Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-31 / 26. szám
19.49. január 31. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Sok tanulsággal szolgált a bonyhádi járás kommunistáinak aktivaértekezlete A járás párt-, és állami vezetői, valamint a szocialista szektorok és termelőszövetkezetek képviselői — mintegy 150-en — aktívaülésre jöttek össze csütörtökön a Bonyhádi Cipőgyár szépen feldíszített kultúrtermébe. Noteisz Sándor a járási pártbizottság első titkára referátumában elmondotta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének milyen lehetőségei vannak a bonyhádi járásban és mik az ezzel kapcsolatos feladatok. A referátumot széleskörű vita követte, ami a beszámolóval együtt sok tanulsággal szolgált. Az 1956-os ellenforradalom nagy kárt okozott a termelőszövetkezeti mozgalomnak a bonyhádi járásban is. Három évvel ezelőtt a járás valamennyi községében volt termelő- szövetkezet, de mindössze öt maradt belőlük. Az ellenforradalom leveré se után a munkások és parasztok ha talmának megszilárdulásával együtt a termelőszövetkezeti mozgalom is fejlődésnek indult. Az ellenforradalom óta eltelt idő alatt 13 termelő- szövetkezet alakult s így összesen a bonyhádi járásban 18 termelőszövetkezetet tartanak nyilván. Az ered mény nem lebecsülendő, de ugyanak kor korántsem megnyugtató. Míg 1956. október 20-án a járás összszán- tó területének 31 százalékát művelték a termelőszövetkezetek, addig ma mindössze 11,4 százalékán gazdálkodnak. Az aktíván elhangzott re ferátum és a hozzászólások őszintén feltárták ennek okát. Az ellenforradalom után a mező- gazdaság szocialista átszervezése ismert okok miatt, háttérbe szorult. A lényeg most az, hogy a tapasztalatok felhasználásával az adott feladatokat maradék nélkül hajtsák végre a bonyhádi járásban is. A feladat pedig abból áll, hogy az elmúlt két esztendőben elért eredményekre támaszkodva meggyorsítsuk a mezőKereskedelmi szakemberek tanácskozása A megyei tanács kereskedelmi osztálya pénteken tanácskozásra hívta össze a megye különböző kereskedelmi szerveinek, vállalatainak szakembereit. Résztvettek a megbeszélésen a Népbolt Vállalat, a földművesszövetkezetek, a megye területén működő nagykereskedelmi vállalatok képviselői. A tanácskozáson Győry István osztályvezető ismertette az elmúlt esztendő eredményeit, tapasztalatait és a kereskedelem előtt álló ez évi feladatokat. A résztvevők megvitatták a kereskedelem előtt álló legfontosabb feladatokat, többek közt az új árusítási formák gyors elterjesztését, az ipari termelés és a kereslet várható alakulását, és az ebből adódó tennivalókat. gazdaság szocialista átszervezését, be látható időn belül megszüntessük a népgazdaságon belüli kettősséget, az ipar után a mezőgazdaságban is a nagyüzemi szocialista termelési mód legyen az uralkodó. A kérdés itt önként adódik: Milyen módszerrel akarják ezt végrehajtani a bonyhádi járásban?... Az aktívaértekezleten azt mondották a járás vezetői, a jelenlévő tsz elnökök, párttitkárok és mezőgazdasági szakemberek: — Egy jottányit sem térnek el a párt irány mutatásától, a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartják az önkéntesség elvét, de az önkéntességet ezután nem úgy értelmezik, mint az elmúlt két évben. A közelmúltban ugyanis a legtöbben azt vallották: — a jó bornak nem kell cégér. Nem kell az egyéni parasztokhoz menni azzal, hogy miért nem gondolják már meg a szövetkezést, mert ha azt látják, hogy a tsz-ben minden jól megy, úgyis önként jelentkeznek. Az aktívaértekezlet kimondta, hogy az ön kéntesség elvének a betartása egyáltalán nem jelenti, nem is jelentheti, hogy a termelőszövetkezet ered ményeit nem ismertetik az egyéni parasztokkal, nem beszélnek a kisüzemi gazdaságok világméretű és törvényszerű lemaradásáról. Őszintén és érthetően elmondják a parasz toknak, hogy milyen a párt agrár- politikája. Az aktívaértekezlet úgy foglalt állást, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése egyaránt érdeke a munkásoknak, a termelőszövetkezeti tagoknak, a mezőgazdasági szakembereknek, és nem utolsó sorban az egyéni parasztoknak is. Mindenkinek a maga erejéhez és tehetségéhez mérten hozzá kell járulnia a kitűzött cél eléréséhez. A nagyüzemi gazdálkodás fölénye mellett a bonyhádi járásban is számtalan tény tanúskodik. A járás termelőszövetkezeteiben az elmúlt évben csaknem 2 mázsával több hol - dankénti búzatermést takarítottak be. mint a kisparasztok parcelláiról. A szövetkezetekben majdnem 600 literrel több tejet adott egy-egy tehén egy év alatt, mint az egyéni parasztok gazdaságában. És így van ez a termelés minden ágában. S ebből természetesen következik, hogy ahol többet terem a föld, ott több jövedelemhez jutnak azok, akik a földet megművelik. Ezt ne értenék meg a bonyhádi járás egyéni paraszt jai? Ha apró részleteiben e témáról elbeszélgetnek velük, megértik. Az elmúlt évben azonban keveset magyaráztak az egyéni parasztoknak a termelőszövetkezet eredményeiről, a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, de így is 312-en léptek be a termelő- szövetkezetekbe. Mindent összegezve: a bonyhádi já rás kommunistáinak legjobb aktivistáinak tanácskozása olyan tanulságul szolgált, hogy minden reális feltétele megvan annak, hogy a párt által megjelölt úton haladva a termelőszö vetkezetek eredményeinek népszerű sítésével céltudatos, agitációs munkával meggyorsítsák a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ebből a nehéz, de szép feladatból az eddiginél többet vállalnak a bonyhádi járás munkásai is. A cipőgyár és a zománcgyár munkásainak az aktíván megjelent képviselői ugyanis elmondták, hogy a patronáló mozgalom kiszélesítésével segíteni akarnak a termelőszövetkezetek gazdaságának fejlesztésében és minden adódó alkalmat megragadnak arra, hogy az egyéni parasztokkal ismertessék a párt agrárpolitikáját. A harc élére mindenütt a kommunisták állnak. A kitűzött cél érdekében végzett munkát a pártvezetőségek irányítják, aminek eredménye nem marad el. Kidolgozták Kölesd négyéves községfejlesztési tervét Tervteljesítés jelentős őnkiltségcsökkentés a Téglagyári Egyesülésnél A négyéves községfejlesztési tervben főként járdaépítés szerepel. 1959- ben a Rózsa Ferenc utcát és a Rákóczi utcát fogják járdával ellátni. A betonjárda építés költsége 70 000 forintot tesz ki. Az 1960-as évben Borjúd »vizalji« részén, amely Kölesd legsárosabb te lepülése, 340 négyzetméter járdát építenek 40 000 forintos költséggel. SZALAG hetett tudni, vajon mire gondol. — Pajtás — sóhajtott —, két évig voltam a fronton és még csak nem is láttam asszonyt. Az enyém meg otthon összeállt egy másik férfival, mert azt hitte, hogy már meghaltam. Pedig csak fogoly voltam ... Nem tudott várni két évet se rám ... És most itt vannak ezek, jönnek majd nemsokára: csinosak, szépek, szeretni is lehet őket, de tudom, hogy ezek is becsapnának. Nem akarom szeretni egyiket se, pedig olyan, olyan, nem is tudom, hogy milyenek. Olyan jól csókolódzik mindegyik, s olyan meleg a karjuk, ha, a nyakad köré fonják. Mintha csak a feleségem karját érezném a nyakamon ... — Hagyd már a feleségedet, örül, hogy megszabadult tőled és te is örülhetnél neki— mondta az egyik katona, aki valamikor csendőr volt. — Látod — hajolt még közelebb Andlerhez. — Ilyenek ezek. Nincs szívük. Megölte bennük a háború. Bár az enyémet is ölte volna meg. Kinevetnek engem. Ugye, nincs igazuk? Mond azt, hogy nincs. — Nincs ... — válaszolt elgondolkozva Gábor. — Látom, te becsületes vagy ... Hé, Mátyás, még egy kancsóval! — Már itt is vagyok — jelent meg a tulajdonos és egy újabb kancsó bort tett az asztalra. A szomorú férfi, aki állandóan a női nemmel való csalódottságát hangoztatta, csakhamar elázott és fejét az asztalra hajtva elaludt. A többiek társalogtak, de Andler nem kapcsolódott be a beszélgetésbe, csak figyelt... Kint már sötét volt, amikor újabb kancsó bort hozott a tulajdonos, akin észrevehető volt, hogy léptei kissé bizonytalanok és ok nélkül mosolyog. A pince egy másik zugában hangos beszélgetés hallatszott, ugyanakkor valaki nagyon farsul énekelt egy divatos slágert. Amikor a tulajdonos elment, Andler is felkelt az asztal mellől és ki- támolygott, mintha sokat ivott volna ... A pince fő folyosója sötét volt, csak a függöny mellett kiszűrődő lámpafény enyhítette egy kissé a sötétséget. A hangok irányába figyelt, s amikor meggyőződött róla, hogy egyedül van a folyosón, szorosan a falhoz lapulva elindult. Tapogatózva haladt néhány métert, amikor egy benyílóhoz ért, melyet szintén függöny takart el. A hangokat tisztán hallotta, s a függöny és a fal közötti keskeny résen be is látott i a lámpákkal megvilágított, választó-1 kosán berendezett helyiségbe. Atádi Géza (Folytatjuk.) Az újonnan épült házak villamosítására ugyancsak 40 000 forintot fordítanak, a Vöröshadsereg utcai feljárónál lévő lépcső építésére pedig 15 000 forintot. A községfejlesztési terv második évében a József Attila utca is kap — előreláthatóan 35 000 forintos költ séggel épülő — járdát. 1961-ben Kölesd »hangost« kültel- ,kén 500 négyzetméter járdát építenek, s megjavítják a Vorosilov utcában az úttestet. A költségek előreláthatóan együttesen 70 000 forintba kerülnek. Ebben az évben kap járdát a Szekszárdi utca is. A községfejlesztési terv negyedik évében, 1962-ben pedig mintegy 130 000 forintot fordítanak a Petőfi Sándor és Dózsa György utca járdáinak építésére. A négyéves községfejlesztési érv > során Kölesd utcáinak nagyrésze betonjárdával lesz ellátva. Egymillió darab téglával teljesítette túl „tisztán” a múlt évi tervét a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés. Ténylegesen ennél is többet gyártott, de jelentékeny elemi kár is érte a gyárakat, amikor sok nyerstégla tönkrement. Ha pedig a múlt évi adatokat az 1957-es eredményekhez viszonyítjuk, még kedvezőbb a kép. Az Egyesülés hat téglagyára négy millió darab téglával gyártott többet, mint a megelőző esztendőben. Az év végi mérleg még nincsen kész, pontos adatok még nincsenek, de az már megállapítható, hogy a múlt évben jelentős mértékben sikerült csökkenteni a tégla önköltségét is. Ezer darab tégla előállítása mintegy húsz forinttal került kevesebbe, mint az 1957-es évben. Pedig az éves terv teljesítéséhez nem a legkedvezőbb körülmények kö zött láttak hozzá a gyárak dolgozói. Az első negyedévben a terv szerint kétmillió darab nyerstéglát kellett volna gyártani, de az időjárás „jóvoltából” — március közepén megjött a tél — egy darab sem készült. A második negyedévet már kétmilliós adóssággal kezdték. Pár hónap alatt aztán sikerült pótolni a lemaradást, sőt az év végéig túl is teljesíteni a tervet. A kiváló eredmények elérését több tényező segítette elő. így a munkaverseny, amely megszakítás nélkül folyt a gyárakban, illetve a gyárak között, a gyári pártszervezeteknek és szak- szervezeti csoportoknak jó munkája, a dolgozók szakmai képzettségének emelése, a gyártási idény jó műszaki előkészítése és szervezése. A tél folyamán mindenütt elvégezték a gépi berendezések javítását. Már ekkor megkezdték a szakmai oktatást. A gépészek, bagerkezelők, hegesztők tanfolyamot végeztek, utána technikai minimum vizsgát tettek. Mivel a korábbi években gyakran okozott fennakadást a présgép legkényesebb részének, a vágóautomatának elromlása, minden telepen tanfolyamon oktatták ki az itt dolgozókat az automata helyes kezelésére. Ennek az alapos műszaki előkészítésnek köszönhető a présgépek teljesítményének ugrásszerű növekedése. Míg 1957-ben egy-egy üzemben 2700—2800 téglát szedtek le óránként a présgépről, a múlt évben ez a szám elérte a négyezret, sőt a mázai és a paksi gyárban hónapokon keresztül gyártottak ötezer téglát óránként. A présgépek teljesítményének növekedése. illetve kapacitásának jobb kihasználása következtében a korábbi 18—20 kilowattóráról 13—14 kilowattórára csökkent az ezer darabonkénti villamosenergia-felhasználás. csökkent a gépkarbantartáshoz szükséges egyéb anyagok — olaj, kenőanyagok — felhasználása is. Jelentősen csökkent a gépállási órák száma. Míg a korábbi években ez elérte a dombóvári üzemekben a 23—24 százalékot, tavaly a gépállási órák aránya 6—8 százalék volt. A paksi gyárban az egész nyers- gyártási idény alatt százalékban talán ki sem fejezhető ez az adat — mindössze három órát kellett állnia a gépnek műszaki hiba miatt. A gépek alapos javítása és az idényalatti karbantartása azt is eredményezte, hogy a munkások időbéres óráinak aránya egyötöddel volt alacsonyabb a tervezettnél. A múlt évben — a paksi gyár kivételével, ahol egyelőre nem lehet megvalósítani — gépesített bányában termelték ki mindegyik üzemben az anyagot. Máza és Szekszárd után a Dombóvár II. üzem is megkapta a villany-kotrógépet, ezekben az üzemekben motoros vontatású csillékkel, a Dombóvár I. gyárban pedig szállítószalag-rendszerre! továbbítják a földet a présgéphez. Ez nemcsak könnyebbé teszi a dolgozók munkáját, hanem olcsóbbá is a téglagyártás nyersanyagának kitermelését. Az égetésnél a múlt esztendőben sikerült véglegesen meghonosítani az itteni viszonyoknak megfelelően módosított Duvanov-féie gyorségetési módszert. Ezzel meg nőtt a kemencék termelése, ugyanakkor — csupán az év második felében — 84 ezer forint értékű tüzelőanyagot takarítottak meg. Az Egyesülés vezetősége gondosko dott a munkaverseny állandó értékeléséről. A havonta kiadott versenyhíradóban elemezték részletesen az egyes gyárak eredményeit, de dekádonként is eljuttatták a gyárakhoz azt, hogy melyik üzem nyersgyártói, égetői vezetnek, illetve maradtak le a versenyben. Bár a minisztérium csak egyesülési szinten követeli meg negyedévenként az önköltség alakulásának a negyedéves mérlegben történő kimutatását, de kidolgozták gyáranként is, hogy az üzemekben az elmúlt negyedév alatt mennyibe került ezer darab tégla előállítása. Az üzemi párt- és szakszervezetek is komoly segítséget adtak a munka megjavításához. Az üzemi bizottságok a munkaverseny szervezésében segítettek sokat. De többször előfordult az is, hogy ha egyik gyárban valamilyen nehézség volt, a pártszervezet taggyűlésen vitatta meg a termelés problémáit és mozgósította elsősorban a kommunistákat a hibák kiküszöbölésére. Húsz forinttal csökkentették a múlt évben a téglagyárak dolgozói a tégla ezer darabonkénti önköltségét. Az Egyesülésnél az idén további intézkedéseket tesznek a termelés gazdaságosságának megjavítására* ugyanakkor a dolgozók munkájának könnyebbé tételére is. A dombóvári üzemekben például meg akarják oldani a nyers tégla behordásának, illetve az égetett tégla kihordásának is a gépesítését. A verseny szervezésénél pedig már nem csak olyan célokat tűznek ki, hogy minél több nyers, illetve kész téglát gyártsanak az üzemekben, hanem az önköltségcsökkentési feladatokat is beépítik a versenyfeladatokba. 35 600 forint értékű megtakarítás a javítási anyagfelhasználásnál, 1 80 forint üzemanyagmegtakarítás normálholdanként a Varsádi Gépállomáson A Varsádi Gépállomáson az 1958- ^as évben 1 014 700 forint volt a javítási anyagfelhasználási terv. A gépállomás dolgozói 35 600 forintot takarítottak meg, mivel az évi javítási anyagfelhasználás 979 100 forint volt. Jelentős a megtakarítás az üzemanyagfelhasználás terén is, ugyanis 83 680 forint értékű üzemanyagot használtak fel. s ezáltal 16 600 forintot takarítottak meg annak ellenére, hogy a tervezett 44 000 normálhold helyett 47 619 normálholdat teljesítettek. Az egy normálholdra tervezett üzemanyag értéke 19,40 forint volt. ezzel szemben az elmúlt évben 17,57 forintba került az üzemanyagmegtakarítás folytán egy normálholdnyi munka. Az elért eredmények annak is köszönhetők, hogy egyes traktorosok az átlagot túlhaladva, kiemelkedő eredményeket értek el. Labáth Sándor kormos traktorával a tervezett 670 helyett 1062 normálholdnyi munkát végzett, s ezáltal évi tervét 159 százalékra teljesítette. Lestár Vendel a tervezett 774 normálhold helyett pedig 1093 normálholdnyi munkát végzett, s ennek következtében éves tervét 143 százalékra teljesítette. A zetorosok közti verseny győztese Gyorsok János, mivel a tervbe vett 805 normálhold helyett 1063 normálholdat teljesített, évi tervének 143 százalékát. Az üzemanyagfelhasználás terén különösképpen kitűnt Zabracsányi Ödön, aki a tervezett 14 002 liter üzemanyag helyett 11 308 litert használt fel. Szorosan felzárkózott mögötte Zsifkovics Sándor, aki a tervbe vett 20 038 liter üzemanyag helyett 17 839 litert használt fel. Egresy Ferenc anyagalkatrész felhasználási terve az 1958-as évben 7947 forint volt. Ezzel szemben mindössze 3601 forint értékű anyagalkatrészt használt fel.
