Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-20 / 300. szám
1958 december 20. TOLNA MEGYEI NËPÜJSAG 3 Újabb színes dia-film készül Tolna megyéről A MUNKÁS—PARASZT SZÖVETSÉG JEGYÉBEN : Á budapesti mue késők segítsége a keszőhidegkúti Új Élet Tsz-nek A munkás-paraszt szövetség erősítésének igen szép példáját tapasztaltam az elmúlt napokban .Kesző- hidegkúton. Sajnos, a munkásokkal nem tudtam beszélni, de amit a termelőszövetkezetben hallottam, az is dicséretére válik a munkásoknak. Arról van ugyanis szó, hogy a Budapesti Konzervgyár dolgozói szocialista szerződést kötöttek a keszőhidegkúti Uj Élet Tsz tagjaival az ősszel, amelyben rögzítették, milyen segítséget nyújtanak a jövőben e nagyüzem fellendítésére. Szinte beláthatatlan jelentősége van ennek, mert a segítség nyomán — amint a gyár szakemberei legutóbbi látogatásuk alkalmával kijelentették —, ha a tsz-tagok jól kihasználják a segítséget, egy-két év múlva megduplázhatják, sőt megháromszorozhatják az egy munkaegy ségre eső jövedelmet. Csontos elvtárs, a tsz könyvelője erről így beszél: — A közeljövőben mintegy 70 000 forintos segítséget adnak a szerződés szerint, s ezért nem kérnek mást, csak azt, hogy a növényeknek a földeket időben, s megfelelően készítsük elő, az építkezésekhez pedig a szükséges helyi anyagokat biztosítsuk. — Ha ez meglesz — márpedig meg kell lennie — teszi hozzá — megváló sulnak Deák István elvtárs, a konzervgyár párttitkárának szavai, amelyet az itteni gyűlésünkön mondott: „Ha ránk hallgatnak, három év múlva a keszőhidegkúti Uj Élet Tsz legalább 100 forintos munkaegységet érhet el.” Miből adódhat ez? Kérdezhetné bárki: Nekem nem is kellett kérdeznem, máris elébem tették a szerzőA magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 41/1958. számú rendeleté alapján 1959. január 1-től Szekszárdon és Dombóváron is bevezetik a piacokon a termelői igazolványokat. Az igazolványok bevezetése a termelői piacok rendjét és az álősiter- melők, valamint a spekulánsok kizárását biztosítja a piacokról. A nyugodt piac elősegíti a becsületes termelők nyugodt piaci értékesítését, de egyúttal a vásárlók érdekeit is védi, mert közvetlen az őstermelőktől tudnak vásárolni. A spekulánsok és álőstermelők az általuk felvásárolt áruikat a piacokon magasabb haszonnal értékesítették, amivel a piaci árak emelkedését is előidézték. Ezek szerint 1959. január 1-től úgy a szekszárdi, minit a dombóvári pia cokra csak azok a termelők vihetik áruikat, akik előzőleg a városi ta- nács igazgatási osztályán, vagy vidés másolatát, mondván: „Nézze meg mit vállaltak a mi munkás testvéreink, hogy szabadidejükben segítenek bennünket.” És amint nézem a 12 pontból álló szerződést, legelőször is az tűnik a szemembe, hogy e segítség nyomán a belterjesség irányába fejlődhet a tsz. Két küldöttség is járt lent a gyárból, a gyár igazgatója, Kovács László elvtárs, a helyettese a főag- ronómus, Nadobán Péter mérnök, egy technikus is és nem utolsó sorban a párttitkár, Deák István elvtárs. Megtekintették, a szakember sze mével is, a gazdaságot. S a második látogatáskor már kész terveket tártak a tagság elé. Vállalták, hogy mivel öntözésre alkalmas területe van a tsz-nek a Kapos mentén, készítenek egy tutajt, amelyre saját anyagukból nagyteljesítményű motoros szivattyút szerelnek. s ezt jövő év május 1-ig átadják a tsz-nek. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy egy 15 holdas öntözhető területet kap a tsz kertészkedésre, hanem ennél több. mintegy 100 hold rét és legelő öntözését is megvalósíthatja. Abban is segítenek a tsz-nek, hogy megfelelő területen nagy jövedelmet biztosító málna és eper telepet létesíthessenek. De ezenkívül az állattenyésztés fejlesztése érdekében elvállalták a silógödrök javítását, az állatállomány vízzel való ellátását a kutak megjavításával. Szerepel a szerződésben az is, hogy a legnagyobb munkaidőkben erőgépekkel is segítik a tsz-tagságot. Sok más egyéb mellett távlati terveket is tartalmaz ez a nagyjelentőségű megállapodás. A szállítás gépesí dékiek a községekben a tanácstól termelői igazolványt kapnak. A termelői igazolványok hatálya kiterjed: búza, rozs. kétszeres és ezek őrleményei, árpa, zab, kukorica, rizs, napraforgómag, burgonya, zöldségfélék, hüvelyesek, gyümölcsök (erdei gyümölcs kivételével) tej- és tejtermék élő és vágottba- romfi, tojás, valamint a 80/1957. Élip. Min. utasításnak megfelelő füs tölthús, füstöltszalonna, sózott szalonna és zsír árusítására. A termelői igazolványok beszerzése illeték alá tartozik. Az egy kataszteri holdat meg nem haladó összes földterület és ezen belül a 600 négyszögölet meg nem haladó szőlő, gyümölcs, kerttel, rendelkező termelők 20 forintos, az 1 holdon fe lüli, de 5 holdat meg nem haladó és ezen belül 2 holdat meg nem haladó szőlő, gyümölcs, kerttel rendelkezők 50 forintos, az ezen felüli földterülettel rendelkezők 100 forintése szerepel benne, először is a málna, az eper és az öntözött területeken termelt növények elszállításához. Majd a hegyoldali területek meg műveléséhez kis erőgép meghajtású drótkötéllel vontatott ekét segítenek beszerezni a tsz-nek. Még sokáig lehetne sorolni a szerződés pontjait, s még inkább azt, hogy mit jelenthet ez a tsz tagságának. Ebből is látható azonban, milyen jelentős eredményeket hozhat ez az együttműködés. Most már a tsz-tagokon múlik, hogy mindezt ügyesen, okosan fel is tudják használni, s akkor a közös gazdaság fellendítésének nagy terve valósággá is válik. Ehhez kívánunk sok sikert és jó egészséget mind a patronálóknak, mind a tsz-tagoknak. (i—e) A szünet végét jelző csengetésre az első gimnazisták elfoglalják helyüket, a napos jelent: — Józsi bácsi kérem, az osztály létszáma nem változott. A szokásos tanár úr kérem megszólítástól való eltérés is sejteti, hogy az órán újszerű oktatás lesz. Igen, a tanrendben itt is beiktatták a politechnikai oktatást. A többségben parasztgyerekekből álló elsősökkel Piukovics József, a gyönki Vörös Csillag Tsz nagytudású agro- nómusa — akit a gyerekek csak Józsi bácsinak szólítanak — megismerteti a tanulókkal a kultúrált tos illetéket kötelesek bélyegben leróni. A termelői igazolvány nyomtatványok a városi tanács igazgatási osztályán és a községi tanácsoknál kaphatók 10 filléres árban. A kiállított termelői igazolványok közokiratok,; azokban javításokat eszközölni, vagy másra átruházni nem lehet. A rendelet szerint, lehetőség van arra, hogy háztartásában élő családtag árusíthasson, ami a termelői igazolványon fel is lesz tüntetve. A kiállított igazolványok a kiállítás napjától számítva egy évig érvényesek. Mivel a rendelet módot ad arra, hogy annak kijátszóival szemben szabálysértési eljárást indíthasson a hatóság, ezúton is felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy termelői igazolványukat már most igyekezzenek beszerezni, mert 1959. januárjában esetleges torlódások lehetnek 'az igazolványok kiállításánál. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat «Tolna megye büszkeségei < címmel színes, történelmi tárgyú dia-filmet készített. A filmet rövidesen eljuttatják az iskolákba, művelődési otthonokba és könyvtárakba. Az első film sikere után a TIT újabb dia-film készítését tervezi. Ez a második film a megye földrajzi jellegzetességeit mutatja be, ismerteti a legjobb szőlőtalajokat adó löszdombokat. Az elsősorban oktatási (szülőföldismeret) és ismeretterjesztési célból készülő film egyben tudományos szempontból is jelentős, mert ez lesz hazánkban az első színes morfológiai (a föld felszínét magyarázó tudomány) — geo lógiai film, amely a lösz keletkezését, felépítését, felszinf or máit és a talajpusztulás elleni védekezés módozatait dialektikusán felépítve mutatja be. Nekünk Tolna megyeieknek megmezőgazdasági termelést, ezen keresztül megszeretteti velük a paraszti szakmát. — A mezőgazdasági termelés mit biztosít az embereknek? — hangzik az első kérdés. — A mezőgazdasági termelés élelmet, védelmet és kényelmet biztosít az embereknek. A mezőgazdaság termeli meg a kenyeret, a ruha és a cipő alapanyagát, a bőrt, a gyapjút, a lent, a kendert, az erdő biztosítja az iparnak a fát, amiből bútort készítenek — adta meg1 a választ Balogh János tanuló. — A mezőgazdaság előtt milyen konkrét feladat áll most? — tette fel újra a kérdést Piukovics József. — A mezőgazdaságban törekedni kell a belterjes gazdálkodásra, ami azt jelenti, hogy olcsóbban, többet és jobbat kell termelni — válaszol Gál Endre. Az órán beszámoltak a gyerekek arról, amit az oktatási évben eltöltött négy hónap alatt a politechnikai oktatás keretén belül tanultak. Pontosan adták meg a választ arra, hogy hányféle gyomnövény van, s ezek mennyi csapadékot vesznek el évente a kultúrnövénytől, hogy a mezőgazdaságban milyen üzemágak vannak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás milyen előnyöket biztosít és így tovább. A rövid egy óra alatt megtudtam, hogy a politechnikai oktatásban mi tetszett eddig legjobban a gyönki gimnázium első osztályosainak. A gyakorlati munka. Többször voltak már ugyanis a gyönki Vörös Csillag Tsz-ben krumplit, kukoricát és cukorcirkot szedni. Erről a kirándulásnak vett gyakorlati munkáról minden gyerek naplót készített. Bekerültek az irkákba olyan fontos epi- ! szokottak a szőlőhegyek, tanyák, nyaktörő szurdokok, vagy a híres paksi löszfal, de az ország más vidékének lakói előtt nem ismeretesek. A film képeiről most ők is megismerkedhetnek megyénk természeti szépségeivel. így a film egyben idegenforgalmi jelentőségű is, s mint ilyen első a megyében. A felvételek zöme már elkészült. Az előadók számára, akik a film alapján ismeretterjesztő előadásoicat tartanak majd a községekben, brosúra készül a TIT földrajzi szakosztálya gondozásában. A készülő film iránt még külföldről is tapasztalható érdeklődés. Az elmúlt hetekben kőt német geográfus járt megyénkben és a filmből egy-egy kópiát kért a berlini és greifswaldi egyetem részére, mivel Németországban a Tolna megyeihez hasonló löszformációk ismeretlenek. zódok, mint hogy könnyebb a munka, ha közösen csinálják. Az egyik ilyen gyakorlati munkán ugyanis Szegvári Klárika azzal állt elő, hogy szeretnének brigádokat szervezni, közösen dolgozni. Javaslata a gyerekek között nagy tetszést aratott, s ma már minden gyerek brigádba tömörülve jár gyakorlatra a termelő- szövetkezetbe. Tudják a gimnazisták azt is, hogy a gyönki Vörös Csillag Tsz mennyi földön gazdálkodik, hányféle növényt termel és miből mennyi termést takarított be az idén. Jövőre egy lépéssel már továbbmennek a politechnikai oktatással is. A gyönki Vörös Csillag Tsz 40 hold földet ad a gimnáziumnak, ahol a gyerekek gazdálkodnak. Amit elméletben megtanulnak, azt mindjárt alkalmazzák a gyakorlatban. Ezen keresztül érdeklődési körük a mezőgazdaság felé irányul majd, s éppen ebben van legnagyobb jelentősége a politechnikai oktatás bevezetésének. Szeretném még megemlíteni hogy a gyönki gimnázium tanárait dicséret illeti a politechnikai oktatás jó megszervezéséért és nem utolsó sorban a tantárgy helyes megválasztásáért. A járás ugyanis mezőgazdasági jellegű, a gimnáziumban túlnyomó részt paraszt származású gyerekek tanulnak. S ha négy év alatt sikerül velük megszerettetni a mezőgazdasági szakmát, megismertetni a nagyüzemi termelés előnyeit, akkor a politechnikai oktatás eléri a célját. S hogy ez sikerül-e? A rövid négy hónap azt igazolja: ha továbbra is ilyen jó módszerrel vezetik a politechnikai oktatást, akkor igen. D. E. Bevezetik a termelői igazolványokat a piacokon „A mezőgazdasági termelés élelmet, védelmet és kényeimet biztosít ez embereknek“ Politechnikai oktatáson az egyik gimnáziumban Antal József 19 éves bonyhádi fiú a napokban jött haza kétéves távoliét után Angliából. JENKI KATONA LONDONBAN — Ez a legolcsóbb szórakozóhely Londonban — mondja Pap Feri Jutkának és Antal Jóskának az „El- mambó” színes reklámjára mutatva. A másik kettő hallgatott. — Gyertek nézzünk be — javasolta Pap Feri és megindult a mulató felé. — Inkább sétáljunk tovább — szabadkozott Jutka. — Nincs pénzünk, hiába mennénk be ... Nézzük tovább a kirakatokat — segített a lánynak Antal Jóska. De Pap Feri továbbra is erőltette a dolgot. — Égj/ penniért kapunk egy limonádét és mellette elüldögélhetünk akár hajnalig is ... Legalább nem ezen a ködös utcán csatangolunk. Jutka és Jóska végülis nem tudott ellenállni a kísértésnek, s Pap Feri nyomában megindultak az „El- mambó” felé. A lebujbán vastag füstréteg lebegett. Az apró, kerek asztalok körül ülő embereket alig lehetett látni a füsttől. Émelyítő viszki szag érződött s a sarokban a zenegép egy jól ismert szamba dallamát bömbölte. Leültek a bal sarokban \ üresen álló asztalhoz. A bárpult mögül szögletesarcú, angol ' pincérlány sietett elő. — Mit parancsolnak? — Pap Feri már többször megfordult az „Elmambó”-ba. Kissé bizalmaskodó mozdulattal nyomta a lány markába a három pennit. — -Három limonádét hozzon Betty — mondta a beszédet erősen tagolva, mert azt szerette volna, ha a lány angolnak nézi. A falakra ördögök, félmeztelen nők és halálfej volt pingálva. A zenegép körüli táncparketten hatan rángatóztak, mintha vitustáncot járnának. A vendégek nagyrésze férfiakból állt. Pap Feri táncba vitte Jutkát, s Antal Jóska egyedül maradt az asztalnál. Jóska fáradnak, elhagyatottnak érezte magát. Gondolatai Bony- hádon kalandoztak. — Szabad ez a hely? — A kérdésre felrezzent gondolataiból. Amerikai katona állt előtte. A repülősek sötétszürke uniformisát viselte. Kiéltarcú, nagydarab ember volt. Jóska az asztal negyedik székére mutatott. — Ez a hely szabad. Az amerikai leült és cigarettát vett elő. A gyufát a földre dobta, miután rágyújtott, s a lábait felrakta az asztalra. Betty, a pincérlány rendkívül udvariasan kérdezte. — Parancsol valamit? A katona elvigyorodott, balkezével végigsimította a lány farát és pattogó, nyers hangon megszólalt: — Egyelőre csak egy üveg viszki kell kicsikém, két pohárral. Amikor Jóskát megkínálta a méreg erős itallal, köhögni kezdett, a jenki nevetett és megint töltött. — így kell csinálni — mondta és fenékig hörpintette a poharat. Jutka a tánctól felhevülve, kipirosodott arccal tért vissza Pap Ferivel az asztalhoz. A jenki mohó tekintetével végigtapogatta a lány kissé molett alakját és a fehérkötényes Bettyvel még két poharat hozatott. Jutka zavartan húzódott el a katonától. Valaki vad rock and roll lemezt tett a zenegépbe. A katona töltött a poharakba. A fiúk prüszkölve nyelték a méregerős italt. Jutka érezte, hogy hosszúujjú, nyirkos kéz ragadta meg a csuklóját és a táncparkett felé húzza. Segélykérő pillantást vetett a fiúkra, de azok csak nevettek. A táncparketten tomboltak a táncosok. Egy nő furcsán, ingerlőén sikongatott. — Nézd csak, az az őrült jenki letépi Jutkáról a ruhát — kiáltotta Pap Feri és választ sem várva, megindult a táncparkett felé. — Szabad? — Nem szabad — vigyorgott a katona, magához szorítva az ijedtségtől és szégyentől vérpiros Jutkát. Pap Feri balkezével megragadta a katona vállpántját, s jobbjával villámgyors ütést mért az arcába. A jenki megtánto-rodott, de nem esett el. A lány ellökte magától. Automata kés villant a kezében. Antal Jóska, amikor látta, hogy Pap Feri bajban van, megragadta az asztalon álló viszkis üveget és a jenki felé hajította. Az amerikai katona fejét érte az üveg. összeesett. Homlokán felrepedt a bőr. A kopaszfejű, kövér lebuj-tulajdo- nos riadtan telefonált a rendőrségnek. Perceken belül megjelent a rendőrség. Az amerikai katonának Betty borogatást tett a fejére. Egy munkás- jellegű angol, amikor a rendőrök megjelentek, felállt az asztaltól és magyarázni kezdte, Jutkára mutogatva. Erőszakot akart a lányon elkövetni... Ö kezdte. Az asztalnál ülők bólogattak. Az egyik angol rendőr a fejét csóválta. — Ma már ez a harmadik amerikai katona, aki botrányt csinált — sziszegte, dühösen káromkodva a rendőrtiszt a helyettese felé fordulva, amikor a jenkit a hordágyra rakta két egészségügyi. (Haypál)