Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-19 / 299. szám
2 TOLNA MEGYE* NEPÜJSAG 195S december 19. Á Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttségeinek közös nyilatkozata Lapunk tegnapi számában már hírt adtunk arról, hogy a prágai várban kedden aláírták a magyar és a csehszlovák párt- és kormányküldöttség közös nyilatkozatát. Az alábbiakban közöljük a hivatalos nyilatkozat teljes szövegét. , Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának meghívására 1958. december 10-től 17-ig Csehszlovákiában tartózkodott a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának küldöttsége, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter vezetésével. A magyar küldöttség meglátogatta Prágát, Ostravát, Ziar nad Hrono- mot és Pozsonyt, valamint néhány csehországi és szlovákiai ipari üzemet és mezőgazdasági termelőszövetkezetet. A küldöttség tagjai beszélgettek a csehszlovák dolgozókkal, megismerkedtek életükkel és munkájukkal, valamint a szocializmus építésében, a kultúra fejlesztésében és az életszínvonal emelésében eléri kiváló eredményeikkel. A magyar küldöttség meggyőződött arról, hogy Csehszlovákia városainak és falvainak dolgozói ieikes munkával megvalósítják Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának a szocializmus Csehszlovákiában való felépítéséről hozott történelmi fontosságú határozatait. A magyar dolgozók szívből kívánnak teljes sikert Csehszlovákia népeinek e jelentős feladat megvalósításához. A látogatás alkalmával a két ország párt- és kormányküldöttségei őszinte, baráti eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetA Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttségei megtárgyalták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit és megelégedéssel állapították meg, hogy a szocialista tábor országai — marxista— leninista pártjaik vezetésével és a Szovjetunió értékes és önzetlen segítségével — újabb nagy sikereket értek el a proletár internacionalizmus alapján, kölcsönös kapcsolataik megszilárdításában és fejlesztésében, valamint a szocializmus építésében. A két küldöttség nagyra értékeli a szocialista tábor egységének és erejének további növekedését, mint a szocialista tábor valamennyi országa biztonságának, függetlenségének, gazdasági fejlődésének és a világbéke megőrzésének legfontosabb zálogát. A két küldöttség annál határozottabban ítéli cl az imperialistáknak, különösen az amerikai imperialistáknak a Magyar Népköztársaság ellen az ENSZ-ben is folytatott támadásait és provokációit, mint nyílt beavatkozási kísérleteket a szocialista országok egyikének belügyeibe. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy teljesen azonos módon értékelik a nemzetközi helyzetet. A jelenlegi nemzetközi helyzetet a szocialista tábor fölénye jellemzi. A béke és a szocializmus erőinek különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése és együttműködése elveire támaszkodó politikája mind hatékonyabb támogatásra talál a világ dolgozó tömegei körében és gyengíti a háború híveinek hadállásait. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy az imperialista világ, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok imperialistái, változatlanul a nemzetközi feszültség növelésére és újabb háborús tűzfészkek létrehozására törekszik. Ezért lázasan fegyverkeznek, rakéta-kilövő támaszpontokat építenek idegen államok területén és mindeddig következetesen elutasították a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a leszerelésre és a béke megszilárdítására vonatkozó valamennyi konstruktív javaslatát. Az imperialista erők politikáját nyilvánvalóan az a szándék vezérli, hogy megfordítsák a törvényszerű történelmi fejlődést. Ebben a helyzetben a béke erőinek ébersége egy pillanatra sem lankadhat cl. A két baráti ország küldöttségei teljes mértékben támogatják a Szovjetuniónak a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek általános és végleges megszüntetésére vonatkozó javaslatait. Elítélik azoknak a kormányoknak a magatartását, amelyekközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről, a szocialista tábor országainak együttműködéséről, valamint a két állam baráti kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. A tárgyalásokon részt vettek magyar részről: Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, államminiszter, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Dr. Sík Endre külügyminiszter, Prieszol József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Gábor József, a Magyar Népköz- társaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete: csehszlovák részről: Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Viliam Siroky, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Rudolf Barák, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter, Jiri Hendrych, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Václav David, a CSKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter. nek képviselői az Egyesült Nemzetek Szervezete XIII. közgyűlésén megakadályozták a Szovjetunió leszerelési javaslatainak elfogadását, jóllehet azok megvalósulása kétségtelenül elősegítené a leszerelés problémáinak fokozatos megoldását és ezzel a nemzetközi feszültség enyhülését is. A két ország képviselői megállapítják, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia álláspontja következtében a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi konferencián mindeddig nem érték el a kívánt eredményeket. A két ország kormányai üdvözlik a Szovjetunió kormányának a mielőbbi megegyezés érdekében tett legifjabb kezdeményezését, hogy mielőbb megegyezés jöjjön létre. A Szovjetunió 1958. december 5-én közzétett nyilatkozatában javasolta, hogy írjanak alá egyezményt a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek egyszer s mindenkori megszüntetéséről, azzal a kiegészítéssel, hogy egyidejűleg állapodjanak meg a kísérleti robbantások megtiltására vonatkozó egyezmény végrehajtásának ellenőrzésében is. A két ország kormánya teljes mértékben azonosítja magát a szovjet kormány 1958. december 8-i, a váratlan támadások elhárításával kapcsolatos intézkedésekről szóló nyilatkozatával, és kifejezi azt a meggyőződését. hogy a javaslatok részletes megtárgyalása és azok mielőbbi meg valósítása hozzájárulna a veszély megszüntetéséhez. A két küldöttség aggodalommal állapítja meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségeseinek segítségével újjáéled az agresszív német militarizmus és atom-, valamint rakétafegyverekkel látják el a nyugatnémet hadsereget. A bonni kormány kihasználva NATO-beli helyzetét és szerepét, arra törekszik, hogy a régi német imperializmus szellemében megvalósítsa saját terveit. E célok eléréséért a Német Szövetségi Köztársaság kormánya saját területén szervezi és támogatja a legkülönbözőbb fasiszta, revansvágyó és katonai szervezeteket, valamint a saját és külföldi kémszervezetek tevékenységét. A nyugatnémet militaristák és re- vansista körök szóvivőinek ilyen nyilatkozatai joggal váltják ki Európa és az egész világ békeszerető népeinek felháborodását. Ezek a körök nem titkolják a Német Demokratikus Köztársasággal szembeni ellenséges terveiket, nem ismerik el az Odera—Neisse-békehatárt, sőt igényt tartanak Csehszlovákia határmenti területeire is. A nyugatnémet imperialisták cáfolhatatlan aktív szerepe az 1956. évi magyarországi ellenforradalomban arról is tanúskodik, hogy a német militarizmus Magyarországon is szeretné visszaszerezni politikai és gazdasági befolyását. A nyugati nagyhatalmak, a Német Szövetségi Köztársaság kormányával együttműködve, a potsdami egyezmény megszegésével Nyugat- Berlinben kémközpontokat és diver- záns bázisokat létesítettek a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és a szocialista tábor többi országa ellen. A potsdami egyemény és az erre támaszkodó többi négyhatalmi megállapodás megsértésével a nyugati hatalmak elvesztették azt a jogukat, hogy erre az egyezményre hivatkozva indokolják megszálló egységeiknek további tartózkodását Nyugat-Berlinben. A két fél mindenben támogatja a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy Nyugat-Bcrlint nyilvánítsák ilemiü- tarizált szabad várossá, mert ez csökkentené a háborús feszültséget Európában, megkönnyítené a Német országgal kötendő békeszerződésről szóló tárgyalásokat és elősegítené a két német állam fokozatos közeledését. A két fél elítéli a nyugati hatalmaknak a három nyugati külügyminiszter minapi párizsi értekezletén kifejezett álláspontját, amely szerint a berlini kérdés megoldására vonatkozó szovjet javaslatot elutasítják. A két küldöttség támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak — Németország, a két német állam közvetlen tárgyalások útján való demokratikus és békés egyesítésére vonatkozó — javaslatát is, mert ez megfelel mind a német nép, mind valamennyi európai nemzet létérdekének. A jelenlegi helyzetben, amikor a támadó jellegű Észak-Atlanti Szövetség vezető államai fokozzák háborús előkészületeiket a szocialista tábor országai ellen, a varsói szerződés fontos tényező a szocialista tábor országainak vívmányai és a béke megőrzése szempontjából. A két küldöttség ismételten kijelenti, hogy teljesíteni fogják mindazokat a kötelezettségeiket, amelyek a varsói szerződés alapján országaikra hárulnak. A háborús veszély elhárításának útját megmutatja a Szovjetunió kormányának az északatlanti paktum tagállamai kormányaihoz intézett 1958. december 13-i nyilatkozata. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság mindenben támogatja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a NATO és a varsói szerződés országai kössenek megnemtámadási szerződést, és egyezzenek meg abban, hogy a két szervezet tagállamai egyetlen agresz- szort sem részesítenek katonai és gazdasági segítségben, vagy erkölcsi támogatásban. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányai ismételten kijelentik, hogy egyetértenek a Közép-Európá- ban létesítendő atommentes övezetre vonatkozó javaslattal, s hogy csökkentsék a NATO-országok és a varsói szerződés országainak területén a külföldi fegyveres erők létszámát. E javaslatok megvalósítása jelentős mértékben csökkentené a háborús veszélyt, enyhítené a nemzetközi feszültséget, és későbbi leszerelési intézkedések kiindulópontját képezhetné. Mindkét küldöttség a leghatározottabban elutasítja a nemzetközi helyzet • kiélezésének és háborús előkészületek fokozásának politikáját, amelyet az Észak-Atlanti Szövetség szervezete folytat. Világos, hogy a NATO tanácsának ma kezdődött értekezlete ugyanúgy, mint a múltban, most is arra szolgál, hoev megakadályozza a békés egymás mellett élésre vonatkozó javaslatok megváló sítását és hogy rákényszerítsék a rakétatámaszpontok gyors felépítését azokra a NATO-országokra is, amelyeknek területén még nincsenek ilyen támaszpontok. A Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság felhívja ezeket az államokat, hogy ne engedjék meg területükön rakétatámaszpontok építését, mert ez a feszültség további fokozódásához vezetne Európában, ezeket az országokat a nukleáris háború közvetlen veszélyével fenyegetné és ez számukra beláthatatlan következményekkel járna. A két küldöttség kijelenti, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányai, mint eddig, ezután is mindent elkövetnek, hogy a békés egymás mellett élés alapján jószomszédi kapcsolatokat teremtsenek az Osztrák Köztársasággal. Ha osztrák részről is az osztrák semlegességi nyilatkozat szel lemének megfelelő törekvés nyilvánul meg, ez mindhárom ország számára és Európa békéje szempontjából igen hasznos lesz. A két küldöttség megbélyegzi az Amerikai Egyesült Államok beavatkozását a kínai belügyekbe és kijelenti, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának, mint Kína egyetlen törvényes kormányának joga van A Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői egyhangúlag megállapítják, hogy teljes egészében helyesnek bizonyult a Moszkvában 1957 novemberében, a kommunista és munkáspártok tanácskozásain elfogadott történelmi jelentőségű Nyilatkozat és Békekiáltvány. Mindkét fél kijelenti, hogy a moszkvai Nyilatkozat, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében a jövőben is hathatósan támogatja a szocialista országok és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom egységét és együttműködését. Csehszlovákia Kommunista Pártja teljes erejével támogatja a magyar kommunisták negyvenéves harcos hagyományainak hordozóját, a Magyar Szocialista Munkáspártot a szocializmus magyarországi építéséért vívott harcában. Csehszlovákia egész népével együtt őszintén örül, hogy a magyar nép oly nagy és gyors sikereket ért el az ellenforradalom leverése utáni időszakban. Őszintén örül a magyarországi helyzet gyors konszolidációjában, a nemzetgazdaság és a kulturális élet fejlődésében, valamint a dolgozók életszínvonalának emelésében elért eredményeknek és nagyra becsüli a magyar nép határozottságát, amelyet az ellenforradalom maradványainak felszámolása, valamint az árulók és az imperialista ügynökök megbüntetése idején tanúsított. Ezzel még inkább megszilárdult Magyarországon a szocializmus erőinek helyzete, amit a Magyar Népköztársaság legutóbbi parlamenti választásainak eredménye is meggyőzően bizonyított. Mindkét testvérpárt elsőrendű feladatának tekinti, hogy következeteTajvan és a partmenti szigetek felszabadítására. A két fél megbélyegzi a nyugati imperialista államok gyarmati politikáját és szolidárisnak jelenti ki magát az ázsiai és az afrikai nemzetek felszabadító harcával. Kijelentik, hogy véget kell vetni az Algériában folyó gyarmati háborúnak, valamint mindennemű imperialista beavatkozásnak a közel- és középkeleti országok belügyeibe. A két küldöttség kijelenti, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság külpolitikájában továbbra is arra törekszik, hogy jó kapcsolatokat teremtsen minden országgal, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve alapján. sen harcoljon a marxizmus—leninizmus tisztaságáért, a jelenkori revi- zionizmusnak a forradalmi elmélet eltorzítására irányuló kísérletei ellen. A jelenkori revizionizmus elsősorban a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programjában és politikájában jut kifejezésre. A két párt képviselői megállapítják, hogy a revizionizmus ma a legsúlyosabb veszély a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomban, a testvéri kommunista pártok egysége ellen irányul, bénítani akarja a munkásosztály forradalmi lendületét és széthúzást próbál szítani a szocialista táboron és az egész nemzetközi forradalmi mun kásmozgalmon belül. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két párt kölcsönös kapcsolatai eredményesen fej lödnek. Erről tanúskodnak a határmenti megyék és járások szövetkezeteinek testvéri tapasztalatcseréi, tanulmányi küldöttségek cseréi stb. A kölcsönös tesvéri kapcsolatok meg szilárdításának további jelentős szakaszát képezi a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének jelenlegi látogatása Csehszlovákiában. A két párt szilárd elhatározása, hogy minden területen továbbfejleszti ezeket a kapcsolatokat, és tovább erősíti együttműködését a többi kommunista és munkáspárttal. Mindkét párt a Szovjetunió Kommunista Pártjával való szilárd egységben és szoros testvéri kapcsolatban látja feladatai győzelmes megvalósításának legfőbb zálogát. III. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság küldöttségei nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két ország baráti kapcsolatai a kölcsönös testvéri segítség és együttműködés elveinek szellemében sikeresen fejlődnek a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén, és ez mindkét országban jelentős hozzájárulás a szocializmus építéséhez. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell az 1949. április 16-án aláírt magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény nagy jelentőségét. A magyar delegáció szívből jövő köszönetét mond azért a hatalmas anyagi és erkölcsi segítségért, amelyet a Csehszlovák Köztársaság és dolgozó népe nyújtott a Magyar Nép köztársaságnak az imperialisták által szított és a magyar reakciós körök által kirobbantott ellenforradalom leveréséhez, A két küldöttség kifejezve a magyar és a csehszlovák nép véleményét, felettébb hasznosnak tartja a kölcsönös együttműködés további bő vítését és elmélyítését, amely Csehszlovákia és Magyarország további anyagi és kulturális felemelkedéséPrága, 1958. december 16. ANTONIN NOVOTNY Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke VILIAM SIROKY Csehszlovákia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Csehszlovák Köztársaság kormányának elnöke nek egyik igen fontos előfeltétele. Ezt az együttműködést fejezi ki a Duna vízierejének közös hasznosításáról, a nagymaros—visegrádi vízierőmű felépítéséről szóló legutóbbi egyezmény megkötése, az 1961—65. évi gazdasági együttműködésről és kölcsönös áruszállításokról szóló jegyzőkönyv aláírása is. A két ország — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa javaslatainak alapján — szorosan együttműködik a szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás megvalósításában. A két baráti ország küldöttségeinek legszivélyesebb baráti légkörben folytatott tárgyalásain minden megvitatott kérdésben a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg. A magyar nép képviselőinek és Csehszlovákia dolgozóinak minden egyes találkozása azt bizonyította, hogy a proletár internacionalizmus szellemében állandóan erősödik a két ország népeinek barátsága és e barátság is hozzájárul, hogy még szilárdabbá váljék a Szovjetunió vezette szocialista tábor országainak megbonthatatlan egysége a szocializmusért és a világ békéjéért folyó küzdelemben. DR. MÜNNICH FERENC a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke MAROSÁN GYÖRGY a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, államminiszter