Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

1958 október 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Vasutasok az őszi forgalomban... Ilyenkor ősz táján mindig megis­métlődik; a vasút történetében az, hogy sokkal több árut kell elszállí­tani mint az év többi hónapjaiban. A különbség a nyári és az őszi for­galom között annyira észrevehető, hogy a dombóvári fűtőházban ezek­ben a napokban szerelvényre váró mozdonyt nem lehet találni, s most még talán jobban kell a szabályza­tokat betartani, mint más esetekben. Fűtőházi munkásokkal beszélget­tünk az őszi forgalomról. Arról, ho­gyan érzik munkaterületükön a nö­vekedést, a több munkát, mit tesznek azért, hogy megoldják feladataikat, Németh Lajos mozdonyvezető alap­szervi párttitkár azt mondja: „Csak egy célunk van, betartani a menet­rendszerűséget és minden kocsit a legrövidebb idő alatt rendeltetési helyére juttatni.’’ Ez a feladat, és az őszi forgalom lényege, no meg az is, hogy jelenleg például 20 százalék­kal többet járnak a mozdonyok vo­natokkal, több a cukorrépa, kender és egyéb mezőgazdasági termény, amely elszállításra vár. A több munka nem rossz, mert ilyenkor több van a borítékban is, különösen akkor, ha a mozdonysze­mélyzet, meg a javítók munkavér- senyben vannak. Mert az a szokás a a fűtőházban, hogy a termelésben legjobb eredményt elérőket megju­talmazzák. Havonta sok ezer forintot kifizetnek szénmegtakarítás és „rövidpercek“ címén. A munkaver­seny nem csak papíron van — ha­nem a mozdonyvezetők vetélkedésé­nek fő formája — elősegíti a tervek megvalósítását. Etterer Sándor elv­társ, a fűtőház főnöke erről így be­szél: „Van verseny nálunk, s olyan amilyennek a dolgozók akarták, ók szabták meg az irányt, s mi csak irányítjuk és tudomásul vesszük a fűtők, mozdonyvezetők, javítók ve­télkedésének eredményét. Természe­tesen jutalmazzuk is a legjobbakat. Gyurisán Menyhért, Borza István és Klem Zoltán brigádjait a legutóbbi hónapokban rendkívüli jutalomban részesítettük.” Nagyon fontos az is az őszi forga­lomban, hogy a vontató személyzet és az állomási menetirányítók között jó legyen a kapcsolat. E nélkül nem lehet forgalom. A forgalom ugyanúgy ráutalt a vontatásra, mint fordítva. Bár előfordulnak még zökkenők, amikor egyes menetirányítók nem tartják be úgy a szabályzatot, mint ahogyan a mozdonyvezetők, bár ezek a tévedések nem nagyok, csupán egy-két órával hosszabbítják meg a menetidőt. Ez történt legutóbb Né­meth II. Lajos brigájával Simontor- nyán. Németh elvtárssal és fűtőjével beszélgettünk az őszi forgalomról. Éppen szabad napjukat töltötték s csak oktatásra jöttek be. — Rendszeresek az oktatások és kel^ hogy így legyen, mert mindig jön valami új rendelet, szabályzat módosítás és azt meg kell tanulni. Ez a munkánk t — Vegyesvonatokat hordtunk ed­dig, de most elvitték gépünket nagy­javításra. Harmincegy hónapot utaz­tunk vele, alaposan ráfér a javítás. Ezután meg majd váltók leszünk, míg a főműhelyből a gépet vissza­hozzák. — Miről veszik észre, hogy növe­kedett a forgalom? — kérdeztük Né­meth elvtárstól. — A nyári menetrend szerint köz­lekedünk, de az a változás, hogy meg rövidítették a menetidőket, többet kell a gépekkel menni és megszűntek az állások is, melyeket állomásokon töltöttünk el. A mozdonyok mindig utón vannak, csak addig tartózkod­nak a fűtőházban, amíg feltöltik saénnel, a kisebb javításokat elvégzik és a váltó személyzet megy vele to­vább. — Ezek szerint nincs is szabad nap? — De van, az elmúlt években saj­Régi választások Bokányi László nyugdíjas pe­dagógussal beszélgettünk a na­pokban •Bátán a régi választások­ról, a választásokat megelőző han gulatról. Mint mondta, régen a választásök előtt néhány hónap­pal már megindult a választási hadjárat. Találó név a hadjárat, mqft valóban az volt — harc egy egy szavazatért a képviselőjelöl­tek között, mert minden szavazat egy lépést jelentett a jelöltnek a parlament felé, ahova természe­tesen nem azért igyekezett, hogy ott a szegény nép életének meg­könnyítésén fáradozzon. ígérni a legtöbb szónok ígérte ezt is, de természétesen hamar elfeledkez­tek róla. A választási harc többféle volt: megfélemlítés, csábítgatás, meg­vesztegetés és egyéb eszközök szerepeltek a kellékek között. Nagy muldíságokat rendeztek a falvakban a képviselők megbí­zottjai, a kortesek, ahol aztán né- fni ígéretet is' vártak a jelenlé­vőktől, hogy szavazatukkal ho­norálják majd a vendéglátást. Akadtak olyan emberek is, akik valamennyi pártnak elígérték 'szavazatukat hasonló körülmé­nyek között, a végén aztán oda ISzavaztak, ahova a faluból a leg­többen... A pártok közötti ellen­tétet egyesek sokszor kihasznál­ták. Az volt a divat, hogy a vá­lasztások előtt a kalapokra piros vagy zöld szalagot kötöttek és a szalagra felírták a jelölt nevét. A nevet aszerint cserélték, hogy Imelyik községben, melyik jelölté­nek volt nagyobb a tábora. A je löltet támogatók aztán megvendé­gelték az ilyen vándorokat, akik a várható választási sikerről me­rész rózsaszínben beszéltek. Ami- kői tovább mentek újabb község­be, — vagy előfordult, hogy csak a falu másik részébe, ahol egy más párt támogatói voltak több­ségben, akkor kicserélték a sza­lagon a nevet és azt a jelöltet di­csérték, amelyiket itt támogattak. Kívülről nézve mulatságos do­log volt ez, és az egész választá­si ceremónia, egy kicsit mélyeb­ben elgondolkozva, azonban szo­morú és elkeserítő. A szavazásoknál a kormány­párt szinte úgy tudta biztosítani többségét, ahogy akarta. A falu gazdagjai feltétel nélkül támogat­ták a kormánypártot. Nem na­gyon ellenkezhettek a kereske­dők, az iparosok sem, mert az iparengedélyüket hamar elvet­ték.] A falusi értelmiség közül a ‘jegyző és a pap szavazata biztos volt, s ha a tanító ellenkezni pró­bált, akkor rövidesen az ország legtávolabbi csücskében, egy 1el­dugott pusztán találta magát, ahonnét nem remélhetett rövid időn belül »szabadulást«. nos hónapok múltak el úgyi hogy nem vehettünk ki szabadnapot, most a vezetőség úgy intézkedett, hogy mindenkit havonta négyszer szabad­napra vezényelnek. A nagy szerelőcsarnokban, ahol a mozdonyokat javítják, kormos, ru­hájú embereket látni a gépek körül. Bánki Ede műhelyfőnök, Vörös Imre esztergályos, Iberhardt György ka­zánkovács, Bódog István villanysze­relő, mind-mind egy kis alkotórésze többi száz meg száz társával az őszi csúcsforgalomnak. Ki így, ki úgy, de minden fűtóházi dolgozó munkájá­nak egy kis része van abban, hogy a második félév eddigi szakaszában is túlteljesítették tervüket. A fordító korongon 424-es gőzgé­pet fordítanak a kijárat felé, a moz­donyvezető Borza István megkapta a feladatot: Szón vonatot kell vinnie Sztálinvárosig, onnan meg Kapos­várra cukorrépával rakottat. Borzá­nak indulásra áll a kijárati jelző, a gépből gőz tör elő, a kerekek for­gásba jennek és a mozdony elhagyja a fűtőházat a kimenő gép helyét pedig egy éhes gyomrú mozdony fog­lalja el a szénrakodón. (P. J.) Szívélyes fogadtatásban részesítette a Tolna megyei mozllátogafó kizlnség Latabár Kálmánt, Bara Margilot és Zenibe Ferencet Október 9-én ünnepelték a Tolna megyei filmszínházak a filmszakma és forgalmazás államosításának ti­zedik évfordulóját. A jubileum fé­nyét emelte, hogy Szekszárdon, Tol­nán és Bátaszéken a díszelőadáson megjelent Latabár Kálmán kétszeres Kossuth-díjas Kiváló művész, Bara Margit és Zenthe Ferenc. Szekszár­don Latabár Kálmán, Tolnán Zen­the Ferenc, Bátaszéken Bara Margit szólt lelkes ünneplés közben néhány szót a közönséghez. A megyeszék­helyen bemutatták Latabár Kálmán új filmjét, a »Micsoda éjszakáit, Tolnán a »Gábor diák«-ot, Zenthe Ferenc filmjét, Bátaszéken pedig a »Bakaruhában«-t vetítették, amely­ben Bara Margit nyújt emlékezetes alakítást. A díszelőadásokon való részvétel után a megyei moziüzemi vállalat fogadást adott a megyénkben meg­jelent művészek, megyei és városi vezetők és különböző vállalatok, hi­vatalok meghívott dolgozói tisztele­tére. A fogadáson megjelent Prant- ner József elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára, Juhász István, a megyei moziüzemi vállalat igaz­gatója üdvözölte a jelenlevőket és a körükben megjelent művészeket. A résztvevők emelkedett hangulatban sokáig beszélgettek művészeti és A szórakoztatás mellett a látogatók nevelése is szerepel a szekszárdi művelődési ház terveiben Október hónappal mozgalmas élet kezdődött a szekszárdi városi művelődési házban. Elkészítették a következő évad munkatervét, amely szerint a város minden rétege meg­találja a kedve szerinti művelődési és szórakozási lehetőséget. Október első napjaiban orosz, német és francia nyelvtanfolyam és műszála rajztanfolyam kezdődött. A foto- és képzőművész kör ismét megkezdte a munkát. A balett-isko­la harmadik évfolyamában 45 gyér mek sajátítja el a klasszikus balett alapelemeit. Nagy gonddal készíti el a műve-, lődési ház vezetősége az ismeretter­jesztési programot. Ennek sikere érdekében szoros együttműködést alakítottak ki a Tudományos Isme­retterjesztő Társulattal. Elsősorban a közeljövőben — még e hónap vé­gén — megalakuló ifjúsági klub ke­retén belül tartanak filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadá­sokat. Természetesen, az ifjúsági klub ezen kívül megfelelő szórako­zást is biztosít látogatóinak. A jövőben a művelődési ház gon­dol a város paraszti lakóterületeire is. Műsoros előadásokat, filmvetíté­seket, kisebb kiállításokat rendez­nek a gazdakörökben s teszik ezzel változatosabbá a gazdakörök műkö­dését. A már eddig is szép sikereket megért központi színjátszó együttes Dunajevszkij : Szabad cél című há- romfelvonásos operettjét tanulja. A csoport tagjai és a művelődési ház vezetői december elejére remélik a bemutató előadást. Ezenkívül szá­mos irodalmi jellegű műsor szere­pel az együttes programjában. Nagy érdeklődés előzi meg az ok­tóber 26-án megnyíló megyei fény­képkiállítást és a Szekszárd élete című fotókiállítást, amelynek meg­rendezésére a szekszárdi múzeum­ban kerül sor. A kiállítással egyidő- ben megalakul a Szekszárdi Foto- klub. Novembertől kezdődően az el­múlt évhez hasonlóan indul a szín­házi évad. A Déryné Színház, a Pécsi Nemzeti Színház és a Kapos­vári Csiky Gergely Színház vendég- szereplésére számítanak elsősorban. A gyermekek szórakoztatására báb­színházi előadások, mese és sport­filmek vetítésére kerül sor. S vé­gül, október végén ismét megnyílik a Télikert, amely átalakítva várja a szórakozni kívánó közönséget. egyéb kérdésekről. Kellemes benyo­mást keltett az, hogy Latabár Kál­mán, Bara Margit és Zenthe Ferenc közvetlen hangon, fesztelenül be­széltek élményeikről és ugyanakkor érdeklődést tanúsítottak Szekszárd és Tolna megye kulturális problé­mái iránt is. A művészektől nyilatkozatot kér­tünk lapunk számára, munkájukról, Tolna megyei benyomásaikról. Első­nek Bara Margitot kérdeztük meg: — Milyen filmjét forgatják jelen­leg és milyen színdarabban szere­pel? — Befejeződött a »Ház a sziklák alatt« és a »Csempészek« forgatá­sa. Most készül a »Don Juan«, amely­ben nekem is van szerepem. Ezzel egyidőben szerepelek a Blaha Lujza Színház »Köztünk maradjon« című zenés vígjátékában is. — Melyik volt a legkedvesebb filmje? — A Bakaruhában. Talán azért, mert a történet színhelye Kolozsvár, szülővárosom, talán azért, mert va­lóságos megtörtént esetet dolgoz fel a film, szerepem is hálás szerep volt, ez a legkedvesebb filmem. Latabár Kálmán kétszeres Kos­suth-díjas, terveivel kapcsolatban így beszél: — Terveim tulajdonképpen nin­csenek. Kedvencem sincs. Mindent szívesen játszom, s minden kedven­cem, ha úgy érzem, hogy sikerült jól játszanom. Szeretem a közönsé­get és magamat jól kiszolgálni. — Sok szó esik a könnyű műfaj­ról, bírálják is sokan, pedig ez a »könnyű« műfaj nem is olyan köny- nyű. — A »könnyű« műfaj nehéz mű­faj! — toldja meg Bara Margit. — A könnyű műfajt, amennyiben az színvonalas, szereti a közönség és remélem, hogy a könnyű műfajon keresztül a közönség komolyan meg­szeretett engem is. Zenthe Ferenc a forgatás alatt le­vő »Álmatlan évek«-ben szerepel Törőcsik Marival. S közben készül Gergely Márta egyik új színdarab­jára is. Nem könnyű Zenthe Ferenccel beszélni, hiszen pillanatok alatt összebarátkozott a szekszárdiakkal s az újságírónak közelébe jutni sem könnyű. Arról beszél, mennyire örül, hogy a szekszárdiak és Tolna megyeiek ilyen szeretettel fogadták Latabár Kálmánnal és Bara Mar­gittal együtt őt is. — Kálmán — Latabár — már Pesten mondta, hogy majd ha Tol­nába megyünk, majd ott... Hát igen, ilyen kedves és meleg fogad­tatás igazán jólesik valamennyiünk nek. Szekszárdon, Tolnán, Bátaszéken meleg szeretettel fogadták Latabár Kálmánt, Bara Margitot és Zenthe Ferencet. S a mozilátogató közön­ség ugyanilyen szerettei várja a jö­vőben is, a művészeket is, filmjei­ket is. L. Gy. ÖSSZEFOGÁSBÓL JELES — Nem vagyunk szerénytelenek és nem is túlozzuk el az eredmé­nyeket, ha röviden így »osztályoz­zuk« a szakályiak összefogását — mondja Máté Aladár, a szakályi általános iskola igazgatója. És iga­za van, erről a tények, a számada­tok is ékesen tanúskodnak. Szakály község lakói nem sajnálják az anya­gi hozzájárulást, ha községük fejlő­déséről van szó. Arról már hírt adtunk, hogy ez év májusában 279 taggal vízgazdálko­dási társulás alakult Szakályban és az alakuló gyűlésen arról döntöttek, hogy a Kapos baloldali részén hét kilométer hosszúságú csővezetékkel törpe-vízmüvet építenek. Annak ide­jén el is készült à terv, mely szerint a törpe-vízmű összes költsége 613 ezer forintot tenne ki. — Nagy pénz, mondogatták a gazdák, amikor Máté Aladár, a víz­társulás elnöke ismertette a felme­rülő kiadásokat. Víztároló medence építése 15 410 forint, szivattyúház építése 30 556 forint, de még ennél is több a csövek lefektetésének költ­sége, amely több mint 300 ezer fo­rintot tesz ki, nem beszélve a vil­lanyszerelési, gépészeti és felvonu­lási munkák költségéről. — A vízellátás problémáját pedig mindenképpen meg kellene oldani, ha máshogy nem, hát állami támo­gatással — mondotta Takács Gyula, a községi tanács v. b. elnöke. A ja­vaslat találkozott a község lakossá­gának egyetértésével és elkezdődött a szükséges pénz előteremtése: a községfejlesztési hozzájárulás címén befolyó pénz összege az elmúlt és az idei. évben 165 ezer forint. Termé­szetbeni munka értéke, amelyet a lakosság társadalmi úton végez el, 94 ezer forint. Az önkéntes felajánlás összege belsőségenként 1050 forint, amely a 250 tagot figyelembe véve, 75 500 forintot tesz ki. A községi tanács segítsége, illetve a lakosság részéről történő hozzá­járulás és társadalmi munka 334 000 forint értéket tesz ki, a többi hi­ányzó pénzt pedig OTP-kölcsön for­májában az állam biztosítja. Most már, hogy együtt van a tör­pe-vízmű létesítéséhez szükséges pénz, a közeli napokban megkezdik a földmunkát, miután a hét elejével megtörtént a munkahelyátadás, s úgy tervezik, hogy ebben az évben 383 ezer forint értékű munkát el is végeznek. A társulás vezetőségi tagjai a ta­nácsválasztás munkáinak előkészíté­sével egyidőben szervezi a lakosság körében a csatornák lefektetéséhez szükséges árkok kiásását, amelyet először a Kossuth utcában kezdenek meg. A hét kilométer hosszúságú vízvezetékhálózat összes földmunká­ját társadalmi munkával végzik el a szakályiak, s ezért az összefogásért valóban jelest érdemelnek. ^aioioioioioioiaioioiaioioioiogoioioiaioioioioioaoioioioiaioioioioioioioioioioioioi 0 V ■ All ■ er b r w - - ~ **a r mm m mr m rr r r » > rí ■ Tolna megye Állami és Szövetkezeti kiskereskedelme őszi vásárt tart Tamásiban ta.it áruhőség, iparcikk újdonságok 0 0 ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD HO IO HO HOB □■□■□■Ol OHO ■ OHO 1 CD HO 10*010 * Ol O lOIOlOIOIOIOIOIOIOIOIOlO S

Next

/
Oldalképek
Tartalom