Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

1958 december 14.

TOI,NA MEGYEI NEPÜJSAG

3

IFJÚ KOMMUNISTÁK ÍRJÁK

Nagyobb öntevékenységet az oktatásnál

A dombóvári járási KISZ bizottságon azt hallottam, hogy a dombóvári járás ifjúsági szervezeteiben az oktatás még nem kezdődött meg. Kurucz József elvtárs, a járási KISZ bizottság titkára ennek okát abban jelölte meg, hogy nem érkeztek meg a tankönyvek.

A KISZ oktatás megkezdése ne m függhet a tankönyvektől. De amint értesültünk róla, a könyvek késésének oka az, hogy a KISZ bizottság október 15-ig nem fizette be a tankönyvek árát. Ha már késtek a befizetéssel, önálló kezdeményezéssel is meg lehetett volna kezdeni az oktatást a KISZ-szervezetekben. A járási KISZ bizottság például rendezhetett volna az első foglalkozásokon »Kérdezz-felelek est«-eket, amelyek igen népszerűek voltak az elmúlt esztendőkben a fiatalok körében, és minden bizonnyal lett volna számos vállalkozó a KISZ propagandisták, vagy pártaktivisták között arra, hogy ezeket az esteket, vita formájában levezessék. Legjobb tudásunk szerint feldolgozás alatt van Dombóvár 1919-es történelme is. Erről a kérdésről is .— éppen azért, mert közeledünk a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójához — lehetett volna foglalkozást szervezni a fiatalok részére. Olyan kérdésekről már nem is beszélünk, mint például az ifjúsági mozgalom története, amely rendelkezésre áll minden KISZ bizottság részére.

A dombóvári járási KISZ bizottságnak a sikertelen kezdetből két következtetést kell levonnia. Az egyik az, hogy időben biztosítani kell az oktatást nemcsak azáltal, hogy a szervezési munkákat időben elvégezzék, hanem a megfelelő tananyagokról is időben kell gondoskodni. A másik tanulság számukra, hogy önállóan is kell dolgozniuk, s ha valahol fennakadás mutatkoznék, akkor öntevékenyen, önállóan oldjanak meg feladatokat. Ilyen önállóságra már most,, azonnal is szükség van annak érdekében, hogy az ifjúsági szervezetekben az oktatás ne szenvedjen további halasztást.

B. J.

Egy KISZ-titkár munkájáról

Másfél éve, egy tavaszi napon találkoztunk. Az esztergapadnál szorgoskodott s csak akkor figyelt fel, amikor nevén szólítottam Bárdosi Sándort. Akkor röviden beszélgettünk a Kommunista Ifjúsági Szervezet létrehozásáról. Akkor még nem tudtam, hogy Bárdosi elvtárs már foglalkozott szervezet létrehozásával. A következő találkozásunk az alakuló taggyűlés után volt. A gyűlésen Bárdosi elvtársat választottá k meg a fiatalok titkárnak. Csakhamar tervek szövődtek a szervezeti munka főbb vonásainak kialakításara, majd a tettek következtek.

1957. nyarán a KISZ-szervezet brigádokat szervezett, vasárnapi munkákat vállalt és az esztergapadtól a titkár is ment összerakni a kévékét, segítette az aratást. Amikor az ősz beköszöntött az Alsóleperdi Állami Gazdaság nyolc üzemegységében sűrűn találkozott a KISZ titkár a gaz daság fiataljaival, hol lóháton, lio! motoron jelent meg. Nevét, cselekedetét egyre többen ismerték meg. Sokszor fáradtan, sárosán késő éjszaka tért haza a munkásszállásra, de reggel ismét a munkapadnál dolgozott.

Miután megnősült, akkor is állandóan segítette és segíti a KISZ- szervezet munkáját. Másfél év sok szép eredményt hozott a szervezet életében. A nyáron két külföldi ifjúsági delegáció látogatta meg őket, amire nagyon büszkék. Nagy élményt nyújtott számukra a kínai ifjúsági küldöttséggel történt találkozás.

Bárdosi elvtárs tagja a KISZ járási v. b.-nek is. A v. b.-től azt a megbízatást kapta, hogy a gazdaság nyolc üzemegységében és Dalman- don segítse szervezetek működését, politikai irányítását. Ezt a feladatát kommunista módra teljesíti. Most a tagkömyvcsere és a KISZ politikai oktatás beindítása foglalkoztatta. E téren a gazdaság nagy kiterjedése nehézségeket okoz, de megbirkózik ezzel is. A járási KISZ bizottság az eddigi jó munkájáért elismerését fejezi ki.

K. .7.

Látogatás a bonyhádvarasdi KISZ-fiataloknál

Vidám zeneszó hallik át a beho- mályosodott ablaküvegeken. Szórakoznak a fiatalok.

Megkértem Tatics Pál KISZ-fia talt, mondjon valamit szervezetük munkájáról. őszintén megvallva, nem is gondoltam, hogy egy aránylag kis közösségnek — ilyen zsúfolt programja legyen. Többek között együtt akarják tölteni az év utolsó napját és együtt akarják köszönteni az 1959-es év első napját.

— Az igazat megvaTva, még nincs is neve szervezetünknek, s ezért még e hónap közepén esedékes lesz a névadó ünnepély is — mondja kalauzom, Tatics vezetőségi tag. Tekintetem a középfalra tévedve mepak d a faliújságon. Rajta olvashatók a vezetőség tagjainak névsora. Jóleső érzéssel olvastam a dicsérő oklevelet, amelyet a bonyhádvarasdi fiatalck a fásítás területén végzett odaadó, szorgalmas munkájukért érdemeltek ki.

A faliújság jobboldalán helyezkedik el a programtervezet. A tagok bármikor megnézhetik, hogy milyen elfoglaltság lesz: tánctanulás, vagy klubdélután.

— Milyen a sportélet? — teszem fel a kérdést Tatics elv'ársnak. Megtudom, hogy a bonyhádvarasdi »•foci« csapat jól működött. A varasdi tizenegy a körzetének listavezetője, s főleg arra büszkék a drukkerok, hogy mind fiatal játékosok.

— Az asztalitenisz lesz mott az

elsőszámú sportlehetőség — fűzi tovább gondolatát Tatics elvtárs. Azt tervezzük, hogy meg fogjuk hívni a környék KISZ asztaittnisze'őin»k csapatait egy kis »vetélkedne«, ter mészetes mi is visszaadjuk a »vizitet.« (b>

A szekszárdi pártszervezetek népnevelő munkájáról

Hősök nyomában

Megyénk úttörő csapatai valamennyien méltóképpen akarják megünnepelni a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulóját. Az évforduló tiszteletére sok olyan hős emlékét kutatják fel úttörőink, akiknek hősi harcos múltját személyesen nem ismerjük, de még Itt élnek közöttünk. E hősök felkutatása céljából minden csapatunknál útjára kélt a »Hősök könyve«.

E harci feladat végrehajtása közben tudták meg például a Paks— Cseresnyés pusztai pajtások, hogy Cseresnyés-pusztát olyan cselédemberek alapították 1904-ben, akiket előzőleg a földbirtokosok elüldöztek Fejér megyéből kommunista magatartásuk miatt. Ezen alapító elvtársak közül egy még ma is él, akitől részletesen megtudtuk milyen körülmények között alapították a pusztát.

De ugyanígy sok-sok emléket kutattak már fel a szekszárdi, nagy- mányoki, szedresi és megyénk valamennyi úttörő-csapata. A feljegyzések mellett sok fénykép, régi újság és más dokumentumok kerültek úttörő- csapataink birtokába. Ezeket a további nyomozás mellett folyamatosan feldolgozzák és a legérdekesebb adatokat 1959. február elsejéig ráírják a »Hősök Könyve« lapjaira és átadják az illetékes járási elnökségnek, s ez a csapatok gyűjtéséből albumot állít össze és az végig fog vándorolni a járásban az összes csapathoz, így a pajtások megismerkednek nemcsak falujuk, hanem járásuk hősi emlékeivel is.

A párt az agitációs munkának mindig nagy jelentőséget tulajdonított. A mi agitációs munkánknak évtizedes hagyományai vannak itt Szekszárdon is. Míg elődeink lopva, titokban, eldugott kocsmák sarkában találkoztak és hallatták a párt szavát — addig mi nyíltan, en élt fővel és bátor szóval tehetjük azt. Ha az elmúlt években — a? ismert okok miatt — sokszor hú ódozva végeztük is agitációs munká ikat, most nap mint nap a bizalom, a megbecsülés, a tisztelet övezi azt az agitátort,- aki a párt szavát hirdeti.

A bizalmat agitátoraink a választások idején érezhették a legjobban. Mivel vívták ki ezt a bizalmat? Hogyan sikerült ezt elérni Szekszárdon?

Alapvető és döntő tényező természetesen az, hogy

a párt olyan politikát folytat,

ami a dolgozó tömegek, a nép érdekeinek megfelel.

Ezt a helyes politikát az agitátor, a népnevelő vitte le és magyarázta meg a dolgozóknak. A népnevelőknek az útravalót a városi pártbizo t- ság akkor adta meg, mikor s, eptem- ber 9-én összehívta a pártalapszer- vezetek népnevelő-felelőseit és felkészítette őket a váias tási agitáci ra. Konkrét városi adatokkal, tényekkel ellátva, a népnevelő-felelősök az alapszervezeteknél felkészítő előadást tartottak a párttagok és pártonkívüli népnevelők részé e. Itt a felkészítés nemcsak általános városi problémákkal, hanem az agitációs terület ismeretében már a terület sajátos kérdéseivel is foglalkozott.

A népnevelők a terű’e* en sok kérdésre adtak vála-zt. Sok ügyes-b- j^s dolgát is elintézték az embereknek, így volt ez általában, még's előfordult, hogy a KTSZÖV párts erveze- tének népnevelői, akik ecyétkcnt igen jó munkát végeztek, egy oly' n felvetésnek nem jártak a végére, ami mögött valamilyen visszaélés látszott. Pedig, ha a végére jártak volna,

egy emberrel több lenne, aki a többi dolgozók közö.t hir&etné, hogy népnevelőink szavát a tettek is követik.

Voltak e munka megkezdése előtt

bizonyos fenntartásaink, különösen a Megyei Tanács, a BM Fő .api ány- ság pártszervezeteinek népnevelő munkáját illetően. Kissé léltünk, hogy mivel ezeknek a pártszervezeteknek megyei feladataik is vannak* nem tudják feladatukat itt jól megoldani. Dicséretére váljon ezen pártszervezetek párttag és pártonkívüli népnevelőinek, akik igen jő munkát végeztek. Mrnden dicséretünk és elismerésünk azoknak a szőlőhegyi pártonkívüli dolgozó parasztoknak is, akik a választás napján aktivitásukkal több estben még a párttagokat is felülmúlták A választási agitációban sok oly?n népnevelő végzett igen de ekas munkát, akik eddig nem voltak a felszínen, »elvesztek« a dolgozó emberek tömegében.

Ez a tény ismét bebizonvít-fti, hogy bátran fee’1 támas-kod- nunk az egyszerű emberekre.

Alapvető feltétele volt pártszervezeteink jó munkájának a pá»1 titkárok, pártveze'őségek jó szervezés és irányító munkája. A párttitkárok szinte kivétel nélkül ió munkát végeztek. Nehéz valrk t is kiemelni ’ ö- zülük. de talán a DÉDÁSZ. a Ter- ménvforgalmi Vá’lal-t, a Vend°vlá- tó Vállalat, a Bányaman vg párttitkárai látták el a jók között is a legjobban munkájukat.

A munka jó és eredménves volt, de ezzel ne elégednünk mes. A területen a nénnevelők és a lakosság között kialakult jó kapcsolat továbbra is tartsuk meg, bes-elims- sünk velük és segft~ük e’ő p-- Márnáik megoldását. Az edd gi lendület ne törjön meg, induljunk új csatákba, újabb feladatok megoldásáért.

Tancz József

INNEN—ONNAN

A bonyhádi járásban a megválasztott községi tanácsok pártcsoport- jai ezekben a napokban a község- fejlesztési terveket vitatják meg. Már eddig is több javaslat hangzott el a tervek kibővítésére, illetve módosítására.

A szekszárdi járásban 15 párt- alapszervezetben kezdődött meg a pártoktatás, amelynek többsége „Időszerű kérdések” tanfolyam.

tmrnnonoooaooooofWjxoontfflinfmmxxjcaxjramiy/Tifnrnarntnmjormmp

Miről beszélnek a negyvenesztendős levelek?

Menekülnek a községi jegyzők, főjegyzők

Nem volt talán még egy olyan korszaka a magyar történelemnek. mint 1918. november—december, amikor m.enekülni volt kénytelen a községek vezetőinek túlnyomó többsége. A községi jegyzők, főjegyzők a népharag elől menekültek. Sok levél maradt fenn az utókor számára, amelyek a menekült jegyzők, főjegyzők ügyével foglalkoznak. Itt van például a főispáni jelentés, amit a Belügyminisztériumnak küldött 1918. december 22-én:

»Jelentem, hogy a kormányzatomra bízott vármegyében a községi jegyzők, köz- és segédjegyzők közül a következők voltak kénytelenek a lakosság fenyegető magatartása miatt székhelyeikről eltávozni:

a) A központi járásból: Virányi Károly tolnai községi jegyző és Kliegl Béla községi jegyző, Linka Ottmár simonmajori jegyző, Halasi Andor decsi jegyző...

b) A völgységi járásból: Szepessy Kálmán bonyhádi községi jegyző.

c) A dunaföldvári járásból: Niefergall Nándor dunaföldvári községi főjegyző... Huber Ferenc dunaföldvári II. főjegyzője... Bauer Károly dunakömlődi vezető jegyző... Popovics Gyula paksi községi főjegyző... Szomár Lajos madocsai községi jegyző... Varga János II. főjegyző Nagydorogon, ki távozd sát nem jelentette be, s ismeretlen helyen tartózkodik.

d) A dombóvári járásból: Vanyek Béla kurdi közjegyző.

e) A simontornyaí járásból: Vár konyi Imre gyönki községi főjegyző... Rikker Béla hőgyészi községi főjegyző... Grélinger József kis- székelyi községi főjegyző... Rup- pert Henrik miszlai községi főjegyző.

f) A tamási járásból: Keszler

Károly nagykónyi, Réber Ferenc szakályi községi főjegyző...«

A levélben a főispán kétségbeesetten azt a javaslatot teszi, hogy a más megyékből idemevekült községi jegyzőkkel helyettesítsék a hegyüket elhagyni kényszerülőket, s ő átengedi más megyéknek a Tolna megyei menekülteket.

S amikor egy kicsit csillapodott

a helyzet, a főispán megkísérelte visszahelyezni a menekülteket eredeti helyükre.

A válaszok e kísérletre elég frappánsak voltak. A nagydorogi menekült Varga János ügyeben például a községi bíró így % ála- szolt:

»Varga János zavartalan működését biztosítani nem tudjuk, mert úgy helyben, mint Pusztahencsén a lakosság hangulata ellene nagyon elkeseredett, s nap nap után történnek az irodában olyan kifa- kadások egyesek részéről, hogy jelenléte esetén feltétlen inzultál- nák. Ennek okát csak abban magyarázhatjuk meg hogy az ő mun kaköre volt a rekvirálás és a segély...« (mármint a hadi segély).

S hogy valóban fennállt az »in- zultálás« veszélye, mutatja az is, hogy például Hőgyészen rálöttek a szónokló jegyzőre, aki a lövés nyomán a fején megsérült, Gyünkön belőttek a főjegíjző lakására, aki alig menekült meg a haláltól.

Miért volt ily nagy a népharag a község vezetői ellen?

Azért, mert ők voltak, akik éppen a legszegényebbektől vitték el rekvirálás útján sok esetben azt az egyetlen hízót, amit a család szükségletének fedezésére neveltek, s vitték el például Hátán Vörös István lakásáról a bundát amit fia takaróul használt, s az árát meg sem fizették. A főjegyzők és jegyzők védelmezték a ku- lák birtokokat és a földesurakat, megvonták a hadisegélyeket, s maradéktalanul végrehajtották a moz gósitási parancsot, amely ugyancsak a szegény néptömegeket érintette egyedül, mert gondoskodtak arról, hogy felmentsék a vagyonosokat a hadviselés kötelezettsége alól. Minden nyomor okozója amely az első világháború nyomán a nép nyakába szakadt a ma gyár uralkodó osztály volt, s ennek az országnak közvetlen képviselője iránt nyilvánult meg legerőteljesebben a községek lakói- vak mérhetetlen haragja.

K. BALOG JÁNOS

A tolnai termelőszövetkezet zárszámadására meghívták az üzemek dolgozóinak képviselőit és több egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot. A meghívottak nagy elismeréssel nyilatkoztak a nagyüzemi gazdálkodásról, a szövetkezeti tagok szorgos munkájáról.

Tizennyolc „Időszerű kérdések” tanfolyama és egy „Marxizmus— Leninizmus tanfolyam kezdődött meg a paksi járásban az elmúlt héten. A tanfolyamok látogatottsága jó, Györkönyben például 32-en vettek részt.

„Nevelők napját” tartottak az elmúlt napokban Bátaszéken, amelyen mintegy 350-en vettek részt.

Kibővített járási pártbizottsági ülést tartottak Szekszárdon, amelyen a pártszervezetek választási munkáját értékelték, megtárgyalták a párt- szervezetek téli feladatait, valamint foglalkoztak a községfejlesztés kérdéseivel is.

December 9-én a Gyönki Járási Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága, á többi között megvitatta a Hőgyészi Tyapjútermelő Vállalat (munkáját, legállapították, hogy az időszaki ■munkákat határidőre elvégezték. A nunka során a vállalat dolgozói ver- enyeznek egymással, azonban ezeket nem értékelik, és nem is tudato- ííják a dolgozók körében.

A KTSZ Megyei Bizottsága azoknak a fiataloknak, akik kiemelkedő- n vettek részt a társadalmi munkákban, arany, ezüst és bronz érmet idományozott. Eddig 226 fiatal viseli megyénkben ezt a jelvényt. A paksi, a szekszárdi, a gyönki és a. dombóvári járásban együttesen a fiatalok |mR33 órát dolgoztak társadalmi ! munkaként.

Megalakult a pártcsoport a székinwncii tanaí'.C molloíf