Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-11 / 240. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPOJSAO 1958 október 11. Mezőgazdasági küldöttség utazott Moszkvába a lormány szóvivőjének nyilatkozata az időszerű kfil- és belpolitikai kérdésekről Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott, melyen válaszolt a hazai és a külföldi tudósítók kérdéseire. A szóvivőt megkérdezték, mi a véleménye a távol-keleti helyzet legújabb fejleményeivel kapcsolatban? Gyáros László hangsúlyozta: Az elmúlt hét legfontosabb nemzetközi politikai eseményei közé tartozik a Kínai Népköztársaság kormányának az a döntése, amellyel hét napra beszüntette a partmenti szigetek ágyúzását és lehetővé tette ezekre a szigetekire utánpótlás szállítását azzal a feltétellel, hegy ez a szállítás ne történjen amerikai kísérettel. Mint mondotta — ez bizonyára éreztetni fogja hatását a Kínai Nép- köztársaság és az Egyesült Államok diplomáciai képviselői között Varsóban folyó tárgyalásokon is. Ami a kérdés egészét illeti, nem vitás, hogy mindaddig, amíg az Egyesült Államok fel nem adja azt a stratégiai koncepcióját, hogy Tajvant a Kínai Népköztársaság ellen irányuló stratégiai támaszpont és arzenál' céljaira használja fel, amíg korlátlan segítséget nyújt mindenre kapható pojácájának, a népáruló Csang Kaj- sek és klikkjének, addig a kérdés békés rendezése problematikus marad. ’ \ A kormány szóvivőjét ezután megkérdezték: mi a véleménye arról, hogy rövidesen atomrakéták érkeznek Olaszországba és rakétakilövő bázisokat építenek az ország területén. A szóvivő válaszában a többi között kijelentette: — A rakétabázisok határozott agresszív célokat szolgálnak és szervesen beleilleszkednek a NATO-nak a szocialista országok ellen irányuló támadó stratégiája egészébe. Figyelemmel arra, hogy Magyar- ország földrajzi fekvésénél fogva az Olaszországhoz legközelebb lévő szocialista államok egyike, a magyar közvélemény és a magyar kormány a leghatározottabban elítéli ezeknek a rakéta- támaszpontoknak létrehozását és csak úgy értelmezheti, hogy azok a mi országunk békéjét és biztonságát is közvetlenül fenyegetik. A következő kérdés így hangizott: mi a Magyar Népköztársaság álláspontja az ideiglenes algériai kormány megalakulásával kapcsolatban? Ezt a kormányt már számos ország elismerte, köztük a Kínai Népköztársaság is Magyarország el fogja-e ismerni? Gyáros László válaszában kijelentette: az algériai ideiglenes kormány megalakulásával aa algériai nép szabadságharca új szakaszához érkezett, amelynek az eddiginél sokkal jelentősebb nemzetközi vonatkozásai lesznek. Úgy gondolom, hogy ebben az új szakaszban az ideiglenes algériai kormány méltán s/.imííhat további elismerésre és rokonsaenvre. A következőkben megkérdezték Gyáros Lászlótól, van-e megjegyzése ahhoz, hogy az osztrák kormány tárgyalásokat kezdett Habsburg Ottóval? Van-e ezekhez a hírekhez a szóvivőnek megjegyzése? Egyébként olyan hírek is hallatszanak, hogy az osztrák kormány megadja a beutazási engedélyt Habsburg Ottónak, amennyiben az lemond trónigényéről. A jelek szerint tehát Ausztriában jól áll a Habsburg család szénája. Persze, az osztrák kormány szuverén joga, hogy mit csinál a saját portáján belül. Ami bennünket, magyarokat illet, mi a oioioaoaoac3ic3ic3ji Ä lottó e heti nyerőszámai: 1,15,35,46, 49 wö roTorarororoia Habsburgokat úgy őriztük meg emlékezetünkben, mint a magyar szabad- sagharcok kegyetlen hóhérjait, nemzeti függetlenségünk konok és következetes elnyomóit. Habsburg Ottó e sötét emlékű családfa baljós hajtása, ősei példáját követve legutóbb is akkor fejtett ki szembetűnő aktivitást irányunkban, amikor 1956-ban a külső és belső ellenforradalmi reakció orvtámadása fenyegette ismét népünk szabadságát. Ehhez a témához megjegyzésnek, vagy ha úgy tetszik véleménynek — azt hiszem ennyi elég. A nyugat-német rádió munkatársa megkérdezte, bővíthetők-e a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok anélkül, hogy a két ország között diplomáciai kapcsolatok állnának fenn? A kormány szóvivője válaszában kijelentette: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. május 18-án törvényerejű rendeletben szüntette meg a hadiállapotot Németországgal. Vezető politikusaink azóta számtalanszor kifejezésre juttatták, hogy készek vagyunk minden irányú kapcsolatainkat rendezni a Német Szövetségi Köztársasággal. Mi volt a válasz a nyugat-német körök részéről? Kiderült, hogy a bonni uralkodó körök csakis olyan kapcsolatok létrehozásában érdekeltek, mint amilyen a Hitler-Német- orsaág a Horthy-Magyarország között fennállt. Ennek ellenkezőjét eddig egyetlen bonni lépés sem bizonyította. Gyáros László ezután elmondotta: Szeptember 19-én az Egyesült Államok postaügyi minisztériuma Kos- suth-emlékbélyeget bocsátott ki. Ebben nincs semmi különös, hiszen a magyar posta is nem egy esetben bor csátott ki már kiváló külföldi személyiségek arcképével ellátott bélyegeket. Ezért semmi kifogásunk sem lehetne a Kossuth-emlékbélyeg kibocsátása ellen, de — és ezen van a hangsúly — ez az egész bélyeghistória lényegében csak ürügyül szolgál arra, hogy uszíthassanak a Magyar Népköz- társasaág ellen. Egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: Magyarországon egyetlen püspök sincs letartóztatva, hacsak Mindszentynek az amerikai követség által biztosított „hazai őrizetét” nem tekintjük annak. Endrey püspök legutóbb október 5-én a Budapest külsőferencvárosi plébánián bérmált, Papp Kálmán győri püspök október 5-én Vitnyéd és Babot községekben tartott bérmautat. Vajon hogyan egyeztethetők össze ezek a tények azzal a megállapítással, hogy augusztus 27-én letartóztatták őket?! Olyan híresztelés ez, mint a Reuter bécsi tudósítójának október 5-i „jólérte- sültsége“. amely szerint Szabó Imre püspököt leváltották és kitiltották Budapestről. Szabó püspök ugyanis ilqlkipászíxlri szolgálatán,’ak gyakorlása mellett bérmautakon jár és végzi püspöki funkcióit. Péteri és Badalik püspökök már évek óta nem gyakorolják funkciójukat és egy egyházi épületben szabadon élnek. Badalik püspök például rendszeresen jár Miskolcra, esetenként Budapestre, helyettük a Vatikán által is megerősített egyházmegyei kormányzók működnek. Erről a Basler Nachrichten tudósítója is megjgyőződhet az ..Annuarie Pontificio” 1958-as évfolyamának 484. és 491. oldalán. Szeptember 25-én Grősz kalocsai érsek és Hamvas Endre Csanádi püspök, valamint más több magasrangú egyházi személy meglátogatta a budapesti Mezőgazdasági Kiállítást, Grősz érsek elismerően nyilatkozott a mezőgazdaság szocialista fejlődéséről. Ha csak erre az egy tényre gondolt volna a Basler Nachrichten tudósítója, nem írta volna le azt a nevetséges állítást, hogy a magyar sajtó és rádió olyan nyilatkozatokat közel, amelyeket a püspökök sohasem tettek. f Amint látjuk, a tények könnyen megcáfolják ezeket a légből kapott hazugságokat. De most jön a java. A Magyarországon élő emberek ugyanis politikai és világnézeti felfogásra való tekintet nélkül jót mulathatnak a tudósításnak azon a megállapításán, amely szerint „az ÁVH a legutóbbi időben a híveket fenyegetéssel kényszerítétt bizonyos templomok látogatására.” A tudósítás „alkotójának” úgy látszik, túl élénk a fantáziája, mert azt is el tudja képzelni, hogy a magyar kormány fegyveres testületéi felső parancsra terelik a híveket a templomba és íly- móden lábbal tiporják a vallásszabadságot. A Basler Nachrichten tudósítójának ezt az állítását nem cáfolom meg. Csak azt saeretném tudni, hogy a derék svájci olvasók el- hiszik-e, hegy nálunk a híveket fenyegetéssel és erőszakkal kényszerítik a templomba. Gyáros László a továbbiakban idegenforgalmunk fejlődéséről beszélt. Majd Kállai államminiszter autóbalesetéről elmondotta : Kállai Gyula állapota gyorsan javul és ha- marosari ismét elfoglalja hivatalát. Végül a disszidensekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolt a szóvivő. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes vezetésével pénteken délután a menetrendszerű TU 104-es repülőgéppel hét tagú állami gazdasági küldöttség utazott Párizs: (MTI) Az Express című párizsi hetilap több kérdést tett fel Maurice Thoreznek, a Francia Kom munista Pár főitkárának a népszavazás eredményével kapcsolatban. A tudósítónak arra a kérdésére válaszolva, véleménye szerint milyen okok miatt nem követte nagyszámú kommunista választó a párt utasításait, Thorez a többi között kijelentette: — A kommunista választók nincsenek kínai fallal elzárva a lakosság többi részétől és így a különféle nyomás éppúgy hatással lehetett rájuk, mint másokra. Érzékenyen reá gáltak a demagóg érvelésre, amely a bajokért minden felelősséget az alkotmányos intézményekre hárított. Nem látták, hogy ezen intézmények működését azok a politikusok hamisították meg, akik megfeledkeztek választási ígéreteikről és szabályszerűen visszahozták a jobboldali kormányt, noha a nép a baloldalra szavazott. Nem szabad eltitkolni azt sem, hogy sok illúziót terjesztettekei és tartottak a felszínen az algériai problémával kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy népünk békére vágyik Algériában. Sokan azt hitték, hogy de Gaulle tábornok meghozza a békét, hogy más politikát folytat majd, mint az előző kormányok. Sok francia nem értette meg még, hogy a gyarmati probléma egyetlen igazságos megoldása a népek függetlensége, jogegyenlősége, a kölcsönös előnyök alapján álló új kapcsolatok megteremtésében rejlik. A tudósító ezután azt állította, hogy a párt kampánya de Gaulle-t mint fasisztát mutatta be s megkérdezte, nem gondolj a-e Thorez, hogy ez a jellemzés téves volt. A Francia Kommunista Párt főtitkára válaszában hangsúlyozta: nem igaz, hogy de Gaulle tábornokot mint fasisztát mutattuk be. De megmutattuk és továbbra is megmutatjuk, hogy azok az erőik, amelyek hatalomra juttatták, a legreak- ciósabbak, hogy az Algériában megteremtett rendszer a fasizmus bélyegét hordja magán, hogy ezt a rendszert akarják az aktivistáik és a köz- üdv-bizottságok Franciaországra is kiterjeszteni. Az Express tudósítója feltette a kérdést: Gondolja-e, hogy egyes kommunista választók, akik igennel szavaztak, újból a kommunistákra szavaznak majd a legközelebbi választásokon? Thorez kijelentette: — Azt hiszem, hogy a legközelebbi választás eredményei különbözni fognak a szeptember 28-i személyi népszavazási eredményektől. Ez miránk éppúgy áll, mint a többiekre. Az »igazi, nagy-« termelőszövetkezetek mintájára tsz-t alakítottak az őcsényi iskola úttörői. íme a »belépési nyilatkozat« szövege. »Alulírott, az őcsényi általános iskola úttörő szervezetének tagjai, őcsényi lakosok, önkéntes elhatározásunkból felvételünket kérjük az Őcsény- ben alakítandó úttörő mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, öcsény, 1958. október 8. Harminchét tag aláírása.« A gyerekek — így mondja ki »közgyűlési jegyzőkönyvük« — 1000 négyszögöl szántóföldön október 1-i hatállyal alakítják meg a tsz-t. A kis közösségnek »Előre« Tsz lesz a neve és legelső közgyűlésén meg is választották — titkos szavazással — a vezetőséget, így a nyolcadik osztályos tanulók közül került ki az elnök, a könyvelő, a Moszkvába. A küldöttség a szovhozok üzemszervezési és közgazdasági jellegű tevékenységét tanulmányozza a a Szovjetunióban. A köztársaság megvédésének reflexe, a munkásvédelem reflexe nem maradhat el még akkor sem, ha előtte is áll a népszavazás eredménye. Természetesen a választás módja befolyásolhatja az eredményeket. A választótestület akaratának kifejezését eltorzíthatja az egyjelöléses választás. A tudósító a továbbiakban megkérdezte Thoreztől: Vajon a francia társadalom fejlődése a szocializmus felé a reformok fokozatos politikája alapján történhetik meg, s a kommunisták hajlandók-e ezt támogatni, mint a forradalmi átalakulást? A Francia Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta: Az igazi marxisták nem hajlandók szembeállítani a reformokat és a forradalmat. Mindenkor harcoltak a reformokért és hátsó gondolatok nélkül támogatták azokat a reformokat, amelyeket mások javasoltak vagy alkalmaztak. A forradalmi átalakulás nem jelenti szükségszerűen az erőszakhoz folyamodást. A párizsi hetilap tudósítója a következőkben azt kérdezte, vajon Thorez hiszi-e, hogy a kommunista pártot törvényen kívül helyezik? Maurice Thorez így válaszolt: — Ha Franciaország elindulna ezen az úton, ez azt jelentené, hogy a fasizmus lett úrrá nálunk. A köztársaság minden híve tudja egyébként, hogy ez csupán előjátéka lenne más betiltásoknak és üldözéseknek. Minden demokratának kötelessége a közös védekezés a képviselőtestületekben éppúgy, még azokkal a korlátozott eszközökkel is, amelyekkel jelenleg rendelkezünk, mint az egész országban. Az Express munkatársa végül feltette a kérdést: Miután eddig nem volt lehetséges a megállapodás a kommunisták és más baloldali szervezetek között közös politika folytatására, miből gondolja, hogy ilyen megegyezés lehetséges lesz a jövőben? Thorez hangsúlyozta: — Most új helyzet keletkezett. Franciaország telkintélyuralmi rendszerrel áll szemben és nyilvánvaló, hogy ez nagyon komoly fenyegetést hordoz magában a demokratikus szabadságjogokra és a dolgozók jogaira nézve. Nem lehet, hogy e tények láttán a köztársaság hívei meg ne tegyenek mindent az egyesülés érdekében. Részünkről nem kíméljük erőfeszítéseinket, hogy eljussunk a munkás és demokratikus erők cselekvő egységéhez, ami a közös boldogulás és a megujhódott köztársaság előfeltétele. brigádvezető és a vezetőségi tagok; Határozatilag kimondták, hogy teljesítmények alapján való munkaegység-részesedést vezetnek be, amelynek egy bizonyos hányada majd a közös alapban marad, a többit pénzben fizetik ki. Nagyon komolyan veszik a gyerekek saját elhatározásukat, lelkesen terveznek, készülnek arra, hogy mit és hogyan fognak termelni. IS**'- " v" ' ■Jelentős szerepe lesz ennek a kis »Előre« Termelőszövetkezetnek az iskolások munkára nevelésében, a fizikai munka megszerettetésében, 'Valamint abban, hogy a gyerekek már most megszokják a termelő munkával kapcsolatban is a közösségi életet. ESEMÉNYEK SOROKBAN Az őcsényi úttörők mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítottak Egy párizsi hetilap interjúja Maurice Thoressel Moszkva: (TASZSZ) A lenini Komszomol 1958. október 29-én ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Negyven évvel ezelőtt, 1918-ban ezen a napon nyílt meg a Komszomol első kongresszusa. A Komszomol megalakításának közelgő 40. évfordulója, alkalmából a Komszomol közporiti bizottsága téziseket adott ki. * Kairó: (AFP) Nasszer elnök elrendelte az állambiztonság legfelső bíróságának felállítását. A bíróság októberben tartja első tárgyalását, hogy ítélkezzék a júliusi iraki államcsíny után letartóztatott és az egyiptomi rendőrség által átadott Mahmud Namuk volt herceg és Lufti Saraui, a bagdadi rádió volt bemondója ügyében. * Moszkva: (TASZSZ) A szovjet me zőgazdaságji minisztérium meghívására Moszkvában tartózkodó magyar és csehszlovák küldöttség csütörtökön a mezőgazdasági kiállításon tapasztalatcserét folytatott a kukoricatermesztés kérdéseiről. A vendégek megismerkedtek többek között azokkal a gépékkel, amelyek segítségével egy gépkezelő megmunkálhat száz hektár kukoricát. Prága: (MTI) A Rude Pravo és más csehszlovák lapok csütörtöki számukban közlik Apró Antal miniszterelnökhelyettesnek a prágai •magyar—csehszlovák kormánytárgyalások befejezése alkalmából adott nyilatkozatát. I * Bécs: (MTI) Az Ausztriában egyre leplezetlenebbül működő neofasiszta szervezetek már a kormánypártok táborában is nyugtalanságot okoznak. Ez jut kifejezésre Herold- nak, a néppárti újságírónak tollából ‘megjelent cikkében is. »Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az olvasó a szerkesztőséghez fordul és felteszi a kérdéát: miért nem történik semmi a fasizmus újjászületésének megakadályozására? Vajon nem látják, hogy mi történik itt': ismét?« Walter Hacker szocialistapárti újságíró a Neues Österreich című lapban emlékeztet az SS-ek álial is bevallott szörnyű gaztettekre és rámutat arra, hogy ugyanazok az SS-szervezetek, amelyek 1945-ben az emberek Áillióit kínozták és gyilkolták meg, ma mindenféle álnéven aktivizálódnak Ausztriában.
