Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

miMÄ JKEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TANÁCSOK LAPJA IV. évfolyam, 3. szám. ÁRA: 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. január 4. II TOSZSZ közleménye a Hold felé irányított kozmikus rakéta kilövéséről Világszerte óriási lelkesedést váltott ki a másféltonnás szovjet holdrakéta felbocsátása 0.8—1.6 másodperc időtartamú táv­írójelzéseket. Egy rádióadót, amely 19,993 mega- herz frekvencián 0.5—0.9 nagyság­rendben változó időtartamú távíró jelzéseket ad, s amelynek segítségével a tudományos megfigyelés adatait közlik. Egy rádióadót, amely 183,6 mega- herz frekvencián sugároz, s a mozgás paraméterek mérésére, valamint a tudományos adatoknak a Földre való továbbítására szolgál, külön berende­zést, amelynek célja nátriumíelhő mesterséges üstökös létesítése. A mesterséges üstökös megfigyel­hető és lefényképezhető olyan opti­kai műszerekkel, amelyek a r átrium spektrálvonalát kiválasztó fényszű­rőkkel vannak felszerelve. A kozmi­kus rakéta zászlót visz magával, ame­lyen a Szovjetunió címere és ez a fel­írás van: „A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége, 1959. január.” A tudományos és mérő berendezés teljes súlya az áramforrással és a tartállyal együtt 361,3 kiló. A Szovjetunió legkülönbözőbb vi­dékein fekvő tudományos mérőállo­mások megfigyelik az első planéta­közi repülést. A röppálya elemek meghatározását elektronikus számító­gépeken végzik azoknak a mérési ada_ toknak alapján, amelyek automatiku­san érkeznek a koordináló kiszámít­ható központba. A mérési eredmények feldolgozása lehetővé teszi majd, hogy adatokat szerezzenek a kozmikus rakéta moz­gásáról, s meghatározzák a planéta­közi térségnek azokat a részeit, amelyekben a tudományos megfigye­lések történnek. Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unióban kozmikus rakétát lőttek fel a Hold irányába. A többlépcsős koz­mikus rakéta a megadott program szerint kijutott röppályájára a Hold irányába. Útját folytatva, a rakéta átszelte a Szovjetunió keleti határát, elhaladt a Hawai-szigetek és a Csen­des-óceán fölött, s tovább haladva gyorsan távolodik a Földtől. A kozmikus rakéta moszkvai idő­számítás szerint január 3-án 3.10-kor a Hold felé haladtában elröpül Szu- mátra sziget déli része fölött, a Föld­től mintegy 110 000 kilométer távol­ságban. Előzetes számítások szerint, amelyeket/ közvetlen megfigyelések alapján rbajd még helyesbítenek, a rakéta körülbelül 1959. január 4-én 7 órakor éri el a Hold kör­zetét. A rakéta fűtőanyag nélkül 1472 ki­logramm súlyú utolsó lépcsője külön tartállyal van felszerelve, s ennek belsejében mérőberendezés van a kö­vetkező tudományos kutatások elvég­zésére: a Hold mágneses mezejének felderítése, a kozmikus sugarak inten­zitásának és az intenzitás változásai­nak mérése a Föld mágneses mezején kívül, a kozmikus sugárzásban levő fotonok regisztrálása, a Hold radio­aktivitásának felderítése, a nehéz­magvak eloszlásának tanulmányozása a kozmikus sugárzásban, a planéta­közi anyag gáz összetevőjének tanul­mányozása, a Nap corpusculáris su­gárzásának tanulmányozása, a me­teorrészecskék tanulmányozása. Az utolsó lépcső röppályájának megfigyelésére a rakétára szereltek egy rádióadót, amely két írekvencián 19,997 és 19,995 megaherzen sugároz A kozmikus rakéta repülésére vo­natkozó adatok továbbítását a Szov­jetunió valamennyi rádióállomása rendszeresen végzi. A tudományos kutatóintézetek, a tervező irodák, a gyárak és kísérleti szervezetek kollektívái, akik a pla­nétaközi közlekedés új rakétáját meg­alkották, a rakétát az SZKP XXI. kong­resszusának tiszteletére bocsátot­ták fel. A TASZSZ január 3-án hajnaltól kezdve több jelentést adott a szovjet holdrakéta útjáról. Szombaton buda­pesti idő szerint egy órakor a rakéta az Indiai-óceán fölött a Földtől több mint százezer kilométernyire volt. A Szovjetunióban levő megfigyelőállo­mások szüntelenül veszik a rakéta jelzéseit. Budapesti idő szerint négy óra­kor a rakéta több mint 137 006 kilométeres magasságot ért el. Ä röppályáról szóló adatok feldol­gozása során kitűnt, hogy a rakéta először az emberiség történelmében, elérte és felülmúlta a második koz­mikus sebességet, amely lehetővé tette a világűrbe juta;':. (Folytatás a 2. oldalon.) Te lefonjelentés Áz új év e!ső termelőszövetkezete Döbrente-pusztán alakult Szalai Sándor, a tamási járási ta­nács tsz-szervezője telefonon arról értesítette szerkesztőségünket, hogy az új év első napján az Ozorához tar­tozó Döbrente-pusztán tíz család 40 hold földön Uj Élet néven III. típúsú termelőszövetkezetet alakított. Az újonnan alakult tsz elnökének a tagok Simon Györgyöt választották meg, aki mint volt tsz-tag és brigád­vezető jártasságot szerzett az irányí­tásban, a vezetésben. A megyei tanács vb. negyedévi munkatervéből A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a legutóbbi ülésén meg­tárgyalta a v. b 1959. első negyed­évi műnk atervét, mebatározták, hogy milyen küldéseket tárgya’nak meg a végrehajtó bizottsági ülése ken, amelyeket a tanácstörvény ér­telmében kétfieienkmt tartanak. Megvitatják többek között az igaz gatási osztály munkáját, a mezőgaz­dasági osztályvezető jelentését a ter­melőszövetkezetek 1958. évi zárszám­adásáról beszámoltatják a szekszár­di járási tanács végrehajtó bizottsá­gát a termelőszövetkezeti mozgalom terén kifejtett tevékenységükről. Napirendre tűzik a tavaszi munká­latokra való felkészülés kérdését, a pénzügyi osztály jelentését az 1958. évi adótervek teljesítéséről. Sor ke­rül az Országos Takarékpénztár szekszárdi fiókja vezetőjének beszá­moltatására is a takarékbetétek ala­kulásáról, a házépítési kölcsönök, a községfejlesztési hitelek stb. alakulá­sáról. Megtárgyalják a tanácsi vál­lalatok bérhelyzetét a helyiipari és élelmiszeripari vállalatok 1958. évi gazdálkodását és.az 1959. évi fel­adataikat, megvizsgálják a paksi já­rás ifjúságának helyzetét a paksi já­rási tanács v. b. jelentésében. A tervosztály vezetőjének jelentést kell tennie az 1958. évi beruházások vég­rehajtásáról, a művelődési .osztály vezetőjének, az iskolákkal kapcso­latos aktuális kérdésről, a kereske­delmi osztály vezetőjének pedig az aktuális kereskedelmi fel­adatokról. Megvizsgálja a végrehaj­tó bizottság a tamási járási tanács v. b. irányító és ellenőrző tevékeny­ségét. Borversenyre készülnek a szekszárdi gazdakörük A szekszárdi gazdakörök a Haza­fias Népfront segítségével az év ele­jén ismét megrendezik az immár hagyományossá vált farsangi bor­versenyüket. A borverseny előkészületeiről Si­mon József — jó borairól ismert — bortermelő tájékoztatta a szerkesz­tőségünket és elmondta, hogy a ren­dező bizottságban, — amely a kö­zeli napokban alákul meg, — részt­843 000 forint bevétel állattenyésztésből 19 000 forint áruértébesítési kedvezmény 1 500 forint átlagos bavi kereset a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben A dunakömlődi Szabadság Termelő szövetkezet eredményesen zárta az elmúlt évet. A bevétel nagyrészét, 843 000 fo­rintot, az állattenyésztés adta. A növénytermesztésből eredő bevétel pedig 481 000 forint volt. A termelő- szövetkezet tiszta vagyona 2 263 000 forintról 2 579 000 forintra emelke­dett. A 3004-es rendelet alapján az ered­ményes gazdálkodás következtében 24 720 forint műtrágya felhasználási kedvezményt és 19 000 forint áruérté­kesítési kedvezményt kapott a terme­lőszövetkezet. A tagok átlagos keresete a múlt évben elérte az 1500 forintot. A nö­vénytermesztésben dolgozó Pápista László 453 munkaegységet teljesített és az átlagos keresete 1525 forint volt. Knap László közepes teljesítmé­nyű tehenész 632 munkaegységet teljesített, s a havi keresete el­érte a 2500 forintot. A jó munka eredményeként az 1958- as gazdasági évben 34-en léptek be a termelőszövetkezetbe. A mórágyi szakcsoport 1959. évi terveiből A néhány évvel ezelőtt alakult mórágyi gyümölcstermelő szakcsoport nemcsak helyi, de megyei viszonylat­ban is bebizonyította életrevalóságát. A 75 tag bebizonyította azt is, hogy jól lehet hasznosítani a mórágyi me­redek hegyoldalakat: 140 hold parlag­területen és 20 hold gyengébb minő­ségű szántón gyünyörű gyümölcsöst varázsoltak a szorgalmas kezek. Az elmúlt gazdasági évben 22 hold kajszibarackot telepítettek. Jó ere­dési értek el: a veszteség mindössze 1,7 százalék volt. A csonthéjasok te­lepítésénél, a diónál és a mandulánál az eredés még ennél is jobb volt: a veszteség mindössze 0,5 százalék. Az ősszel két holdon málnát telepítettek, ahova 8000 darab málnatövet ültet­tek. Az idei esztendőben újabb terveket tűztek maguk elé a mórágyi gyü­mölcstermelő szakcsoport tagjai. Ti­zenöt gazda kezdeményezésével két holdon szőlőszaporító telepet létesíte­nek. A szakcsoport tagjainak ilyen irányú törekvését segíti az elmúlt év­ben alakult mórágyi állami szőlő- anyatelep is, amely szerződéses ala­pon gyökeres szőlővessző termelésre ad majd megbízatást a szakcsoport­nak. Január 13-án megkezdi munkáját a Tolna megyei népfőiskola Az eredeti tervek szerint január 6-án kezdte volna munkáját a Tolna megyei népfőiskola a tengelici, volt Benyovszky-féle kastélyban. Az ere­deti kezdési időt a rendező szervek módosították, a munka január 13-án, kedden kezdődik. A népfőiskola iránt élénk érdeklődés tapasztalható, fi­gyelemreméltó, hogy a jelentkezők túlnyomó része olyanok közül került ki, akik már egyszer végeztek nép­főiskolát. Ez is azt bizonyítja, hogy ilyen jellegű tanfolyamok helyesek és azt a saját műveltségük növelését szem előtt tartó emberek örömmel fogadják. A rendezők közölték, hogy aki sa­ját hibáján kívül ezideig még nem tudott jelentkezni, pótlólag megte­heti. vesznek az újvárosi, az alsó és a fel­sővárosi bortermelők képviselői. A tervek szerint 1958-as évben termelt vörös, siller és fehér borokkal le­het a versenyen részt venni. A gaz­dakörök a versenyen való részvétel­re meghívják a Kajmádi Állami Gazdaságot — szekszárdi határban termett boraival, a Béke Termelő­szövetkezetet, a Borforgalmi Válla­latot és a pinceszövetkezetek A versenyben nyertes legjobb vö­rös, siller és fehér borok díjazásá­ra egyenként három-három fokoza­tot állítanak fel. Az 1958-as év leg­jobb vörös borát az 1957-es évben alapított vándorzászlóval — amely jelenleg Balogh István csatári bor­termelőnél van — jutalmazzák. Az idei év első nagy borversenye iránt nagy az érdeklődés nemcsalta helyi, hanem a vidéki bortermelők körében is. A sol (vadkerti gazdák már bejelentették, hogy a verseny alkalmából egy tapasztalatcserével egybekapcsolt látogatást szerveznek Szekszárdi. Tájékoztatás az új villamosenergiaárakról Az új ipari termelői árak élet- beléptetéséről és egyes cikkek fo­gyasztói árának módosításáról szóló, január 1-ével hatálybalépett kormányrendelet intézkedik a vá­rosok és falvak villamosáram ár­szabásának egységesítéséről és csökkentéséről is. Ezzel kapcsolat­ban felkerestük a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat Szek­szárdi Üzletigazgatóságát, ahol Bán István, az üzletigazgatóság pénzügyi vezetője tájékoztatta la­punk munkatársát az új díjszabás bevezetéséről. Bán elvtárs elmondta, hogy ed­dig mintegy 60—70 féle díjtétellel dolgozott az igazgatóság, jófor­mán minden községben más volt az áramszolgáltatás díja. A válla­lat jelenlegi területén több ma­gánvállalat működött az államosí­tások előtt, és esetenként — ahogy egy-egy községet villamosítottak,! szerződésileg állapították meg az árakat. Ennek maradványa a sok­féle díjszabás. Például a világítási áram ára Szekfzárdon 2 forint volt, de a községekben 1,90-től 3,91 forintig terjedt kilowattórán­ként. Az elmúlt években villamo­sított községekben már egységesen állapították meg az árakat. Jellemezte a régi helyzetet az is, hogy Szekszárd kivételével min­denütt egy bizonyos határon túl — a téli hónapokban havi 9, a nyá ri hónapokban havi 3 kilowattórán •túl mintegy 20i—25 százalékkal magasabb volt a díjszabás. A most megjelent rendelet egységesen ál­lapítja meg az árakat. így Szek- szárdon a világítási áram egység­ára 1,80 (2 forint helyett), a tömb­fogyasztáson felül pedig 80 fil­lér. Községekben 2,30, illetve 1 fo­rint. A tömbfogyasztás, tömbárszabás egyelőre ismeretlen fogalom a fo­gyasztók előtt. Ennek bevezetése is az egyszerűsítésit célozza töb­bek között. Szükségtelenné teszi ugyanis egy lakásban, háztartás­ban a több mérőkészüléket,, a tömb fogyasztás mennyisége úgy van megállapítva, hogy az évszakok­nak megfelelően körülbelül fedez­ze a világítási áramszükségletet. Szekszárdon például télen 22, ta­vasszal és ősszel 18, nyáron 12 kw<£ havonként. A községekben 20, 15 és 10 kilowattóra. Ezután fize­tendő az 1,80, illetve a 2.30 forint, az ezen felüli fogyasztásért — akár főzésre, vasalásra, kisszivattyú hajtására használták az alacso­nyabb díjtételt számlázzák (Szek­szárdon 80 fillér, községekben 1 forint). Az így feleslegessé váló mérőkészülékeket leszerelik, azo­kat máshol lehet felhasználni. A tömbárszabás bevezetése foko­zatosan lesz végrehajtva, egyelőre ez olyan mértékben növelné meg a fogyasztást, amit a jelenlegi ve­zetékek nem bírnak el. De már fél éven belül a megye negyven köz­ségében sor kerül a tömbárszabás bevezetésére, a rendelet szerint pe dig 1960. december 31-ig minde­nütt be kell vezetni. Addig is a különböző célokra használt ház­tartási áramot a »tömbfogyasztás feletti« egységárral számlázzák (80 fillér, illetve 1 forint). Ez Szek­szárdon emelkedést jelent a koráb­bihoz viszonyítva, de a legtöbb községben ezzel csökkenik a ház­tartási áram egységára. Változást jelent az árammérő- és csengőreduktordíj megszüntetése, ehelyett minden fogyasztónak — függetlenül a fogyasztott áram mennyiségétől és attól, hogy áram­mérője van — havi két forint ké­szenléti díjat kell fizetni. Befejezésül elmondta Bán Ist­ván, hogy a decemberi fogyasztást még a régi egységárakon számláz­zák, de január 15-étől kezdődően már az új árak alapján készítik el a számlákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom