Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-11 / 214. szám

101DÂ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Ili. évfolyam, 214. szám. ARA: 50 FILLÉR TANÁCSOK LAPJA Csütörtök, 1958 szeptember 11. Ortutay Gyula országos főtitkár részvételével tartotta ülését a Hazafias Népfront megyei elnöksége Szerdán délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront elnöksége, amely­nek különös jelentőséget adott, hogy megjelent az ülésen Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront országos főtit­kára is. Mónus István megnyitó szavai után Hunyadi Károly, a népfront megyei titkára ismertette az eddig végzett munkát és a népfront előtt álló feladatokat. Hangsúlyozta: fo­kozni kell a tömegek aktivitását, s az eddigi tapasztalatok az ellenforradalom óta nagy len­dületet vett népfront-munka azt mutatja, hogy ez sikerülni is fog. Eredményekkel lemérhető munka áll a népfront-bizottságok mögött, amit az is bizonyít, hogy a községek külső képe megváltozott. Elmondotta, a nyár folyamán 17 békegyülést tar­tottak, számos baráti estet rendez­tek a Magyar—Szovjet Baráti Társa­sággal és eredményesek voltak azok a munkás-paraszt találkozók is, amelyeket a szakszervezetekkel kö­zösen szerveztek. Szólt azi agitáció megjavításának szükségességéről, majd az őszi és a téli hónapok tervéről beszélt, amely­ben fontos helyet foglal el a Tanács- köztársaság kikiáltásának 40-ik év­fordulójának előkészítése. Az őszi és a téli időszakban negyven békegyű- lést tartanak a megyében és körül­belül ugyanennyi baráti estet, de folytatják a munkás-paraszt ‘.alálko- zókat, az üzemlátogatásokat, a ter­melőszövetkezeti és állami gazdasági tapasztalatcseréket. A népfront egyik fontos munkája lesz a cigánykérdés megoldásának elősegítése is. Hunyadi Károly beszámolója után Bárd Flórián tett javaslatot arra, hogy a Tanácsköztársaság évforduló­jával kapcsolatban indítson a nép­front szavalóversenyt munkasköltők verseiből és segítse elő az iskolákban most bevezetett műszaki oktatást. Solymár Gábor szekszárdi esperes után Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront országos főtitkára emelke­dett szólásra. Elismeréssel emlékezett meg ar­ról a munkáról, amit a népfront­bizottságok Tolna megyében vé­geztek, majd hangsúlyozta, hogy a népfront munkáját tovább kell fejleszteni, s még jobban a népfront köré kell tö­möríteni a demokratikusan gondol­kodó magyar hazafiakat. Hangsú­lyozta, az eddigieknél is nagyobb fel­adatok várnak a járási titkárokra s a jó politikai felvilágosító munka elősegítése érdekében szorosabb kapcsolatot kell teremteni a megye képviselőivel és a községi tanácsokkal. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy elmaradtunk a többi népi de­mokratikus ország mögött, felhívta azonban az elnökség tagjainak figyel mét arra, hogy eredményt csak türel­mes felvilágosító munkával lehet el­érni s mindig ismerni kell az embe­rek politikai véleményét. Végezetül a hazafisági kérdéséről szólt s rá­mutatott arra, hogy igazi hazafi csak az lehet, aki következetesen a nép ügye mel­lett áll. Ortutay Gyula főtitkár beszédét nagy tetszéssel q megyei el­nökség, majd több hozzászólás hang­zott még. el. Szendy János arra hívta fel az elnökséget, hogy Dombóvárott több figyelmet fordítson a munkás­sággal való foglalkozásra. Miszlai István a tanácsi kezelésbe kerülő könyvtárak támogatására hívta fel a népfront megyei elnökségét. Im- reh László a politechnikai oktatás sikerének előmozdításáról beszélt, Tóth Lászlóné pedig az emberek megbecsüléséről szólt. Földesi János felszólalásában kulturális kérdéseket érintett. Daradits Ferenc, a megyei pártbi­zottság másodtitkára rámutatott ar­ra, hogy nehéz harcot kell folytatni a maradiság, a megszokottság ellen ma is. Ha megvizsgáljuk, hogy mit tettünk az elmúlt esztendők alatt és milyen hibákat követtünk el a szo­cializmus építésében, a mérleg az eredmények javára billen s ez erőt adhat a jövő mun­kához is. A vitában felmerült kérdésekre Hunyadi Károly válaszolt, majd az elnökség elfogadta Mónus István megyei népfront elnök lemondását, akinek eddigi áldozatkész munkájáról Hunyadi Károly emlékezett meg. Az elnökség egyhangúlag dr. Szily Lászlót, a megyei bíróság elnökét vá­lasztotta meg a Népfront új megyei elnökévé. Az új megyei elnök meg­köszönte a megyei elnökségi bizalmát és kérte, hogy segítsék fontos mun­kájában Kóstoló a díjnyertes borból — Lám, érdemes volt hallgatnom mégis a rábeszélésre, sikerült elisme­rést szereznem a szekszárdi bornak — mondja Németh József szekszár­di szőlősgazda Csigi György szőlész éti felügyelőnek. Németh József olaszrizling bora aranyérmet nyert a budapesti nemzetközi borver­senyen. Az oktatás és a terményfelvásárlás időszerű kérdéseiről tárgyalt a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága szerdai ülésén megvitatta az 1958—59-es tanév megkezdésének időszerű problémáit. Különös tekin­tettel az oktatói, személyi állomány biztosítására, az új tantermek léte­sítésére, a beiratkozásokra és a pe­dagógusok szociális helyzetére. Amint azt a végrehajtó bizottság megállapította, az elmúlt tanévben az ellenforradalom következménye­ként igen sok nehézséggel kellett megküzdeni. A pedagógusok körében nagy volt az elméleti zűrzavar és csak fokozatosan indult meg az a folyamat, amely végül is oda veze­tett, hogy a pedagógusok többsége nemcsak a szakmai munkájuk el­végzésével, hanem társadalmi, poii- tikai téren is támogatták rendsze­rünket. A téves nézetek túlnyomó többségét sikerült ugyan felszámol­ni, de a pedagógusok körében he­lyenként még mindig nem teljes a tisztánlátás, elsősorban az osztály­harc marxista elmélete és a prole­tárdiktatúra szükségességének kér­désében. Ez mutatja, hogy továbbra is sok feladatot kell megoldani a pedagógusok világnézeti nevelése terén is a szakmai képzettségük fo­kozása mellett. Állami ideológiai oktatást szer­veznek a pedagógusok részére, de nagy gondot okoz a megfelelő propagandistahiány. E probléma megoldására több javas­lat hangzott el és bebizonyosodott az is a vb-ülésen, hogy a pedagógu­sok többsége szívesen vesz részt az ideológiai oktatásban. • Az elmúlt évek tapasztalata alap­ján igen részletese^! foglalkoztak a vb-ülésen az iskolai mulasztások megelőzésének problémájával. Egy­hangúlag amellett foglaltak állást, hogy e téren nemcsak a tanítóknak van feladatuk, hanem az állami szervnek, a tanácsoknak is. A ren­delkezések értelmében meg kell büntetni azokat a szülőket, akiknek gyermekei nem járnak iskolába. Sajnos, az előző évben nagyon kevés helyen éltek ezzel a lehe­tőséggel és ez is nagymértékben hozzájárult a sok mulasztáshoz. A következő napirend során Tolna megye gabonafelvásárlásának hely­zetével és az ezzel kapcsolatos fel­adatokkal foglalkoztak. A kedvezőtlen időjárás és ter­més ellenére is jó eredményeket értünk el a gabonafelvásárlás terén, és ez — mint ezt a végrehajtó bi­zottság megállapította — a gabona­felvásárló szervek jó munkáját di­cséri. Megállapították azonban azt is, hogy tovább kell folytatni a ga­bona felvásárlását, és több javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy mit kell tenni a következő nagy felvásárlási kampány, a kukoricafel­vásárlás sikere érdekében. Vízgazdálkodási társulat Cseresznyés-pusztán ötven esztendővel ezelőtt tisztí­tották ki utoljára a paksi Cseresz­nyés pusztán a belvízlevezető árko­kat, érthető, hogy a víz, ami a be- gazosodott, eldugult árkokban egyre kevésbé találja meg az utat, évről évre több gondot okoz a puszta gaz­dáinak. Nemcsak a biritói tó szá­radt ki emiatt, hanem a források környékén — ahol megáll a víz, — mintegy négyszáz holdat nem lehet művelni emiatt. Nagyobb esőzések idején pedig nyolc-kilencszáz hold is víz alá kerül huzamosabb ideig. A cseresznyés pusztai probléma megoldását pár hónappal ezelőtt vette kézbe a községi tanács és az első eredmény az elmúlt napokban már meg is született, sikerült létre­hozni az érdekelt gazdákból egy vízgazdálkodási társulatot. A társu­lat tagjai — a Vízügyi Igazgatóság irányításával és .Segítségével meg)- rendszabályozzák majd az itteni vadvizeket, anyagilag és többen munkájukkal is hozzájárulnak a vízlevezető-rendszer rendbehozásá­hoz. Résztvesz a társulat munkájá­ban a paksi halászszövetkezet is, amely a kitisztítandó és a vízelve­zetés megoldásával újra „üzembe helyezhető” biritói tóból egy kilenc­ven holdas halastavat létesít majd. K Városi Pártbizottság aktíva-ülése Az MSZMP Szekszánl városi Pártbizottsága szeptember 9-én, kedden egésznapos aktívaértekezlc- tet tartott a párt, tömegszervezeti, valamint az üzemek és vállalatok vezetőinek részvételével. Előadó Szabópál Antal elvtárs, a Városi Pártbizottság vb-titkára volt. Az aktíva a város kommunistái előtt álló feladatokról és az időszerű bel­politikai kérdésekről tárgyalt. Megalakult Tolna megyéken az orvos etikai bizottság A dolgozók egészségügyi ellátása tei’én a szocialista szellemű orvosi rendtartás hiányában nem tudott kialakulni olyan légkör, melyben a dolgozóknak a magas színvonalú, ingyenes egészségügyi ellátásra való joguk teljes mértékben érvényesül­hetett volna. Ennek a légkörnek a kialakítását tűzte ki feladatául az egészségügyi miniszternek 25/1958. számú utasítása. A szocialista orvosi Holnap nyílik as Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Holnap, szeptember 12-én nyitja kapuit a 62. Budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, amely a mezőgazdaság újabb ha­talmas seregszemléje lesz. Ez a ki­állítás híven visszatükrözi majd, hogy a magyar mezőgazdaság mi­lyen eredményeket ért el az elmúlt évek alatt, de bemutatja azt is, hogy népi demokratikus szomszé­daink & a tőkés államok milyen újabb mezőgazdasági gépekkel akarják a mezőgazdálkodás nehéz munkáját megkönnyíteni. Érdemes lesz megtekinteni a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Nép- köztársaság és az NDK legújabb mezőgazdasági gépeit, de csodálói lehetünk majd a csehszlovák Tat­ra és Skoda Autógyár legújabb autóinak is. Tolna megyéből számos állami gazdaság, kísérleti gazdaság, ter­melőszövetkezet és egyéni paraszt mutatkozik be. Közülük nem egy már másod- vagy harmadízben mutatkozik be ezen a hatalmas seregszemlén. Az elmúlt évek ki­állításainak eredményei bebizo­nyították, hogy állataikkal, gabo­nafélékkel és különböző kapásnö­vényekkel a Tolna megyeiek sem állnak az utolsó helyen. Különö­sen szép eredményre számíthat a Középhídvégi Kísérleti Gazdaság a bemutatott sztavropoli juh és kö- zép-york sertéseivel, nem kisebb érdeklődésre tarthat számot a Ju- hé-pusztai Állami Gazdaság Cser- nyéd-pusztai baromfitelepéről fel­vitt sárga-magyar növendékállo­mány, vagy Lippa Ambrusné zom- bai parasztasszony bikaborjúja. Kevesen dicsekedhetnek az or­szág termelőszövetkezetei közül az­zal, hogy halállományukból visz­nek fel a kiállításra. Az országból mindössze két Tolna megyei ter­melőszövetkezet, a bonyhádi Dó­zsa Népe és simontomyai Kossuth Termelőszövetkezetek mutatkoz­nak be saját tenyésztésű ponttyal. — Termelőszövetkezetünk az idei évben először vesz részt a ki­állításon és mutatja be egynyaras pontyivadékait — mondotta Dra- vecz Imre, a Kossuth Termelőszö­vetkezet halászmestere. A termelő- szövetkezetnek 62 holdon elterülő halastava van, amelyet jövőre kö­zel 100 holdra szeretnénk növelni. Eredményeink nem megvetendőek s én bízom abban, hogy a kiállí­tásra felkerülő egynyaras ponty­ivadékaink, melyek átlagsúlya 8 deka, méltán szerez elismerést a szövetkezetnek. magatartás kialakítását segítik az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet kebelében életre hívott orvos-etikai bizottságok. Megyénkben is megalakult ez a bi­zottság, melynek tagjai a szakszer­vezeti területi bizottság által felkért orvosok. A bizottságok feladata őrködni az orvosi tevékenység területén, az or­vosi hivatás írott és íratlan erkölcsi szabályainak betartásán, azaz védeni a dolgozók társadalmát egyes, az or­vosi hivatást megcsúfoló, lelketlen kufároktól, de ugyanakkor a többi társ-szakszervezetekkel és az állam- igazgatási apparátus segítségével er­kölcsi védelmet nyújtani azoknak az orvosoknak — s ez az orvosok túl­nyomó része —, akiket indokolatla­nul és alaptalan vádaskodással illet­nek. A bizottság nevelő munkájával azt kívánja elérni, hogy egy olyan szi­lárd, kényszermentes erkölcsi maga­tartás alakuljon ki az orvos és beteg viszonyában, mely a betegben a se­gítségre szoruló, az orvosban pedig a legjobb tudása szerint segíteni kész embertársát látja, a beteg és orvos őszintén, minden anyagi vo­natkozástól mentesen, kölcsönösen becsülik egymást. Csak ezzel a kölcsönös megbecsü­léssel alakulhat ki a rég várt, szo­cialista erkölcsű orvos és ez az alap­ja annak, hogy a beteg a szocialista erkölcsiség megtestesülését lássa az orvosban, ne pedig a könnyen, meg­torlás nélkül rágalmazható dolgozó­társát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom