Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

1958 október 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 II bilcskel kommunisták munkája a pedagógusok között — Pedagógusaink közül a követ­kezők jelentkeztek népnevelő mun­kára — kezdte felszólalását Kiss Imre elvtárs, a bölcskei általános iskola igazgatója, majd felsorolt 14 nevet. (Mindez a közelmúltban tör­tént egy értekezleten, ahol összeál­lították az új, megerősített népne­velői csoport névsorát.) Sok probléma, zavarosság volt egyes pedagógusoknál az ellenforra­dalom idején, és bizony még 1957. márciusában is voltak egyik-mási­kuknál helytelen nézetek a demok­ráciáról, a kommunistákról, a mun­kásosztály vezető szerepéről stb. Amikor az idén állami vonalon tisz­tázódott, miszerint elvárjuk, hogy a jövőben szocialista szellemben ne­veljenek pedagógusaink, az a kér­dés állott több helyi kommunista vezető előtt: hogy’ csináljuk? Bár nem most kezdték el a párt- szervezeteknél a nevelő munkát, és igaz, vannak már materialista gon­dolkodású pedagógusaik is, dehogy tud a ma még sok kérdésben idealista nézeteket valló pedagógus materialista szellemben nevelni? Megbeszélték, kialakították, hogyan tegyék. Nem voltak türelmetlenek, de megalkúvók sem! A bölcskei kommunisták azt vallják — és asze­rint is dolgoztak —, hogy a mozgal­mi munkában és a marxizmus—le- ninizmus tanulása közben nevelőd­nek legjobban a pedagógusok is. Vörösváczki elvtárs, a községi alap­szervi párttitkár számontartja, Rogy az egyik tanító — akinek még ré­gebben sok ferde nézete volt — ho­gyan fejlődött így kommunista ve­zetővé. Nevelik a pedagógusokat és nem is akárhogyan teszik ezt Bölcs­kén! Megbízatásokat adtak és ezzel lehetőséget biztosítottak azoknak is hibájuk kijavítására, akik az ellen- forradalom alatt és után meggondo­latlanul tett gáncsoskodó, rosszin­dulatú kijelentéseikkel nehezítettek a kibontakozást. Támaszkodnak a kommunistákra. Komoly feladatok­kal bízzák meg Krekó Imre pedagó­gust, aki — régi sérelmeit nem te­kintve — az elsők között lépett fel az ellenforradalmár huligánok el­len és kiállt a párt igaza mellett; Az elmúlt évben külön pártokta­tást szerveztek a párttag és párlon- kívüli pedagógusoknak, hatan el is végezték a tanfolyamot. Az idén ősszel induló pártoktatásra a 22 pe­dagógusból már tizennégyen jelent­keztek. Igaz, ehhez döntően hozzá­járul az is, hogy a bölcskei elvtár­sak nem sajnálták a legjobb, legna­gyobb képzettségű propagandistát — Rigóczki elvtárs személyében — »odaadni« oktatónak, akinek nagy mozgalmi tapasztalata van, rend­szeresen tanul, fejlődik, jelenleg a Marxizmus—leninizmus Esti Egye­tem részvevője. Bölcskén a közéletben jelentős szerepük van a pedagógusoknak. Egyikük a párt­vezetőség tagja, az igazgatóhelyet­tes tanácstag, közülük kerül ki a rádióskor vezetője, a sportkör Elnö­ke, közismerten jól végzik az úttö­rő-munkát stb. A pártszervezet ve­zetői bíznak a pedagógusokban és ---------------------------------------------*------­ő k jó munkával válaszolnak, Tizen­egy pedagógus tizenhat jólsikerült jelölőgyűlést vezetett le és segíteni- akarásukra, igyekezetükre jellem­ző, hogy pl. Kelemen Anna és Vargha Márta — mielőtt az ő gyű­lésükre került volna sor — elmen­tek tapasztalatcserére kollégáikhoz, hogy minél jobban sikerüljön náluk is az. (A közeljövőben nyolcán fog­nak kisgyűlést tartani.) A kommunista vezetők megfon­toltsága, jó politikai nevelő mun­kája eredményeként jutottak el odáig, hogy ma már a pedagógusok többsége részt vesz a mozgalmi munkában és tanul, képezi is ma­gát. Egyik, tőlük régebben elkerült kommunista pedagógus mondja, hogy »Bölcskén a párt helyi veze­tői olyan jó légkört teremtettek, hogy körükben fejlődnek, nevelőd­nek az emberek.-« így van ez, és en­nek is betudható, hogy fejlődnek a pedagógusok is. Kiss elvtárs, a je­lenlegi igazgató — aki előzőleg be­osztott nevelő volt — jó kommunis­ta vezetővé vált. (Elődje Módos elv­társ, akit Szekszárdra, az új iskola igazgatói funkciójára neveztek ki.) Három pedagógus van a pártban, közülük kettő tagjelölt — tavaly és az idén történt felvételük — de je­lenleg is van egy jelentkező; Per­sze, ehhez az is hozzájárult, hogy törődnek velük, mint emberekkel is, így pl. lakásproblémája náluk pedagógusnak nincs, az idén is kél új lakást építettek; Jó úton haladnak a bölcskei kommunisták, helyesek módszereik is. Ajánlatos lenne azon­ban, hogy törekedjenek a személyes kapcsolat kialakítására is, hogy kü ­lön vagy csoportosan is el-elbeszél- gessenek időnként a pedagógusok­kal — esetleg fehér asztal mellett is —, hogy a közvetlen kapcsolaton keresztül, a közvetlen eszmecserék­kel is közelebb kerüljenek a párt­hoz. Ezzel talán elérnék azt hogy a ma még visszahúzódók is változná­nak. Van azonban néhány jogos észre­vételük a bölcskeieknek a megyei művelődésügyi osztállyal kapcsolat­ban. A közelmúltban — amikor igazgatóváltozás volt náluk — hatá­rozott kívánságuk az volt, hogy az egyik bölcskei kommunista peda­gógust nevezzék oda ki, míg az osz­tályról Kerekes nevű tolnai igazga­tót küldték az iskola élére, akit el­lenforradalmi tevékenysége miatt távolítottak el Tolnáról. Csupán a különböző felső szerveknél való közbenjárásra sikerült elérniük, hogy kommunista igazgatójuk le­gyen. Érthetetlen, hogy az osztá­lyon miért nem akarták a kommu­nistát és miért akarták az ellenfor­radalomban tevékenykedőt igazga­tónak kinevezni? Kapkodás, terv- szerűtlenség, a helyi politikai veze­tők véleményének figyelmen kívül hagyása mutatkozott meg náluk többször, így, amikor Kiss igazga­tót a megyéhez, az egyik beosztott pedagógust pedig a járáshoz akar­ták »-kiemelni-«. Szükséges kihang­súlyozni, hogy meggondoltabban, alaposan előkészítve, a párt politi­kájának szellemében és a helyi elv­társak véleményét kikérve és meg­hallgatva intézkedjenek, ne nehe­zítsék, hanem inkább segítsék azok munkáját, erőfeszítéseit. Somi Benjaminné IFJÚ KOMMUNISTÁK Mit kell tudni a Falusi Ifjúsági Szövetkezetről? Falusi KISZ munkánk új színfolt, ja lett a FISZ. A SZÖVOSZ igazga­tóság és KISZ Központi Bizottsága együttes határozata új távlatokat, nagyszerű lehetőséget ad parasztif­júságunk kezébe, hogy jobban meg ismerje a nagyüzemi gazdálkodás­ban rejlő előnyöket, kollektív mun­kát és a közösségi életet. Nevelési célja mellett jövedelmet is nyújt. Falun, ahol a lehetősége megvan, a KISZ-szervezet és a földműves­szövetkezet hozza létre a FISZ-t. FISZ keretében önként tömörül­nek azok a fiatalok, akik egy vagy több növényféleség, illetve egy vagy több kisállat tenyésztésére szövet­keznek. ­Növénytermelés terén elsősorban belterjes növénytermelés, kertészeti és más intenzív kultúrák termelé­sére társuljanak. Kisállattenyésztés terén pedig a nyúl, baromfi, hús­galamb, selyemhernyó-tenyésztés, valamint a méhészet jöhet számí­tásba. FISZ tagjai egyrészt falusi fiata­lok, másrészt általános és középis­kolai tanulók. KISZ tagok és vezetők ismerked­jenek meg a FISZ alapszabályával, ami a földművesszövetkezeteknél lévő Földművesszövetkezeti Híradó­ban jelent meg. Tóth József Falusi Ifjúsági Szövetkezet alakult Bátaszék—Kövesden A Bátaszék Kövesd pusztai KISZ- szervezet a KISZ Központi Bizottság határozata alapján foglalkozott a Falusi Ifjúsági Szövetkezet megala­kításának kérdésével. A felvilágosító munka eredményeként a KlSZ-szer- vezet taggyűlésének határozata alap­ján 1958. október 18-án, szombaton este összejöttek a fiúk és lányok, hogy hivatalosan is megalakítsák a helyi Falusi Ifjúsági Szövetkezetei. A szabályzat ismertetése után, melyet Toronyi István elvtárs, a KISZ-szervezet titkára ismertetett, a fiatalok megvitatták a felvetett kérdéseket és elmondották vélemé­nyüket. Százezer embert zártok ki o választójogból 1939-bei* Tolna megyében Az 1938-as XIX. törvénycikk, amely a választásokkal foglalko­zik, igen körültekintően, igen nagy alapossággal körülírja, hogy kinek van választójoga. Kimondja, hogy a 26. éves férfinek és a 30 éves nőknek van szavazati joguk, ha egy sereg feltételnek megfelel­nek. Feltételek között volt hat évi egyhelyben lakás és 6 elemi isko­la elvégzése. Kivételes esetekben elegendő volt az elemi iskola négy osztályának elvégzése is, de akkor még a kilenc pontban felsorolt fel­tételek közül valamelyiknek meg kellett felelni. így például, ha a paraszti gazdaság kateszteri jöve­delme elérte a 40 arany koronát, vagy ha a két hold föld mellett háza is van a parasztnak: ha cse­léd volt, akkor legalább négy esz­tendeig ugyanannál a földesúrnál, bérlőnél kellett dolgoznia. És le­hetne sorolni tovább a feltételeket. Külön a férfiak részére és külön a nők részére Jioztak korlátozó intéz­kedéseket. A megye lakosságának összlét- száma 1920-tól 260 000—275 000 körül mozgott. A szavazók száma mégis csak mindössze egy alkalom­mal haladta túl a 100 000-ret, egyetlen egyszer sem volt példa Ügy kezdődött, hogy visszaütöttek... Ki ne ismerné azt a szálló igét: »Ügy kezdődött, hogy visszaütöt­tek«. Ezt az érvelést mindig az esemény kezdeményezője és hűséges ki­szolgálója használja. A minap a Szabad Európa Rádió is ezt tette, ök ugyanis igen rossz néven vették, hogy éppen Dulles Tajvanra érkezése idején szólaltak meg ismét a partmenti ütegek. Mint köztudomású do­log, a Kínai Népköztársaság önkéntesen vállalta a tűzszünetet azzal a feltétellel, ha az amerikai imperialisták nem avatkoznak be Kína bel- ügyeibe, ha nem kísérik amerikai hajók a csangkajsekista hajókaravá­nokat, ha nem sértik meg Kína felségvizeit. Az önként vállalt tűzszünet igen nagy humanizmusról tett íanúsá- got. Lehetővé tette ugyanis a partmenti szigetek lakosságának élelmi­szerrel való ellátását, kötszerek, stb. utánpótlását. Az egyhetes tűzszü­netet újabb két héttel meghosszabbították. Csang Kaj-sek és urai, mit sem törődve azzal, hogy tettük mi 1 yen következményekkel jár, az amerikai kísérőhajók behatoltak a kínai vizekre. Nyilvánvaló, hogy a Kínai Népköztársaság, miután az amerikai im. perialisták figyelmen kívül hagyták a feltételeket — ismét elhangzott a tüzparancs. Ennek az az egyetlen célja, hogy lehetetlenné tegye az amerikai hajók számára a partmenti szigetek elérését. Teljesen jogos eljárásról van szó. S most a Szabad Európa Rádió siránkozik, sajnálja, hogy gazdái akiket oly rendületlen hűséggel szolgál ki — nem mehetnek Macu, Ki- moj szigetére. Kár, nagy kár minden siránkozásért, de felesleges is, mert az egész világ tudja: krokodill könnyeknek és rágalmaknak sem­mi reális oka nem lehet, hiszen az egész úgy kezdődött, hogy a Kínai Népköztársaság hadseregének part menti ütegei csupán visszaütöttek az imperialistáknak. arra, hogy a szavazati joggal bírók száma meghaladta volna a megye lakosságának 50 százalékát. Az 1922-es választásokon 91 559 sze­mélynek volt szavazati joga, ami azt jelenti, hogy az összlakosság 34.5 százaléka járulhatott az úrna elé. A gazdasági válság utáni első választások alkalmával, 1935-ben az összlakosság 42.5 százaléka, pontosan 113 630 személy élhetett a választójogával. Néhány évvel később, az 1939-es választásokon — éppen a fent idézett 1938-as vá­lasztási törvényben meghatározott nagyarányú korlátozások miatt mindössze 85 999 személynek ' volt választójoga a lajstromos választá-r sokon szavazni. * A szavazásra csak akkor jogosult a dolgozó, ha 10 évi magyar állam- polgárság mellett a 6 elemit elvé­gezte. Nos, Tolna megyében 18 100 volt azoknak a száma (1939-ben), akik egyáltalán nem tudtak írni- olvasni. Ezeket eleve kizárták a választási jogból. Olyanok is szép számmal voltak, akik csupán az elemi iskola 4 osztályát végezték el sikeresen. Az 1939-es statisztika szerint 48 930 személy csak a négy elemit végezte el. Ezeknek ugyan lehetett volna választó joguk, hi­szen ezt a törvény biztosította ugyan, de csak akkor, ha két hold földjük és házuk is lett volna. Csakhogy éppen azoknak a csalá­doknak gyermekei maradtak ki az iskolából, akiknél igen sokat számí­tott a gyerek munkája, keresete is a család fenntartásában. Kényte­lenek voltak idő előtt otthagyni az iskola padjait. Nagy alapossággal határozták meg a hatalom egykori bitorlói a gazdasági követelményeket. Nos, hogyan is vagyunk ezzel? Tolna megye összterülete 621 546 katasz­teri hold, hány ember között osz­lott meg a birtok — mennyi volt a vagyontalan. Arról nincs adat, hogy Tolna megyében hányán voltak nincstelenek — erre a Horthy Magyaroszág urai nem vol­tak kíváncsiak. Arra már van adat viszont, hogy az egy holdnál kisebb birtokok száma 27 961, míg az 1—5 holdas gazdaságok száma 32 298 volt. A két birtokkategória össze­sen 92 778 hold földet jelentett, vagyis a 60 259 családnak 92 778 hold földje volt. Nem nehéz ezekből kikövetkeztetni, hogy a gazdaságok zömének jöve­delme nem érte el a választójog­hoz előirt 40 aranykorona tiszta jövedelmet. (Hiszen másfél hold se jutott átlagban!) Ugyanakkor a megye 12 leggazdagabb családjának kezén 91 198 hold föld volt. Addig, amíg az egyik oldalon 60 ezer csa­lád volt másfél hold földdel, addig a másik oldalon áll 12 család, kö­zel 10 000—10 000 hold földdel. * így volt a „régi jó világban”. A választásoknak akkor egyetlen cél­ja az volt, hogy se választható, sem pedig választó ne lehessen az, akinek nem volt vagyona, s éppen emiatt nem tudta elvégezni az is­koláit sem. Természetesen nem volt mindenki számára kötelező az is­kola elvégzése ahhoz, hogy meg­kaphassa a szavazati jogot, csak­hogy ezek nem tartoztak az úgy­nevezett „alsó néprétegek”-hez. A különböző szankciókkal csupán Tolna megyében 100 000 embert fosztottak meg attól az elemi jog­tól, hogy véleményt nyilvánítson az országban folyó dolgokról. Az 1958-as novemberi választá­sok akalmával Tolna megyében több mint 180 000 ember járulhat az úrnák elé, élhet szavazati jogá­val. A nép államában az úrnák elé járulhat az a 100 000 ember is, akit egykor a dúsgazdagok kizártak még a legelemibb jogok gyakorlá­sából is. K. Balog János A problémák megvitatása után egyhangúlag kimondották a FISZ megalakulását elsőnek megyénkben. A FISZ-tagok határozata alapján fel­vették Mátai Antal elvtárg nevét, aki életét áldozta a hazáért és példa­képül állították maguk elé. A belépni szándékozó fiatalok aláírták az alakulási jegyzőkönyvet és megfogadták, hogy a szabályzat szerint fognak működni. A FISZ tagok határozata alapján a 8 hold földön, melyet a községi tanács biz­tosít számukra, az 1958—59-es gaz­dasági évben szerződéses ipari nö­vényeket fognak termelni. A taggyű­lés egyhangúlag megválasztotta a FISZ háromtagú vezetőségét. A Bátaszék Kövesd pusztai KISZ- szervezet ezen kezdeményezéséért a KISZ járási vb. elismerését fejezi ki, további jó munkát és sok sikert kíván. KISZ-szervezetek társadalmi munkájáról A szekszárdi járás KISZ Végre­hajtó Bizottsága értékelte a KISZ Központi Bizottság határozata alap­ján a KISZ alapszervezetekben beindított takarékossági mozgalmat és társadalmi munkák végzését. Megállapította, hogy a szervezetek többsége bekapcsolódott a mozga­lomba és jó eredményeket ért el. Elismerésre méltó munkát végez­tek a tavaszi fásításban, az utak, ár­kok, járdák rendbehozatalában, sportpályák, KISZ-helyiségek, kul- túrotthonok építésében, illetve rendbehozatalában és a tsz-ek, idő­sebbek segítésében. Az értékelés alapján eredményeik­kel kitűntek: Tengelio Petőfi Tsz KISZ-szervezete 7168 forint, Báta­szék—Kövesd 6665, Fadd—Dombori Tsz 3790, Bátaszék—Lajvér 5340 fo­rint értékű társadalmi munkával. A takarékossági mozgalomban a Bâta- széki Fűtőház fiataljai 120 787 forint, a Tolnai Selyemgyár ifjúsága 107 000 forintot takarítottak meg. De hasonló jó eredményeket értek el a többi szervezeteink is. Ennek alapján szervezeteink 288 053 forint értékű társadalmi munkát végeztek, illetve megtakarí­tást értek élj Az életnek győzni kell Megborzad az ember attól amit lát, s a rövid kísérőfilm képei egy­más után peregnek, a film szövegét mondó ajkán elhangzik a mondat »Hidrogénbomba robbant«. A néző saját szemeivel győződhetett meg a hidrogénbomba szörnyű pusztítá­sairól. A mozi közönsége nem ne­vezte másnak a hidrogénbombát, mint halálnak. Mi nem engedhetjük meg a ha­lált, nem engedhetjük meg, hogy egyes nyugati államfők kalandor politikája a végzet szélére sodorja az emberiséget, a világot. Mi élni akarunk, és azt, hogy ez az élet nyugodt, boldog és szép legyen. Ha mindannyian összefogunk, valóban igazzá lesz az amit a film címe is mond: Az életnek győzni kell. Haraszti Ferenc Pincehely KISZ szakcsoport alakulása Ocsényben Az őcsényi KISZ-szervezet hosz- szabb idő óta egy földművelési szakcsoport létrehozásának kérdé­seivel foglalkozott, végül a fiatalok október 14-én úgy döntöttek ebben a kérdésben, megalakítják a szak­csoportot. A KISZ taggyűlésen 14 fiatal csatlakozott a szakcsoport megalakításához. Az ifjúsági szakcsoport egyelőre 3,5 holdon fog dolgozni, a területet a tanács biztosítja. A szakcsoport az alakuló ülésen úgy döntött, hogy az évi tiszta jövedelem 35szá zalékát közös alapra fogják befek­tetni. Az alakuló gyűlésen a szakcsoport fiataljai megválasztották a szak­csoport vezetőségét, elnöknek Csö- tönyi László elvtársat választották meg. A vezetőség tagjai között ag- ronómus és könyvelő is van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom