Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

1958 szeptember 12.

TOLNA MEGYEI NEPCJSAU

Csáki szalmája-e a népvagyon ?

Miért bontják ie a két évvel ezelőtt épített gazdasági épületeket?

A napokban bejelentés érkezett a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, hogy a Tolnaszigeti Sertéstenyésztő Vállalat volt gazdasági épületeit megkezdték szétszedni. A bizottság megkezdte az ügy kivizsgálását.

Tolnán, a Holt-Duna által bezárt szigeti részen évekkel ezelőtt a Tolnaszigeti Sertéstenyésztő Vállalat működött.

A vállalat működéséhez szükséges gazdasági épületeket mintegy húszmillió farint költséggel felépítették.

A Sertéstenyésztő Vállalatot időközben elköltöztették és helyét egy új vállalat foglalta el. A Kertimag és Gyógynövény Termeltető Vállalat rendezkedett be a gazdaságban. Töb- bé-kevésbé jól is működött a vállalat, de a mostani ellenőrzések, melyeket a Tolna községi tanács és a Szekszárdi Járási Tanács és egyéb szervek végeztek, számtalan hiányosságot állapítottak meg.

Több száz mázsa műtrágyát tárolnak, régi istállókban, ahol a műtrágya tönkremegy.

Ezenkívül elhanyagolt állapotban vannak a húszmillió forint értékű

gazdasági épületek. A vállalat érthető okok miatt nem használja — más profilja van, mint a sertéstenyésztőnek — a 15 vagonos kukori- cagórét, téli-nyári sertésszállásokat, istállókat és egyéb épületeket. A vállalat vezetői látva ezt. elhatározták, hogy lebontják a nemrég épített gazdasági épületeket.

A bontási engedélyt csak akkor kérték, amikor már megkezdték a tizcnötvagonos kukorieagóré szétszedését.

Sőt, amikor a bontási engedélyt kérő levelet elküldték, már több téli-nyári szállást le is bontottak.

A tolnai községi tanács elnökétől. Orosz György elvtárstól kapott értesüléseink szerint, a tanács megtiltotta az épületek lebontását, sőt a járási tanács ipari-műszaki csoportja értesítette levélben a vállalatot, hogy nem járulnak hozzá a bontási engedély kiadásához. A levél kézhezvétele után is tovább bontották a vállalat munkásai a gazdasági épületeket.

Az eddigi bontási »rekord eredmény« a következő: több süldőszállás, nafták, lóistálló, télinyári fiaztató és 15 vagonos, betonaljazatra épült kukorica- góré.

A fentebb említett járási tanácsi levélben utasították a vállalatot, hogy szeptember 20-ig állítsák helyre a lebontott épületeket. Azonban ez az eddigi jelek szerint nem valószínű, hogy megtörténik, ugyanis még jelenleg is folytatják az épüle-' tek bontását. A több millió forint értékű gazdasági épületek lebontására semmiféle engedélyt az illetékes szervek nem adtak ki, csupán a vállalat telepvezetője

a Kertimag- és Gyógynövénytermelő Igazgatóság igazgatójának szóbeli utasítására kezdette meg az épületek szétszedését.

Felháborító és elítélendő a vállalat ezen cselekménye. A nép vagyonából, a néhány évvel ezelőtt húszmillió forintos költséggel épített gazdasági épületek szétszedése bűn, olyan cselekmény, mely után az illetékes hatóságok meg kell hogy tegyék a szükséges intézkedéseket, felelősségre vonják a bontást elrendelő személyeket.

Egy „Kiváló vállalat44 gazdag raktára

120 millió forint lesz oz ezévi forgalom

a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál

Befejezéshez közeledik az emeletes raktár építése a Tolna megyei Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Keselyüsi úti telepén Jövő hónapban lesz kész a raktár, akkor ide költözhet a vasáru részleg is Bonyhádról. Könnyebb lesz a vállalat munkája, egy helyen lesz minden, de a „vevők”-nek is, a megye állami és íoldművesszövetkezeti boltjainak is jobb lesz, mert egy helyen szerezhetik be vas- és műszaki áruszükségletüket.

Egyelőre ezt a raktárt építjük fel, kilencszázezer forintos költséggel, amit a vállalatfejlesztési alapból biztosított a minisztérium — mondja Váradi Lajos, a vállalat üzem- gazdasági vezetője. — De építünk — százezer forintból — egy sínrak- tárat és 90 ezer forint költséggel egy irodaépületet is. Ha ez elkészül, akkor ide ' költözünk a városból az irodákkal is.

— Ha felépülnek a raktárak, akkor tető alá kerül ez a sok üstház,

fajansz áru, aminek most csak a szabad ég alatt jut hely?

— Ezek nem olyan kényesáruk, lehet így is raktározni őket. De ha készen leszünk az építkezéssel, jut hely ezeknek is a raktárakban. De csak egyelőre — teszi hozzá Váradi elvtárs. — Mert ha ilyen ütemben nő forgalmunk, mint eddig, akkoï bizony hamarosan ismét szűk lesz a hely.

A vállalatnak ugyanis 1952 óta több, mint háromszorosára nőtt a forgalma. Míg 1952-ben 39 és félmillió forint értékű vas- és műszaki árut adtak el a megyében, tavaly már meghaladta a százmilliót, ez évben pedig előreláthatólag eléri a 120 millió forintot a forgalom. Nő a termelés, de nőnek az igények is, egyre nagyobb a kereslet is ezekben a cikkekben. A változás különösen szembetűnő, ha a két árucsoport egymáshoz viszonyított arányát nézzük. Hat esztendővel ezelőtt a vasHÍREK

Intézkedést várnak...

„Kidőlt keresztfának nem köszön már senki...” mondja a dal, amit a szekszárdi gimnázium kapuoszlopával kapcsolatban így lehetne módosítani: kidöntött oszlopra nem gondol már senki... Az eset augusztus 20-án kezdődött, amikor is a gimnázium udvarán a kiállítás és a vásár egy részlegét helyezték el. Mindez még nem lett volna baj, de az áruk elszállításánál a súlyos, vaskaput tartó oszlopot is odébbszállították néhány

•

— Tanácsülést tart ma a Bonyhád községi tanács. Megvitatják a legeltetési bizottság beszámolója alapján az eddigi eredményeket és a további feladatokat, valamint a járási kultúrház vezetője tájékoztatja a tanácsot a Bonyhádon folyó kulturális munkáról.

— Iskolai napközi otthon létesül Kölesden, amely a jövő héten kezdi meg működését. Egyelőre 25 gyermeket étkeztetnek itt.

— Mintegy 10 000 forintot fordítanak Szekszárdon ebben az évben a városi sporttelep lelátóján a padok javítására. A munkálatokat még az ősz folyamán elvégzik.

— Tízezer mázsa kendert szállítottak már be a termelőszövetkezetek

méterrel, s mire a felesleges terhet észrevették, addigra az fölborult.

Mind ennek lassan már egy hónapja, azóta megkezdődött a tanítás a gimnáziumban, az udvaron folynak a lányok tornaórái... S az illetékesek hiába kérték a megyei tanács kereskedelmi osztályát, hogy csináltassa meg a kaput, oz osztály mindeddig nem intézkedett.

Vajon mikor?...

és az egyéni gazdák az idei termésből a Dunaföldvári Kendergyárba. Úgy számítják, hogy november közepéig 63 000 mázsára nő a beszállított kendermennyiség. A kender túlnyomó többsége hajón és vasúton érkezik folyamatosan a gyár részére.

— Előzetes letartóztatásba helyezték Debreceni Sándor dunaszent- györgyi lakost, mert az eddigi megállapítások szerint mintegy 50—60 lovat vásárolt és adott el jelentős haszonnal, viszonylag rövid idő alatt.

— Tettenérte a rendőrjárőr Tóth György faddi lakost, amikor négy köbméter fát ellopott a dunaártéri erdőből. Ellene az eljárás folyamatban van.

és műszaki cikkek közti arány 60:40 volt a vasáruk javára. Ma már megfordult a helyzet, az arány 38:62, az év végéig pedig körülbelül 35:65 lesz a műszaki cikkek javára.

Egyre nagyobb a kereslet a műszaki cikkekben, egyre több fogy rádióból, mosógépből, motorkerékpárból, ebben jut kifejezésre a megnövekedett életszínvonal, amikor a lakosság a többletjövedelmet ilyen, nem létfontosságú cikkekre költi.

Az áruellátás javulásáról „beszélnek” a vállalat raktárai. Az egyikben tűzhely-, kályha- és füstcső- „hegyeket” látunk. Pár évvel ezelőtt mindez hiánycikk volt, évekig nem fordult elő, hogy az év végi leltárban tűzhely is szerepelt volna. Ma mintegy ötezer darab a készlet. Lekerült a hiánycikk-listáról a mosógép is, amiből 1956-ban 600 darabot adtak el, az idén 2900 darabot hozott, illetve hoz forgalomba a vállalat. Nem hiánycikk már a 125-ös motorkerékpár sem.

A megnövekedett feladatokkal eredményesen birkóznak meg a vállalat dolgozói, amit mutat az is, hogy a vállalat most kapta meg negyedszer a „Kiváló vállalat” címet, elsősorban ,a tervek túlteljesítéséért, a forgalmi költségek csökkentéséért, a nyereséges gazdálkodásért, a kifogástalan áruelosztásért.

Aktív tanácstagok, demokrácia a tanácsoknál

Beszélgetünk Bercsényi Vince elvtárssal, a Bonyhádi Járási Tanács elnökével a tanácsi szervnél meglévő demokráciáról, a tanácstagok jogairól, mennyire élnek azokkal, hogyan kötik össze a lakosságot a tanácscsal stb.

Kérdés: Milyen mértékben vesznek részt a tanácstagok a tanácsüléseken és a határozatok megvalósításában?

Válasz: A járási tanács tagjainak 70 százaléka részt vesz a tanácsüléseken és a 41 választott tag közül rendszerint tízen-tizenöteu hozzá is szólnak a napirendhez. (Előzetesen írásban megkapják időben a beszámolót.) Többször megtörtént, hogy helyes javaslataikkal ki is egészítették a határozati javaslatot. Az inter- pellálás bevezetése is jelentős eredmény. E szerint a napirendek megvitatása után joguk van a tanácstagoknak akár a szakigazgatási szerv vezetőjéhez kérdéssel fordulni, akár javaslatot tenni bármely kérdés napirendre tűzésére. Ezzel a joggal rendszeresen élnek is. így került napirendre a Bonyhád községi vízmű felépítésének megvitatása, mely építkezés saját erőből történik és még az idén megkezdik. Nemcsak községfejlesztési, hanem nevelési és egyéb, a köz ügyét szolgáló problémákkal is foglalkoznak, mely a választók és a tanács közös ügye. Többen vannak olyan tanácstagok, mint Szucsány János zombai járási tanácstag, ö nemcsak saját községében, hanem másutt is tevékenykedik, öntevékenyen elvégzi a rá háruló munkát. Tevelen Mészáros elvtárs — egyik leglelkesebb harcosa minden közügynek. Dr. Hegedüsné elvtársnő, aki mielőtt járási tisztiorvos lett, mint orvos is járási tanácstag lévén, már akkor is a közegészségügy fáradhatatlan, lelkes szervezője volt, azóta is részt vesz mindenben, úgy a határozathozatalban, mint azok megvalósításában. Különösen a végrehajtó bizottság tagjai fáradoznak sokat, kivétel nélkül mindnyájan részt vesznek a munkában.

Kérdés: A lakosságot foglalkoztató problémák mennyiben kerülnek a tanácshoz (a tanácstagoktól) és mi történik azokkal azután?

Válasz: Tanácstagjaink törekszenek a lakosság és a tanács közti kapcsolat megjavítására. Jó légkör alakult ki a tanácsüléseken, őszintén elmondják tapasztalataikat, észrevételeiket, sőt intézkedéseinkről is többször mondanak véleményt. Vannak olyanok — bár nem minden tanácstagra mondható ez még —, mint

Ambrus Lukács elvtárs, aki minden j közügyre felfigyel, gyűjti és közli velünk tapasztalatait, valamint választóinak egyéni sérelmeit, véleményét is. Sokszor 8—10 javaslata is van egy tanácsülésen.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden, a tanácsülésen elhangzott kérdésre, problémára válaszoljunk. Erről a legközelebbi tanácsülésen is beszámolunk, de az illető tanácstag külön is kap választ szóban, vagy írásban. (Legkésőbb 15 napon belül.) Ugyancsak így járunk el a fogadóórákon elhangzott panaszokkal kapcsolatban is. Akár jogos, akár jogtalan a sérelem, mindenképpen válaszolunk. Rendszeresen ellenőrizzük ezt, hanyagság e téren, ilyen reklamáció még nem volt.

*

A Bonyhád községi tanácsnál és a községben, a tanácstagoknál szerzett tapasztalataim is fentieket igazolják. Kovács József cipőgyári munkás — akinek régi mozgalmi múltja van — az üléseken mindig aktí- i van részt vesz, kérdéseket tesz fel, hozzászól. így a nápokban, a 9-1 ■vb-ülésen a Ruházati Ktsz munkájának megvitatásánál, mint szakember is jelentős segítséget adott a vb-nek. Erb József nyugdíjas munkás az Újtelepet képviseli, nem restell külön is felmenni a tanácshoz, ha valami javaslata, észrevétele van. Az áruellátáson, a köztisztaságon mindig rajta a szeme, lelkes szószólója a vízmű építésének, gyűjti a hozzájárulást, az aláírásokat. Ifjú Jenei János élenjáró egyéni gazda, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, köztiszteletnek örvendő tanácstag. Elmondja, hogy a tavasztól működik elnöklete alatt az állandó bizottság, éppen a napokban volt az ülésük, ahol a burgonyabogár további irtásával foglalkoztak és elbeszélgettek arról is, közös területen kellene a jövőben a gazdáknak burgonyát vetni és közösen irtani a bogarat. Választóival röpgyűléseken, gazdagyűléseken többször is ismertették a tanács határozatait. Kisebb-na- gyobb panaszokat intézett el választóinak. Amint látom, szeretik is őt, jobbról-balról barátságosan köszön- gettek neki a járókelők, megálltak beszélgetni néhány szóra, mikor távozásomban kikísért házából.

Vannak ugyan még olyan Tanácstagok, akik kisebb mértékben tevé kenykednek, de úgy választóik, mint a tanácsi vezetők segítik őket abban, hogy jobban bekapcsolódjanak. (Azok panaszaikkal felkeresik, a tanácsnál meg igyekeznek feladatot adni nekik.)

S. E.

— Háromféle újíípusú gyermek- kocsikat hoznak forgalomba a többiek mellett a Tolna megyei üzletek az őszi és téli szezonban. Az újtípusú gyermekkocsikat a nagykereskedelem már be is mutatta a kiskereskedelem szakembereinek.

— A legutóbbi szakszervezeti ülésen a Középhídvégi Állami Gazdaságban megtárgyalták többek között a szakszervezet vezetői, hogy kiket küldjenek jutalomképpen a gazdaság költségén a ma megnyíló mező- gazdasági kiállításra.

Ami nincs a borítékban

özv. Fridrich Sándomé, a Kö- lesdi Sajtüzem egyik dolgozója. Éppen olyan ő, mint az a többi sok ezer munkásasszony, akit meg lehet találni Magyarországon, bármelyik könnyűipari üzemben. Szerény, örül hogy dolgozhat, kereshet, a rábízott munkát igyekszik tudása legjavával elvégezni. Havi átlagkeresete 1200 forint. Ezt minden fizetési napon leszámolják -ne-* ki. Meg is van elégedve, egy szó nem sok, de panaszképpen még ennyit sem mondott öt év alatt., mióta a sajtüzemben dolgozik. Ennek ellenére mégis megnéztük, hogy özv. Fridrich Sándomé mit kap közvetlen, vagy közvetett formában az üzemtől, illetve az államtól, ami nincs a borítékban. Ezt azért tettük, mert az emberek általában csak azt veszik figyelembe, ami a borítékban van. Ami nincs a borítékban, pontosabban szólva, amit nem fizetésként kapnak, arról hallgatnak, a világ legtermészetesebb dolgának veszik, hogy azt is megkapják.

Szóval, özv. Fridrich Sándomé- nak 1200 forint a fizetése. Ezenkívül mindennap — természetbeni juttatásként — egy liter tejet visz haza az üzemből. Ez állami kiskereskedelmi áron számítva — havi 90 forint. Két gyermeke van, akik után 75 forint családi pótlékot kap minden hónapban. Ez már 165 forint minden hónapban, ami nincs a borítékban, de ezt rendszerint és következetesen mindig megkapja. Ezenkívül munkaruhát kap az üzemből annyit, amennyi elszakad, még cipőt sem kell vennie, amiben az üzemben dolgozik. Ez szerényen számítva is, jelent havi 30 forintot. Ez már 205 forint minden hónapban. Fridrich Sándomé szorgalmas, jól dolgozik, s ezért ebben az évben, szeptember 1-ig 500 forint pénzjutalmat kapott. Igaz, hogy ez nem rendszeres, de eddig megkapta és ez is

jelent havonta több mint 60 forintot. Ez már 265 forint. Kap minden évben 14 nap fizetett szabad' ságot. ö maga mondta el, hogy ezalatt az idő alatt megkeresi a család egész évi kenyerét, mert cséplőgépnél dolgozik. Naponta 60 fillérért 20 liter savót visz az üzemből, ami biztosítja három disznójának a napi takarmány felét. S végül az egész család számára teljesen ingyen moshatja ki a ruhát az üzem mosógépén. Neki, mint mondotta — ez is nagy könnyebbséget jelent.

Egy szó mind száz: özv. Fridrich Sándornénak 265 forintot jelentett eddig minden hónapban az, ami nem volt a borítékban, amit a fizetésén felül kapott. S ezt ilyen vagy olyan formában minden munkás megkapja. S ez — bár nem sok, de mégis valami — s ezt nem szabad csak úgy egyszerűen, figyelmen kívül hagyni.