Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-10 / 291. szám

1958. december 10. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Bemutatkozóit Németkéren a Szekszárdi Szimfonikus Zenekar A Szekszárdi Szimfonikus Zene­kar, amelyről a rádió vasárnap dél­előtti zenei újságja is megemléke­zett, három hónapos előkészület után az elmúlt hét végén Németkéren mutatta be műsorát. A körülmények ezen a bemutat­kozáson sajnos nem voltak kedve­zőek. Először is a 30 tagú együttest szállító autóbusz Paksnál felmondta a szolgálatot és emiatt a zenekar a 8-ra hirdetett előadásra fél 9-kor érkezett meg, amikor az érdeklő­dőknek egy nagyrésze szerteszéledt. Másodszor pedig az alig 100 ér­deklődőt magábafoglaló teremben fűtési lehetőség hiánya miatt fagy­ponthoz közeli hőmérséklet fogadta az együttes tagjait, amely a közel 2 órás kényszerű várakozás miatt sem volt valami szívpezsdítő. Ilyen körülmények között is fe­lülkerekedett a zenekar tagjaiban a muzsika iránti szeretet és egymás­után mutatták be a magyar szerzők műveiből összeállított műsorukat, amelynek az is aktualitást adott, hogy országszerte most van a ma­gyar muzsika hónapja. Az előadott számok közül külö­nösen a nyitányoknak, valamint Baj­házi Árpád énekszámainak volt a legnagyobb sikere. Az együttes Vég­helyi Miklós karnagy irányításával nem is vizsgázott rosszul. Az igényes ségre azonban lényegesen nagyobb gondot hell fordítani. Megfelelő kö­rülmények között nyilván az együt­tes is lényegesen jobb teljesítmény­re lesz majd képes. Az amerikai filmkritikáról A Time című amerikai folyóirat egyik legutóbbi számában siránkozó cikk jelent meg a filmkritika hely­zetéről az Egyesült Államokban. A cikk megállapítja, hogy a kritikák a fizetett reklám színvonalára süllyed­tek és számos esetben előfordult, hogy eltávolították a filmrovat ve­zetőjét, ha komoly, értékelő kriti­kát közölt a lapban. A hollywoodi filmkészítők nyomására két igen te­hetséges filmkritikust bocsátottak el az utóbbi időben: William K. Zinssetrt, a New York Herald Tribü­nétől és Justin Gilbert-t a Mirror című magazin filmrovatának élé­ről. Zinsser közismerten független és egyéni kritikát mondott, egyébként nagy tömegsikert elért filmek mű­vészi színvonaláról és legutóbb köny­vet is írt, melyben leleplezte azt a tényt, hogy a filmproducerek elő­zetes presszióval ráveszik a kritiku­sokat, hogy szelíden bánjanak el al­kotásaikkal. Justin Gilbert viszont éles kritikát merészelt írni egy ame­rikai háborús filmről. A film produ­cere, a Fox-filmgyár alelnöke, a kri­tika megjelenése után azonnal dü­hös hangú sürgönyt menesztett a lapnak: »Fel vagyok háborodva, hogy lapjuk aljasul becsmérelni me­részelte nagyjelentőségű,; lelkes és költséges filmalkotásunkat, amely mindenekelőtt őszintén hazafias szel lemű«. A többi lapoknál működő filmkri­tikusok természetesen élénk figye- lemmel kísérték két kollegájuk sor­sát és ma már nemigen mernek uj­jat húzni a hatalmas filmvállalatok­kal. Egy texasi filmkritikus szerint: »Mindenki, aki filmkritikák írásával foglalkozik, pontosan tudja, hogyan jártak egyesek, mikor kimerték nyit ni a szájukat«. (Az *Express«-ből) D Magyar Tanácsköztársaság 40. Évfordulója alkalmával Szekszárdim felállítandó emlékmű javára gyűjtött és már befizetett összegek 4. KIOSZ Szekszárd 670 forint, Tm. Tanácsi Tervezőiroda Szekszárd 565 forint, Állami Gimnázium Tolna 160 forint, Sárközi All. Gazd. Decs 281 forint, Szövetkezetek Tm. Érté­kesítő Közp. Szekszárd 555 forint, Állami Gazdaság Tolnasziget 440 forint, Állatéin Dolgozók Szakszerv. Szekszárd 490 forint, Építőipari ÍTSZ Dunaíöldvár 350 forint, Ci­pész KTSZ Dunaföldvár 547.50 fo­rint, Téglagyár Paks 375 forint, Ci­pész KTSZ Paks 301 forint, Vegyes­ipari KTSZ Iregszemcse 165 forint, Hazafias Népfront Ujireg 10 forint. Szabadság Tsz Kisvejke 25 forint,/ .fpületkarbantartó Tolna 380 forint, Építőipari KTSZ Paks 365 forint, Uj Élet Tsz Németkér 50 forint, Petőfi Tsz Nagyszékely 50 forint, Vasuta­sok Szakszervezete Szekszárd 42 fo- int, ílí. sz. Téglagyár Dombóvár 105 forint, Sütőipari Vállalat Ta­mási 265 forint, Községi Tanács Bölcske 465 forint, Községi Tanács Bikács 478 forint, Tóth Erzsébet gyűjtés® Paks 55 forint, Járási Rendőrkapitányság Paks 815 forint. Fémipari KTSZ Fadd 170 forint, Véber György gyűjtése Felsőnyék 76 forint, Klug István gyűjtése Duzs 100 forint, Szabadság Földje Tsz Fadd 50 forint, BM Járási Rendőr- kapitányság Gyönk 370 forint, Ve­gyesipari KTSZ Hőgyész 132 forint, Egész évi kenyerünk ... a betakarításig hosszú hónapo­kon át kint hál a mezőn. Minden gazdálkodó tudja, mennyi veszély fenyegeti ilyenkor. Ezek közül is leg. gyakoribb a jégverés. Az 1958-as esztendő ebből a szem­pontból kedvező volt, mert a szá­razság miatt kevés jég hullott. De még ebben az évben is az Állami Biztosító csaknem 20 ezer biztosí­tottnak fizetett ki kisebb-nagyobb kártérítést, összesen több mint 27 A világirodalom gyöngyszemei Tibullus: Megbánás VÍZSZINTES: 1. Az idézet kez­dete. 12. Maga elé tesz.' 13. Nagy Kommunista ideológus — névelővel. 14. Kicsodát. 15. Szerencsejáték. 17. Tíz, angolul. 18. Mutatószó. 19. A vizsz. 24. folytatása. (Középső koc­kába kettős betű írandó.) 20/a. A te­tejére. 21. Kicsinyítő képző. 22. Lá­nyi Béla. 24. A függ. 33. folytatása. 27. Bankjegy, 28. Alumínium ötvö­zet. 29. Kezével legyint — fordítva. 32. Tedd ide., tedd oda alak. 33. An­gol üdvözlőszó. 34. Szomjat oltató. 37. Elveszi a másét. 39. Hotelben van! 40. Minden zökkenő nélkül. 41. Időjelző. 42. Szám. 44. Kicsodám. 46. Sir. 48. Kacat. 50. Török fejrevaló. 51. Keresztül. FÜGGŐLEGES: 1. Kecskét utá­noz. 2. Női név. 3. Vörös. 4. Azonos mássalhangzók. 5. Olvadó hó. 6. Női név. 7. Tatár khán. 8. Adriai kikötő — fordítva. 9. Kicsinyítőkép­ző. 10. Jelez. 11. Négy németül. 16. Pecsét keverve! 19. Sem én, sem te, sem ő. 20. Híres színművésznő, for­dítva. 21. A vízsz. 19. folytatása. 23. Kritizálom. 24. Matat. 25. Noszoga­tás. 26. Juttat. 30. Csigafajta. 31. L-lel a végén, nem szível. 33. A vízsz. 1. folytatása. 34. A függ. 21. folytatása. 35. Mutatószó. 36. Nagy­bácsi, németül. 38. Műszak. 43. A függ. 8, becézve. 45. ízület egyik fe­le! 47. Negyvenkilenc, római szá­mokkal. 49. E nap. 50. Végnélkül fel! 51. Időrag. A múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Ha csak már lát­lak, elalélok, torkomon a szavak el­fúlnak... millió forintot. A teljes országos jég kár természetesen még sokkal na­gyobb, hiszen a biztosítatlan károk is óriási összeget tesznek ki. Ebben a cikkben azokhoz a ter­melőszövetkezetekhez és egyéni gaz. dákhoz szeretnék szólam, akik ter­melési szerződést kötnek jövő évi terményeikre. Azért éppen őhozzá- juk, mert aki előre leköti termését, s felveszi rá az előlegeket, annak kü­lönösen fontos, hogy egy váratlan csapás fel ne borítsa számítását. Er­re viszont a mi szeszélyes időjárá­sunk mellett csak akkor számíthat biztosan a termelő, ha zsebében van a jégbiztosítási kötvény. Köztudomású, hogy kormányza­tunk elhatározta a szerződéses ter­melés nagyarányú kiterjesztését. Ez­zel kapcsolatos, hogy az Állami Biz­tosító egész sor kedvezményt nyújt azoknak a tsz-eknek és egyéni gaz­dáknak, akik szerződéses növényei­ket adják fel biztosításra. A leglé­nyegesebb kedvezmény az, hogy a szerződéses növények biztosítási dí­ja olcsóbb az egyébként alkalmazott díjtételeknél. Azonkívül az egész díj a termény átadásakor esedékes, te­hát az egyéb jégbiztosításoktól elté­rően szerződéses növénynél a bizto­sítás megkötésekor semmit sem kell fizetni. Minden szerződni szándékozó tsz és egyéni gazda jól tudja, hogy az 1959-es termelési szerződéseket már most kötik a földművesszövetkeze­tek. Kívánatos, hogy a szerződők egyidejűleg feladják a szerződött no vényre a jégbiztosítást is, hiszen egy fillért sem kell előre fizetniük és egész évre elvetik a jégverés súlyos gondjait. önként vetődik fel az a kérdés, hogy érdemes-e biztosítani már most, amikor még annyi változás eshet a termés körül. Nos, a jégbiz­tosítási szabályokban erről is tör­tént gondoskodás. Ugyanis, ha tava- szig a biztosított növény kifagy, vagy egyéb kár folytán megsemmisül, akkor a szerződés érvényét veszti, s természetesen a díjat sem kell meg­fizetni. Úgyszintén, aki most bizo­nyos összegre feladja a biztosítást, de tavasszal emelni akarja, azt jég­verésig bármikor megteheti. A sza bályokban meghatározott időponto­kig viszont lehetséges a biztosítási összeg leszállítása is. Falusi emberek jól tudják, milyen érzés a jégvert tábla sarkában áll­dogálva tehetetlen haraggal nézni a koldussá tett földet. Ne kockáztassa meg se a tsz tagság, se egyéni gazda, hogy egy ilyen szörnyű katasztrófa kifossza mindenéből. Kösse meg min den szerződéses termelő idejekorán a jégbiztosítást! (x) Dr. Dévényi György TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA UJ ELMÉLET A FÖLD GEOLÓGIAI FEJLŐDÉSÉRŐL Nyikolaj Satszkij akadémikus, a földkéreg mozgásáról szóló elmélete alapján a Föld geológiai fejlődését 3 nagy szakaszra osztotta. Véleménye szerint a hasznos ásványok lelőhe­lyének kialakulását csakis a földké­reg mozgásának tanulmányozása alapján lehet megérteni. A legna­gyobb vasérc-, mangán- és arany- lelőhelyek az első szakaszban, a Föld történetének legősibb korszaká­ban jöttek létre. A második szakasz­ban az új ásványmezők kialakulása rendkívül lelassult. Az utolsó, har­madik szakaszban pedig a földkéreg leggazdagabb hasznos ásványokat tartalmazó rétegei jöttek létre. Az akadémikus hangsúlyozta,! hogy a földkéreg mozgásának tanul- nányozása lehetővé teszi annak meg állapítását, milyen törvényszerűsé­gek szerint helyezkednek el földün- Kön a hasznos ásványok. EGYEDÜLÁLLÓ GAZDAGSÁG A szovjet tudósok megállapításai ïzerint Közép-Kazahsztán, az itt ta­lálható hasznos ásványok mennyi­sége, minősége és sokoldalúsága te- dntetében páratlan a világon. Ezen i területen a Mengyelejev-táblázaí valamennyi elemét megtalálhatjuk, teológiai térképén 240 szénlelőhely szerepel, amelyek 84 millió tonnányi részlettel rendelkeznek. E kiapadhatatlan kincsek kiakná­zására a szovjet hatalom évei alatt 177 iparvállalatot létesítettek Közép- íazahsztán területén. A következő létéves terv során újabb 135 bánya, Izem és gyár épül itt. ATOMREAKTOR GRÚZIÁBAN Hamarosan befejeződik Grúzia és a Kaukázuson túli köztársaságok első Atomreaktorának építése. A reaktor központi helyiségét, az úgynevezett izikai-termet, már berendezték. Most már csak az irányító pult és a aboratóriumok felszerelése van látra. A jól felszerelt laboratóriu- nokban grúz, örmény és azerbajd­zsán tudósok végeznek majd magfi­zikai, kémiai, geológiai és biológiai altatásokat. HARMINCHAT EMBER HELYETT EGY GÉP A jefremovi szintetikus kaucsuk- jyárban olyan elektronikus gépet relyeztek üzembe, amely 36 ember munkáját végzi. A gép 6 kemence gyártási eljárásait ellenőrzi, 30 má­sodperc alatt a kemencék 300 külön­féle pontján méri a hőmérsékletet és a nyomást, s az így nyert adatokat automatikusan jegyzi. A „Marsz— )00” típusú elektronikus gép kettő méter hosszú és 1.5 méter magas. ELEKTRONIKUS AGY, MINT BÍRÖ A sértett ügyvédje ismertette az ügyet. A vádlott is elmondta mon­danivalóját. Most az érdekeltek iz­gatottan várakozva ülnek helyükön, a gép zizegő hangot hallat, egy kat- anás, s kis fehér lap esik ki a gép­ből a tálcára. Mindenki várakozva előrehajlik ülőhelyén, a tárgyalás- vezető ránéz a lapocskára és bejelen ti az ítéletet: a sértettet kártérítés il­leti meg. Az eletronikus ítélőgép szólt. Ilyen gép szerkesztésére javaslat hangzott el az elektronikus agyak­kal „gondolkodó gépekkel” foglal­kozó, most ülésező teddingtoni nemzetközi konferencián. Dr. Lu­cien Mehl, francia ügyvéd, matema- 'ikus és volt bíró terjesztette elő a fenti merész ötletet „Automatizálás és a törvénykezés világa” című fel­szólalásában. Dr. Mehl szerint olyan elektronikus agyat kellene konstru­álni, amely „megtanulná” a törvé­nyeket és a precedenseket, amelynek óriási számát fejben tartani nem is lehet, kiválasztaná az adott esetre vonatkozó adatokat és olyan logikus rendbe sorolná őket, hogy egyben képes lenne a végkövetkeztetést, a megfelelő ítéletet is meghozni. Dr. Mehl, megvigasztalva a hús­ból— vérből való bírákat, kijelen­tette, hogy széleskörű tevékenységre nyílna számukra lehetőség ak­kor is, ha valóban alkalmaznák az elektronikus agyat bírói ténykedés­re. Ezt a berendezést ugyanis „csak oly problémák esetében lehetne al­kalmazni, amikor azok megoldása az adatok alapján csak egyféleképpen képzelhető el”. Hozzátette még, hogy bűnügyeknél természetesen nem képzelhető el az elektronikus agy alkalmazása. ÖTMILLIÓ ATMOSZFÉRAS NYOMÁS A szovjet tudósok nemrégiben 5 millió atmoszférás nyomást állítot­tak elő. Ez tízszer szárnyalja túl az amerikai fizikusok eddigi világre­kordját ezen a téren. GOMBNYOMÁSRA MÜKÖDÖ ÉGHAJLAT Franciaországban 1957-ben fejez­ték be az úgynevezett Fitotront, amely kísérleti laboratórium, ahol gombnyomásra a földön uralkodó minden éghajlat előállítható. Külön­leges melegházakban már eddig is folytak kísérletek a világítás, a hő­mérséklet, sőt a levegő nedvességé­nek mesterséges befolyásolására, a Fitotronban azonban elsőízben tud­ják elektromos műszerek segítségé­vel az összes éghajlati feltételeket egyidőben mesterségesen előállí­tani. A Fitotron szó a görög „phytos”- ból ered, ami növényt jelent. A Fi­totron tökéletesen elemeire bontja a növényvilág mechanizmusát úgy, ahogyan a ciklotron segítségével az atom titkainak megismeréséhez jutót tunk. A francia kísérleti intézetben két emeleten 30 mesterséges fénnyel megvilágított sötétkamra és 8 nap­világnak kitett terem van, az alag­sorban fűtőberendezés, tartályok, Szivattyúk és egyéb műszerek nyer­tek elhelyezést. A Fitotron a külvilágtól teljesen elszigetelt, steril körülmények kö­zött működik. Mielőtt ide valaki be­lép, leveti utcai öltözékét és speciá­lis, sterilizált fehér köpenyt ölt. Ar­cát és kezét olyan gondosan kell meg mosnia, mint ahogyan a sebészek te­szik, műtét előtt. Cigarettát sem sza­bad bevinni a Fitotronba nehogy a dohánylevél mozaik betegségének vírusait behurcolják. A laboratórium levegőjét különleges ionizátor tisztít­ja meg, az itt uralkodó légnyomás pedig néhány fokkal magasabb a külvilágénál, nehogy az ajtók nyito- gatásával a fertőzött külső levegő behatolhasson. Az itt nevelt növé­nyeket természetesen ugyancsak tö­kéletesen baktérium- és vírusmen­tes feltételek között tartják. A Fitot- fonban a Spitzbergák éghajlatától kezdve, földünk legdélszakibb kii­májáig, mindenféle éghajlatot mes­terségesen lehet előállítani, sőt kísér letek folynak a Vénus és a Mars bolygó feltételezett éghajlatának elő­állításával is. HOLD, MINT RELÉ ÁLLOMÁS Az angliai Jodrell Bank csillagá­szati obszervatóriumának igazgató­ja, Lovell professzor felvetette an­nak lehetőségét, hogy a rádió útján történő távközléseknél a Holdat relé-állomásként lehetne felhasz­nálni. A professzor a londoni rádió­ban megtartott előadásában kifej­tette, hogy a Föld bolygója a táv­közléseknél tükör módjára vissza­veri a ráirányított rádióhullámokat. Előadása során a professzor mag­netofon-szalagról lejátszotta saját hangját, melyet a Holdról visszave­rődve, a Jodrell Bank-i óriási rádióteleszkópja fogott fel. Előadásában a professzor fokozott anyagi áldozatokat követelt az an­gol asztronómiai kutatások számára, összevetve a nyugati tudományos erőfeszítéseket a Szovjetunióban el­ért eredményekkel. Mint mondotta: „A szovjetek asztronómiában elért sikerei a háború óta fenomenálisak: két obszervatóriumot korszerűsítet­tek és hat újabb csillagvizsgálót épí­tettek fel.” A professzor rámutatott arra is, hogy orosz tudósok öt méter kilencven centiméter átmérőjű teles?, kóp építését tervezik, tehát jóval na­gyobbat, mint a californiai Mont Palomar óriásteleszkópja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom