Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-22 / 249. szám
lOUIA Mt A munkások örömmel fogadták a határoxatot III. évfolyam, 249. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1958 október 22. Az értelmiség többsége támogatja a párt kulturális politikáját A szekszárdi értelmiségi tanácskozás elnökségében helyet foglalt Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődés- ügyi miniszter, Prantner József az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, Tolna megye országgyűlési képviselőjelöltje, Bősz József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Miszlai 1st_ ván, a Megyei Könyvtár vezetőhelyettese. Miszlai István megnyitó szavai után, Bősz József tartott beszámolót. Bősz József előadása Bevezetőben a párt művelődéspolitikai irányelveinek jelentőségére mutatott rá és a művelődéspolitikai irányelvek tükrében elemezte a hazánkban végbemenő hatalmas kultu rális változásokat. — Minden forradalmi változás harc közepette megy végbe. Tehát a kultúra területén, az új kultúráért, a szocialista kultúra megteremtéséért, folyó harc is forradalom, a kultúra forradalma, amely az osztályok harcában, a réginek és újnak, az elhalónak és fejlődőnek egymással történő viaskodásában jelenik meg. Ezt a harcot a párt irányítja és a népi demokratikus állam intézményeire támaszkodva hajtja végre. A szocializmus győzelméhez e folyamat befejezése feltétlenül szükséges. A párt ezért ismételten rámutatott a kultúrmunka jelentőségére. Bősz József elvtárs ezután isrner- tette azokat az eredményeket, amelyeket megyénkben a kultúrícrrada- lom eredményeként elértünk. EIrnon dotta az iskolaügy fejlődésének ismertetése során, hogy míg 1938-ban 545 tanterem volt a megyében, addig ma a tantermek száma 1001. Ebben az évben, egy esztendő alatt több tantermet építettünk, mint a Horthy-rendszer 10 év alatt. Megyénkben 1938-ban 52 tanuló jut egy tanítóra, 1953-ban az egv pedagógusra jutó tanulólétszám csak 22. A középiskolák száma 1938-ban mindössze 5 volt, ma 12 középiskolában 3005 diák tanul. De ugyanilyen fejlődés tápasztal- ható a kultúra minden területén. Ismertette azokat a károkat, amelyeket az ellenforradalom okozott a művelődésügyben. A későbbiekben kifejtette: — Az ellenforradalom után a pártvezetés meglátta a jelenségek mögött a lényeget és következe rés harcban, nyílt vitában szétzúzta a káros, ellenséges, revizionista nézeteket. Előadását így fejezte be: — Pedagógusaink többsége egyetért pártunk politikájával, a nagy kérdésekben megvan az egység és a művelődéspolitikai irányelvek tükrében úgy kívánjuk végezni munkánkat, hogy elősegítsük a kultúrforradalom, a szocialista kultúra mennél gyorsabb diadalra jutását. A hozzászólások során elsőnek Dr. Pelikán Erzsébet kórházigazgató főorvos hangsúlyozta az orvosok bizalmát a párt és népi demokratikus államunk iránt. Többek között hangsúlyozta: — A párttól türelmet és messzemenő bizalmat kérünk. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy egészségügyünk a dolgozó népet szolgálja. — Végül javasolta, a jelenlévők csatlakozzanak Benke Valéria országgyűlési képviselővé való jelöléséhez, amit a résztvevők nagy tapssal fogadtak. Dr. Takács Miklós orvos arról beszélt. hogy a szocializmus építése nemcsak egyes emberek, hanem az egész társadalom feladata és ebből a munkából az orvosok is kiveszik részüket. Siklósi Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára az ifjúság neveléséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a fiatalokat a nevelés során káros hatások is érik. Szocializmust építünk és ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy fiataljainkat szocialista szellemben neveljük. A fiatalok nevelése az egész társadalom ügye. A fiatalok között vannak olyanok, akiknek magatartása elítélendő, a többség azonban nem ilyen. Emlékeztetett arra, hogy a fiatalok a felszabadulás után milyen lelkesen kivették részüket az újjáépítésből, a bányászat fellendítéséből, Sztálinváros felépítéséből és most legújabban a Hanság lecsapolási munkáiból. Ezt a lelkesedést tovább kell fokoznunk, továbbra is ilyennek kell nevelnünk fiataljainkat. Ebben a munkában elsősorban a pedagógusok, de minden értelmiségi dolgozó segítségére van szükség. Ezután került sor Benke elvtársnő felszólalására. Valéria Benke Valéria felszólalása Bevezetőben Benke elvtársnő a választások és a választási előkészületek jelentőségéről beszélt. Elmondotta, hogy ezekben a napokban so(Folytatás a 2. oldalon.) Szokatlanul sokan olvastak újságot az elmúlt napokban a Bonyhádi Cipőgyár munkásai közül. Munkaszünetekben csoportba verődve hajoltak az újságok fölé és vitatkoztak. Az arcokról megelégedettség sugárzott. Megkérdeztünk néhány munkást, s örömmel tapasztaltuk, hogy a párt Közpon ti Bizottságának, a munkásosztállyal kapcsolatos határozata kel. tette fel ezt a nagyarányú érdeklődést. Mit mondanak a munkások a határozattal kapcsolatban? Boros Istvánné, a gyár egyik legrégibb munkásnője, 1919. óta dolgozik a gyárban. Pár év múlva nyugdíjba megy. Borosné először Kádár János elvtársnak, a rádióban elhangzott beszédéből értesült arról, hogy a munkában eltöltött évek fokozottabb mértékben befolyásolni fogják majd a nyugdíj nagyságát. Amikor beszéltünk vele, akkor már tudta azt is, hogy határozat született a rádióban elhangzottakkal kapcsolatban. — Én úgy érzem — mondta beszélgetésünk során —, hogy a párt törődik a mi gondjainkkal, bajainkkal, ma sokkal jobban, mint bármikor. Horváth Miklós cipőgyári munkás a pártnapokkal kapcsolatban tesz megjegyzést: — Emlékszem a régi pártnapok ra itt a gyárban. Hasznosak, termékenyek voltaik. A munkások sok fontos kérdést vetettek fel a párt felé. A párt sokat tanulhat, ha a pártnapokon meghallgatja a pár- tonkívüliek véleményét. Nagyon örültem, amikor a párthatározatból értesültem arról, hogy újból nyilvános pártnapokon vitathatjuk meg, majd a bennünket érdeklő fontos kérdéseket — hangsúlyozta beszélgetés közben. Az ötgyermekes Palkó Istvánt is érintette a határozat. — Nem panaszkodhatom — jegyezte meg beszélgetés közben. — ötgyermekes családapa vagyok, de ez mellett azért tudtam házat venni az elmúlt hónapban. A házat az államtól vásároltam, mindössze egynegyed részét kellett kifizetnem, 12 800 forintot, a többit tíz év alatt kell részletekben kifizetnem. Amikor értesültem arról, hogy a párt határozatot hozott a sokgyermekes munkások családi pótlékáról, felemelésével kapcsolatban, nagyon megörültem, mert ez az én családom életszínvonalának jelentős emelkedését is maga után vonja. Bátaszéki Búzakalász Tsz: Háromszáz mázsa gabona értékesítésére kötöttek szerződést Napokkal ezelőtt megkezdődött az értékesítési szerződések kötése, ame lyet termelőszövetkezetek és egyéniek is köthetnek 1959. évi termésű búzára és rozsra. A szerződéses akció feltételei előnyösebbek az elmúlt évinél, mert az a termelő, aki december 1-ig értékesítési szerződést köt a jövő évi várható termék- feleslegére, mázsánként 10 forintot, aki pedig január 1-e után szerződik, mázsánként 5 forint szerződéses felárat kap, az érvényben lévő szabad felvásárlási áron felül. Ez és a szerződés biztosította többi kedvezmény jelentős többletjövedelmet biztosít a termelőszövetkezet tagjainak. Éppen ezért határozta el a bátaszéki Búzakalász Tsz tagsága, hogy jövő évi kenyérgabona terméséből 300 mázsa kenyérgabona értékesítésére köt szerződést. A bátaszékieken kívül az uzdi Táncsics Tsz tagjai 150 mázsa gabonára kötöttek szerződést. A termelő- szövetkezeteken kívül mintegy 20 gazda 200 mázsa kenyérgabona szállítására kötött szerződést. leSzorgalmas tagok, ió vetési eredmények a pári Béke Tsz-ben Példamutató szorgalommal dolgoznak a pári Béke Tsz tagjai, de nemcsak ők, hanem még hozzátartozóik is. Náluk arra nincs példa, hogy máshova járnának dolgozni, még a munkaképes családtagok is rendszeresen részt vesznek a közös munkában, így amíg a termelőszövetkezetnek csupán 36 tagja van, a földeken rendszeresen ötvenegyen dolgoznak. Még területet is mértek a hozzátartozóknak és nekik is külön munkaegységet számítanak, mint a többieknek. Dicsérendő, hogy ifj. Varga Antalnénak és So- górka Ferencnének — akik nem tagjai a tsz-nek — eddig közel 100 munkaegysége van. Ezek az asszonyok csaladjuk és gyermekeik ellátása mekett szorgalmasan részt vesz nek a közös munkában. A vezetőség és a tagság tudja, hogy a jó termés elérése érdekében fontos a korai vetés és jól is haladnak a vetési munkálatok. Eddig 54 holdat búzával, 10 holdat takarmánykeverékkel, valamint 50 holdat őszi árpával vetettek be. A tervek szerint hátra van még 20 hold búza vetése, és a hét hold répa be- lakarítása után annak helyén is búza lesz Előreláthatólag egy héten belül be is fejezik az ősziek vetését. 1230 televízió-antenna A Szekszárdi Vasipari Vállalatnál az elmúlt évben kezdték el a televízió antennák készítését a RAVEL rendelésére. A televízió terjedésével egyidőben nőttek az antennák minőségére, választékára vonatkozó igények is. A Vasipari Vállalat, mely az elmúlt évben s az idén összesen 1230 darab televízió antennát készíNagy munka folyik a szekszárdi szőlőfeldolgozó telepen A múlthét hétfőjén kezdték meg a kékszőlő átvételét a szekszárdi szőlőfeldolgozó telepen. Az első nap 627 mázsa szőlőt vettek át és dolgoztak fel. Volt olyan gazda, mint Balogh István (Szőlőhegy), aki 10 000 forintot vett fel az eladott szőlőért. A szőlőterülete mindössze 800 öl, de saját fogyasztásra még mintegy öl hektoliter bort is készítenek. Az átvételkor Tornai József, az Állami Borpincészet egyik szakembere méri a szőlők cukorfokát. Amint mondotta 19—20—21 cukorfokosak a szőlők, de volt 23, sőt egy 24 cukorfokos is. Nagy Árpád Szek- szárd, Mátyás király utca 4—6. szám alatti lakos szőlője volt a 24 cukorfokos. Az eladott mennyiség meghaladta a hét mázsát. Az erjesztést Urbanyecz István irányítja, aki már a múlt évben is ezt a munkát végezte és nagy szakértője ennek. A tavalyinál nagyobb mennyiségű szőlőt vesznek át a termelőktől és úgy számolják, hogy mintegy 4000 hektoliter egyöntetű vörös bort tudnak majd készíteni, amelynek nagyrésze exportra alkalmas lesz. Az átvett szőlőt először keresztülengedik a bogyozógépen, amelynek teljesítménye óránként 60 mázsa. Ez csöveken nyomja a cefrét a kádakba. Van egy nagyteljesítményű cefreszivattyú is, amely a fakádakból a megerjedt cefrét a mintegy 300 hektoliteres alumíniumkádakba nyomja, amelyben a préselésig áll majd a cefre. Egy új gépet is kaptak kísérleti célokra. Amint Saramé Jenő, az Állami Boi- pincészet vezetője tájékoztatott bennünket, ez az új gép egy olyan szivattyú, amelyből csak ez az egy példány van és a lételenített törkölyt nyomatják vele a tartályokból a présbe. Felszerelték már a nagyteljesítményű hidraulikus és kézieróvel működő préseket is. A kipréselt bort a telepről közvetlenül a vasúti tartálykocsikba nyomatják. tett, új típusú olcsóbb antennák gyártását kezdi majd el. A tervek szerint az új antennával különösen a nyugati országhatár mentén és a jugoszláviai határ környékén lévő községekben, városokban lehet jó vételt elérni. A televízió részletvásárlási akció óta nőtt a szekszárdi RAVEL forgalma is. Ezideig több mint 150 antennát szereltek fel a vállalat munkásai. Ünnepség Bonyhádon az őszirózsás forradalom 40. évfordulóján A bonyhádi községi pártbizottság az őszirózsás forradalom negyvenedik évfordulója alkalmából október hartmincad!ikán * ünnepséget rendez. A.z ürmepségre,| melyet a Népfront és a KISZ szervez, több mint harminc veteránt hívnak meg, akik régi élményeikről, az őszirózsás forradalommal kapcsolatos eseményekről mesélnek majd a résztvevőknek. Az ünnepség keretében osztják ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagkönyveit is^ Dr. Kolta László történelem szakos tanárt szándékoznak felkérni, hogy tartson előadást az ünnepség keretében az őszirózsás forradalom jelentőségéről. Jóminőségü tesz a bor — zöldell a búza A megye állami gazdaságai közül legkorábban a Kajmádi Állami Gazdaságban kezdték el muskotály- lyal a szüretelést és a hírek szerint ebben a gazdaságban is tart legtovább a szüret nagy munkája. Ugyanis nem kevesebb, mint 90 hold termő szőlőterület vár szedésre, amely nem kevesebb, mint 2500 hektoliter bort biztosít a gazdaságnak. Kovács János, a gazdaság főag- ronómusának a véleménye szerint a 90 hold átlagosan 22 cukorfokos mustot ad, ami körülbelül 13 fokos borr.-ak felel meg. De van arra is példa hogy a szőlő mustja 24 cukorfokos volt, kisebb területen pedig elérték a 28 cukorfokot is. A gaz daság dolgozói közül mintegy 80— 100 fő dolgozik, szedi a bőséges termést. A szüret körülbelül e hónap végére fejeződik be. Még a szüreti munkák megkezdése előtt szorgalmasan végezték a gazdaságban a betakarítást, a cukor répa és kukorica szedését és ezzel párhuzamosan haladt a búza vetése. Cukorrépánál már a szállítási munkák is befejeződtek, de végeztek, összesen 180 hold kukorica szedésével, amely holdanként, májusi mor- zsoltha számítva 16 mázsás átlagtermést adott. Régen befejeződött már, összesen 552 holdon a búza vetése. Az elvetett mag már sző- nyegszerűen borítja a földet. Kiváló a haltermés A Tolna megyei Halgazdaság évi haltermelése meghaladja a 3300 mázsát. A halak jelentős része megfelel az export igényeknek. A gazdaság 1956-ban 500 mázsa, 1957-ben pedig 900 mázsa halat exportált Az exporthalak nagyrészét Csehszlovák! ába, Ny ugat-N érnetországba és Ausztriába szállították. Jelenleg 160 holdon építenek új halastavat a Tolna megyei Halgazdasághoz tartozó területeken. A gazdaság holdankénti halhozama 4 mázsa 30 kiló, országos viszonylatban viszont csak 3 mázsa halat termelnek átlagosan holdanként. A gyakorlati tapasztalatok alapján kimutatták, hogy egy kilogramm sertéshús előállításához 5 kilogramm takarmány szükséges, ugyanakkor 1956-ban például országos viszonylatban mindössze 2 kiló 75 deka abraktakarmányt használtak fel a halastavakban, egy kiló fial előállításához. Mivel az emberek táplálkozási igé nye a nagy fehérjetartalmú, köny- nyen emészthető, viszonylag kevés szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása felé tolódott el, az utóbbi időben a haltenyésztésnek rendkívül nagy jelentősége van.
