Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-31 / 257. szám

III. évfolyam, 257. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Péntek, 1958 október 31. Â polgári demokratikus forradalom 40. évfordulóján Ünnepségek a Komszomol megalakulásának évfordulója alkalmából Négy éven át dúlt a háború, el­pusztítva sok-sok, szinte pótolha­tatlan értéket. Az osztrák—ma­gyar monarchia minden erejét ar­ra használta fel, hogy a világégés­ből győztesen kerüljön ki, ő dik­tálhassa a császári Németország­gal közösen a fegyverletétel és a békeszerződés feltételeit. A háború mérhetetlen nyomort zúd'tott az ország lakosságára. Oly nagymérvű volt az Ínség, hogy a hiteles levél­tári adatok is arról kénytelenek számot adni, hogy szűkös az élelmi­szer-ellátás, petróleum helyett zsír ég a lámpában, gyufa nincs, az emberek úgy őrzik a parazsat, mint valamikor a középkorban és ház­ról házra viszik, hogy ebédet főz­hessenek, vagy a téli időben me­leg lakást biztosíthassanak maguk­nak — ha egyáltalán volt tüzelő­jük. Uj ruhát úgyszólván nem is­merték a háború második felében az emberek, s a kormány ruha­akcióval igyekezett pótolni az el­kopott holmikat. Lábbeli ugyan­csak ritkán került. A nyomorúságos életet még csak keserítette az uralkodó osztály tagjainak és kiszolgálóinak maga­tartása. Egymás után érkeztek a főispánhoz a levelek, amelyekben egyszerű dolgozók szóvátették az urak garázdálkodását. Talán soha nem élt akkora nyo­morban az ország népe, mint 1916- ban, 1917-ben és 1918-ban. Egy­mást érték az általános sztrájkok, tiltakozásul gazdasági és politikai helyzetük miatt. Az ország népe tüntetéseken éltette a forradalmi orosz proletáriátust, követelték az orosz példa követését. Egyre for­radalmibb lett a tömegek hangu­lata. A frontokon a központi hatal­mak helyzete, különösen 1918. má­sodik felében állandóan rosszab­bodott és októberben bekövetke­zett a katonai összeomlás. Az an­tant és az USA imperialsta blokkja legyőzte a császári Né­metországot és szövetségeseit. Demokratikus népi forradalmak zajlottak le a monarchia államai­ban októberben, amelyek elsöpör­ték a Habsburgok hatalmát, meg­döntötték a monarchiát. Mind az osztrák, mind a magyar elnyoma­tástól megszabadult nemzeti ki­sebbségek elszakadtak: a román többségű Erdély Romániához csat­lakozott, Szlovákia Cseh- és Mor­vaországhoz csatlakozott, Horvát­ország és Szlavónia tagja lett az új Jugoszláviának. Megbomlott az osztrák és a magyar uralkodó osz­tály együttműködése is, amelynek végsősoron a polgári demokratikus forradalom élén álló proletár át us vetett véget. A baloldali szociáldemokraták és a forradalmi szocialisták a győ­zelmes forradalom reggelére a Szociáldemokrata Párt nevében, opportunista vezetői tudta nélkül, röplapokon általános sztrájkra szólították fel a munkásságot. »Ki­tört a forradalom!... A Nemzeti Tanácshoz csatlakozott csapatok szerda éjjel vérontás nélkül meg­szállták a főváros főbb pontjait. Most rajtatok a sor... Ki az utcá­ra! Szüntessétek be a munkát!« A felhívásra 1918. október 31-én Bu­dapest munkássága általános sztrájkba lépett. A sztrájkoló mun­kássághoz csatlakozott a frontra vezényelt forradalmi katonaság és ezzel az általános sztrájk fegyve­res felkeléssé fejlődött. Október 31-én egész Budapest a munkások és katonák kezébe ke­rült. Minden stratégiailag fontos pontot megszálltak. A forradalom ellenállhatatlan erővel ragadta ma­gával azokat a katonai és egyéb fegyveres egységeket is, amelyek­re a régi hatalom még számítha­tott volna. Nem volt egyetlen erő sem, amely szembe mert volna he­lyezkedni a forradalommal. Az uralkodó osztály nem tudott szem­beszegülni a polgári demokratikus forradalommal, mert sorait szét­zilálta a háborúban elszenvedett vereség, de szétesett a rendőrség- csendőrség is. Nem volt tehát erő­szakszerv sem a monarchia hívei­nek kezében. A budapesti nép dia­dalra vitte a polgári demokratikus forradalmat — megdőlt a mo­narchia. Győzelemre jutott az a harc is, amelyet 400 éven keresz­tül vívtak hazánk legjobb fiai: Magyarország Ausztriától függet­len állam lett. A munkásosztály és a katonaság létrehívta saját hatalmi szervét, a munkás-, illetve a katonatanácso­kat. Szekszárd város november 2- án csatlakozott hivatalosan a Nem­zeti Tanácshoz, majd rövid két hét leforgása alatt szerte a megyében a községek bejelentették csatlako­zásukat az új államhatalmi szerv­hez. A polgári demokratikus forrada­lom eredményeként november 16- án kikiáltották a köztársaságot. A hatalom a monarchista nagybirto­kos osztály kezéből a liberális bur­zsoázia kezébe került, amelyhez csatlakozott a Szociáldemokrata Párt. Véget ért a világháború, a kato­nák hazamehettek, a dolgozók de­mokratikus jogokhoz jutottak, ami jelentősen javította a viszonyokat a munkásosztály szervezéséhez, harcához. A polgári demokratikus forrada­lom lezajlása után a liberális bur­zsoázia azonban minden erejét fel­használta arra, hogy a forradalmat leferítse a reformok ütiáról. Stabi­lizálni akarta saját hatalmát. A forradalom nem hozta meg a tö­megek régi vágyát, a földosztást, helyén maradt a régi közigazgatás is— bár Tolna megyében sok he­lyen menekülni kényszerültek a főjegyzők, jegyzők. A szociálde­mokrata párt jobbszárnya lepak- tált a burzsoáziával segítette an­nak céljait megvalósítani. ' Uj pártra, új vezetőerőre volt szükség, amely a munkásosztályt felkészíthette az újabb harcokra, a szocialista forradalom megvívásá­ra. Ez az új erő a Kommunisták Magyarországi Pártja volt, amely a polgári demokratikus forrada­lom után, 1918. november 20-án alakult meg. November 15-éveI kezdődnek az ezüstkalászos gazdatanfolyamok Örvendetes annak a megállapítása, hogy a ma mezőgazdasági embere nem elégszik meg azzal a tudomány­nyal, amit évek hosszú sora alatt ap­jától, nagyapjától tanult, hanem tan­folyamokon keresztül igyekszik tu­dását gyarapítani, amely a szebb állatállományban és a több terme­lésben mutatkozik meg. Az ezüst- kalászos gazdatanfolyamok keretében az elmúlt évben például 430 elsőéves és 153 másodéves hallgató gyarapí­totta mezőgazdasági tudását. Míg tavaly 22 elsőéves és 7 másodéves tan folyam volt, addig nem kis örömmel beszélhetünk arról, hogy november 15-ével a megye terü­letén 26 elsőéves és 22 másodéves ezüstkalászos gazdatanfol.yam indul. A március 15-ig tartó időszak alatt a tanfolyam résztvevői valóban sok elméleti és gyakorlati tapasztalatot szerezhettek. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben az első évfolyam hallga­tóinak 35.5 százaléka, a második év­folyam hallgatóinak pedig 41.6 száza­léka tette le jelesen a vizsgát. Míg tavaly a hallgatók munkáját nehezítette, hogy kevés szakkönyv állt rendelkezésükre, addig az idei tanulmányi időszak alatt 800 mezőgazdasági alapismereti és 150 kertészeti szakkönyvből tanulhatnak á thallgatok. Ezen kívül rendelkeznek még két szemléltető vándorládával, amelynek értéke összesen 28 000 forint, de a hallgatók jobb tanulmányi eredmé­nyét segíti elő a 43 keskenyfilm és a 250 féle diafilm is. Október 28-án a grábóci cigányo­kat felkereste László Mária, a' Ma­gyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének titkára, s vele a me­gyei tanács, a járási tanács és több megyei szerv képviselője. A cigá­nyok ünnepélyes keretek között fo­gadták a látogatókat, feldíszítették lakásaikat és a cigányzenekar »hang versennyel« szórakoztatta a kedves vendégeket. A rögtönzött műsor ke­retében a cigányok bemutatták ősi Az állami kereskedelem fennállá­sának 10. évfordulója alkalmából november 8—9-én cukrászati kiállí­tást és versenyt, azonfelül magyaros ételbemutatót rendez a Tolna me­gyei Vendéglátóipari Vállalat. En­nek a hírnek bizonyára örvendenek majd a szekszárdi Ínyencek. Hogy érdeklődésüket még jobban felcsi­gázzuk, részletesebben ismertetjük, hogyan is zajlik majd le a két ese­mény. Kezdjük talán a cukrászati ver­sennyel és a kiállítással, amelyet a Szabadság Szálló emeleti helyisé­gében rendeznek meg. Ezen részt vesznek a vállalat összes cukrászati egységei, illetve cukrászai, remek­műveikkel, különböző születésnapi, névnapi, esküvői és egyéb alkalmak­ra készített tortákkal, természetesen névtelenül. Csak miután a bíráló- bizottság eldöntötte az elsőséget, de­rül ki, ki készítette a legszebb, leg­jobb tortát. A Komszomol megalakulásának 40. évfordulója alkalmából szerdán dél­után koszorúzási ünnepség zajlott le Szekszárdon a szovjet hősök emlék­művénél. Az emlékműre koszorút he­lyezett el a komszomolisták egy kül­döttsége és a Városi KISZ-szervezet. Ebből az alkalomból a megye több községében — többek között Pakson, Dunaföldváron és Nagydorogon is rendeztek ünnepségeket, melyeken szovjet komszomolisták is képvisel­tették magukat. I A Paksra érkezett 15 tagú Kom­szomol küldöttséget a járási mű­velődési házban fogadták a KISZ bizottság tagjai. Az ünnepség kezdetéig a KISZ- fiatalok és a komszomolisták baráti beszélgetést folytattak. Mintegy 300 résztvevő előtt kezdődött meg az ün­nepség, melyen Siklósi Imre, a Me­gyei KISZ Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Méltatta a 40 éves Komszomol történelmi fejlődését. Be­szélt arról a hatalmas munkáról, amelyet a szovjet fiatalok, komszo­molisták vállaltak magukra az építő­munkában, és arról az önfeláldozó hazaszeretetről, amelyet a második világháború alatt tanúsítottak a haza védelmében. A mezőgazdaság szakemberei állan­dóan újabb és újabb kísérleteket vé­geznek, hogyan lehet valamelyik ál­latfajtánál a takarmányozási és gon­dozási munkát csökkenteni, ami ter­mészetesen az egy kiló hús előállí­tási önköltségének a csökkentését is jelenti. Ezt a célt szolgálják^majd az állami gazdaságokban és az ország különböző helyein létrehozott sertés­hizlaló telepeken felállított sertés- önetetők, amelyeknek a lényege, hogy az önetetőkbe elhelyezett dara­féleségből az állatok bármikor fo­gyaszthatnak, amely természetesen kultúrájuk hagyományait, majd bor­ral vendégelték meg a látogatókat. Este 5 órai kezdettel a községi kultúrotthonban választási gyűlést rendeztek a cigányok részére, me­lyen mintegy 130 résztvevő előtt László Mária beszélt a magyaror­szági cigányok történetéről, a cigá- í nyok felszabadulás óta megváltozott életéről, munkalehetőségeikről és a választás jelentőségéről. A tortákon 'kívül természetesen ott lesznek a kiállításon — az érdek­lődők, vásárolhatnak is belőlük — az egyéb cukrászati készítmények, rrnnt a különböző vajastészták, cse­megék, mignonok, desszertek, kré_ mek — mindaz, mi szem-szájnak in­gere. A kiállítást november 8-án dél­előtt tíz—tizenegy óra között nyit­ják meg a közönségnek, miután a bírálóbizottság kihirdette a verseny eredményét. A vendéglátó gondos­kodik a látogatók szórakoztatásáról is, ugyanis felváltva játszanak majd a szekszárdi éttermek zenekarai. Azonkívül hanglemez-parádé is lesz. Az ételbemutatót az éttermekben rendezik meg magyaros ételkülönle­gességekből. Néhány ételt felsoro­lunk az étlapból: November 7-én este a Kiskulacs étlapján többek között lakodalmas leves csigatésztá­val, szekszárdi vajas pástétom, Mar- kotányosné tokány, juhtúrós galus­Ismertette azt a hatalmas mun­kát, melyet a szovjet fiatalok vé­geztek az újjáépítés folyamán, majd arról a testvéri kapcsolat­ról beszélt, ami a szovjet és a magyar fiatalokat egymáshoz fűzi. Az ünnepséget rövid kultúrműsor keretében rendezték meg, melyben szavalatok, ének- és táncszámok szerepeltek. Utána pedig mintegy 50 meghívott közös vacsorán vett részt és a késő éjszakai órákig vidáman táncoltak, szórakoztak együtt a szov­jet és magyar fiatalok. Dunaföldváron a területi KISZ- szervezet és a gimnázium KISZ- szervezete rendezett ünnepséget a községi kultúr házban a Komszomol megalakulásának 40. évfordulója al­kalmából. Ezen az ünnepségen is kultúrműsorral szórakoztatták a megjelenteket, köztük a Komszomol küldöttséget. Nagydorogon a dohánybeváltó­nál rendeztek ünnepséget tíz komszomolista részvételével. A nagydorogi ünnepségen Rúzsa Já­nos mondott beszédet, méltatva a Komszomol munkáját, majd az ün­nepség után a KISZ-fiatalok meg­vendégelték a Komszomol küldöttség tagjait. könnyebbé teszi a sertésgondozók munkáját. A megyében először a Középhid- végi Kísérleti Gazdaságban pró­bálták ki az önetetőket sikerrel. Hetekkel ezelőtt arról adtunk hírt, hogy a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál különböző tí­pusú sertésönetetőket készítenek, amelyek közül a legmegfelelőbből kezdik majd el a szériagyártást. A Gépjavító Vállalat igazgatója, Gyulai József elvtárs arról tájékoz­tatott bennünket, hogy vállalatuknál elkezdődött a sertésönetetők ké­szítése és eddig mintegy 150 dara­bot készítettek el és még további 550 darabot gyártanak. A sertésönetetőkön kívül a MEZÖSZÖV megrendelésére öntöző­csöveket gyártanak termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok részére. Októberben a vállalat dolgozói mintegy 7000 folyóméter földfe­letti öntözéses rendszerhez tar­tozó csöveket készítettek. E munkák mellett novemberben silókombájn alkatrészeket gyárt a vál lalat, melyet exportra szállítanak. ka szerepel. A Kispipa vendéglő ét­lapjából: húsleves májgombóccal, szekszárdi betyárgulyás, Örkényi ros fëlyos tört burgonyával, sertéskaraj kolbásszal töltve, paprikáscsirke ga­luskával, halászlé, paprikásponty csipetkével, túrós derelye, csúszta­tott palacsinta. Vagy a Szabadság november 9-i ebédje: húsleves velőgombóccal, ka­locsai gulyás, kolozsvári töltöttká­poszta, cigány rostélyos, halászlé, roston sült ponty. Nem lesz megve­tendő a vasúti vendéglő november 9-i vacsorája sem, ahol a vendégek orja leves, birkagulyás, borjúpörkölt galuskával, erdélyi rakottkáposzta, disznótoros, halászlé, csuka, vagy kecsegepörkölt galuskával, tepertős túrós csusza és egyéb ételek között válogathatnak. I Még meg nem erősített hírek sze­rint a vendéglátó külön jutalomban részesíti azokat, akik egy-egy helyen valamennyi ételt végig bírják enni Cígánygyűlés Grábócon NOVEMBER 8-9 Cukrászati kiállítás és magyaros ételbemutató Szekszárdon SertésSnetetőket is öntözőcsöveket gyárt a Szekszárdi Mezőgazdasági Gipjavitá Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom