe. — A kaliforniai San Diego egyik vendéglője azzal dicsekszik, hogy az ott felszolgált ételek kizárólag nap­sugarak segítségével készültek. Saját mérnökeik vezetésével a fazekakat és sütőtepsiket lapos csövekbe helyezik el. Az ételek gyújtótükör segítségéve1 forrósodnak fel a napsugarak hatásá­ra. Ez az eljárás, noha lényegesen hosszabb ideig tart, mint a szokvá­nyos főzés, a szenzációéhes közönség­nél nem téveszti el hatását. Egyetlen hátránya, hogy a menüt kizárólag felhőtlen, napsugaras időben tudják elkészíteni. — Tizenöt százalékos községfejlesz­tési hozzájárulást szavazott meg a kurdi községi tanács az eddigi 6 szá­zalékos hozzájárulás helyett. Ez a hozzájárulás lehetővé teszi, hogy mintegy 650 000 forintos költséggel művelődési házat építsenek a község­ben. — Uj művelődési ház építését ter­vezik Dunakömlődön. A művelődési ház építésénél egy romos épület bon­tási anyagát is felhasználják. Az épít­kezést nagyarányú társadalmi mun­kával segíti a lakosság. A Szabadság Termelőszövetkezet például autót, ze- tort és fogatokat biztosít az építke­zéshez. — Január 7-én a Pécsi Nemzeti Színház művészei vendégszerepeinek Szekszárdon a Városi Művelődési Házban. Ez alkalommal G. B. Shaw Pygmalion című színművét mutatják be. Lapunk karácsonyi számában kö­zöltük, hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére megren­dezik a Szabó Erzsébet kulturális seregszemlét. Az elmúlt években megrendezett seregszemlék azt mutatták, hogy a művészeti együttesek, csoportok szervezetileg és művészileg megerő­södtek. A fiatalok lelkesen és igen nagy kedvvel vettek részt a bemu­tatókon. A seregszemlék idejére szi mos csoport alakult s legtöbbjük ma is eredményesen működik. A művészi munka segítése, az együttesek megerősítése, új csopor­tok szervezése és KISZ-munka tar­talmasabbá, vonzóbbá tétele érde­kében a KISZ, a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya, a Hazafias Nép front, a nőtanács, a szakszervezetek, az Úttörő Szövetség, a KISZÖV és a MÉSZÖV szervei a Tanácsköztársa­ság 40. évfordulója tiszteletére »Sza­bó Erzsébet kulturális seregszem­lé-«-t hirdetnek. A műsor kiválasztá­sánál a csoportok fordítsanak gon­dot arra, hogy bemutatójuk során ki fejeződjék a KIMSZ harca a fasiz­mus ellen, az ifjú kommunisták hő­si tettei, a Tanácsköztársaság dicső napjai. A kulturális seregszemlén részt­vevő csoportoknak a járási rendező bizottságokkal kell közölniök rész­vételi szándékukat. Ez benevezéssel történik. A járási rendező bizottsá­gok székhelye mindenütt a Járási KISZ Bizottság. Nevezési lapok a községi kultúrotthonok igazgatóinál kaphatók. A seregszemlén csoporto­san és egyénileg lehet résztvenni. Nevezési határidő 1959. február 1. A lebonyolítás három szakaszban tör­ténik. Február 15-től, március 31-ig rendezik meg az alapszervezeti, köz­ségi, hivatali, intézményi, szövetke­zeti, iskolai helyi bemutatókat. Áp­rilis 1-től április 20-ig bonyolítják le a járási seregszemléket. A megyei TERMELJÜNK BENEDEKFÜVET Olyan talajon, amely nem fertőzött taracktól, bármilyen növény után vethető. Nem kíván közvetlen trá­gyázást, inkább az elővetemény alá trágyázunk. Tápdús talajban fejlődik jól, ezért célszerű az elővetemény alá 150—200 q/kh istálló trágyát adni. A műtrágyák közül különösen a nitro­gént hálálja meg. Ősszel a foszforból 1,5 mázsát, a káliból 0,5 mázsát, és tavasszal fejtrágyaként kétszeri ki­szórással 1 mázsa nitrogént adhatunk kataszteri holdanként. A területet őszi mélyszántással készítjük elő, amit tavasszal fogasolunk, simíto- zunk, ha szükséges, kultivátorozzuk. Kora tavasszal, márciusban, állandó helyre vetjük, 40—50 cm sortávolság­ra, 2—3 cm mélyen. Vethetjük négy­zetbe, 60x50 cm sor- és tőtávolságra, fészkenként 2—3 szem magot te­szünk. Kelés után a növényeket meg­kapáljuk, ha a vetés sűrűn kelt, a második sorkapáláskor kiegyeljük. Az első vágásig a vetést szükség sze­rint egyszer-kétszer kapáljuk, amit minden vágás után megismétlünk, Először virágzás előtt, kb. június­július elején vágjuk a leves szárat. A BIRS TERMŐRÉSZEINEK KIALAKULÁSA A birs erősebb bokorrá vagy ala­csonyabb fává növekszik. Koronája gömb alakú, és idősebb korban szét­terülő. Virágját a rövid hajtások he­gyén hozza, miért is termése a haj­tást lehúzza. Ha fává akarjuk ne­velni, úgy az ültetést követő második évben kiválasztjuk a legerősebb vesz- szejét és azt neveljük fel törzsnek A többi vesszőt, gallyat kivágjuk. A suhángon 130 cm magasságban a su- daras koronát 4 alapvesszővel képez­zük ki, úgy mint az almafánál szo­kás. Ezt a koronanevelést 2—3 évig folytatjuk, míg a második ágcsoport vesszői is kialakultak, majd ettől kezdve a koronaalakítást befejezzük. A fa szétterülő gömbkoronát nevel. Miután rövid vesszőn hozza termő­hajtásait, a túl erős vesszőket évente vágjuk vissza, a fát kényszerítsük gazdag elágazásra. KÉSZÜLNEK A SZŐLŐKARÓK Heves megyében a Nyugat-Bükki és az Észak-Mátrai Állami Erdőgazdaság dolgozói a téli hónapokban több, mint félmillió szőlőkarót készítenek. A friss szőlőkarót már kora tavasszal megkapják a szőlőtermelők. A nyu­gat-bükkiek 260 000 karót szállítanak a szőlőtermő vidékekre. KEMÉNY BEGY, LÁGY BEGY Mindkét baromfibetegséget a hely­telen, rossz takarmányozás okozza. A kemény begy betegség akkor keletke­zik, ha a baromfi nem jut kavicshoz, ivóvízhez, s a takarmány a begyében megreked. A bajt úgy szüntetjük meg, hogy az állatot megfogva, be­gyét óvatosan nyomkodva, csőrét nyis suk ki és öntsünk bele vizet. A lágy begy főleg romlott takarmány eteté­sekor'fordul elő, vagy akkor, ha a baromfi nem kap szemes eleséget. Ilyenkor a begy nyálkahártyája gyul­ladásba jut, visszaveti az állat fejlő­dését, étvágytalansághoz, sőt, ha túl sok romlott takarmányhoz jutott, a baromfi elhullásához is vezethet. Amint a bajt felfedeztük, a beteg ál­latot lógassuk fejjel lefelé és igye­kezzünk a takarmányt a begyből ki­nyomkodni. Ivóvizükbe pár csepp só­savat tegyünk. seregszemle időpontja április 20— május 31 közötti időben lesz. A bemutató első szakaszában kö­teles minden csoport benevezett mű sorával előadást tartani, illetőleg előadás keretében a benevezett mű­sorszámokkal fellépni. Ez lehetőleg a Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség al­kalmával történjék. Ezt a KISZ alap szervezet vezetősége, vagy a művé­szeti csoport vezetője köteles 10 nap­pal az előadás előtt bejelenteni a já­rási előkészítő bizottságnak, hogy az előadáson a járási előkészítő bizott­ság szakemberei résztvehessenek. A helyi bemutatók értékelése alapján az előkészítő bizottság ja­vaslatot tesz a járási rendező bizott­ságnak a csoport vagy személy já­rási seregszemlére való meghívásá­ra. A járási bemutatókon legjobban szerepelt csoportokat, vagy szemé­lyeket meghívják a megyei bemuta­tóra. . A járási és megyei seregszemlék a kiváló eredményt elért csoportokat és szereplőket a rendező bizottság oklevél és tárgyjutalomban része­síti. — Egy munkaegységre 38,64 forin­tot osztottak az elmúlt évben a ma- docsai Igazság Termelőszövetkezet­ben. Jelentősen növekedett a tsz va­gyona is, hisz az ellenforradalom után mindössze 6 tehénnel és 4 lóval kezdték a gazdálkodást. Ezzel szem­ben az 1958-as zárszámadás adatai szerint a tsz vagyona meghaladja a kétmillió forintot. — A caeni büntetőtörvényszék 20 ezer frankos pénzbüntetéssel sújtotta Marie labdarúgó-játékvezetőt, aki azért került a bírák elé, mert sza­bálytalanul használta a sípot. Marie ugyanis az egyik bajnoki mérkőzésen annyira felhevült, hogy nekiszaladt egy szabálytalanságot elkövető játé­kosnak, s azt „szabályszerűen” fejbe­verte sípjával. — A munkásosztály helyzetével kapcsolatos megbeszélést tart január 5-én délután 2 órai kezdettel a Szak- szervezetek Tolna megyei Tanácsa. — A tavasszal kerül sor Özsák vil­lamosítására. A Béke Termelőszövet­kezet már most tárgyalásokat folytat keskeny filmes mozi létesítéséről, ami a nuceta lakóinak már régi kívánsága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom