Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
1958 október 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Szakadát község Hazafias Népfront bizottságának programja A% újtelepiek tanácstagjelöltje Községünk többszaz éves múltra tekint vissza. Valamikor magyarlakta község volt, majd rácok telepedtek le és a török dúlás után a kipusztult község lakói helyébe 1723-ban németajkú lakosságot telepítettek. Ezt azzal a céllal tették az akkori labanc főurak, hogy a magyar jobbágyok magyarságát ellensúlyozzák. Az osztrák főuraknak ez nem sikerült, mert a németajkúak hűek maradtak új hazájukhoz és 100 évvel később, 1848-ban a magyarok és a németajkúak valamennyien Kossuth dicső zászlaja alá álltak és küzdöttek a haza függetlenségéért. 1919-ben a dicső Tanácsköztársaság idején szintén nemzetiségre való teüántet nélkül harcoltak a nincstelenek, a kizsákmányolok ellen. Harcuk nem vezetett eredményre. étkeztetésben részesíti a gyermekeket. Kultúrotthonunkat 10 méterrel meghosszabbítottuk, beépített színpaddal és öltözővel is bővült, 24 000 forint beruházással. 75 000 forintos beruházással mélyfuratú kutat kaptunk, majd később az Iskola utcában ugyancsak egy fedett kút létesült. Községünk minden utcáját jár- dásítjuk, de kapott községünk új üzletet, postahivatalt, mozit, s november 1-től hetenként ;'étszer lesz filmvetítés községünkben. A közlekedést autóbuszforgalom bonyolítja le, s ma már Szaikadát község nincs elzárva a külvilágtól. A községi Hazafias Népfront a további kulturális felemelkedés előmozdítására az 1959-es évre egy programot dolgozott ki. A program végrehajtásába belekapcsolja a község pedagógusait, s azt tervezi, hogy felgyűjtik a község történetét, amelyet a lakosság körében ismertetnek. A továbbiakban foglalkozik a program a kultúrotthon látogatottságának kérdésével, s úgy tervezik, hogy egy könyvtárszobát létesítenek a lakosság művelődésének előmozdítására. Segítik a továbbiakban a KISZ szervezet megerősítését, de súlyának megfelelően foglalkoznak a mező- gazdasági munkák fellendítésével, a többtermeléssel és a szövetkezés gon dolatával, amely a jövő boldogulásának egyedüli helyes útja. Szakadát község Hazafias Népfront Bizottsága A felszabadulás óta Iregszem- csén kereken 100 házból álló új lakótelep létesült. A házak újak, tulajdonosaik pedig valamennyien olyan emberek, akik hajdanában cselédek voltak, nádfedeles viskókban, közös-konyhás cselédházakban laktak. Ezeket lebontották és helyettük újat építettek. így került Iregszemcsén a községi tanács nyilvántartásába az Újtelep. A telep lakói a közelmúltban tanácstagjelölő gyűlésre jöttek össze szinte kivétel nélkül. Községi tanácstagnak Fata Lászlót, a helybeli tanácselnököt jelölték egyhangúlag. Miért éppen őt?... Mert ott lakik köztük, ismeri az Újtelep lakóinak gondját, baját és közülük való, hajdanában éppen olyan zsellér volt, mint azok, akik most bizalmat előlegeztek neki. Fata László jártas a közügyek in* tézésében, hiszen kilenc év óta dolgozik közigazgatásban. Közvetlen az ellenforradalom előtt a gyönki járási tanácsnál dolgozott. De kérte — ha lehetséges — járuljanak hozzá a felsőbb szervek, hogy hazakerüljön Iregszemcsére. S mert a községbelieknek is ez volt az óhajuk, a felsőbb szervek hozzájárultak ahhoz, hogy Fata László haza kerüljön szülőfalujába, Iregszemcsére. így lett a községben tanácselnök. Hivatalában lelkiismeretesen dolgozik, tudása legjavával szolgálja községe lakosságát. S mert mindig szívügye volt, hogy községe lakosságának érdekeit jól képviselje, egész biztos — ha november 16-án az újtelepiek megválasztják — jól képviseli majd külön is érdekeiket a községi tanácsban. A falvat évszázados elmaradottságából a szovjet hadsereg szabadította fel 1944. december 3-án. És az elmúlt 13 év alatt községünk többet fejlődött, mint a felszabadulas előtti 200 évre visszatekintve. A fel- szabadulás előtt községünk képviselője a földbirtokos Pesthy Pál volt, aki fűt-fát ígért addig, amíg meg nem választották, majd a megvalósítás elmaradt. A felszabadulás után nem ígérgettek, hanem adtak. A hároméves terv első évében villanyt kaptunk, amelyet örömujjongással fogadott a község apraja-nagyja. Községünk 270 000 forintos beruházással új iskolát kapott teljesen új felszereléssel, amelynek értéke meghaladja a 70 000 forintot. A tanerők száma a múltban kettő fő volt, jelenleg hat pedagógus tanít. Óvodát is kapott a község, új bútorzattal és felszereléssel. I A nyár folyamán minden évben étkeztetéses napköziotthonunk van, ahol államunk majdnem ingyenes Bírósági ítélet közegészség ellen elkövetett bűntett miatt A járványos betegségek még ma is igen kellemetlenek, bár az állam gondoskodása, a fejlett orvostudomány valamennyi eszközének harcbaveté- sével sikeresen vet gátat a járványok nak s ma már a legritkább a súlyos következmény. Még sem lehet eléggé óvatosnak lenni, s mindent megtenni annak érdekében, hogy minél kevesebb ember betegedjék meg. A hivatalos szervek mellett, amelyek amúgyis megtesznek minden tőlük telhetőt, nem kicsi a feladata a lakosságnak sem, hogy a védekezést mennél eredményesebben elősegítse. Mindennek előrebocsátását és elmondását, két dolog indokolta. Az egyik az, hogy — bár járványról nem beszélhetünk — tapasztalható vör- henyes (scarlát) megbetegedés. A másik ok az az eset, amelyben néhány Felelősségre vonták hanyag munkájukért a Bölcskei Gépállomás vezetőit Általában az a tapasztalat, hogy amióta önállóbbá lettek a gépállomások, jobban dolgczak, körű tekin- tőbb a munkaszervezésük, jobban magukénak érzik a gépállomást. Sajnos, e megállapítás nem mindegyik gépállomás munkájára mondható el és erre a Bölcskei Gépállomás eddigi ténykedése a példa. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának főmérnöke, főagronómusa többször végzett ellenőrzést a gépállomáson és körzetében és a tapasztalatok késztették a megyei igazgatóság vezetőit arra, hogy a bölcsk' ieket felelősségre vonják és fegyelmi tárgyalás keretében tisztázzák a tapasztalt hibákat. HUSZONÖT SZÁZALÉKOS A GÉPEK KIHASZNÁLÁSA — Az ősz folyamán négyszer voltam ellenőrzésen a Bölcskei Gépállomáson — mondotta Arany István, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronómusa. — A látottak és a tapasztaltak alapján az a véleményem, hogy gyenge a munkafegyelem, amiből következik az alacsony teljesítés, a gépek 25 százalékos kihasználása. Példa erre a Bihari-brigád. A brigád 121 munkanapjából 67 \ munkanap kiesés volt és ebből csak 21 nap igazolatlan mulasztások miatt esett ki. A 121 napból 54 munkában eltöltött napot tudnak igazolni és ez időszak alatt mindössze 84 normálhold teljesítést végeztek, holott gépenként négy normálholddal számítva legkevesebb 216 normálholdat kellett volna elérniük. De nem lehet dicsekedni a Kana- csi Állami Gazdaságban dolgozó Sz. 80-as eredményével sem, mivel a gép egy hónap alatt összesen négy normálholdnyi forgatást végzett. Tarthatatlan és megengedhetetlen, hogy a tsz-ek területén állnak a gépek, nem dolgoznak, s emiatt zúgolódik a tagság. Hiba továbbá az is, hogy a gépállomás vezetőit a dunaföldvári és a madocsai tsz-ekben hónapok óta nem látták. HIÁNYOS A KARBANTARTÁS ELLENŐRZÉSE... — mondotta Sipter Géza, az igazgatóság főmérnöke —, de sok a kívánnivaló a gépek tárolásánál is. Elhanyagolják továbbá a műszaki értekezletek megtartását, a szerelők nem tudják, hogy mit csináljanak, szerintük kevés műszaki segítséget kapnak a gépállomás főgépészétől. S végül, de nem utolsó sorban 78 százalékos éves tervteljesítés mellett már most 110 százalékos az anyag- és alkatrészköltség felhasználás. MIVEL MAGYARÁZHATÓ MINDEZ? A Bölcskei Gépállomás vezetőinek szavaiból azután kitűnt, hogy az elmondottak megfelelnek a valóságnak. Valóban meglazult a munka- fegyelem, de fennáll az is, hogy a nyár folyamán nem tudtak rendszeresen ellenőrzést végezni a területen, közbejött családi okok miatt. Ez indokolt, azonban nem fogadható el a főgépész kifogása, amikor gyenge munkájára az aránylag rövid idő alatt több ízben bekövetkezett igazgatói és főagronómusi cserét említi védekezésül. Igaz, hogy nem éppen szerencsés dolog ilyen körülmények között dolgozni, de a személyi változások nem befolyásolhatják a főgépész munkáját, s különösen abban nem, hogy rendszeresen végezze az ellenőrzést és a szerelőknek műszaki segítséget adjon. A gépállomás igazgatósága részéről történt ellenőrzés során beigazolódtak a már elmondottak, amelyek egyáltalán nem öregbítik a megye egyik legnagyobb gépállomásának jó hírét. A hibákon változtatni lehet és rövidesen változtatni is kell, ame’yre ígéretet tettek a Bölcskei Gépállomás vezetői. P—R nappal ezelőtt hozott ítéletet a bíróság. S-nét közegészség ellen elkövetett bűntett miatt 400 forint pénz- büntetésre ítélték. Az eset, amelynek végére az ítélet lett pontot, a következőképpen folyt le. S-né testvérének kisgyermeke vör- henyben megbetegedett. Ilyen esetben a kezelőorvos természetesen elrendeli a kórházba való szállítást. Bizonyos adminisztratív nehézségek miatt azonban ebben az időben engedélyezték a gyermek otthon tartását, amennyiben a beteg jól elkülöníthető és jelenléte nem fenyegeti mások egészségét. S-né a kezelőorvos nak azt mondta, hogy saját lakással rendelkezik, még csak a lehetősége sem áll fenn annak, hogy a beteg gyerek hazaszállítása után bárkit is megfertőzzön. Erre a kezelőorvos elállt a kórházba való szállítástól és engedélyezte, hogy otthon, vagyis S-né lakásán gyógykezeljék a gyereket. Néhány nap múlva azonban S-né lakótársaitól feljelentés érkezett a Városi Tanács egészségügyi osztályához, amelyben megírták a beteg „elkülönítésének” módját. S-né még csak nem is szólt lakótársainak, még azoknak sem, akikkel társbérletben lakik, hogy ragályos beteg gyermeket vitt a házba. Sőt a beteg ruháit, különböző edényeket a társbérlővel közösen használt előszobába tartott. Természetesen mindezek tudomásában az illetékes szervek elrendelték a betegnek kórházba való szállítását, S-né azonban ezt megakadályozta. Az üggyel kapcsolatban feltétlenül el kell még mondani azt is, hogy minden hiedelem ellenére a vörheny nemcsak a gyermekekre, hanem a felnőttekre is veszélyt jelent, ők is megkaphatják. De törvényes rendelkezések is biztosítják azt, hogy a betegségek továbbterjesztését megakadá lyozzák. így például a BHÖ 186 (1). pontja kimondja: „Aki ragályos betegség idején a továbbterjedésnek megakadályozása végett elrendelt zár, vagy egyéb felügyeleti szabályokat megszegi: hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő.” Teljesen jogos — és egyáltalán nem is szigorú — volt az S-nére kiszabott négyszáz forintos pénz- büntetés. Az eset önmagában egy rövid hír keretében is elfért volna, a tanulságok azonban szükségessé teszik, hogy bővebben foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Elítélendő és mélységesen megvetendő az olyan eset, ha valaki tudatosan megbetegedésnek, sérülésnek teszi ki embertársait és igazán csak emberség a dolgozó társaink iránt érzett megbecsülés szükséges hozzá, hogy az ilyesmit elkerüljük. Nem elég a hivatalos szervek büntetése — bár arra is szükség van — az egész társadalom, minden ember hasson oda, hogy a jövőben a fentebb említetthez hasonló eset ne fordulhasson elő és ne legyen szükség büntető szankciók alkalmazására. L. Gy. — Kilenc—tízezer kilométer utat tesznek meg havonta 424 308-as mozdonyukkal, személy és gyors tehervonat továbbítása során Gyurisán Menyhért és Sági Jenő dombóvári mozdonyvezetők. — Sorozatos ikeráldás. Dublinben (Írország) Christine Couraeg asz- szony ikreknek adott életet — hat év alatt negyedszer. Az ikrek, egy fiúcska és egy leány egészségesek. A 38 éves anya a korábbi ikerszülések közül három gyermeket elvesztett. HÍREK — Holnap, pénteken délelőtt fél 9 órai kezdettel tárgyalja a kaposvári katonai bíróság Szekszárdon a Megyei Bíróság épületében Tímár Lajos volt csendőrfőtörzsőrmester és társa bűnügyét. Amint arról régebben már hírt adtunk lapunk hasábjain, a teveli csendőrőrs Tímár Lajos irányításával, közvetlenül a felszabadulást meg előző időkben kiirtotta a lengyeli cigánytelep lakóit. A tárgyalás előre láthatólag két napig tart. — A Szekszárdi Közgazdasági Technikum irodalmi pályázatot hirdetett a diákok részére a Kommunisták Magyarországi Pártja megala kulásának 40. évfordulója tiszteletére. A diákoknak az a feladatuk, hogy műveikben megörökítsék a párt megalakulásának emlékét. — Árdrágító üzérkedés bűntette miatt 800 forint pénzbüntetésre ítélte a szekszárdi járásbíróság Ivanecz János decsi lakost. A bíróság a tárgyaláson megállapította, hogy Ivanecz János az ősz folyamán Baján több mint 2 mázsa dinnyét vásárolt, kilogrammonként 1 forint 10 filléres áron és annak nagyrészét Decs községben kilogrammonként 2— 2.50 forintért értékesítette. — Bölcske községben 2760 személyt vettek fel a választói névjegyzékbe. A falunak 4500 lakosa van. Tehát a lakosságnak több mint 60 százaléka szavazati joggal rendelkezik. — A Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei csoportja november 3- án délelőtt 10 órai kezdettel jogász nagygyűlést rendez Szekszárdon a bírósági épületben. A nagygyűlés keretében sor kerül a vezetőség kiegészítésére'es dr. Szily László, a Megyei Bíróság elnöke előadást tart a jogász "ság előtt álló időszerű feladatokról: — A TIT Szülők Főiskolájának következő előadását pénteken este 6 órakor tartja a gimnáziumban Földi István, a dombóvári gimnázium igazgatóhelyettese. Az előadás címe: „Hogyan neveljük gyermekeinket a szép szeretetére”. Fokozni kell az íjszaka! és munkasziinetes napi rakodásokat A vasútra tervezett valamennyi áru elszállításának biztosítása céljából évek óta folyik a harc az éjszakai és munkaszünetes napi rakodások foko zása és a hétközben fennálló egyenetlenség csökkentése érdekében. A vasúton elszállításra váró áruk meny nyisége napról napra nő. A növekvő igényeket csak úgy tudja a vasút kielégíteni, ha a fuvaroztató felek minden címükre érkező kocsirakományi küldeményt az előírt határidőn belül, illetve az előtt kiraknak. A napi kocsiigény igazgatóságunk területén 2000 kocsi felett van, ezzel szemben a kirakott kocsik mennyisége nem éri el az 1650—1700 kocsit sem. Világosan látszik ebből, hogy állandó a kocsihiány. Ezen csak úgv lehet segíteni, ha nemcsak a munkanapokon nappal, hanem éjszaka is és munkaszünetes napokon is végeznek teljes értékű kirakásokat. Az őszi forgalom eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy különösen az éjszakai kocsikirakás egyáltalán nem megy. Korábban fuvaroztató feleink arra hivatkoztak, hogy nincs béralap, túlórakeret ez éjszakai munkáltatáshoz. A forradalmi munkás-paraszt kormány a most kiadott 3246/1958. sz. határozatával, mely az őszi forgalom sikeres lebonyolítására hozott len- de’kezéseket, lehetővé tette, hogy az őszi forgalom időszakában, a rakodási és szállítási munkálatokban résztvevő adminisztratív és fizikai dolgozók munkaidejét a munkaadó szükség esetében egyenlőtlenül, tehát lépcsőzetesen állapítsa meg. A Gazdasági Bizottság 10 199/1958. számú határozatával lehetővé tette a fuvaroztató felek részére a rendkívüli béralapkeret biztosítását a folyamatos éjjel-nappali és munkaszünetes napi rakodásokhoz. Éljenek ezzel a lehetőséggel fuvaroztatóink úgy saját, mint a népgazdaság érdekében. Elő kellett azt is írni egyes fuvaroztatók részére, hogy munkaszünetes napon hány vasúti kocsit tartoznak megrakni. Kocsihiányunk miatt ragaszkodnunk kell az előírás pontos betartásához. Amennyiben az előírt kocsit a fuvaroztató nem rakja meg, úgy a meg nem rakott kocsimennyiség helyett munkanapokon részére a kocsikat nem biztosíthatjuk. Ezzel kapcsolatban a Központi Szállítási Tanács is határozatot hozott. Ugyancsak határozatot hozott arra is, hogy a vasút a munkanapokon tervenkívüli fuvarozási igényeket az export, a gyorsan romló, valamint a termelés folyamatosságához szükséges árukat kivéve — nem elégítheti ki. Ismételten kérjük fuvaroz- tatóinkat, hogy a vasúttal kapcsolatos munkájukat a fentiek ismeretében végezzék, mert csak így lehetséges az emelkedő szállítási igények kielégítése. Nagy Károly tanácsos, osztályvezető.
