Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

TOLNA MEGYEI NËPÜJSÂG

1958 október 28.

2

Dobi István, Kádár János és Senke Valéria beszélt a Hazafias Képíróul szekszárdi nagygyűlésén

Átutazott Budapesten Abdel Hakim Amer, az EAK elnökhelyettese és hadügyminisztere

(Folytatás az 1. oldalról)

gondolkozni és arra a meggyőződésre jutott, hogy a magyar népnek szocializmusra van szüksége, a magyar mezőgazdaságot szocialista mezőgazdasággá kell fejleszteni s a sok kisbirtokból szocialista termelőszövetkezeteket kell alakítani. Néhányszor elbeszélgetett vele és látta, hogy próbálják; őt befolyásolni, talán kihasználni is régi ismerősei, akik szívesen látnák, ha szembefordulna a szocializmussal.

— Figyelemreméltó az is — mon. dotta többek között Dobi István —, hogy 1956. október végén a több- párt-rendszer ellen nyilatkozott és november negyediké után az első lehetséges alkalmat megragadva üzent nekem, hogy segíteni szeretne Kádáréknak, mert — így fejezte ki — meg kell őrizni a szocializmust Magyarországon. Sajnos, ez a baranyai barátunk egészségi állapota miatt nem tud részt venni a közéletben olyan mértékben, ahogyan résztvenni szeretne. Nem tud dolgozni a termelőszövetkezeti mozgalomért olyan erővel, ahogy dolgozni kívánna. Mert úgy látom, különösen ebben az irányban él benne igen élénk érdeklődés és jólesne neki, ha érezné, hogy az ő közreműködésével minél több parasztember indul el a szövetkezeti útija. Hogy mégis miért beszéltem róla? Beszéltem azért, hogy megmutassak egy példát; tanulás segítségével, a társadalmi és gazdasági törvények jelenségeinek okos mérlegelése útján is eljuthatunk a felismeréshez.

Dobi István ezután a mezőgazdasági termelés Tolna megyei vonatkozásáról beszélt, s megemlítette a világhírű szekszárdi bort is, amelynek korábban nem adtuk meg azt a megbecsülést, amit megérdemelt volna.

Az ellenforradalom leverése óta a párt és a kormány többet tett a parasztság .jogos sérelmeinek orvoslása, a mezőgazdaság fejlesztése, elhanyagolt szőlő-, gyümölcskultúránk talpraállítása érdekében, mint a korábbi évek alatt, de még mindig nem eleget.

A szekszárdi szőlők túlnyomó többsége is — sajnos — elöregedett. Az utóbbi időben új telepítésekkel pótolják a hiányokat és jobban gondozzák a szelőket. De felhívta a szekszárdiak figyelmét, hogy az új telepítésekhez elsősorban a legjobban megfelelő domboldalakat hasznosítsák. Minden lehetséges eszközzel meg kell tartani és növelni a szekszárdi bor világpiaci megbecsülését. Javasolta a szövetkezeti vezetőknek, a szőlőtermelési szakembereknek, az egyénileg gazdálkodó szőlőtermelőknek, hogy nézzenek körül az országiján és elsősorban Sopronban találnak majd követendő példákat a bortermelés korszerű, nagyüzemi mód- • -ereinek helyes megoldására.

Tolna megyében 1945 előtt 347 család használta a megye földterületének 41.4 százalékát — folytatta beszédét Dobi István. — Eszterházy Pál herceg járt a földesurak élén,

Kádár János

A nagygyűlés résztvevőinek hatalmas tapsa közepette emelkedett szólásra Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Beszéde bevezető részében megemlítette, hogy Szekszárd város lakói és középiskolás fiataljai már többször hívták Szekszárdra s erre a találkozásra most kerülhetett sor.

A továbbiakban belpolitikai kérdésekről beszélt s hangsúlyozta, hogy a néphatalom szilárd, erős és éppen ezért meg tud bocsátani azoknak, akik ellene vétkeztek, de hibáikat belátják és megbánják. Viszont könyörtelenül lesújt azokra, okik kezet merészelnek emelni a nép államára.

Beszéde további részében a termelőszövetkezeti mozgalom problémáiról beszélt s hangsúlyozta, hogy a párt a mezőgazdaság átszervezését továbbra is az önkéntesség alapi'- ' kívánja megoldani.

Beszéde további részében az elmúlt két év eredményeiről szólott, hangsúlyozta, hogy

a szocializmus építése terén elért eredmények annak köszönhetők, hogy politikánk reális, a

nincs is benne meglepő, hogy 1956. októberében olyan gyorsan megjelent igényeivel Budapesten, Tolnában, Sopronban — és még sorolhatnám a megyéket — nem mert volna faluról-falura házalni a követeléseivel, de Budapesten Mindszenty hercegprímásban megtalálta érdekeinek képviselőjét, nyilvános védőügyvédjét. Persze — szerencsére nem sok sikerrel járt az együttműködésük. Eszterházyn kívül ismert ez a megye dúsgazdag Apponyiakat, Széchenyieket. Benyovszkyakat, Montenuovo- kat, báró Schelleket és hasonlókat. Háromszáznegyvenkét család, érdemes ezen elgondolkodni. Ennyien voltak, és övék volt Tolna vármegyének majdnem a fele! Ennyi nagybirtokon sok cselédre volt szükség és ha Faddon a Horthy-világban az uraság 20 filléres napszámbér-köve- telés miatt csendőrrel el tudta vitetni és kegyetlenül elverette Almási György kubikos édesapját, ebből következtetni lehet, mennyi sebet ütött itt a nagybirtok a szegényparaszt emberek testén. 1945-ben 26 198 család kapott földet, amikor szétosztottuk a nagybirtokokat, de azért az emlékek csak megmaradtak és — ezt talán még az Amerikai Egyesült Államokban is meg lehet érteni —, hogy 1956. október—november havában Tolnában az Almási Györgyök, s a hasonló hajdani kizsákmányolt parasztemberek hamar felismerték a veszélyt, ami őket és szabadságukat, új életüket fenyegette. És idelent vasvillát fogtak, néhányuk pedig összeszedelőzködött és akár volt lövöldözés az országutakon, akár nem, a munkásokkal együtt jöttek Budapestre. s megmondták a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetőinek: mellettük áll a nép!

Dobi István ezután megemlékezett azokról az eredményekről, amelyeket barátaink segítségével az ellenforradalom leverése óta értünk el, majd így folytatta:

Nyugodt önérzettel állhatunk a nép elé és elmondhatjuk, hogy a párt és a kormány minden ígéretét teljesítette — mondotta Dobi István. — A parasztpolitikában a múltban elkövetett hibákat jóvátettük, s olyan felvásárlási rendszert vezetett be a kormány, amivel elősegíti a mező- gazdaság általános fejlődését, növelte a mezőgazdálkodás i ivedei- mezőségét és sikerült biztosítani a közellátás zavartalanságát, megfelelő állami tartalékokat gyűjtöttünk. Már nemcsak a luxus-rádiók és motorkerékpárok jutnak el a faluba, hanem a mosógépek is. Nagyobb termelés áll a nagyobb jövedelem mögött. Tavaly még nem így állt a helyzetünk — s minden okunk' megvan rá, hogy a közeli jövőre az életszínvonalnak nem ugrásszerű, de mégis minden dolgozó család életében érezhető mértékű további emelkedésre számíthassunk.

Ezután Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Tolna megye

képviselőjelöltje szólt a választókhoz.

felszólalása

dolgozók érdekét fejezi ki, népünk éppen ezért támogatja.

Hangsúlyozta: a további eredményekhez becsületes, szorgos munkára van szükség, mert ez a feltétele a jobb élet megteremtésének.

Kádár János elvtárs beszédét többször szakította félbe a nagygyűlés résztvevőinek lelkes tapsa.

Utána Domonyai Péter középparaszt köszöntötte a párt és kormány vezetőit.

A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget, majd Kádár János, Dobi István és Benke Valéria a megye és város vezetőivel együtt sorra kereste fel az egybegyűlt választók csoportjait és elbeszélgetett velük. Ezután meglátogatták az állami borpincét, ahol beírták nevüket a pincészet emlékkönyvébe és megkóstolták a nemzetközi borversenyen díjat nyert szekszárdi borokat.

A délutáni órákban Dobi István, Kádár János és Benke Valéria, a megye és város vezetőivel együtt meglátogatta a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet szőlőgazdaságát, ahol a termelőszövetkezeti tagokkal elbeszélgettek.

A Szovjetunióból hazafelé utaztá- ban hétfőn reggel átutazott Budapesten Abdel Hakim Amer marsall, az Egyesült Arab Köztársaság elnök- helyettese és hadügyminisztere.

t

Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nagy Dániel, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Sík Endre külügyminiszter, Ugrai Ferenc honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, Csator- dai Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. Ott volt J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli meghatalmazott nagykövete,

A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése hétfőn délelőtt együttes ülésén folytatódott az Akadémia dísztermében. Az ülést Rusznyák István, az Akadémia elnöke nyitotta meg, majd Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára tartott előadást »A magyar tudomány helyzete és fejlesztésének főbb irányai« címmel.

Tudományos életünk megtisztelő elismerésben, is részesül, — mondotta Erdei Ferenc többek között és többirányú — gyakran jogos — bírálatot is kap. A tudományos munkában szerzett érdemeikért tíz év alatt 299-en kaptak Kossuth-díjat és a felszabadulás óta számos magyar tu dóst választottak meg külföldi tudományos akadémiák és egyéb tudományos testületek tagjaivá, egyetemek díszdoktorává. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai irányelvei viszont abból kiindulva tűzik ki a fejlesztés feladatait, hogy hazai tudományunkat nem hatja át eléggé és minden területen a marxista—leninista világnézet. A termelés oldaláról pedig amiatt van elégedetlenség, hogy a tudományos kutatások nem produkálnak elegendő és gyakorlatban viszonylag gyorsan alkalmazható tudományos eredményeket. A magyar tudomány helyzetét, eredményeit és fejlődését illetően tehát ellentétes tényezők és megítélések keverednek. Indokolt ezért, hogy ezeket a kérdéseket mély rehatóbban megvizsgáljuk és feltegyük magunk elé a kérdést: mi tehát a helyzet a magyar tudományban és hogyan haladjunk tovább? A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése nyilvánvalóan illetékes ió- ruma a kérdések felvetésének és a kérdésekre adandó válasz megvitatásának.

1957 végén 114 tudományos kutatóintézet volt Magyarországon — azóta néhánnyal több van — és több mint 600 egyetemi és főiskolai tanszéken végeztek kisebb-nagyobb mér tékű kutatómunkát az oktatás elláNagyon rossz volt a csatlakozás a budapest—székesfehérvári vonalon

Farkas János, miután megtudta, hogy csak délután 4 órakor kap vonatot, elhagyta a Déli pályaudvar területét és az utcán ögyelegve nézegetni kezdte a kirakatokat.

/?hti(u<l 10-én

\$>Lamueíy üAwi ícMjéí

a, piCMtia indu&ó- wvtÁa kalónákAtei,

a '2^14*4 talUanyá&ait

Olvasta az egyik kirakatban elhelyezett pirosbetűs plakátról. A

Abdel Hamid Nafer Zade, az Egyesült Arab Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének vezetésével a nagykövetség munkatársai, Ladislav Vince, a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az Egyesült Arab* Köztársaság elnökhelyettese szívélyesen elbeszélgetett a fogadására megjelent személyiségekkel. Abdel Hakim Amer marsall a szovjetunióbeli látogatásáról szólva kijelentette: — Rendkívül sikeresnek tartom szovjetunióbeli tárgyalásaimat. Úgy vélem, hogy ez új szakasz kezdetét jelenti az Egyesült Arab Köztársaság működésében. A szovjet kormányban és a szovjet népben igazi barátokat találtunk.

tása mellett. Nem érdektelen a kérdés. hogy ekkora kutatási hálózat mennyi ráfordítást jelent, tehát országunk mennyi élő munkát, szellemi erőt és milyen anyagi tényezőket áldoz a tudomány művelésére. Továbbiakban Erdei Ferenc részletesen ismertette tudományos életünk helyzetét s rámutatott azokra a legfőbb problémákra, amelyekkel továbbfejlesztés útján szembe kell néznünk és amelyek megoldásától függ tudományos kutatásunk tervszerű fejlesztésének a sikere. Az első ilyen probléma: a tudományos kutatások anyagi, szervezeti feltételeinek alakulása.

A másik nagy probléma, a fejlesztés irányainak a meghatározása, tehát a tudományos kutatások tervezésének a kérdése.

A harmadik főprobléma: a különböző kutatóhelyeken és különböző tudományágakban folyó kutatások koordinálása.

Itt rámutatott Erdei Ferenc: halasztást nem tűrve szükségessé teszi napjainkban a tudományos kutatások egységes országos tervezését és szorosabb koordináció megteremtését a távlati népgazdasági tervek napirendre kerülése és ezt követelik azok a kultúrpolitikai feladatok is, amelyek a művelődéspolitikai irányelvekben foglaltatnak. A párt és az állami vezető szervek megfelelő határozata alapján az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Aka démia és a Tudományos és Felsőoktatási Tanács együttesen dolgoznak a távlati tudományos kutatási tervek előkészítésén is. Már nagy vonalaik, ban ki is alakultak mind a tervezési módszerek, mind a koordinálás mód szerei és szervezeti keretei. Ezek azonban még csak az első lépések a feladatok megoldásához és a kutatók széles körének a véleménye, tapasztalata szükséges hozzá,; hogy ez a gyakorlatban is sikeresen megvalósuljon. A továbbiakban az eddig

háború utáni kirakatokban nem sok nézni való volt. Letette a bal kezében lévő csirkéket és lehajolt, hogy megigazítsa a lábszártekercsét, amikor váratlanul megszólalt egy mély, érdes hang a háta mögött.

— Szabad a papírjait!

A hang irányába fordult. Bőrkabátos emberek álltak előtte hárman, vállukon karabéllyal, karjukon vörösszínű szalaggal.

Hosszas keresgélés után megtalálta a papírt, amit a századparancsnoka töltött ki számára és odaadta.

— Honnan jössz pajtás? — kérdezte a fiatalabbik.

— Tolna megyéből, Kocsoláról.

— Akkor miért erre, Budapesten át jöttél? — szegezte barátságtalanná vált hangon neki a kérdést az, amelyik legelőször megszólította.

— Erre jobb a közlekedés.

— A csirkék?

— Hazulról hoztam őket.

— Nem úgy szerezted?

— Nem!

— Na, majd utána nézünk. A papírod nincs lepecsételve. Nekem na- gyón gyanús vagy. Két órával ezelőtt jött a vásárcsarnokból egy kofa

örömmel láttam, hogy az egész szovjet nép lelkesen dolgozik hazájáért és a világbékéért.

Az a véleményem, hogy szívesen működnek együtt olyan országokkal, amelyek szintén a békét akarják.

Az EAK és Magyarország kapcsolatát érintve Amer marsall hangsúlyozta :

— A magyar nép és a magyar kormány mindig kiállt ügyünk mellett, különösen az imperialisták legutóbbi jordániai és libanoni beavatkozása idején.

Ami gazdasági kapcsolatainkat illeti, úgy vélem, hogy azok erősek, s minden bizonnyal tovább fognak fejlődni.

kialakult elgondolásokat ismertette Erdei Ferenc.

Elmondotta: hazai tapasztalataink alapján, valamint a vázlatosan ismertetett szovjet tapasztalatok tanulsága és más országok ezirányú eredményeit is felhasználva, mi is hozzákezdtünk ilyen jellegű távlati tudományos terv kidolgozásához. A Magyar Tudományos Akadémia körében érthetően a tudományfejlesztés szempontjából legfontosabb problémák összeállításával foglalkozunk, s egyidejűleg az Országos Tervhivatallal — a minisztériumokkal együttműködve — azokat a gyakorlatból fakadó problémákat állítja össze, amelyeket a gazdasági, tech nikai fejlődés, tehát a népgazdasági fejlesztési tervek követelnek meg. Az ilyen módon két oldalról végzett előkészítő munka alapján kerülhet sor a különböző problémák összeegyeztetésére és ennek eredményeként a kutatási főfeladatokként kitűzendő problémák meghatározására. Vannak tapasztalatok, amelyek amellett szólnak, hogy bürokratikus rendszabályok nélkül is lehetséges érdemi együttműködést létrehozni a kutatómunkában. Ezt pedig az a szervezési forma teszi lehetővé, hogy az egyes főproblémák megoldására irányuló kutatások koordinálását egy-egy irányító szerv végezze, mindazok bevonásával, akik az illető probléma körben tudományágak, vagy gyakorlati munkájuk alapján magas szinten illetékesek. Több ország eddigi tapasztalatai szerint teljes mértékben bevált az ilyen szervezési forma és ugrásszerű fejlődést eredményez a kutató munkában.

Mind a tudományos kutatások terv szerű irányítása, mind az egyes kutatások országon belüli és nemzetközi koordinálása azt a célt szolgálja — mondotta befejezésül az előadó —, hogy eredményesebbé és hatékonyabbá tegye a tudományos munkát.

hozzánk nagy sápítozva, hogy valami kóbor katona, aki vörösnek adta ki magát, elkommunizálta két csirkéjét.

— Én nem voltam.

— Majd meglátjuk. Gyere velünk.

Megindultak a Gellért-hegy irányába. A vörösőrök közrefogták

Farkas Jánost. Az utca kihalt volt, csak a bakancsok egyhangú kopogásának zenéje hallatszott.

Hirtelen két gépkocsi tűnt fel az úton. Az első gépkocsi motorház tető j én apró kis vöröszászló lengedezett.

Egy tányérsapkás férfi hajolt ki az első kocsiból.

— Mit vétett ez a katona?

— Nem jók a papírjai ezredparancsnok elvtárs! — mondta az idősebbik vörösőr feszesebb testtartással.

— Ültessétek az utánunk jövő gépkocsiba! — adta ki az előbbi hang az utasítást.

Sötét volt a kocsi belsejében. Az ülés ruganyosnak tűnt és mégis kényelmetlennek érezte Farkas János. A mellette ülőknek csak a körvonaErdei Ferenc beszámolója a magyar tudományos helyseiről

Igazságos