Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-18 / 298. szám

1958 december 18. TOLNA MEGYEI NËPÜJSAG 3 Tizeüötezernyolcszázötven áilatol dolgoztak fel Nyolcvanezer forint nyereségrészesedést fizetnek a Szekszárdi Vágóhídon — December 15-étn már 121 szá­zalékra teljesítettük az éves tervet. — tájékoztat a tervteljesítés állásá­ról a Szekszárdi Vágóhíd főkönyve­lője. Az évi munka a számokból, kilókból, mázsákból rajzolódik ki előttem a tájékoztatás nyomán. Az évszakokhoz kötött vágóhídi munka szinte kiismerhetetlen. Hosz- szú gyakorlattal rendelkező és ala­pos szakismerettel bíró vezetők és dolgozók tudják csak úgy irányítani a munkát, hogy ilyen szép termelési eredményt tudjanak felmutatni. Tudni kell azt például, hogy egy- egy év első és utolsó három hónap­jában mennyivel kevesebb tölteléket kell a mészárszékekbe szállítani és hogy nyáron,, mennyi hús és mennyi töltelékáru kell a boltokba. A harminc évvel ezelőtt épült szúróhelyeti már kinőtte a város és a megye fogyasztóinak igénye. Zsú­foltak a munkatermek, a feldolgozó helyiségek. Ennek ellenére heten ­ként több mint 300 mázsa húst és 45—90 mázsa tölteléket készítenek. Jelenleg például csak azért 45 má­zsa a töltelékáru mennyisége, mert megkezdődtek a disznóvágások és ilyenkor inkább a friss hús, különö­sen a marhahús kelendő. Szigorú, tervszerű gazdálkodás, technológiai fegyelem van a vágó­hídon. A múlt évben többségében ezek a tényezők nem voltak meg, Beszélgetés közben Mint nevelő, s mint tanácstag is, esténkint gyakran beszélgetek pa­rasztemberekkel kézenfekvő prob­lémákról, s általában mai életünk­ről. Olykor hevesen vitatkozunk, s az érvek egész soraival próbáljuk meggyőzni egymást. Nem terméket­lenek az ilyen beszélgetések, bár egy ilyen községben, mint Németkér, ahol a lakosság összetétele többréte­gű, nem könnyű az emberek véle­ményét közös nevezőre hozni. Ab­ba« azonban mindnyájan megegye zünk, hogy a lakosság legnagyobb része, hatványozottabban jobban él ma, mint régen. Hogy a lakosságnak van egy olyan százaléka, amelynek fáj, hogy nem tarthat most is hét- három cselédet, s ha élni akar, neki is meg kell fognia a munkavégét — mi ezt természetesnek tartjuk. Gyakran elmegyünk a számok mellett anélkül, hogy nagyobb je­lentőséget tulajdonítanánk nekik. Érdemes azonban megvizsgálni a statisztikát németkéri viszonylatban is. Az utóbbi tíz év alatt 80 ház épült a községben, 1945 előtt alig HAMAR IMRE Mezőgazdasági szemmel a Német Demokratikus Köztársaságban Elmondja Braun Mihály, a Megyei Tanács sertéstörzskönyvi felügyelője az idén már sokat javult a munka. Kialakult a törzsgárda, a szakmához jól értő emberekből. És ez az egy- gyékovácsolódott közösség az idén úgy dolgozott, mint még eddig soha. A három negyedév termelési muta­tói is ezt igazolják. Például az össz­költséget 3,2 százalékkal tudták csők kenteni, ami 641 000 forintot jelen­tett, és azt is, hogy határidő előtt másfél hónappal jelenthették az éves terv teljesítését. Az év minden napján átlagosan több mint 50 da­rab élőállatot vágtak le. Többek kö­zött feldolgoztak 11 000 sertést, 3200 marhát, 1000 borjút és 550 birkát. A feldolgozott állatok számát ez­rekben számolják a vágóhídon es a munkások fizetését is. Mert például a fizikai munkások november havi átlagfizetése 1316 forint volt, s eh­hez még hozzájön majd a jövő év­ben kifizetendő nyereségrészesedés is. Ezideig 80 000 forintra emelke­dett a nyereségrészesedésként felosz tandó pénzösszeg, amit 100 dolgozó­nak adnak. Az előzetes számítások szerint három heti fizetésnek megfe­lelő összeget kap minden dolgozó. Kivételt képez az, aki igazolatlanul mulasztott, fegyelmi vétséget köve­tett el, stb. Sok az olyan dolgozó, aki a három heti fizetésénél több nyereségrészesedést kap, mert figye lembevették az üzemi tanács tagjai a szakmában eltöltött időt is. P. J. volt egy-két motorkerékpár, ma több mint 50 van. Kerékpár volt 50 darab, ma több mint 500 van. A fel- szabadulás előtt néhány telepes rádió volt, ma több mint 200 van. Villany- hálózatot kapott a község. A felsza­badulás után huszonötén végeztek középiskolát és heten egyetemet. 1945 előtt ilyen nem volt. Mozit, könyvtárat kapott a község, bölcső­dét és 3 napközi otthont létesítettek, melyek évi üzemeltetése 200 000 fo­rintba kerül. Úgyszólván az összes közkutakat szivattyússá szerelték át. Ugyancsak a felszabadulás után kap­csolták be a községet az autóbusz hálózatba. S örvendetes az a jelen­ség is, s feltétlenül említésre is mél­tó, hogy közel 30 háznál van már mosógép, ami szintén a falu felemel­kedését, fejlődését mutatja. A felsorolt eredmények világosan mutatják, hogy Németkéren is je­lentősen megváltozott a község ar­culata. Minden remény megvan ar­ra, hogy dolgozó parasztságunk élet színvonala is még tovább emelked­jék a jövőben. £& a Hűm t&ifo a 2. Sertéstenyészetben körülbelül 60 százalékban a német nemes fehér hússertést, 30 százalékban a neme­sített és 10 százalékban az öves, Cornwall és Berkshire fajták szere­pelnek. Ellenőrzött kocaállomány csak 900 darab. A cél a német ne­mes nagy fehér hússertés szélesebb- körű tenyésztése, a pigmentált ser­tésfajták kiszorítása. Ehhez felhasz­nálják azt a nagymennyiségű tej­ipari mellékterméket, amely a ma­gas tejhozam velejárója. Tenyész­téstechnikai vonatkozásban pedig alkalmazzák a Dániából importált lapálysertéseket, hogy ezáltal elér­jék azt a kívánt gyorsan fejlődő, nagy szaporaságú és 90—110 kilós súlyban még el nem zsírosodó tí­pust, amelyet a német piac is igen kedvel. Jellemző, hogy az NDK-ban 1 kiló zsír 4 DM, 1 kiló hús 7—8 DM. Igen hasznos volt számomra, hogy résztvehettem egy tenyészállatvá­sáron, amelyet ezen a napon tartot­tak Drezdában, érdekessége, hogy nem a felvásárló szervek mennek ki a tenyészetekbe, hanem a tenyész­tők 100 kilométerről hozzák az álla­tokat a drezdai vásárra. Itt termé­szetesen csak olyan kansüldők és vemhes kocasüldők vehettek részt, amelyek törzskönyves szülőktől szár­maznak és megfelelő külemmel ren­delkeznek. Egy bizottság árazza be n felhajtott állatokat és a jelenlévő vásárlók szabadon választhatnak a beárazott állatok közül. A vásáron résztvettek állami gazdaságok, tsz- ek és egyéni gazdák, úgy is, mint el­adók és úgy is mint vevők. A tenyészállat árak függnek az ál­lat származásától, hízékonyság vizs­gálati minősítéstől és igen sokban a külemtől. Szóvá is tettem a német kollégáknak, hogy náluk úgy látszik a formalizmus még nincs telj äsen felszámolva. Ezt ők is elismerték és azt válaszolták, hogy most van az árkérdés átszervezés alatt. Juhtenyésztésben még csak kez­deti eredményeik vannak, mert ná­luk még eddig a tenyésztési cél a tej, gyapjú volt, most van átszervezés alatt. Cél; legalább Á vagy A/Á-s gyapjút adó merinóival javított né­met paraszti juh, baromfi nagyüze­mekben a fehér és az olasz leghorn. A kerület összterületének 32 szá­zalékán van szocialista nagyüzem, ebből is csak 4 százalék az állami (VEG=Volks Eigene Gute, népi tu­lajdonú vagyon és 28 százalék a tsz LPG=Landwirtschaftliche Produk­tions Genossenschaft.) HÍREK — HATVANNYOLC ASSZONY jár hetenként rendszeresen kétszer a dunaföldvári nőtanács által szerve­zett szabó-varró és kézimunka tan­folyamra, havi 30 forintos tanítási díj mellett. Az így befolyt összeget a nőtanács részben a helyi napközi és óvoda apró gyermekei számára hasz­nálja fel, s ezen karácsonyra aján­dékokat vásárolnak a gyerekeknek. — »TIVOLI« VONZÖERÖ AZ IDEGENEKRE. A gothai »Tivoli« a német munkásosztály forradalmi hagyományait őrzi. Az emlékhelyet az idén több mint 6000 kül- és bel­földi látogató kereste fel. A láto­gatók száma a tavalyihoz képest megkétszereződött. A látogatók kü­lönösen a német novemberi forra­dalom dokumentumai iránt mutattak nagy érdeklődést. — A RIZS UJ NÖVÉNYKULTÚ­RA AZ ORSZÁGBAN. A második világháború előtt az ország rizsszük- séglatét teljes egészében behozatal­ból fedeztük. 1957-ben már 66 600 kataszteri hold területről 86 000 ton­na rizst takarítottunk be. A ter­melt rizs jó minőségű, külföldön is kedvelt. A rizskivitel 30—40 000 ton­nát is elér évenként. — A KÖZSÉGI TANÁCSOK párt­csoportjai zömében e héten vitatják meg megyénk területén a községfej­lesztési terveket. SZAHARA. Uarglától 400 kilo méternyire délre újabb folyékony gázréteget fedeztek fel a föld alatt. Hozama: 6000 köbméter óránként. — A BONYHÁDI JÁRÁSI KUL- TÜROTTHONBAN január 24-én fú­vószenekari bál lesz. A zenét a már közismert Bechtl Henrik 12 tagú fú­vószenekara szolgáltatja. — MOSZKVA. Slikov professzor szerint az ember 320 000 növényt is­mer, ebből 30 000-et használ fel és 12 000-et termeszt. — ÖTVENHÉT PEDAGÓGUS, 27 tanteremben tanítja a hőgyészi gyer­mekeket napjainkban. Érdemes ósz- szehasonlítani ezt a számot a fel- szabadulás előttivel, akkor ugyanis 14 pedagógus 12 tanteremben mű­ködött közre a hőgyészi ifjúság ta­nítása, nevelése terén. — JÓjLSIKERÜLT TÉLAPÓ ES­TET rendezett az elmúlt napokban a sióagárdi általános iskola Petőfi Sándor úttörőcsapata. A csapat tag­jai csokoládés, almás csomagokkal ajándékozták meg a kisdobos pajtá­sokat a szülők áldozatkész hozzájá­rulásából. Majd kedves, tréfás, más­félórás műsor után két mesefilm ve títése tette színesebbé kicsik és na­gyok számára az estét. A tiszta be­vételt, mintegy 500 forintot későb­bi csapat célokra takarékba tették az úttörők. Az állatállomány szektorok sze­rinti megoszlása is körülbelül a fenti százaléknak felel meg. A mezőgazda­ság szocialista átalakításában to­vábbra is céljuk elsősorban az LPG-k, vagyis tsz-ek fejlesztése, az állami gazdaság csakis minőségi bá­zist jelent a mezőgazdaságban. Az LPG. fejlesztés teljesen önkéntes alapon történik, természetesen nem jelenti azt, hogy az állam nem ad meg minden kedvezményt az alakuló tsz-eknek. Szinte jelképes, hogy Cseh Szlovákiában is, és az NDK-ban is majdnem minden falu végén ott a nagyüzemi típusistálló, függővasút­tal, víztoronnyal stb., mert ezeket is állami támogatással építik. A tsz-ek átlagos nagysága 550 hek­tár, természetesen van 50 hektáron gazdálkodó és van 1000 hektáron felüli területen gazdálkodó tsz is. Mint mezőgazdászt érdekelt, hogy a hasonló szakmáj úík a tsz-ekben milyen minőségben dolgoznak. Min­den nagyobb tsz-ben van agronó- mus, aki lehet tsz-tag, vagy lehet ki­helyezett állami mezőgazdász. A fi­zetést fele arányban az államtól, és fele arányban a tsz-től kapja, havi 600—1000 DM. Képzettséget igen értékelik, az NDK-ban a mezőgazdasági szak­emberképzés 10 év, általános iskolai végzettség után 2 év szakmai gyakor­lat fizikai munkával egy állami gaz­daságban, 3 év szakiskola, ez techni­kusi képesítést ad, újabb 4 év egye­tem után diplomás mezőgazdasági mérnök. (Folytatjuk.) 7J kor, amelyikben élünk, a szocializmus végső győzel­mének és a kapitalizmus meggyor­sult szétesésének, bomlásának az ideje. A program, amit a Szovjetunió Kommunista Pártjának téziseiből megismertünk, a végső győzelemhez vezető gazdasági harc programja. Ez a program nekünk éppen olyan szívügyünk, mint a szovjet embe­reknek. A Szovjetunió ereje a szo­cializmus ereje, a szocializmus ere­je a mi erőnk! Mi eddig is szilárdan hittük, hogy a szocialista világrendszer az erő­sebb. Erőnk abban rejlett, hogy az újat, a fejlődőt, a kibontakozót kép­viseltük a régivel, a halódóval, a széteső vei szemben! Tehát erőnk a történelmi fejlődés objektív szük­ségszerűségében gyökerezett. Most elérkeztünk odáig, hogy oda­kiálthatjuk ellenségeinknek és az ingadozóknak: — Nem hittetek nekünk? íme a tények: a szocialista világrendszer termelése pár év múlva mennyiség­ben, minőségben, műszaki színvo­nalban, az egy főre eső termelés te­kintetében túlszárnyalja a kapita­lista világot! Tehát erőnk kézzelfog­ható lesz, anyagban testesül meg: nekünk lesz több acélunk, vasunk, szenünk, olajunk, gépünk, ruhánk, autónk s mindenünk — ha kell, több fegyverünk is —, mint a kapi- -talistáknak! És nekünk lesz a leg­magasabb életszínvonalunk az egész világon. Mégis utoléri hát Achilles a tek­nősbékát? Ugyanis Zénón, ez a már saját ko­rában is-pályatévesztett ógörög filo­zófus, a metafizikusok egyik ősaty­ja tagadta a mozgás és a fejlődés valóságát. Logikai kíntornával »be­bizonyította«, hogy jóllehet Achilles sokkal gyorsabban fut, mint egy teknősbéka, de azért, ha a teknősbé­kának előnye van vele szemben, a versenyfutásban soha nem éri utol. Mert: amíg Achilles befut egy sza­kaszt, addig a teknősbéka is előbbre jut. így aztán míg Achilles befutja azt az újabb szakaszt, amivel a tek­nős előbbre jutott, addig a teknős ismét előbbre jut... így differen­ciálta Zénón a végtelenségig az időt, persze súlyos matematikai félrebe- széléssel, megállapította, hogy jólle­het állandóan csökken a táv Achil­les és a teknős között, Achilles soha nem tudja utolérni a teknőst, hiába fut sokszorta sebesebben. Ez ugye badarság! E zen Nyugaton is mosolyogtak a filozófiai előadásokon, mert hát ez mosolyogni való is. Anekdota a filozófiában! Ugyanezek az urak, akik ezen kedélyesen mosolyogtak, nem áttallották a legutóbbi hetekig — míg meg nem jelentek a tézisek — halálos komolyan hirdetni, hogy hát igaz, a Szovjetunió gazdasága gyorsabban fejlődik, mint Amerikáé, de azért Amerikát utolérni soha sem tudja! Igen, ezt halálosan ko­molyan állították! Még az egyetemi katedrákon is, még azok a professzor és közgazdász urak is, akik már hivatalból túlju­tottak Achilles és a teknősbéka me­séjén. Tehát: nem vették ezek az urak komolyan, hogy »róluk szól a me­se«. Pedig a Szovjetunió számai isme­retesek. Ismeretes például, hogy a háborús éveket leszámítva, 1930. és — IGAZI SPANYOL UDVARIAS SÁG. Valenciában a nagy birkózó meccsekhez nők féláron kaphatnak belépőjegyet. Indokolás: »Minden nő úgyis legalább két-három férfit ho2 magával.« — MONGOL PÁRTHATÁROZAT a kulturális élet fejlesztéséről. A Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága határozatot hozott a Mongol Népköztársaság kulturális és művészeti életének fejlesztéséről, a haladó külföldi irodalom és művé­szet fokozott tanulmányozásáról, a nemzeti kulturális örökség tovább­fejlesztéséről. 1940. között, 1946. és 1957. között a szovjet ipar évenként átlagosan 16,2 százalékkal, míg az amerikai ipar 2.7 százalékkal növekedett. A szov­jet ipar pontosan hatszor nagyobb sebességgel halad előre, mint az amerikai! így állunk, vagy még talán jobban a termelékenységgel! És ezt köz­gazdaságilag különösen komolyan kell venni! A szovjet ipar termelé­kenysége 1957-ben az 1913. évinek közel tízszeresére emelkedett. (Egy főre eső termelés.) Az Egyesült Álla­mokban ugyanezen idő alatt alig több mint kétszeresére, Angliában a duplájára, Franciaországban két­szeresére emelkedett csak a terme­lékenység. I^T agy dolgok ezek! A termelé- kenységnek ilyen gyors emel­kedése hatalmas műszaki, technikai, technológiai színvonalat jelent! Itt nem egyszerűen a termelés emelke­déséről, hanem a termelésnek igen magas műszaki színvonalon való emelkedéséről beszélünk. Tehát: átléptük a Rubikont! Néz­zük meg ennek igazolásául a legfris­sebb adatokat. Jelenleg az ipari ter­melés 1 százalékos növekedése ld milliárd rubelt jelent pénzértékben a Szovjetunióban. Jól tudjuk az ösz- szefüggést: minél jobban nő a. ter­melés abszolút mennyisége, annál jobban növekszik a százalékok mö­gött rejlő abszolút érték. Ezért cso­dálatosak a hétéves terv perspektí­vái, amikor az ipari termelés 80 szá­zalékos emelkedését tűzi ki célul a terv. A nyolcvan százalék mögött hihetetlen mennyiségek rejlenek! Nyugaton megrémülnek! Főleg ebben az évben meg is van rá minden okuk. Amikoris 1958. év első félévében a Szovjetunió ipari termelése 10 százalékkal nőtt, az Egyesült Államok ipari termelése 10,2 százalékkal csökkent. Vessük össze a legfontosabb ipar­cikkek adatait: A Szovjetunió nyersvastermelése az elmúlt évben -egy év alatt 2,4 millió tonnával emelkedett. Az USÁ-é csak 0,8 millió tonnával. Ez háromszor kevesebb, mint a Szov­jetunióé! A másik: a szovjet ipar az elmúlt évben 3,26 millió tonnával termelt több acélt, mint az azelőtti évben. Az USÁ-ban az acéltermelés ugyan­ezen időszakban csak 0,3 millió ton­nával, kerekítve tizenegyszer keve­sebbel emelkedett. Még egy fontos termék, az olaj: A Szovjetunió olajtermelése az em­lített időszakban 11,4 millió tonná­val emelkedett, míg az USA-é csak 8.8 millió tonnával. Ezek voltak az alapvető iparcik­kek. Nézzünk mást is, amely köze­lebb áll a fogyasztáshoz. Például a ruhaszövetet. Ennek gyártása egy esztendőben a Szovjetunióban 18,4 millió méterrel emelkedett, az USÂ- ban pedig 10,8 millió méterrel csök­kent. Búzából kétszer, cukorból há­romszor annyit termelnek a Szovjet unióban, mint az USÁ-ban. "O arátkozzunk meg ezekkel a ^ számokkal! E számok tanul­mányozása adja meg a kulcsot a bo­nyolultnak látszó külpolitikai hely­zet megértéséhez, s adja perspektí­váját a békének is. Legyünk bizto­sak a holnapban! A szocialista tábor országainak érdeke közös és az erőnk is közös. Ez az erő ma már legyőzhetetlen! — A KÁRBECSLŐ BIZOTTSÁ­GOK jegyzőkönyvei alapján határo­zatot hoztak Tolna megyében 335 000 forint vadkár megtérítésére. A kifizetések folyamatban vannak. — KILENCVENKÉT SZÁZALÉK­RA áll jelenleg megyénk területén a termelőszövetkezetekben a silózá- si tervek teljesítése. Ez az ered­mény lényegesen jobb, mint a tava­lyi, mert az elmúlt év hasonló idő­szakában a teljesítés még csak 85 százalékos volt. A minőség is lénye­gesen jobb a tavalyinál. Az idén a silózott anyag 60 százaléka zöldsiló, míg az elmúlt évben ez csak 25— 30 százalékos volt. (gyenis)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom