Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-21 / 223. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 223. szám. MA 10 OLDAL, ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. szeptember 21. Az elkövetkező években 4000 hold gyümölcsös telepítésére kerülhet sor A MÉSZÖV megyei választmányának ülése Színpompás ejtőernyős bemutatók a Honvédelmi Napon Ismeretes, hogy szeptember 28-án nagyszabású Honvédelmi Nap megrendezésére kerül sor az őcsényi repülőtéren. E nagy napnak egyik kiemelkedő eseménye lesz az izgalmas ejtőernyős bemutató. Részt vesznek ezen országos és világbajnok ejtőernyősök és repülők mellett, a megyei ejtőernyősök is. Különösen színpompás látványnak ígérkezik a kötelék bekötött és a csoportos bekötött ugrás. Ezzel kapcsolatban e sportág művelőinek véleménye szerint szinte tarka lesz az ég, mikor kiugranak a legbátrabbak sportjának lelkes művelői. Szerepel még a műsorban olyan esemény is, amikor a repülőgépből hátonrepülés alkalmával ugranak ki. A leglélegzetelállítóbb mutatvány az lesz, amikor egy kiváló ugró több ejtőernyővel végez egyéni zuhanóugrást. Ez annyit jelent, hogy amikor kiugrik a gépből, kinyílik az első ejtőernyő, ezt elhagyja, utána kinyílik a második, azt is elhagyja, majd a harmadik is amikor kinyílik, azt is elhagyja és csak a negyedik ejtőernyővel érkezik a földre. Már csak ez utóbbi érdekes esemény is érdemessé teszi a megtekintést. Kukoricatermesztési ankét a szekszárdi Béke Tsz-ben Ülést tartott a MÉSZÖV megyei választmánya, amelyen a földművesszövetkezetek termeléssel kapcsolatos tevékenységét, majd a népi ellenőrzés megjavítására irányuló intézkedéseket, eredményeket tárgyalták meg. A MÉSZÖV igazgatóság beszámolóját a termeléssel kapcsolatos tevékenységről Szániel Imre terjesztette a választmány elé. — Komoly lépések történtek azon párthatározat megvalósításában, a- mely kimondja, hogy a földműves- szövetkezetek az egyénileg dolgozó paraszti gazdaságok egészét vagy nagyrészét átfogó gazdasági szervezetek legyenek, amelyek bizonyos foké befolyást gyakorolnak a dolgozó parasztok termelésére és egész gazdasági tevékenységére — állapította meg bevezetőként a beszámoló, majd részletesen foglalkozott a termelési szerződéskötésekkel, a tagbizottságok munkájával, a szakcsoportok társulások szervezésével, azok tevékenységével, s az állattenyésztési szakcsoportok munkáján keresztül a megye állattenyésztésének helyzetével. — Az állattenyésztést tárgyalva hangsúlyozta a beszámoló, hogy a Szedres községben a tantestület már az év elején nagy gondot fordít arra, hogy az iskolai mulasztásokat a minimálisra csökkentsék. Az elmúlt években ugyanis a cigánytanulók rendkívüli módon lerontották az iskola mulasztási statisztikáját: 46 cigánytanulóból mind össze 5—6 járt iskolába. A pedagógusok családlátogatást végeztek, s ebben példát mutatott Nyilas Gábor igazgató, aki maga a tanév kezdete óta tíz esetben végzett család- látogatást. A látogatások eredményeként a cigánytanulók nagyrésze rendszeresen jár iskolába, a szülők pedig tej szövetkezetek megalakítása milyen nagymértékben hozzájárult a tejtermelés növeléséhez. A tejszövetkezetek létrejötte óta komoly növekedés volt a tejtermelésben Bá- tán, Decsen, Értényben, de a többi tejszövetkezetnél , is. Alakulóban vannak már újabb tejszövetkezetek Kurdon, Döbröközön, Pakson és Zombán. A szőlő- és gyümölcstermelés lehetőségeiről szólva megemlítette a beszámoló, hogy az olyan községekben, mint Mórágy> Bátaapáti, Mő- csény, Cikó, Mucsi — amelyekben azelőtt jelentős szőlő-, illetve gyümölcstermelés folyt, újból a régi színvonalra kell emelni a termelést, a vidékek rekonstrukciójával. A gyümölcstermelés tekintetében szinte korlátlan lehetőségeink vannak — hangsúlyozta a beszámoló — mind az export, mind a belföldi fogyasztás fel tud venni minden mennyiséget. Nagy lehetőségiekkel rendelkezik e tekintetben Böicske, Madocsa, Paks, Fadd, Tolna, ahol kitűnő alma terem. Az első lépések már megtörténtek a MÉSZÖV, a megyei tanács, a MÉK részéről, és az elkövetkező megvásárolták gyermekeik részére a tankönyveket és írószereket. A szedresi iskolának 38 elsőosztályos cigánytanulója van. Éppen ezért Hidja-pusztán egy cigányosztályt szerveztek. A gyermekek tanítását pedig olyan pedagógusra bízták, aki ezt a munkát önként vállalta és jó pedagógiai módszerekkel tanítja a gondjaira bízott cigánygyermekeket. Az iskola igazgatója már előre gondol arra is, hogy a hideg idő beálltával ruházat hiányában sem legyen lemorzsolódás és a megyei tanács munkaügyi osztályához fordult, ahonnét segítséget kért 15—20 öt-hat évben mintegy 4000 hold gyümölcsös telepítésére kerülhet sor az említett területeken. A beszámolót követően a hozzászólások részletesen foglalkoztak a földművesszövetkezetek termelés- szervező és irányító tevékenységével, a beszámoló által megjelölt feladatokkal. Figyelemre méltó volt Varga Jenőnek, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnökének hozzászólása, amelyben többek között elmondotta, hogy a szövetkezet 1965-ig 100 hold szőlő és 100 hold gyümölcsös telepítését tervezi. Ezután Jóó László MESZÖV-fó- könyvelő számolt be a népi ellenőrzés megjavítására irányuló intézkedésekről, azok eredményeiről. Foglalkozott a vagyonvédelemmel, a gazdálkodási fegyelemmel, a választott szervek — a felügyelő bizottságok, az ellenőrző bizottságok — tevékenységével. Ötven földművesszövetkezeti szerv vesz részt a forgalmi költségek csökkentése érdekében folyó versenyben, amelyet a paksi szövetkezet kezdeményezett. A verseny eredményeként az év első harmadában 650 000 forint megtakarítást értek el összesen — említette meg beszámoló. rosszul felruházott tanuló felöltöztetésére. A munkaügyi osztály segíti a lelkes pedagógusok munkáját és a közeli napokban ruhasegélyt utal ki a rászorulóknak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a szokásos munkarendtől eltérően most nem szerdán, hanem hétfőn, szeptember 22-én tart ülést. Ennek az ülésnek egy fő napirendi pontja lesz, amelyen megvitatják a A helybeli Béke Termelőszövetkezet tagsága ebben az évben is sikerrel termeszti a gödöllői ikersoros kukoricát. A gödöllői ikersoros kukoricatermesztéssel szerzett üzemi tapasztalatok címén, szeptember 27-én a szövetkezetben ankétot tartanak az Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszéke, a KISZ A legutóbbi jelentések szerint a mezőgazdasági kiállításon folyó értékelések alapján a Tolna megyei haltenyészetek is értek el jelentős eredményeket. A bonyhádi Dózsa Népe TermelőA belecskai Szabadság Termelő- szövetkezet tíz holdas kertészetéről eddig kétszázötezer forint értékű terményt adtak el a szövetkezet tagjai. Különösen paprikából pénzel sokat a szövetkezet, ugyanis egy hold paprika több mint 40 000 forintos jövedelmet adott az idén. A kertészet eredményei fôkénï a modern öntözőberendezésnek köszönhetők. A szövetkezetnek a kertészet mellett jelentős jövedelmet biztosít az állattenyésztés és főleg a tehenészet Tolna megyei tanács ülésének össze hívását még szeptember hónapra és megvitatják a napirendeket. A napirend előadója dr. Tuska Pál elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke lesz. és a Földművelésügyi Minisztérium rendezésében. Az ankéton gépi bemutatót is tartanak. A nagy érdeklődéssel várt ankétra a megye valamennyi állami gazdaságából, termelőszövetkezetéből várnak érdeklődőket, ezenkívül még számos KISZ fiatal is részt vesz. szövetkezet kétnyaras pontyivadékai II. díjat, egynyaras pontyivadékai pedig III. díjat kaptak. A Paksi Halászati Szövetkezet természetes vizihalai pedig III. díjat kaptak. is. A tejtermelés állandó fokozása következtében elérték, hogy három hónappal előbb teljesítették évi tejtermelési tervüket. A termelőszövetkezeten belül egy tagra a háztájin kívül öt számosállat és tizenkét hold föld jut; A szövetkezet tagjainak jólétét bizonyítja, hogy ebben az évben már hárman vásároltak házat a tagok közül. B Magyar-Szovjet Baráti Társaság Tolnai megyei Elnöksége 1958. szeptember 24-én délelőtt 9 órai kezdettel a városi kultúrház kistermében megyei elnökségi ülést tart. Az ülésen a féléves munkatervet, illetve az őszi programot tárgyalják meg, ezenkívül értékelik az elmúlt félév munkáját is és egyéb szervezeti kérdésekkel foglalkoznak. Harmincnyolc elsőosztályos cigánytanulója van a szedresi iskolának A mezőgazdasági kiállításról jelentik : Kétszázötezer forintos jövedelem a kertészetből Hétfőn ülést tart a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Megnyílt a nemzetközi munkavédelmi plakátkiállítás A Szakszervezetek Megyei Taná-j(i csa nemzetközi plakátanyagbol. ■ munkavédelmi kiállítást rendezett ai ! szekszárdi múzeumban. A kiállítástj I tegnap, szeptember 20-án délelőtt 10^ órakor nyitották meg. A közel háromszáz bemutatott plakát között a magyar plakátokon kívül találni a, szovjet, s a különböző népi demokratikus országok plakátjait is, sőtL szép számmal Jugoszláv, svéd, fran-d cia, olasz plakátokat. A Tolna me-íj gyei üzemek fényképeken mutatják] j be, üzemükben mik a balesetek leg-j » gyakoribb előidézői, s hogyan leheti j a balesetek ellen védekezni. A pla-jj kátok elrendezése nemcsak szem-' 1 léltető, hanem látványos, mutatós is. MŰM és egyéb iskolák tanulói csoportos látogatás keretében tekintik meg a plakátkiállítást, de a szakszervezet az üzemi dolgozók részére is szervez csoportos látogatásokat. Vót hol nem vót eccer egy király... — Egy öregasszon... — Egy szegén ember... — szövődik a mese Zsuzsi néni a kakasdi székely mesemondó asszony ajkán. Hogy hol, mikor, kitől tanulta a meséket már nem is emlékszik pontosan. — Olvasni, nem olvashattam, mert írástudatlan vagyok — mond ja — lehet, hogy a családomban van a mesemondás, mert apám es erőst szeretett mesélni, regélni, nagy mesemondó volt ő. Tőle es sokat tanultam. Palkó Józsefné született Zaich Zsuzsánna a bukovinai Andrásfal- váról települt Kakasára. Most már 78 éves és 26 unokája, és 12 dédunokája van. A falu és a környék legnépszerűbb mesélője. Meséit a közösségi hagyományokból meríti és művészi alkotóerővel formálja, alakítja a Bukovinából magával hozott mesekincseket. Palkó néni ragyogó mesélő tehetsége elismeréséért 1954. augusztus 20-án a »Népművészet mestere*• kitüntetést kapta meg. 49 meséjét az Akadémia Kiadó, Dégh Linda feldolgozásában Kakasdi Népmesék címmel adta közre. Zsuzsa néni meséi Ajándékba ö is kapott egy kötetet, amelyet büszkén s egyben egy kis szomorúsággal mutogat a látogatóknak. — Szép, nagyon szép — simogatja szeretettel az asztalon fekvő mesekönyv borítólapját, amelyen ez áll: »Zsuzsa néni meséi*. — De én bármilyen erőst is szeretném, nem tudom elolvasni. Igaz, hogy valamennyit kívülről tudom, hisz napokon keresztül egyebet sem tettem, mint mesél- tem-meséltem azoknak a kisasz- szonyoknak és tanáruraknak, akik csak egyre, másra, a meséimet akarták hallani és megírni. Gyakran van látogatója Zsuzsa néninek s legutóbb Pál Máté nyelvész látogatta meg akiről nagy rajongással és szeretettel beszél. — Megest mesélnem kellett a tanár úrnak mondja — s ezeket a meséket még nem Mák meg. Ezek azok az újabb mesék, amelyek a tündér szép Ilonáról, Vass Laciról, Erős Janiról szólnak s akkor jutottak eszébe, amikor a guzsolyban (fonóban) újabb mesékért kunyerált a hallgatóság Zsuzsa néninek mindig mesélni kell s meséit szívesen hallgatja öreg, fiatal egyaránt. Mesél nyáron vasárnap délutánonként, ami kor kiülnek a kiskapuba. Mesél a hosszú őszi és téli estéken, amikor az asszonyok a guzsolyba fonással, varrással foglalatoskodnak. Mesél a virrasztóba is, mert ide is meghívják Zsuzsa nénit. — Bízom sokszor meg es nevette tem a gyászoló gyülekezetei meséimmel, mert mindig csak sírni, sem lehet — mondja — s szemével tréfásan hunyorít. — Bízom már megint jő az ősz s megint egy évvel öregebbí lettem. Lehet, hogy már meg sem érem azt, hogy az újabb meséimet is kinyomtassák, mert a tanár úr meg ígérte, hogy ezek is ilyen könyvbe kerülnek majd — mutat az előtte lévő mesekönyvre. Palkó Józsefné a kakasdiak mesemondó Zsuzsa nénije nem szereti az őszt, amely az elmúlást jelképezi, — mint mondja — most szeretne fiatal lenni, mert olyan szép a fiatalok élete és ha ö most lenne fiatal, nem lenne írás- tudatlan. (Ugylátszik, még mindig ez a legnagyobb szívfájdalma.) Zsuzsa néni most szeretne fiatal lenni és élni a fiatalok szép életét, de ha ezt már nem lehet — mint mondja — még néhány évig szeretne gyönyörködni a fiatalok vidámságában. Nem szereti az őszt és az ablakon keresztül mégis mindig a szomszédos hegyoldalra esik pillantása. Nézegeti a zöld lombokat, amelyek közé már barna és vörös színek vegyülnek. Ezek a színek az ősz előhírnökei. Nap- ról-napra rövidülnek a napok s a hónap végére már 5 órakor este lesz, világot kell gyújtani. És Zsuzsa néni unokáját kézenfogva elindul majd úgy, ahogy szokta a guzsolyba (fonóba), ahol szívesen látják. Szívesen látják, mert mesél a királyokról, a szegény asszonyról és az óriásról »Akinek akkora kalap van a fején, mint egy malomkerék*. POZSONYINÉ
