Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-26 / 279. szám

VILA« PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ».K L A TOLNA JECfT1 111. évfolyam, 279. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1958 november 26. a Simontornyai Bőrgyárban Az első félévinél sokkal jobb ered ménnyel zárta a harmadik negyed­évet a Simontornyai Bőrgyár. Ennek következménye, hogy jelenleg mint­egy hat—hét napi keresetnek meg­felelő összegű nyereségrészesedés van biztosítva az üzem dolgozói ré­szére. Természetesen ennek megtar­tásához, illetve gyarapításához szük­ség van a harmadik negyedév jó munkájára is. Ezért dolgozta át a gyár üzemi bizottsága az üzemrészek közt folyó verseny feltételeit a közel­múltban, amit aztán mindegyik üzemrészben megvitattak a dol­gozókkal, megbeszélve azt, mit kell tenni, bogy az üzemrész első legyen a versenyben. Míg a korábbi versenynek három fő pontja volt — a munkafegyelem, a termelékenység növelése és anyag­takarékosság — most ezt újabb há­rom ponttal bővítették ki. Ezek: A minőség javítása, a tervnek meg­felelő létszámgazdálkodás és a munkaidő kihasználása. Mivel az el­múlt hónapokban komoly problé­mák voltak a létszámgazdálkodás­sal, most a túllépés kizárja az első­séget még akkor is, ha az illető üzemrész — gyárrészleg — különben a legtöbb versenypontot szerezte. A karbantartó részlegre is ki­terjesztették a versenyt, illetve a jutalmazást. Ellentétben a korábbi gyakorlattal — amikor a karbantartók nem ré­szesülhettek a versenyjutalomban — most az első helyezett gyárrészleg­nek járó hétezer forintból ezer fo­rintot a karbantartó csoport kap meg meghatározott feltételek teljesítése esetén. Mit tesznek a krómos gyárrész­legben a verseny megnyerése érdeké­ben? — Eziránt érdeklődtünk Küzdy Endrétől, a gyárrészleg helyettes vezetőjétől. Küzdy elvtárs elmondta, hogy most a részleg műszaki vezetőinek és dol­gozóinak legfőbb törekvése az, hogy az évek óta szinte törvényszerűvé vált őszi hanyatlást megszüntessék, illetve csökkentsék. A gyakorlat ugyanis az, hogy általában a ta­vaszi és nyári két negyedév eredmé­nyei szoktak a legjobbak lenni mind a minőség, mind a „rendement” meghatározott mennyiségű készárura eső anyagfelhasználás terén. A ne­gyedik és az első negyedév eredmé­nyei gyengébbek. Ennek fő oka az időjárás, amelynek következtében a nyersbőrök minősége is rosszabb. Nehezíti a helyzetet, hogy egyre na­gyobb súlykategóriájú bőröket kap az üzem, amiből nehezebb jóminő­ségű készárut gyártani. A kikészítő dolgozóinak az a célja, hogy ezekből a bőrökből is elfogadható minőségi összeté­telű árut „hozzanak ki.” A kísérletek már hoztak némi ered­ményt, a minőség javult, ezt akar­ják tovább fejleszteni. A jövő esztendőben egyébként rátérnek a két- esetleg háromféle minőségű felsőbőrök gyártására. Jelenleg csak egyfajta boxbőrt gyár­tanak a felületen előforduló hibák­nak megfelelő különböző osztályo­zással. Ez a felsőbőr körülbelül a „B” minőségnek felel meg. De már eredményesen folynak a kísérletek az „A” és a „C” minőségű felsőbő­rök gyártásának bevezetésére. En­nek előkészítése folyik a meszes részlegben is, ahol a nyersbőrök megfelelő válogatásával és külön ke­zelésével kezdődik a különböző mi­nőségű, „karakterű” boxbőrök gyár­tása. Bírósági Hat évi börtönbüntetés — sikkasztásért Régebben hírt adtunk arról la­punk hasábjain, hogy az Állatfor­galmi Vállalat tamási kirendeltsé­génél milyen nagyarányú sikkasz­tást lepleztek le. Az ügyben a múlt napokban tartotta a tárgyalást a ta­mási járásbíróság Marosi tanácsa. A tárgyalás három napig tartott, a bizonyító eljárás során mintegy 20 tanút hallgattak ki. ítéletek akarta eltakarni, hogy összeját­szott az ellenőrrel, Szilas Lászlóval és a leltárt meghamisították, stb. A bíróság Simonfalvi Alajost tár­sadalmi tulajdon sérelmére ismétel­ten és bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás, hűtlen kezelés, csalás és 8 rendbeli magánokirathamisítás bűntette miatt 2 évi és 2 hónapi bör­tönbüntetésre, valamint 3 évi jog­vesztésre ítélte. Szilas Lászlót ismé­telten és bűnszövetkezetben elköve­tett csalás és meg nem állapítható mennyi ségű magánokirathamisítás bűntette miatt 1 évi börtönbünte­tésre és 3 évi jogvesztésre ítélte a bíróság. Ünnepség Ozorán Az ozorai nőtanács azon kívül, hogy a község asszonyainak ügyes­bajos dolgaival törődik, egyéb te­rületen is tevékenykedik. Legutóbb például gondolt arra, hogy a párt megalakulásának évfordulója alkal­mából a régi párttagokat, veterán harcosokat összehívja és megvendé­gelje. Vasárnap az ozorai asszonyok ünnepséget rendeztek az 1919-es ve­teránok részére. A találkozón az öreg kommunista harcosok elme­sélték élményeiket, küzdelmes éle­tüket, melyet nagy figyelemmel hallgattak a jelenlévők. A találko­zón szovjet vendégek is resztvettek, s az ünnepség után baráti légkörben szórakoztak a község dolgozóival. Kettöszázhetvenkilenc vagon nemesített gabonát cseréltek Négyszázharminckilenc vagon búzát tisztítottak Harmincnégyezer holdon végeztek istállétrágyázást ez megyében Szűcs Lajosnak, a megyei tanács főagronómusának közlése szerint eb­ben az évben 54 vagon őszi árpát, 6 vagon rozsot és 219 vagon búzát cse­réltek be nemesített vetőmagra a megyében. Ezenkívül 439 vagon bú­zát tisztítottak meg a termelők eb­ben az évben a gépállomásokon. Az idei vetőmagtisztitás az elmúlt évek hez viszonyítva jelentősen maga­sabb volt. örvendetesen gyors ütemben ha­lad az istállótrágyázás. Augusztustól kezdve több mint 34 000 holdon vé­geztek istállótrágyázást. A cukorrépa, takarmányrépa, nap raforgó szedés befejeződött a megyé­ben. Eddig 104 300 holdon végezték el a kukoricatörést. Ez a kukorica összvetésterületének 93,1 százaléka. A szárvágás nem halad megfelelő ütemben, ugyanis 41 000 holdon a kukoricaszár még vágatlan. A megye termelőszövetkezeteiben 5981 holdon vetettek őszi árpát, az egyéni gazdaságok területein pedig a becslések szerint 18 186 holdon. Ez a vetésterület megegyezik az idén learatott árpa vetésterületével, s a becslések szerint biztosítja jöVő év­ben is az állattenyésztéshez szük­séges árpa mennyiséget. Emelkedett a tej minősége megyénk állami gazdaságaiban Az 1957-es évben a megye állami gazdaságaiban a tervezett 3,5 száza­lékos zsírtartalmú tej helyett csak 3,1 százalékos zsírtartalmú tejet ál­lítottak elő. Ezáltal 3 forint 20 fil­lér helyett 2 forint 76 fillért ért az előállított tej értéke. Az idei év tizedik hónapjában a I megfelelő takarmányozás és tejke­zelés eredményeképpen a gazdasá­gokban 3,1 százalékról 3,73 száza­lékra emelkedett a kifejt tej zsír- tartalma. Ezáltal a tej literjének ér­téke ma 71 fillérrel magasabb me­gyei szinten, mint a tavalyi évben volt. Helyiséget hap a bonyhádi gazdakör A bonyhádi gazdáknak és paraszt­fiataloknak régi sérelme volt már, hogy téli gazda-tanfolyamaikat és egyéb összejöveteleiket nem volt hol tartaniok. A járási kultúrház a mezőgazdasággal foglalkozó dolgo­zók lakhelyétől elég messze van, és itt nem is tudtak minden esetben részükre megfelelő helyet biztosí­tani. A gazdák azzal a kéréssel for­dultak a községi pártbizottsághoz, hogy egy régi, évek óta használaton kívüli vízimalmot alakítsanak át gazdaköri helyiséggé. A gazdák ké­rését meghallgatva, a pártbizottság helyeselte és támogatta a javaslatot és ennek nyomán a napokban meg­kezdődött a vízimalom gazdakörré való átépítése. A MÉSZÖV 90 ezer forintos támogatást nyújt aa átépítéshez, a gazdák pedig vállal­ták, hogy a fuvart és földmunkát társadalmi úton, ellenszolgáltatás nélkül elvégzik. A bonyhádi dolgozó parasztok úgy tervezik, hogy a Szilvesztert már saját helyiségükben ünnepük meg és itt rendezik az ezüstkalászos tan­folyam előadásait is. Helyet találnak itt a parasztfiatalok is, mert egy nagytermen kívül büffét és klubszo­bát is rendeznek be a pusztulástól megmentett, egyébként nagy értéket képviselő épületben. Többszáz résztvevővel : rövid mezőgazdasági tanfolyamok indulnak Schutzbach György, a vállalat volt vezető adminisztrátora, az első rendű vádlott mindvégig azt állí­totta hogy a sikkasztásról tudott Si­mon István kirendeltségvezető is, aki mint másodrendű vádlott került a bíróság elé. A bíróság megállapí­totta, hogy a 75 000 forintot Schutz- bach György sikkasztotta el és arról nem volt tudomása Simon I. kiren­deltségvezetőnek. A bíróság Schutz­bach György felelősségét társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkö­vetett sikkasztás bűntettében álla­pította meg és ezért őt 6 évi bör­tönbüntetésre, 5 évi jogvesztésre ítélte és az okozott kár 15 napon belüli megtérítésére kötelezte. Si­mon István kirendeltségvezetőt tár­sadalmi tulajdon hanyag kezelésé­nek bűntette miatt 6 havi felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítélte a bí róság. A harmadrendű vádlottat, Ba kó Bélát a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette. Elítélték az „Aranykulacs“ vezetőjét és ellenőrét A dombóvári járásbíróság ítéletet hirdetett Simonfalvi Alajos, a dom­bóvári Aranykulacs italbolt volt vezetője és Szilas László, a Vendég­látó Vállalat volt ellenőre ügyében. Amint az a tárgyaláson is bebizo­nyosodott, Simonfalvi mintegy 40 000 forintot elsikkasztott a reál bízott értékekből. A hiányt úgy | Hiába, a tények makacs dol­gok, s ha lassan is, de legyőzik a régihez való görcsös ragaszkodást még a gazdálkodás terén is. Bi­zony makacs dolog az a tény, hogy közösen mégis csak többet lehet termelni, s ez az országnak az egyénnek is többet hoz, mint a régi egyéni módszer. Ezt ismerték fel Hőgyészen is mintegy tizenöten, s a földműves­szövetkezet keretén belül növény- termelési szakcsoportot alakítot­tak. A tanács juttatott számukra a tartalékterületekből mintegy 50 holdat, s ezen már meg is kezd­ték a munkát. Hogyan dolgoznak? Erre Ulrich Ferenc, a szakcsoport elnöke így válaszol: — Természetesen a gép­állomással szántottunk. Már elve­tettünk 12 hold búzát is. De nem ez a fő, mert ide lucerna jön, szer ződéses. Az volt a hiba, hogy egy kissé későn kaptuk meg a földet, s ezért vetettünk bele búzát, de majd tavasszal felül vetjük lucer­nával. — A napokban fejeztük be e te­rület műtrágyázását is. Holdan­ként 1 mázsa műtrágyát szórtunk ki rá. — A többi földeken szintén szerződésesen cukorrépát, mákot, napraforgót, kukoricát termelnek majd. Ügy számítják, hogy a szántás­vetés munkáit egyrészt a gépál­lomással végeztetik, másrészt kö­zösen csinálják. A kelés után pe­dig mindenki a vállalt földterüle­tének arányában kapja meg mű­velésre a területeket az egyes nö­vényféleségekből. — A tervet — szól közbe Ul­rich elvtárs — a vezetőség állí­totta össze a tagsággal megbeszél­ve. — Legfontosabbnak azt tartja, hogy e kezdeményezés ízelítőt ad a résztvevőknek és másoknak is a nagyüzemi gazdálkodásból. Mély meggyőződéssel hangoztat­ja — nyugodt lehet, ez a föld — mármint az ötven holdjuk — ez­után már együttmarad, nem lesz széjjel szabdalva. — Hogy mire alapítja e véleményét? — Jól meghánytuk-vetettük a dolgot az indulásnál — mondja. — Más az ha géppel szántha­tunk, mintha csak lóval, vagy Decemberben az iregszemcsei kí­sérleti gazdaság területén egyhetes tanfolyam indul a megye termelő­szövetkezeti elnökei részére. A tsz még inkább tehénnel, a gép után többet ad a föld. De kifizetődőbb is a munka, ha egy tagba szán­tunk. A növényi kártevők ellen is könnyebb így a védekezés együttesen, hátha még az egyes növények is egy helyen vannak. No és a kedvezmények sem utolsó dolgok... — Es van még egy előnye, s ez a szerződések következtében a biz tos eladás lehetősége. Nem kell nekünk megfelelő piac után sza­ladgálnunk, húzni-vonni a ter- melvényeinket. Ésszel él az ember, s úgy csinálja a dolgát, hogy talp­ra essen — mondja tréfásan. — Saját zsebünknek nem vagyunk ellenségei. — Leszünk még mi többen is — mondja búcsúzóul s hangjából határtalan bizakodás csendül ki. — Kívánjuk, hogy jó munkájuk igazolja is bizakodásukat, mert ha az akarat, mely az alakulásnál nyilvánvalóvá vált továbbra is meglesz, a remények is valóra- válnak. (i—e) elnökök főleg üzemszervezéssel kap­csolatos dolgokkal ismerkednek meg a tanfolyamon. Az előadók a kísérleti gazdaság tudósai közül ke­rülnek ki. A jövő év első hónapjaiban ugyan csak egyhetes tanfolyamot indíta­nak a Juhé-pusztai Állami Gazda­ságban a termelőszövetkezetek ba­romfitenyészeteinek vezetői részére. Ez év őszén hét termelőszövetkezeti elnök ment el a zsámbéki egyéves el­nökképző iskolára. Termelőszövet­kezeti brigádvezetőképző tanfolyam­ra is sokan mentek a megyéből, a Baján és Mohácson induló tanfolya­mok kétszer négy hónaposak. A tan folyamot a hallgatók két év alatt te­szik le, ugyanis csak a téli hónapok­ban töltenek 4—4 hónapot az isko­lán. Az egyéves lengyeli méhész isko­lára harminchatan jelentkeztek az idén a megyéből. A harminchat új hallgató között nyolc lány van. Az elmúlt évhez képest jelentősen emel­kedett a lengyeli kétéves általános mezőgazdasági szakiskola hallgatói között a tsz tagok száma. Ugyanis ta valy az iskola hallgatói között csak 28 százalék (volt, az idén viszont 45 százalék a termelőszövet­kezeti tag. A kétéves bajai kertészeti iskolá­ba heten jelentkeztek. A jelentke­zők nagyrésze lány.. A Villány— mozsgói kétéves gyümölcstermeszté­si ifjúsági tagozatra pedig ketten jelentkeztek az idén. ÉSSZEL ÉL AZ EMBER

Next

/
Oldalképek
Tartalom