Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-13 / 294. szám

1958 december 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az orvos szemével ••• A. három főok — Változó falu, változó letcg^rgi k — Amikor a jelentéktelen betegségből jelentős lesz — Kevesebb beteg, több páciens Több mint negyven esztendeje gyógyítja Iregszemcsén az embere­ket dr. Kelemen Géza. Pácienseinek nagyrésze parasztember. Az utóbbi évtizedben Iregszemcse parasztsága nagyarányú gazdasági, politikai és kulturális átalakuláson ment keresz­tül. A íalu lakosságának többsége Ina már szocialista szektorban dol­gozik. Az átalakulást az orvos is ér­zékelni tudja a betegein és a beteg­ségeken keresztül. Az ő szemével nézve, érdekes kép tárul elénk a változó életről, változó emberekről és betegségekről. A HÁROM FÖ OK Iregszemcsén a régi világban három fő oka volt legtöbbször a szegényember betegségének. A hü- Iés, az erőltetés és a félelem. A hülést főleg a hiányos, rossz öl­tözék és a nedves, egészségtelen la­kások okozták. Az erőltetést a kora­reggeltől késő estig tartó robot, a félelmet pedig főleg asszonyoknál az örökös létbizonytalanság. A féle­lem természetesen idegességgel pá­rosult, s az idegesség sokféle baj Okozójaként jelentkezett. Ma már újfajta okokat talál az orvos a be­tegségek eredetének vizsgálatára. VÁLTOZÖ FALU, VÁLTOZÓ BETEGSÉGEK Húsz—harminc évvel ezelőtt a falu lakosságának 10 százaléka tu­berkulózisban szenvedett. A tuber­HIRER- Idő múltával azonban ismét tsz tag lett Kelemen doktor úr egykori ekcémás betege és megjelent egy szép napon az orvosi rendelőben is. — Na, talán mégiscsak fontosnak tartja a kezelést? — kérdezte az or­vos. — Úgy van ez tudja — válaszolt a beteg —, hogy az ember még a be­tegségeivel is jobban ráér törődni, hogyha nincs röghöz kötve, ahhoz a pár hold földhöz. KEVESEBB BETEG, TÖBB PÁCIENS Ma a megváltozott életkörülmé­nyeknek megfelelően kevesebb a be­teg ember Iregszemcsén, mint 20—30 évvel ezelőtt volt. Kelemen doktor úrnak mégis több páciense van, mint régente volt. Az emberek manapság nem várják meg, hogy a baj súlyossá váljék. Régente a kisparaszt nem vitte el gyermekét tetanusz oltás végett or­voshoz abban az esetben, ha például a macska megkarmplta a kezét. Ma ugyanaz a kisparaszt, aki azóta a szocialista szektor tagja lett, elviszi. Erre is tudott példát mondani Ke­lemen doktor úr, s ennek csak örülni lehet. Az időben felismert betegség gyógyítása sokkal olcsóbb, gyorsabb és kevesebb fájdalommal jár. (Haypál) — December 19-én este hat óra­kor a „Mindennapi életünk jogi kérdései” című előadássorozat ke­letében „Fiatalkorúak a bíróság előtt” címmel a Szekszárdi Garay János Gimnáziumban előadást tart dr. Tomszer Ferenc vezető járásbíró. — Öriás gyermek. Kazahsztán déli részén él a 4 esztendős Mirga- lirn Nigmatullin, aki kereken 49 kilót nyom. Magassága 1 méter 80 centi. A gyermek könnyedén mozog, s 10 kilós vizesvödröket emelget. Szülei 28 évesek és normális növé- sűek. — Megkezdték a héten Szekszár- don a karácsonyfák árusítását. — Teljes ütemben folyik a repülő- gépgyártás. A müncheni Dornier művekben teljes ütemben folyik a hadigépek gyártása. A szövetségi haderő eddig 240 darab DO 27-es típusú repülőgépet kapott. — Mintegy 15—20 százalékkal több hanglemezt hoz forgalomba megyénk kereskedelme a IV. negyed évben, mint az előző időkben. — Nem becsülték meg szerencsé­jüket. Rómában a minap két gép­kocsi összeütközött. Ettore Bruni és Ernesto Sivori, a gépkocsik vezetői a karambolból teljesen sértetlenül kerültek ki. Megkezdődött a vita, hogy ki volt a hibás. A végén Brunit bordatöréssel, Sivorit pedig agyráz­kódással szállították kórházba. — Kilenc millió forintnál többet fizetett ki a szüret óta átvett borok­ért az állami borpincészet a szek­szárdi bortermelőktől, akik felesle­güket szerződésre leszállították. — Pierre és Marie Curie kiállítás. Az Unesco-rendezvények kereté­ben Párizsban, a Feltalálók Palotá­jában kiállítást rendeztek, amelyet Marie és Pierre Curie emlékének szentelnek. A kiállítás címe: „Pierre és Marie Curie munkája és annak következményei.” A kiállítás a fran­cia—lengyel kulturális együttműkö­dést is dokumentálja. — A Kaposvári Csiky Gergely Színház következő szekszárdi ven­dégszereplése alkalmával a Corne­ille: „Cid” című francia drámáját mutatja be. E darab bemutatására egyedül e színház kapott az ország­ban előadási jogot. — Helyreigazítás. A rendőrségtől kapott téves hír alapján sajnálatos hiba csúszott be december 11-i szá­munkba. Nagy Károlyra, a Kajmádi Állami Gazdaság dolgozójára nem bizonyosodott rá a lopás bűntette és ezért a rendőrség szabadlábra he­lyezte. kulózis a szegénység betegsége. Hiá nyos táplálkozás, nedves lakások és a rossz, kultúrálatlan életkörülmé­nyek tömege segítette ezt a betegsé­get Iregszemcsén is. Ma már mást mutat a statisztika. A tuberkulotikus megbetegedések száma alig egy ezrelékre csökkent. Az egészségtelen, vizes, falusi házak lakóinak nagyrésze szép, új laká­sokban lakik. Az életkörülmények szinte máról holnapra egy évtized leforgása alatt lényegesen megvál­toztak. Ma új jelenség bukkant fel az orvos előtt Iremszemcsén is a betegségek okának vizsgálata közben. Sokan mennek az orvosi rendelőbe gyomorbántalmak miatt. A gyomor- bántalmak nagyrésze a zsíros hú­sok fogyasztásának túlzásba vitele miatt keletkezik. I AMIKOR A JELENTÉKTELEN BETEGSÉGBŐL JELENTŐS LESZ Az egyik termelőszövetkezeti tag éveken keresztül járt ekcémájával orvosi kezelésre. 1956 őszén azon­ban hirtelen megszakíttatta a gyó­gyíttatást. Amikor egyszer találkozott az utcán Kelemen doktor úrral, az Idős orvos megkérdezte tőle: — Miért nem jár kezelésre az ek­cémájával? A kérdezett egy darabig hímelt- hámolt, végülis azt válaszolta: — Nem olyan jelentős betegség ez doktor úr. Nem érdemes ezzel or­voshoz járni. — A Megyei Tanács alakuló ülé­séről szóló beszámolónkból sajnála­tos módon kimaradt Gyugyi János elvtárs neve, akit a Megyei Tanács alakuló ülésén a végrehajtó bizott­ság tagjává és a Megyei Tanács el­nökhelyettesévé választottak meg. — Solingeni lakosok az atomfegy­verkezés ellen. Több mint 400 solin­geni lakos írta alá azt a nyilatkoza­tot, amely tiltakozik az atomfelfegy­verzés és az atomgyártás ellen. A nyi­latkozatot eljuttatták a Szövetségi Gyűléshez. —- A szocialista országokkal foly­tatott fogyasztási cikkek cseréje ke­retében például Magyarország kon­fekció árut, pamutszövetet, játéko­kat, stb. szállít más szocialista or­szágokba és cserébe egyebek között háztartási gépeket, fényképezőgépe­ket, nylon árut, személygépkocsit stb. hoz be. — Nagyban folynak a Bonyhádi Járási Művelődési Házban a Néma levente és a Szélvihar próbái. Az előadásokra előreláthatólag február­ban kerül sor. — Több gép a mezőgazdaság szá­mlára. Az NDK mezőgazdasági gép­iparának mérnökei és dolgozói szá- fnos traktorista és termelőszövetke­zeti paraszt előtt mutatták be az új répaszedő gépeket. A gépek közül kitűnt a legújabb típusú E 710-es 1 répakombájn és az RS 09-es répa- I ültető gép. n Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából Siekszárdon feláiliuníó emltkmíi javára gyűjtőit és mar befizetőt összegek 6. Horváth István gyűjtése Tengelic 110, Földművesszövetkezet Ozora s.0 forint, Földművesszövetkezet Nagy­székely 408 forint, Gépállomás Var­sád 360 forint, Kádár Kis p. S-icv. 160 forint, Fűszerpaprikái Váll. Bo- gyiszló 110 forint, Odor Júlia gyűj­tése Öcsény 195 forint, Földmives- szövetkezet Hőgyész 686 forint, Föld­művesszövetkezet Nagyílorog 573 fo­rint, Földművesszövetkezet Nagykó- nyi 210 forint, Fölé művesszövetke­zet Hőgyész 206 forint, Növényvédő Állomás Fácánkert 78,59 forint, Se - téstenyésztő V. Dunaföldvár 1352 forint, Vegyesipari KTSZ Regöly 209 forint, Megyei Gyógyszertár Szekszárd 469 forint, Mez míg. Szaksz. biz. Szeks~árd 75 forint, Ve­gyesipari KTSZ Na ~ y dörög 210 fo­rint, Se'yemteay. Fe'ü-yelőség Szek­szárd 159 fo int, Fi ld zöv. <z kszerV. biz. Se'szárd 38 forint, köz égi ta­nács Szárazd 178 forint, Ruházati KTSZ Tolna 550 forint, ált. iskola Varsád 16 forint, Fö’dtrűvesszövet- kezet Gyönk 946 forint Pf tő 1 Tsz Gyönk 75 forint, Felszabadul d Tsz Apa-hant 100 forint. K SZ-s erv zet Gyönk 215 forint, Földművesszö et- kezet Gyulaj 50 forint, községi ta­Megérdemelt nagy siker Husek Rezső zongoraestjén iben szép érdeklődés melleti a ze­neiskola nagytermében került sor csütörtökön este Husek Rezső, ze­neiskolánk művész-igazgató já:lak zongoraestjére. Ott láttuk az érdek, lődök között Gráf Tildit, a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola hegedű­tanárát és a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar hangversenymesterét is, aki két súlyos műtét után mostanában gyógyult fel. A hangverseny iránt megnyilvánult érdeklődés is meg­mutatta azt, hogy most már Szek- szárdon ismét kialakulóban van a hangversenylátogatóknak az a ne­mes értelemben vett gerince, akik számára nemcsak Ojsztrah, Menu­hin, Rihter, Hernádi stb. tud mara­dandót alkotni és élményt szerezni. A művész meglepetésre a legna­gyobb sikert Debussy és Bartók mű­veivel aratta. Debussy Tűzijáték cí­mű szerzeménye után percekig zen­gett a vastaps és a közönség addig nem nyugodott, amíg a »bis repe- tita placent«-elve alapján másod­szor is nem hallhatta. A technikai nehézségek hibátlan és könnyed megoldása mellett szinte érezni le­hetett Debussy jelenlétét a terem­ben, olyan közelségbe tudta hozni a francia művészt hallgatóságához. Talán még hibátlanabb előadásban hallhattuk Bartók Osztinátóját és az utána felcsattant nagy tetszésnyil­vánítás mind jobban meggyőzött bennünket arról, hogy a szekszárdi hangversenylátogatók számára mind inkább életszükséglet lesz a nagy magyar géniusz művészete. A két fjcarlatti szonáta, Bartók Román tán ça, Beethoven pathetikus szonátája, de a többi előadott mű is mind megérdemelt nagy sikert aratott és talán csak a Liszt szonátában érez­tük már kissé fáradtnak. A kitűnő pianista a lelkes tapso­kat Chopin cis-moll Prelud és Brahms Keringő című szerzeményei nek előadásával hálálta meg. Bodonyi Ferenc kötetlen formá­ban, Szabadon előadott igen értékes magyarázatai nagyban elősegítették a zeneirodalom két évszázadára ki­terjedő igen változatos és nagyigé­nyű műsor megértését. nács Bátaszék 1414 forint, Szigeti Györgyné gyűjtése Bonyhád 61 fo­rint, községi tanács Gjörköny 183 forint, Papp Gyula gyűjtése Bony­hád 20 forint, Földműves övetkeze; Gyö.köny 101 f rint, F.r ádi Álla­mi Gazdaság 750 for.nt, Állami Gép­állomás Tamási 139 for nt, Gépállo­más Bölcske 88 forint, Kiéber Kata­lin Bátaapáti 1. gyűjtése 100 forint, községi tanács Pusztahencse 138 fo­rint, községi tanács Gerjen 40 fo­rint, községi tanács Terel 105 főri- t Makkai Józsefné gyűjtése Bonyhád 27 forint, Bléne-i István gyű tése Bonyhád 10 forint, Gulyás Mii: ál y gyűjtése, Sárközi Állami Gazdaság újbereki üzemegysége 310,20 f rint, községi tanács Medina 680 forint, Jegesi János gyűjtése Gyapa-puszta, Paks 248 forint, községi tanács Ka- laznó 150 forint, KI°SZ helyi csop. Simontornya 93 f rint, kö ségi ta­nács Kisdorog 210 forint, ált. iskola Paks, Lenin u. 6. 80 forint, Földmő- vesszövetkezet Szaká'y 140 forint, községi tanács Dunaföldvár 471 fo­rint, Riegl József gyűjtése Bonyhád 60 forint, 4. sz. földszöv. bo’t Bony­hád 20 forint, KIOSZ helji csoportj i Dombóvár 435 forint. Megtalálja szerencséjét az iparos ember is a tsz-ben Néhány gondolat a szekszárdi szimfonikus zenekar németkéri előadásáról A németkéri zenekedvelők érdek­lődéssel várták a Szekszárdi Szimfo­nikus Zenekar hangversenyét. Töb­ben már csak azért is nagy érdek­lődéssel tekintettünk az előadás elé, mert Németkéren az ilyen jellegű műsor úttörő jelentőségűnek tekint­hető. Amint a jelek mutatták, a zene­kar is lelkesen készült a németkéri vendégszereplésre. A hangverseny azonban egy sajnálatos körülmény miatt nem lehetett nagysikerű. Az előadás kezdetét este nyolc órára terveztük. Az autóbusz azonban, amely a zenekar tagjait Szekszárd- ról Németkérre szállította, Pakson elromlott s így a zenekar csak egy órai késéssel ért célba. A közönség­ből többen hazamentek, többen pedig a filmszínház előadására. Amikor a zenekar megérkezett, már csak körülbelü hetven ember tartózkodott a művelődési otthonban. Dicséret és elismerés illeti a zene­kar tagjait, mert még így is vállal­koztak az előadásra, amely nem volt könnyű dolog a hideg terem­ben. A hangversenynek így is nagy sikere volt. Erkel, Bartók, Kodály zenéje a Szekszárdi Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában utat talált a közönség szívéhez. Hamis tehát az az állítás, hogy a falu népe nem szereti, nem érti a klasszikus zenét. Tény, hogy magunk sem teltünk meg eddig mindent annak érdekében, hogy fejlesszük a falusi emberek ze­neértését S ha ez a hangverseny, nagyobb közönség hiányában, nem is hozhatta meg a várt sikert, a jelek azt mutatják, érdemes foglalkozni a falu zenei életének fejlesztésével. A zenekar tagjainak ezúttal tol­mácsoljuk hálás köszönetünket a szép teljesítményért. Kérjük máskor is részeltessenek bennünket művészi igényű előadásaik élvezetében. HAMAR IMRE művelődési otthon igazgató Egy munkanap rendes zajait hallhatjuk, amint belépünk az aj­tón... Az egyik sarokban gyalu si- vít, a másikban szekerce csat­tog, középen pedig komoly számí­tásokba merülnek. Ha jól la*ni, a laikus is megállapíthatja, valami ajtókeretet állítanak össze. A faddi Győzelem Termelőszövetkezet bog nármühelyébe léptünk be, itt ta­pasztaltuk a fenti lázas munka hangjait. Három éve dolgozik itt Horváth Mihály bognármester a termelő- szövetkezet tagjaként. Amint a szavaiból kivesszük, meg van elé­gedve s nem cserélné fel újra sor­sát az azelőtti »maszek«-ével. Nem érdektelen ez a vélemény, hisz sokszor hallani olyat, hogy a szakember nem találja meg a szá­mítását a termelőszövetkezetben. — Én nem panaszkodhatni — mondja — megbecsülnek és nem is járok rosszabbul, mintha egyé­nileg dolgoznék. —Vegyük csak először is azt — kezdi sorolni a számára előnyös dolgokat —, hogy nem kell mun­ka után futkosni és sokszor majd­nem könyörögni. Van itt munka bőven — s nem kis büszkeséggel néz szét kis birodalmán. — De nemcsak olykor-olykor, hanem mindig, csak győzzük. — Az sem megvetendő — teszi hozzá mosolyogva —, hogy min­denféle, azelőtt ismert adókötele­zettségtől független vagyok. Itt nyugodtan dolgozom s utána még nyugodtabban élek. Beszélgetésünk idején még nem volt meg a zárszámadás a tsz-ben, így a jövedelem szempontjából csak a tavalyi eredményeket ve­hettük figyelembe. Erre csak egy pár példát említ. Kapott 7,5 má­zsa búzát, 2,30 mázsa árpát, több mint 9000 forintot a kukorica, ré­pa, burgonya, méz, stb. mennyisé­gét nem is számítva. Ehhez jön még a háztáji gazdaság jövedelme és ez sem megvetendő. — Az idén is mintegy 45 mázsa kukoricám termett a háztájin, jónéhány hízót lehet ezen meghizlalni — mond­ja. — Az idén igaz nincs olyan jó esztendő, mint tavaly volt, de azért most sem panaszkodom — teszi hozzá magyarázatképpen. — Minden hónapban kaptunk 10 fo­rintot előlegként egy-egy munka­egységre. Ez eddig kitesz több mint 4000 forintot. — Előlegként már kaptam bú­zát és más terményt is. Bízom benne, hogy az idén is jobb lesz a jövedelem, mintha egyénileg küszködnék. Meg aztán, tudják — fordul most már még komolyabb­ra a szava — megvan az a lehe­tőség, olyanra alakítani közösségiin két, amilyenre akarjuk. Csak termé szetes, hogy mi mindig jobbra akarjuk. S ebben nem akadályoz meg bennünket az sem, ha az egyik esztendő véletlenül gyen­gébb, mint az előző volt. — Én csak azt számítom - ma­gyarázza —, ha gyengébb egy esz­tendő azt »maszek« koromban is megéreztem, de még hogy? — te­szi hozzá — de itt a közösben, együtt még könnyebben ki tudjuk fogni a szelet a vitorlából, még könnyebben úrrá tudunk lenni a nehézségeken. — Dolgozunk, tesszük a ma­gunkét — mondja búcsúzóul, hogy még jobb legyen az életünk. Csak annyit mondhatok, becsületes, szór galmas munkája után az iparos emberek is megtalálják számítá­sukat a termelőszövetkezetben. (i-e)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom