Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-20 / 274. szám

4 TOLNA MEGTEL NÉPÚJSÁG 1958 november 2». Azt várjuk, hogy bennünket úszókat is megkérdezzenek és együtt oldjuk meg Szekszárd úszósport-problémait így vélekednek az úszósport vezetői A november 9-én, Pécsett meg­rendezett Hazafias Népfront Kupa úszóversenyén a négy pécsi egyesü­leten kívül a Szekszárdi Szpartakusz is képviseltette magát 5 versenyzővel. Természetesen ez az öt fiú nem szól­hatott bele a pontverseny végered­ményébe, de ez a verseny is meg­mutatta, hogy az atlétika és az ököl­vívás mellett az úszás az, mely vá­rosunk sporthímevét komolyan öregbíthetné. Ez a kijelentés egyál­talán nem túlzás, különösen ha a november 9-i eredményeket — és azok körülményeit nézzük. A szekszárdi fiúk két hónap óta úszómedencét (amelyben víz is van) csak filmen láttak. És mégis... — Két hónapi kiesés után Földesit csak a válogatott Gagyi Dénes előzte meg a 100 méteres pillangóúszásban. Meskó végig vezetett az 50 méteres úttörő hátúszásban és csak a célbíró tévedése folytán szorult a második helyre. (A célbíró szerint az ellen­fél vízalatti keze állítólag előbb érin tette a medence falát.) A 200 mé­teres serdülő gyorsúszásban Kiss György a harmadik, Bakó Ernő a negyedik lett. A 4x50 méteres ser­dülő vegyesváltónk Kiss, Meskó, Föl desi, Scherer összeállításban a 3-ik helyen végzett. (Meskó és Scherer mégcsak úttörő korcsoportban van.) Jó ez az eredmény?... Feltétlenül. Különösen akkor, ha azt nézzük, hogy a pécsieknek állandóan két fe­dett uszoda áll rendelkezésükre. De beszéljenek a még jobb eredmények. Földesit tulajdonképpen ebben az év ben Gagyin kívül még dunántúli versenyző nem győzte le 100 méteres pillangóúszásban. De vannak ennél még biztatóbb eredmények. A még úttörő korcsoportban lévő Meskó ugyancsak a pillangóúszásban mind a 33, mind az 50 méteres medencé­ben csak egyszer nem állott az «•emelvény-« legmagasabb fokára. Ez az egy eset is, csak akkor volt, ami­kor az országos vidéki bajnokságon egy szolnoki és egy egri fiú előzte meg. De nézzük tovább az eredmé­nyeket. A gyermek és serdülő se­regszemléken Bonyhádon öt arany­érem, Tolnán hat aranyérem lett a szekszárdi fiúk biztos zsákmánya. Eredmények vannak, még hozzá nem is akármilyenek. Ha az illeté­kes szervek Szekszárdon és a me­gyében csak egy negyedrész annyi gondot fordítanak az úszósportra, mint a labdarúgásra, akkor Kiss, Scherer, Meskó, Földesi, Bakó és a többiek tettekkel és eredményekkel fogják bizonyítani, hogy a gondos­kodás nem volt hiábavaló. Az úszósportnak komoly és sok problémája van Szekszárdon, éppen ezért csak egyet-kettőt említenék fel. Nagyon sok tehetségesnek indult fia­tal úszó tért át más sportágra azért, mert nincs megfelelő edzési lehető­ség. Télen egyáltalán semmilyen ed­zés nincs, de a nyári edzési lehető­ségek sem kielégítőek. Vannak meg­valósítható elképzeléseink. Ezeket azonban nem a sajtó hasábjain ke­resztül kell megvitatni. Mi azt vár­juk, hogy az illetékesek egyszer sze­mélyesen beszélgessenek erről ve­lünk. Ez a személyes beszélgetés történjen meg minél hamarabb. Vá­rosunk komoly úszómúlttal rendel­kezik. Sőt Sipos Márton személyé­ben már világbajnokot is adott az egyetemes úszósportnak. Állítom, — A Megyei Ifjúsági Sportbi­zottság november 28-ig adja át a Járási Testnevelési Sporttanács el­nökeinek azokat a sportfelszerelé­seket, melyeket a Falusi Kupa győztes csapatai kapnak, összesen vannak rendkívüli tehetségeink most is. A keserűség fog el akkor, amikor az országos vidéki bajnok­ságon a 100 méteres távú úszószá­moknál az én serdülőkorú verseny­zőim 50 méternél együtt fordultak az I. osztályú elismert vidéki nagy­ságokkal. De utána!? 70—75 mé­ternél a fiúk egyszerűen nem bír­ták a távot végigúszni a kezdeti lendülettel. Nem is bírhatták. Nincs az országnak még egy olyan úszó­szakosztálya, mely olyan mostoha körülmények között készülhetett a versenyekre, mint a szekszárdi gár­da. Az egyesületi problémák — úgy néz ki — megoldódtak. A Szekszár­di Szpartakusz jó gazdájává vált a szakosztálynak. A feltétlen szüksé­ges anyagi kiadások fedezésénél többre (utazás, uszodadíj, stb.) azonban az egyesület egymagában nem lesz elég. Egyéb nehézségek áthidalásához szükséges a sport és társadalmi szervek sürgős segítsége. Mi, szekszárdi úszók reméljük, hogy e cikk nem marad hatás nél­kül. Várjuk, hogy bennünket úszó­kat és úszó vezetőket megkérdezze­nek és együtt próbáljuk megoldani a feladatokat. Ha így lesz, akkor biz­tosan lehet remélni, hogy még fog­nak tapsolni szekszárdi versenyzők­nek komoly versenyeken is. Rábóczky László edző 18 600 forint értékű felszerelés ke­rül kiosztásra. A Járási Testneve­lési és Sporttanács elnökei a Fa­lusi Kupa győztes csapatoknak december első napjaiban adják át a felszereléseket. Közel 20 000 forint értékű sportfelszerelés a Falusi Kupa győztes csapatainak Szekszárdi labdarúgó sportja a 30-as években III. közlemény Ott hagytuk abba a TSE történe­tét, hogy a Törekvés után a Turul is visszalépett a bajnokságtól a Ba­jai Turultól saját pályán elszenve­dett 5:0-ás vereség hatására. A Tol­namegyei Újság március 28-i száma magyarázza a visszalépés körülmé­nyeit és azt állapítja meg, hogy a súlyos kudarc csak elősegítette a már korábbi elhatározás valóraváltását és igazi okként azt jelöli meg, hogy a TSE játékosai nem tudtak együtt edzeni, mert a Turulnak a bajnoki mérkőzésekre kellett felkészülnie. A két egyesület játékosainak «ösz- szerázása« nem ment simán, még ilyen körülmények között sem. A szekszárdi kombinált néven pályára lépő szekszárdi csapat Tolna—Báta szék és Szekszárd maradék játéko­saiból összeállított csapattól 4:1 ará­nyú vereséget szenvedett a szekszár­di sporttelepen. Ezután következett a húsvéti torna két mérkőzése, ame­lyen a Budapesti III. kerületi Torna és Vívó Egylet látogatott el Szek- szárdra. Húsvét első napján mind­össze 300 érdeklődő előtt a szek- szekszárdi csapat első sikerét aratta l:l-et ért el nagynevű budapesti el­lenfele ellen. A második napon már az eső miatt alig volt érdeklődés. Ekkor a budapestiek ellenfele egy Szekszárd—Tolna—Bataszék vegyes csapat volt, amely 3:2-re győzött a budapestiek ellen. A TSE következő ellenfele a bá- taszéki csapat volt. Bátaszék azon­ban már a rajtnál elvesztette a mérkőzést, mert csak 10 játékossal érkezett. Az eredmény nem is ma­radt el: a szekszárdi csapat fölé­nyesen, 6:1 arányban győzött. A szép győzelem ellenére is rögös volt az új szekszárdi sportegyesület útja. A következő vasárnap ugyanis a nagy nevekből álló szekszárdi 11 2:1 arányban alulmaradt a Tolnai IKÉ- vel szemben. Szauter szerezte meg a vezetést, s a tolnaiak előnyét Bucher még növelte. A két gólra Szekszárd csak Kovács révén vála­szolt eggyel. Ezek a mérkőzések azonban még nem viselték magu­kon az új sportegyesület hivatalos bemutatkozásának a bélyegét. A hi­vatalos bemutatkozásra május köze­pén került sor, amikor a bajai alosz­tály egyik bajnokjelöltje látogatott el Szekszárdra. Előbb azonban még egy előkészületi mérkőzésre is sor került. A kiskunsági bajnok kalo­csai csapat vendégszerepeit Szek­szárdon és l:l-es döntetlen ered­ményt ért el a TSE legénységével. A csapat hivatalos bemutatkozá­sán a Bajai MTE volt az ellenfél. Ekkor már csak 8 csapata volt a bajai alosztálynak és a 8 csapat kö­zül 5 bajnokjelölt volt, köztük a Ba­jai MTE együttese is. Hiába árusí­tották azonban elővételben a tribün jegyeket, az egykorú tudósítás meg­állapítja, hogy ideális labdarúgóidő, de nem túl nagyszámú érdeklődő várta a mérkőzést, amelyen 0:0-ás döntetlen eredmény született. Pünkösdkor a Budapesti Egyete­mi Atlétikai Club látogatott el Szekszárdra. Az egyetemisták ven­dégjátékára különösen sok nő volt kíváncsi és az egykorú sajtótudósí­tás annak örvend legjobban, mert győzelemről nem számolhatott be. A jóképességű budapesti csapat első napon 4:2, a másodikon 4:0 arányú győzelmet aratott. Ezután egy vidéki mérkőzés kö­vetkezett. A TSE labdarúgói a ba­jai alosztály bajnokságának egyik esélyeséhez, a simontomyaiakhoz lá­togattak el, hogy azután a bőrösök viszonozzák a szekszárdiak látogatá­sát. A két mérkőzésen ismét nem ment a szekszárdiaknak. A simon- tomyai találkozó 3:1, a szekszárdi 3:2-es simontornyai győzelemmel végződött. A szép simontornyai győ­zelem öröme közé mégis sok üröm vegyült Simontomyán, mert a sok mérkőzés lemondása miatt a simon- tomyai csapat a bajai alosztálynak a második helyén végzett és mindössze gólaránnyal szorult a második hely­re. Ha meggondoljuk azt, hogy a mérkőzéslemondások és visszalépé­sek miatt a simontomyaiak az egész tavaszi idény folyamán csak egyet­len mérkőzést játszottak otthon, ak­kor könnyen beláthatjuk a Simon - tornyaiak elkeseredését. Ezután a szekszárdi csapat egy hónapos pihenőt tartott, hogy az­után a Tóth-kupa mérkőzések során alakítsa ki végleges csapatát a kö­vetkező 1931—32. évi bajnokság küz delmeire. Itt emlékezünk meg arról is, hogy a pécsi és a bajai alosztályban köz­ben változtatásokat hajtottak végre. Simontomya és Mohács a bajai al­osztályból a pécsi alosztályba ke­rült, ahol lényegesen könnyebb uta­zási lehetőségei lettek. (Folytatjuk.) HÍREK — Az új pártházat, melyet Mucsi község lakossága társadalmi össze­fogással épített, ma csütörtökön este avatják fel. — Rádióaktivitás Jugoszlávia fö­lött. A „Politika” című jugoszláv napilap jelentése szerint október ben szeptemberhez viszonyítva 20- szorosára növekedett az ország légi­terében a rádióaktivitás. Ezt a meg­állapítást a Belgrád Közelében lévő Boris Kidric nukleáris intézet tette. — A megválasztott tanácstagokat Kurdon a lakásukon keresték fel a választókörzeti bizottság tagjai és ott adták át nekik a megbízólevele­ket. — Börtönbüntetés, mert síkra- szállt a nemzetközi megértésért. Egy kobienzi építészmérnököt, Julius Kesselhaimet 6 havi, és egy mun­kást, Kurt Kleint 5 havi börtönbün­tetésre ítélték, mert olyan egyesüle­tet alapítottak, amely a nemzetközi megértésért és a Szovjetunióval való barátságért szárit síkra. Azzal vá­dolták őket, hogy a „Nemzetközi Megértés Munkaközössége”, amit létrehoztak, nem más, mint a betil­tott Német—Szovjet Baráti Társa­ság továbbfolytatása. — Az utóbbi években — az élet- körülmények fokozatos javulása foly tán az csszes kiadáson belül csök-r kenő hányadot képviselt hazánkban az élelmezésre fordított kiadás és nőtt az iparcikkekre fordított ösz- szeg. 1956-ban a munkás és alkal­mazott családok kiadásainak 53.6 százalékát fordították élelmiszerek­re, 1957-ben csak 49,3 százalékát. — Elbocsátások a Peiner Stahl- bannál. Harminc munkást bocsá­tottak el a berlini Peiner Stahlban, amely eredetileg 30 munkást foglal­koztat. A közeljövőben újabb 40 munkás kerül elbocsátásra. A ber­lini gyár hidakat és más vaskonst- rukciókat épít, de az utóbbi időben egyre kevesebb megbízást kapott. — A tölgyfazúzmót, amely főleg ttógy- és cserfák kérgén található, a „Herbaria” Gyógynövény Központ megbízásából a. föleim üvesszövetke- zetek korlátlan mennyiségben vásá­rolják. berendezést kapott mintegy 20 000 forint értékben a Vendéglátó- ipari Vallalat dunaföldvári 25. sz. Cukrászdája. Az új berendezési tár­gyak között szerepel például egy új. presszógép beállítása is. Szüntessük meg a gondatlanságot, hogy minél kevesebb tüzeset adódjék! «Hatvannégy tűzeset keletkezett gondatlanságból és gyermekjáték­ból, ez évben mintegy 325 500 forint kárértékkel.-« Ez áll a megyei tűz­oltó osztályparancsnokság hivatalos jelentésében. E számok elégett üszkös geren­dákat, csonkán meredező kéménye­ket, elpusztult gazdasági épületeket és felszereléseket, megsemmisült terményeket takarnak* melyek vala­mikor kényelmes, meleg családi ott­hont, a gépek elhelyezésére szolgáló épületet, a nélkülözhetetlen friss pu­ha kenyeret jelentették. Kisírtszemű gyermeküket féltő édesanyák, ko­mor, hallgatag családapák, megbá­nást tanúsító gazdaságvezetők emlé­keznek a szépre, a jóra, a kényel­mesre, melyet immár a rossz és fájó érzések, a pusztulás váltott fel, amit jórészt saját könnyelműsé­güknek, gondatlanságuknak, sőt szám tálán esetben felelőtlenségüknek kö­szönhetnek. De vajon miért történt mindez? Miért lelte halálát Balogh Józsefné nyolchónapos leánygyermeke a fűz­ben? Miért kellett Báli István és Soponyai István faddi lakosoknak hajléktalanná válniuk, vagy Sebes­tyén János kakasdi és Farkas Si­mon tabódi lakosok gazdasági épü­leteinek elpusztulni? E sorok olvafása közben fájó ér­zések, rossz emlékek elevenednek fel, de mégis emlékeztetni kell azo­kat, akik talán még eddig nem, de a jövőben könnyen hasonlóképpen járhatnak. A «Vörös Kakas-« vesze­delme nem tesz kivételt. Tudott dolog, hogy a tűz mind­annyiunknak jóbarátja. Meleggé, ba­HIRDESSEN A TOLNA MEGYEI Itápúiság&OH! Hirdetése eredményes! Hirdetéseket felvesz : ­Szekszárdon a Magyar Hirdető Vállalat Kirendelt­sége a Piactérnél. Kiadóhivatal Szekszárd, Mártírok tere 15—17 Szekszárdi Könyvesbolt, Nagykorzón Dombóvár, Könyvesbolt rátságossá teszi otthonainkat,, nél­külözhetetlen mindennapi életünk­ben, gépeket hajt, kohókat hevít. De nemcsak jóbarát! Alattomos ellen­ség is, amely pusztulást, rombolást jelent, ha ellenségként jelentkezik. Gyermekeink életének megóvása, hajlékaink megvédése, üzemeink, gazdaságaink védelmére kell gon­dolnunk, akkor amikor a tűz elhárí­tása érdekében előírt szabályoknak eleget teszünk. Gondoljunk arra, hogy e szabályokat nemcsak azért kell betartani, mert azokat rende­letek írják elő, hanem elsősorban azért, mert ezek valamennyiünk élet és vagyonbiztonságát szolgálják. Különösképpen fontos e szabályok betartása a jelen időszakban, ami­kor a fűtési idénnyel járó rossz ké­mények, füstcsőnyílások, a tűzhely közelében elhelyezett gyúlékony anyagok, a szabálytalan üst-tüzelé­sek, sertésperzselés, stb. sok-sok ve­szedelmet rejt magában* megköny- nyíti a tűz keletkezésének lehető­ségét. Szüntessük meg a gondatlan­ságot, hogy minél kevesebb tűzeset adódjék. Kovács Mihály tü. szds. | NE DOBJA EL! J J használt, szakadt fehérnemű- ! J jét, ruhadarabjait. á (i Hívásra háznál megjavítja t a Szabó Szövetkezet házi var- t ! rónője. 1 ]i Bejelentést, előjegyzést 24— ? |i 34 és 22—26 számon. J ) ) Apróhirdetések Építtetők figyelem! Tavaszi építke­zéséhez mész és egyéb építőanyag szükségletét már most szerezze be telepeinken a tavaszi torlódások el­kerülése végett. Gazdaságos, ha épít­kezésnél frissen oltott mész helyett pihent mésszel dolgozik. Pécs—Szek­szárdi TÜZÉP. Nagydorog és Vidéke Körzeti Iöld- művesszövetkezet azonnali belépésre kádár szakmunkásokat vesz fel. Je­lentkezés nagydorogi tartósító üzem­nél, Vasút u. 1. sz. Fizetés kollektív szerint. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Felelős Kiadó: az MSZMP VégrehaJtóblzettVApa Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17 Telefon: 20-10. 20-11 Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21

Next

/
Oldalképek
Tartalom