Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-04 / 260. szám
1958 november 4. TOLNA MBGY81 KKPCJ8AO 3 Két év a Tolnai Selyemfonógyárban 1956-1958 Hl BEK 1956. október vége. Pesten dühöng az ellenforradalom. Kommunistákat, munkásokat mészárolnak le ezernyi párt alakul, teljes a zűrzavar. Fegyverek dörögnek, munkások vérét ontja ki a gyilkos golyó, üzleteket rabolnak ki, lángokban áll egy sor ház. Ez, s még ki tudja, mi minden történt azokban az októberi napokban az ország fővárosában. Vidéken vagyunk. Tolnán, a megye nagyközségében, ahol két nagyüzemben több mint ezer munkás dolgozik. Itt is volt ellenforradalom, itt is, ha nem is úgy, mint Budapesten, de történtek rendzavarások és »hőbörgések«. Október harmincadikán a se- lyemfonógyárban gyűlést hirdettek az ellenforradalmárok. Nagygyűlést, ahol »létfontosságú« kérdésekben hoztak döntést. A munkás- tanács megválasztására került sor. Egész nap álltak a gépek, a kazánban alig égett a tűz, az ötágú csillagot leverték. A munkástanács javaslatokat tesz: le kell váltani azonnal az igazgatót, az üb-elnö- köt, a párttitkárt, a személyzetist, a normást. Meg kell szüntetni a munkaversenyt és a normákat. Be kell szüntetni az éjjeli műszakot. November elseje fizetett munka- szünetes nap. A vezérszónokok telebeszélik az emberek fejét, azok kapkodnak idegességükben: Mi lesz itt! A rend felborult : : ; November 2-án és 3-án a munkások bementek a gyárba, a gépeket el is indították, azonban azok üresen jártak. November 4. A munkástanács vezetői a gyári rádiót hallgatják reggel. Nagy Imre beszél hozzájuk. Hallják, hogy az ENSZ-csapatok beavatkozását kéri. Az ellenforradalom leverése megkezdődött szovjet csapatok segítségével. Megalakult a forradalmi munkásparaszt kormány. Magánlaksértés miatt... Éjjeli órákban elkövetett magánlaksértés bűntette miatt háromhónapi felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte a járásbíróság Kovács1 János bátaszéki lakost. Kovács János házassága felbomlott saját hibái miatt. A felbomlott házasságba azonban nem tudott belenyugodni és bánatában italozott: Az idei év nyarán ittas állapotban, éjjel két, órakor megjelent volt felesége lakásán, vállával benyomta a kaput, betörte a konyha ablakát, majd kinyitotta és bement a lakásba. November 5. Reggel, műszakkezdéskor mindenki megjelent a gyárban. A kazánba befűtöttek, surrogtak a fonógépek, a cérnázó- ban megkezdték a munkát. A leváltott igazgató elfoglalta helyét. Vezette a gyárat. Az ellenforradalmárok elcsendesedtek, nem jöttek be a gyárba..: November 14-ig nem volt fennakadás a termelésben. 14-én áramszünet miatt a termelésből többórás kiesés lett. Tizennegyedike után december 27-ig napjában többször volt áramszünet, de a munkások ott álltak a gép mellett, dolgoztak ... December 27-től — mert csak éjszakára kaptak villamosáramot — éjjel dolgoztak a munkásnők... Három kommunista szervezte a pártot, Windics Ferenc, Törkő József és Szabad Imre... A kommunisták gyűltek a hívó szóra. Mert volt, akit hívni kellett, volt, aki magától jött a zászló alá. Segítették a helyzet normalizálását. A pártszervezet intéző bizottságának javaslatára számos intézkedést tettek. Szenet, nyersanyagot biztosítottak a termeléshez. A munkások élelmiszerrel való ellátását megszervezték. Az üzemrészekben rend és fegyelem volt. 1957. január. Megalakul a hónap első napjaiban a pártszervezet. Az ideiglenes intéző bizottságot felváltja választott vezetőség. Bolvári Józsefnét választják titkárnak. Bolvárinét az ellenforradalmárok váltották le, helyezték termelő munkába, s most újból az alap- szervezet titkára lett, amellett dolgozott a műhelyben. Március 14-én a Kommunista Ifjúsági Szövetséget is megalakítják a gyárban. Thész Mária vezetésével egyelőre csak 20 fiatal tagja a szövetségnek... És múlnap a napok... A termelés az 1956-os szintet már csaknem eléri. A nyár elején új igazgatót kapnak. Göbölös Ilona áll a gyár élére . . . S közben egymás után jelennek meg a forradalmi munkásparaszt kormány határozatai... A gyár és a munkások életében is változás áll be. Kidolgozzák a 15 éves műszaki fejlesztési programot. Festődét állítanak üzembe. Bővítik a bölcsődét, egészségesebbé teszik a munkatermeket. Javasolták a szövődé felállítását. A kormány bérügyi intézkedése nyomán a munkások átlagkeresete több mint kétszáz forinttal emelkedett. A munkások kérésére üzemi bolt nyílik a gyárban. 1958. január. Nyereséggel zárták az évet. Közel félmillió forintot fizetnek ki a munkásoknak nyereségrészesedésként. Februárban az első szövőgép megérkezik. Elkezdik a derítő-kombinát építését; Parkosítják a gyárat. Április negyedikén több ezer forint jutalmat fizetnek a munkaverseny élenjáróinak. Május elsején a gyár dolgozói egységesen vonulnak fel az ünnepségre. Felejthetetlen napok következnek ezután. A termelés a korábbi 1956-os szint felett áll, a termékek minősége egyre javul, a szövődében, az új üzemrészben már 12 gépen szövik a selymet. 1958. októbere. Választásra készülnek a selyemfonógyárban. Választási nagygyűlés a kultúrteremben. Országgyűlési képviselőnek javasolják Bolvári Józsefnét, megyei tanácstagnak meg Thész Máriát ... A választás tiszteletére a munkások munkaversenyt kezdeményeznek. Á gyár vezetői hatezer forintos jutalmat tűztek ki a győzteseknek ... — Amikor nincs bál, akkor moziba megyünk, vagy cukrászdába. A fiúk egy része pedig a kocsmába, kuglizni, rexezni. Más szórakozási lehetőség nims a köz-égben — mondja Márton Erzsébet, a teveli KISZ-szervezet egyik vezetőségi tagja. — Persze, azok a fiúk, akik ott vannak „érdekelve”, ugyancsak a cukrászdába mennek. A teveli KISZ-szervezet életéről, munkájáról beszélgetünk Márton Erzsivel. Ez a szervezet eddig nem sokat hallatott magáról. Pedig nem is olyan kis létszámú, 38 tagot számlál. De ha számbavesszük azt hogy a községben sokkalta több a fiatal — 104-en szavaznak például először —, akkor aligha túlozunk azzal a megállapítással, hogy a teveli KTSZ-szer- vezet munkája sok kívánnivalót hagy maga után. Valóban, számos felnőttől — magától a községi tanács elnökétől is — nemegyszer hallottunk kifogást a községbeli fiatalok ellen. Itt is előfordult, hogy a sportoló fiatalok közül néhány valósággal sztárnak képzelte magát, nem hallgatott a nevelő szóra. Sokszor, nagyon sokszor szükség lett volna a KISZ nevelő tevékenységére. Ami a szervezet mentségére írandó, hogy nincs helyiségük, a gyűléseket a könyvtár helyiségében tartják esetenként. Itt viszont nincs olyan szó— Két új tagot vettek fel a legutóbbi közgyűlésen a bátai Rákóczi Termelőszövetkezetben. Azóta újabb három jelentkező van a Isz-ben, akiknek felvételéről a legközelebbi közgyűlésen dönt a tagság. — Ismeretterjesztő előadássorozatot indítottak be a közelmúltban Nagymányokon. Az előadássorozat keretében minden csütörtökön tartanak előadást, orvosok, pedagógusok, egészségügyi, irodalmi, történelmi, természettudományi témáról. — A Lengyeli Mezőgazdasági Szak iskola növendékei Gárdonyi Géza: Fehér Anna című színművének bemutatójára készülnek. — Divatbemutatót rendez november 9-én a Szekszárdi Szabó KT3Z a Városi Művelődési Házban. A divat- bemutatón a KTSZ női, férfi és gyermekruha készítményeit mutatják be. — A dombóvári Rákóczi Tsz ebben az évben saját pálinkafőzőjében 1200 liter szilvapálinkát főzött. rakozási lehetőség, ami egyéb alkalmakkor is összehozná a fiatalokat, így szórakozási lehetőségként marad a mozi, a cukrászda, a kocsma, de a fiatalok nagy része kívülmarad ezeken is, a ráérő idejét is otthon tölti. Ezért van az, hogy a szervezet működése csak alkalomszerű, nem terjed ki az egész falu fiatalságára. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy minden fiatal KISZ-tag legyen. De hiszen hány olyan KISZ-szervezet van, amely foglalkoztatja a kívülálló fiatalokat is, és ezt meg lehet csinálni Tevelen is. Mindenesetre vannak biztató jelenségek is, amelyek arra engednek következtetni, hogy ez a nelyzet, ha máról holnapra nem is, de megváltozik. — A választási előkészületekben, a választás lebonyolításában a szervezet is résztvesz — mondja Márton Erzsi. — A választás napján 12 fiatal mint futár működik közre, két fiatal jár majd a mozgó úrnávai, a fiatalok vállalták például, a szavazóhelyiségek feldíszítését. összesen mintegy 18 KISZ-tag tevékenykedik a választás napján, a szervezet tagjainak fele. — Azonkívül a KISZ rendez összejövetelt hétfőn este az ifjú választók részére. 104 olyan fiatalnak ad emléklapot a szervezet, aki először szavaz. Tehát ez a választási munka lesz tulajdonképpen a szervezet első komolyabb erőpróbája. — 13 800 köbméter siló készítését tervezték erre az évre Tolna megye termelőszövetkezetei. A tervet túlteljesítették a tsz-ek: már október elejéig több mint '22 000 köbméter silót készítettek. — Az őszi csúcsforgalom idején a 25. sz. AKÖV-nél a pótfuvarok száma a múlt évinek csaknem kétszeresére emelkedett. Ezzel a ténnyel a kocsik üzemi sebességét és kihasználását tudták növelni. Bonyhád környékére például követ szállítanak a vállalat kocsijai, visszfuvarban pedig cukorrépát a vasútállomásra. — Növekszik a kisipari termelőszövetkezetek termelése a hároméves terv alatt. Ruhából 31 százalékkal, cipőből 21 százalékkal, bútorból pedig 41 százalékkal termelnek többet a jelenleginél. — Bonyhádi Cipőgyári KlSZ-szer- vezet színjátszó csoportja november 15-én a Két szerelem című operettet mutatja be. — Megkezdődött vasárnap a nyúl- vadászat. — A választás után pedig színdarab tanulását tervezzük. Eddig ugyanis a kultúrotthon keretében működött színjátszó csoport, amelyben három éven keresztül ugyanaz a 14 tag tevékenykedett, ugyanakkor a többi fiatal számára nem volt szereplési lehetőség. Érthető és jogos volt teiiát az a kívánság, hogy ők is szerepelhessenek. így a KISZ-szervezet keretében is működik majd színjátszócsoport, amelyben szerephez jut Reicher Katalin, Forrai Vera, Forrai Gáspár és a többiek, akik eddig még nem játszottak színdarabban. A teveli KISZ-szerve/.etben tehát kedvező irányban indul meg a fejlődési folyamat, a választási előkészületek jó lehetőséget adtak a fiataloknak, hogy életet vigyenek az eddig éppen csak létező szervezetbe. A jövő év elejével valószínű, a helyiség kérdése is megoldódik, ami újabb fellendülést hozhat, összejöhetnek rendszeresen a fiatalok, jobban találnak szórakozási lehetőséget. A pártszervezet, a tanács is segíti a fiatalokat ebben, tehát nemcsak egyedül maguknak kell megbirkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek miatt még kevés eredményt tud felmutatni a teveli KISZ-szervezet. Mindenesetre — mégegyszer leszögezhetjük — biztató, ahogyan most hozzáláttak a választással kapcsolatos munkákhoz. Pálkovács Jenő Biztató jelek..* A teveli KISZ-szervezet közreműködik a választás lebonyolításában így éltünk Szekszárdon „A ÜÉHS JÓ VILÁGBAN rr Ki a város igazi gazdája? — A hang Vendelé, de Schneider János súg neki A templomtéren a következő épületek sorakoznak: a városháza, a me gyeháza, a törvényszék t.s börtön, a Népbank szövetkezet székháza és középütt a belvárosi katolikus templom, balra a plébánia hivatal. Mindén ami égi és földi hatalom, ide összpontosul. Innen történik a város irányítása. Gyakorlatilag természetesen a városházából ered minden intézkedés, minden utasítás, megyei vonatkozásban a megyeházából, de mintha a hatalom elhelyezkedését szimbolizálná, a városba ve zető utat szinte elállja a Népbank szövetkezet székháza. A városháza intézkedik, de a Népbank szabja meg, hogyan intézkedjék. Hiába Vendel a polgármester, a gazda a banktőke, azok, akiknek a kezében van a pénz és akik pénzért megvásárolnak igazgatósági tag ságot, képviselőtestületi tagságot, de becsületet és választási szavazatot Is. Persze ez cseppet sem kisebbíti Vendel polgármester felelősségét, de a felelősségben, a bűnökben részesek a pénztőke emberei is. Nevezetesen Schneider János, aki ügyvezető igazgatója volt a Népbanknak, Kiss Lajos apátplébános, aki elnökigazgatója volt ennek a »szövetkezetnek«, a főrészvényesek, Pirnit- zer nagykereskedő, Örffy Imre, Schneider testi-lelki jóbarátja, Nei- ner a minden üzemben részvényes és Szabó János, aki a szekszárdi vízvezeték lefektetése alkalmából olyan vagyont lopott össze, hogy végül ő is igazgatósági tag lett. Persze a felsoroltakon kívül akadtak még néhányan, de ezek voltak a »nagy halak«. A város gazdasági és politikai életét a Népbank szövetkezet irányította és tartotta kezében. Nem költhettek el Szekszárdon egy fillért sem anélkül, hogy valamilyen köze ne lett volna hozzá a Népbanknak. Ez az intézmény homlokán viselte a hangzatos »szövetkezet« elnevezést. Persze szövetkezetről legfeljebb csak annyiban lehet beszélni, hogy Schneider és barátai szövetkeztek zsíros üzletek lebonyolítására és a politikai hatalom kézbekaparintásá- ra. A szekszárdi csatornázás és járdaépítés ügyéről majd a későbbiekbe n szólunk, ezért erről a két kérdésről csak annyit beszélünk, ameny nyi a Népbank hatalmának ismertetéséhez elkerülhetetlenül szükséges. A csatornázás eredményeként került be Szabó János az igazgatósági tagságba, mert ekkor annyit lopott, hogy a részvények jelentős menynyiségét meg tudta vásárolni. A járdaépítésnél a Népbank már sokkal inkább beleszólt a város ügyeinek intézésébe. Először is az egész vállalkozást a Népbank finanszírozta. A járda elkészült, az új járdatulajdonosok elszegényedtek. A rájuk kivetett költségeket nem tudták fizetni, ezért kölcsönt kértek a Népbanktól. A Népbank adott kölcsönt. Adott, de a legelső alkalommal visz- sza is élt vele. Itt közbevetőleg még meg kell jegyezni, hogy a Népbankot város, sőt megyeszerte »NEP-bank«-nak nevezték. Azért, mert a bank testestül- lelkestül a NÉP (Nemzeti Egység Pártja), később pedig a MÉP (Magyar Élet Pártja) érdekeit képviselte, sőt leányvállalata volt. Amikor választásra került sor, azok a választók, akiknek a bank kölcsönt adott, felszólítást kaptak: Amennyiben örffyre szavaznak, úgy a bank nem mondja fel a kölcsönt, de ha ellene adják voksukat, úgy számíthatnak a kölcsön felmondására. Választhatnak tehát: vagy fizetnek és akkor szavazhatnak bárkire, vagy nem fizetnek, de akkor ölrffyre kell szavazniok. Ez annakidején tisztességes eljárásnak számított. Persze az emberek kénytelenek voltak a kormánypártra adni szavazatukat, mert a kölcsön visszafizetéséhez nem volt pénzük. Ugyan honnan is lett volna? Hogy még inkább kezükbe vegyék a gazdasági élet minden posztját, Schneider tagja lett a Pinceszövetkezet igazgatóságának, a Molnár Nyomdai Műintézet igazgatóságának, a Pajor-féle téglagyárnak, a kendergyámak, a konzervgyárnak, stb. De tagja volt a városi képviselő- testületnek is, mint virilista. A báró Augusz Imre utcában (ma Beloiannisz utca) volt a városnak egy telke. Ezt a telket Vendel polgármester potom pénzért eladta a Népbanknak, amelyen három házat építtetett a Népbank és persze jó pénzért adott túl rajta. De egy még jellemzőbb dolog. A Népbankban volt egy számla, bizonyos »Imre János« számlája. Erre a számlára időnkint, honnan-honnan se nagyobb pénzek érkeztek. A bank- tisztviselők ebből megtudták, hogy rövidesen választás lesz. Imre János ugyanis sem Szekszárdon, sem Tolna megyében nem élt, ellenben élt Schneider János és Örffy Imre.- Tetszenek már érteni ugye? Ez az ő választási számlájuk volt. A pénzt pedig a Nemzeti Egység Pártja elnevezésű fasiszta jellegű pártalakulat juttatta. No a bankvezérek még saját pártjukkal szemben sem voltak azért egészen tisztességesek, mert a leérkezett pénzt befektették. Rendszerint kukoricát vásároltak rajta. Nomármost, ha a kukorica ára esett és ezzel csökkent volna a számla értéke, akkor Futura számla lett belőle. Fizessen rá az állam. De ha a kukorica ára emelkedett, már nem Íratták Futura számlára. Dehogy^ a különbözeiét Schneider és Örffy zsebrevágták. Ez volt az ő kortespénzük. Az egész számla- összeget egyébként kortézia pénznek nevezték. A Népbank mindenhol ott volt, ahol a város életét intézték. A tőke irányított, megszabta az egész életet, Vendel polgármester meg végrehajtotta a tőke intencióit. Persze ő is megkereste a bolton a maga kis hasznát, de erről majd később. • Legközelebb: Cifra nyomorúság — kinek használt az aszfaltjárda.
