Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-10 / 213. szám

fOLNA MEGYEI PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 213. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1958 szeptember 10. Felkészült a Népbolt az őszi—téli forgalomra: Gyors kiszolgáló bolt Ssekssárdon Agynemű részletre Hétezer darab női télikabát Kétmillió forint értékű sportszer és játékáru Soha nem készültek még fel ilyen nagy árukészlettel a népbolt árudái, mint az idei szezonban. Az árulistá­kon hiába keressük a hiánycikke­ket, azok eltűntek, s az őszi-téli hó­napokban minden áruféleségből bő­ven lesz az üzletekben. Arról is tá­jékoztattak bennünket a Népbolt vezetői, hogy előfordulhat a későb­biek során hiány bizonyos cikkek­ből, de ezek nem áruhiány miatt, hanem esetleges közlekedési, szállí­tási nehézségekből adódnak, melyek rövidkeletűek, s naponta pótolják a hiánycikként szereplő árukat. Az őszi és téli vásárlási szezon legérdekesebb & bizonyára legkere­settebb árucikke lesz az ágynemű­Gazdag programot dolgozott ki az fiszl—téli hónapokra a TIT Tolna megyei agronómiái szakosztálya Nagy tel j esítmény u gabonacsávázó gépeket üzemeltetnek a megyében A megyei növényvédő állomás PC típusú, nagyteljesítményű csávázó­gépeivel hétfőn munkához látott. Az egyiket a paksi járásban, a másikat pedig a tamási járásban kezdték el üzemeltetni. \ két hazai gyártmá­nyú gép 10 óra alatt 6 vagon gabo­nát csáváz. Előnye, hogy mindössze három kiszolgáló személyzet kell a géphez és a gabonát nem fontos Köz­vetlen a vetés előtt csávázni, mert ha egy hónappal előtte csávázzák, akkor sem történik semmi baja. "A nagyteljesítményű csávázógépeket elsősorban nagyüzemekben lehet al­kalmazni. Ezért valamennyi megyei állami gazdaság igénybe veszi a gé­pet Szarmata telep és középkori magyar falu Bogyiszló határában A hároméves terv eredményeinek sikere a következő hetek munkáján is múlik A most következő őszi vetési mun­Az időszámításunk utáni III— IV. században már recsegett, ro­pogott az egykor félvilágot magába foglaló római birodalom. A közel­gő véget csak ideig-óráig tudta megállítani egy-egy erőskezű csá­szár. A nagy császárok között tartja számon a történelem Con- stantinust is, ki a IV. század ele­jén uralkodott. A római Dunántúllal szemben, a bal parton, a harcias szarmata törzsek tanyáztak: a birodalom örökös ellenségei. A Duna gátjá­nak építése során ennek a népnek telephelyét találtuk meg. A meg­induló ásatási munkák megálla­pították, hogy Bogyiszlótól délke­letre, nagyobb későszarmata telep van a föld alatt. Szemétgödreiket, edényeiket, megevett állatok el­dobált csontjait találtuk meg. Kor- hozkötésük kétségtelen: előkerült Constantinus kis bronzpénze is. Szarmata leleteknek ezen a helyen való előfordulása szokatlan lenne, ha nem tudnánk, hogy a Duna va­lamikor itt óriási kanyarodóval, jóval nyugatabbra folyt és a terü­let a Duna—Tisza közéhez, tehát a szarmaták törzsterületéhez tarto­zott. A .népvándorlás viharos századai aztán elsöpörték a szarmaták ön­állóságát. Századok jöttek és szá­zadok mentek. A magyarok megte­lepedése után a kalocsai érsek lett a föld hatalmasa. Ezt a jogát — bár formálisan — a török hódolt­anyag. Az OTP-részletre vásárolha­tó anyagot minden mennyiségben szállítani tudják a boltokból. A pan- nónia-zefir ágyneműanyag két szín­ben, különböző mintázással kerül forgalomba. Bőséges a téli felsőruházatból is az ellátás. Férfi télikabátból 4000, női téli és átmeneti kabátból 7000, férfi átmeneti kabátból 1000 darab áll a vásárlók rendelkezésére. Ezen­kívül 3000 férfiöltönyt is raktáron tartanaié Nagy választék lesz kultúrcikkek­ből is. Uj típusú hangszerek érkez­tek az üzletekbe. A korcsolya és ródli is már a kiszállításra vár. Sportpulóverek százait tartják az A TXT Tolna megyei szervezeté­nek agronómiái szakosztálya az el­múlt évben 45 községben mintegy 80 előadást tartott az őszi és a téli hónapokban. Az idei tervben 120 előadás szerepel, amelyeknek egy- harmadát termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban rendezik meg. A szakosztály programjának leg­fontosabb része az előadók tovább­képzése, mert a megnövekedett igényeknek csak így tudnak eleget tenni. Ezt szolgálják a szakköri ösz- szejövetelek, az előadók részére ren­dezett szakelőadások. Az előadók ellátogatnak a fácánkerti növény­védő gépállomás laboratóriumába, ság idején is fenntartotta, mert egy 1559-es összeírásban olvassuk, hogy Bogyoszló (így írva) érseki birtok. A török rablása, zsarolása és fosztogatása elől az erdőbe, mo. csarakba menekült a föld népe. Egykor virágzó faluk árvulnak el, düledeznek össze. A Sárközben is egymást érik a kis, 15—20 házból álló települések a kisebb-nagyobb szigeteken. így ábrázolja a vidé­ket egy 1735—50 között keletkezett térkép, melyet Mikoviny Sámuel, ez a méltatlanul elfelejtett, kiváló magyar térképész készített. Miért emlegetem Mikoviny térképét? Munkásaimmal beszélgetek és szó kerül arra is, miképpen hívták ezt a határrészt. Kun Laci bácsi megmondja: Báványosnak. A fa­luban Szabó Éva néni még meg is toldja: Báványostőjének, mondták az öregek. Szép ősmagyar név .... csak azt nem tudom, honnan isme­rős. Mert közben megtaláltuk a szarmata település felett egy XVII —XVIII. századi magyar falu há­zait, kemencéit, s egyéb régészeti emlékeit. Legnagyobb felfedezés a ház volt, mely a török korszak végefelé, vagy közvetlenül azt kö­vetően készült. Többnapos munká­val tisztáztuk szerkezetét, felépíté­sét, mely nagyjából a mai nyereg­tetős, földbe vájt csőszkunyhókhoz hasonlatos. Egyszerre csak eszembevillant Bálványos neve. Persze, Mikoviny üzletekben, emellett mintegy két­millió forint értékű sportszer és játékáru várja a vásárlókat. Az őszi szezonban a múlt évi készlethez vi­szonyítva 12 százalékkal több bútor kerül az üzletekbe. Uj típusú gyer­mekkocsikat pedig a közeljövőben kapják meg. A bő áruválaszték mellett az idén számos meglepetést is tartogat a vállalat a vásárlók igényeinek kielé­gítésére. Szekszardon az 50-es áru­dát gyorskiszolgálóvá, az 51-es tex- tilüzetet önkiválasztóvá alakítják át. Ezenkívül új üzletet nyitnak a nagymányoki új bányászlakótele­pen, Simontomyán és Dombóváron. ugyanakkor számos érdekes kirán­dulást is szerveznek. Októberben a kajmádi állami gazdaságban az új mezőgazdasági gépeket tekintik meg, az iregszemcsei kísérleti gaz­daságban a korszerű növényterme­lési eljárásokat, a középhídvégi gaz­daságban az állattenyésztést, a ge- menci erdőségekben pedig a kor­szerű erdőgazdasággal ismerkednek meg a hallgatók. Október_ folyamán indul meg a palánki mezőgazdasági technikumban a 20 előadásból álló agrotechnikai és géphasználati tan­folyam, amelyet tsz-tagok és egyéni gazdák részére rendeznek. Ezt a tanfolyamot később másutt is meg­rendezik. térképén van feltüntetve. Ponto­san ezen a helyen. A lakosság a török kiűzése után még egy-két nemzedéknyi ideig továbbra is kis mocsártelepülésein élt, mert a né­met zsoldosok sokszor törököbbek voltak a töröknél. Nem ok nélkül panaszolja egy egykori vers: Mind télen, mind nyáron sok föl, [s alá járó Szakadatlan tőled az idegen szálló Nem kímél semmit is, tékozló, [zabáló Nemkülönben mint egy rabló és [kóborló. Csak évtizedekkel később törté­nik meg a kis, szétszórt település sek egy helyre költözése. Valószí­nűleg ekkor hagyják el régi he­lyüket Bálványos lakói is és a kö­zeli Dalocsa népével együtt védet­tebb helyre, Bogyiszlóra költöz­nek. A régészeti ásatás eredményei is lassú, szervezett elköltözésről tanúskodnak, s nem rohamos, hir­telen pusztulásról. (Árvíz, tűz­vész.) A régészeti munka néhány nap múlva ezen a helyen véget ér, a leletek a szekszárdi múzeum anya­gát gazdagítják, s ott várják tu­dományos feldolgozásukat. Végezetül nem hagyhatom meg­említés nélkül azt a baráti támo­gatást, melyet a községi tanács ré­széről kaptam. Kőhegyi Mihály kálatokkal, hároméves tervünk má­sodik esztendejét alapozzuk meg. Az ellenforradalom után eltelt időben pártunk & kormányunk helyes poli­tikája megteremtette, úgy szövetke­zeti, mint egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztságunk termelési bizton­ságát. Nincsének kötött vetési fel­adatok, mindenki azt termeli, amivel saját szükségletét fedezni tudja és azt, amiből a legtöbb jövedelmet re­méli. Mezőgazdasági termelésünket ezek ellenére nem bízhatjuk a vélet­lenre. Államunk és kormányunk biz­tosítja a megtermelt javak részére a biztos piacot. Ez a biztonságos ter­melés azonban csak úgy tartható fenn, ha a termelés a szükségletek­kel összhangban áll. Mezőgazdasági termelésünk első­rendű feladata, hogy biztosítsa dol­gozó népünk kenyérgabona szükség­letét. A begyűjtési rendszer idején a 35—40 százalékos kenyérgabona vetés arány túl magas volt, nem tette lehetővé az! állatállomány ta­karmányszükségletének a biztosítá­sát. Az elmúlt két év ezen az állapo­ton változtatott, jelentősen nőtt, úgy a szálas, mint a szemestakar­mány termőterület, az így megvál­tozott vetésszerkezet módot nyújt arra is, hogy jobb elővetemények után időben elvégezzük a kenyér- gabonák vetését. Megyénk három éves terve alap­ján, hogy az egész! országból reánk háruló feladatokat teljesíteni tudjuk, ebben az évben 83 000 hold búzát és 11 000 hold rozsot kell elvetni. Bú­zából 9.4, és rozsból 7.8 mázsás hol­danként átlagtermést kell elérnünk. Feladatunkat növeli az a körül­mény, hogy az 1957/58-as gazdasági évben 9000 hold kenyérgabonával kevesebbet vetettünk tervfeladatunk­nál és az előzetes számítások szerint a megtervezett 9.4 mázsa búzával és 7.8 mázsa rozzsal szemben termelő- szövetkezeteink búzából 8 mázsás, egyéni gazdáink 6.6 mázsás, rozsból tsz-eink 8.7 mázsás, egyéni gazdáink 6.1 mázsás átlagtermést értek el. A nagyarányú kenyérgabonater­més kiesésnek oka kétségtelenül az elmúlt időszak rendkívül aszályos időjárása is. Az időjárás okozta ki­eséseket azonban jelentős mértékben korlátozni lehet, helyes agrotechni­kai módszerek alkalmazásával. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy azonos időjárás mellett, állami gazdaságaink búzából kataszteri holdanként 3.26 mázsával, tsz-eink 1.40 mázsával ter­meltek többet, mint egyéni gazdáink megyei szinten. Ha ennek okát kutatjuk, arra a megállapodásra kell jutnunk, hogy a legtöbb hibát az elővetemény nely- telen megválasztásával, a rossz talaj­munkával és a késői vetéssel követ­tük el. Ezt bizonyítják az alábbi té­nyek is: A felsőnánai Zöld Mező Tsz 130 hold Bánkúti 1205-ös búzával, pil­langósok, korai kapások és takar­mánynövények utáni, korai vetéssel holdanként 12.50 mázsás átlagter­mést ért el. Klimó Vince dunaköm- lődi egyéni gazda 2.5 kataszteri hold búza vetésterületén 11.52 mázsás át­lagtermést ért el 100 kiló szuperfcsz- fát és 50 kiló pétisó őszi és 30 ka­taszteri hold pétisó tavaszi alkalma­zásával. Az elővetemény lucerna, borsó és csaiamádé volt. A vetést szeptember 30-án végezte el. Állami gazdaságaink kísérletei is azt igazolják, hogy megyénk terüle­tén a búzavetés legkedvezőbb idő­A Tolna megyei Tejipari Vállalat üzemei között az év eleje óta folyik a verseny. A versenyt az elmúlt ne­gyedév munkája alapján a Kölesdi Sajtüzem nyerte. Ezért vándorzász­lót és 1500 forint jutalmat kapott az üzem. Az öt legjobb dolgozót pontja szeptember 21-től 30-igt Ebben az időpontban vetett búzából 13.50 mázsa, az október 1—10 között ve­tett búzából 12.25 mázsa és a novem­ber 11—20 között vetett búzánál csak 11.71 mázsa volt az átlagtermés. Jelentősen növeli a kenyérgabona átlagterméseket a nemesített vető­mag alkalmazása is. Ezt bizonyítja például az is, hogy Kiss Lajos ireg­szemcsei egyéni gazda nemesített vetőmagot használva 3.5 holdon 12 mázsa búza átlagtermést ért el, Hor­váth Gycrgv, aki saját vetőmagját használta fel, csak 8 mázsa átlagter­mést ért el. Kormányunk jexentős áldozatokat hoz azért, hogy mint szövetkezeteinket, mint egyéni gaz­dáinkat jó minőségű, nemesített vető maggal lássa el. Ebben az évben nemesített vetőmagot főleg a tamási és a gyönki járások kapnak. Búzá­ból 219 vagon, rozsból 19 vagon és őszi árpából 53 vagon kerül kiosz­tásra. Ennek a lehetőségnek a maradék­talan kihasználása is elősegíti ter­mésátlagaink növelését. A korai vetés elhanyagolása mel­lett, jelentős terméskiesést okoz az árpa és búza vetőmag csávázásának az elmulasztása, vagy helytelen al­kalmazása. A legáltalánosabban al­kalmazott garmada csávázás nem biztosítja az üszögspórák elpusztítá­sát, a házilag megoldható csávázási módszerek közül azt csak a Lin-. hordt-féle kosaras csávázás bizto­sítja. Hiba az őszi vetések végrehajtásá­nál a sekély vetés is. Egyes termelők alig egy centiméter mélyre vetik a búzát, holott a 3—4 centiméter mély vetés, a mi talajadottságunk között a legmegfelelőbb. Ez a vetési mélység biztosítja az egyenletes kelést és vé­delmet nyújt egy bizonyos fokig a felfagyás ellen is. Államunk és kormányunk a gép­állomások gépein keresztül, nemesí­tett vetőmagvak és műtrágyák jut­tatásával hatalmas segítséget ad szö­vetkezeteink és egyéni parasztsá­gunk kezébe, jövő évi kenyerünket biztosító harcában. Ezeket az eszkö­zöket felhasználva, megvan a lehető­ség arra, hogy jó talajmunkával a korai vetéssel biztosítsuk 3 éves ter­vünk tervfeladatának maradéktalan teljesítését és az idei évről maradt adósságunk törlesztését is. Ehhez az is szükséges, hogy ez év őszén, a tavaly kiesett 9000 hold kenyérgabona területtel növeljük az őszi gabona vetésterületét. Ennek a nehéz és áldozatos mun­kának a végrehajtásában nagy fel­adat hárul a gépállomási, termelő­szövetkezeti mezőgazdászokra és a községi gazdasági felügyelőkre. Az ő feladatuk a kormány által rendelke­zésre bocsa j to tt termelési eszközök legészszerűbb felhasználásának meg­szervezése, dolgozó parasztságunk nehéz és fáradságos munkájának megkönnyítése és eredményesebbé tétele érdekében. Feladatukat csak úgy oldhatják meg sikeresen, ha szoros kapcsolatot tartanak dolgozó parasztságunkkal, ha alaposan ismerik munkaterületük gazdasági adottságait, állandóan fi­gyelemmel kísérik az alkalmazott agrotechnikai módszereket és ezek kihatását a terméshozamokra. Az ilyen munka igen sok hasznos ter­melési tapasztalat gyűjtésére alkal­mas, ezek elterjesztése növeli ter­mésátlagainkat, népünk jólétét, köz­ségi szakembereink tekintélyét. pénzjutalomban és oklevélben ré­szesítették. Boros József „Kiváló Dolgozó’-jelvényt, oklevelét és emellé félhavi fizetést kapott. Frid- rich Sándomé, a vállalat másik jó dolgozója pedig oklevelet és 300 fo­rint pénzjutalmat kapott. Walter János osztályvezető A Tejipari Vállalat legjobb üzeme a Kölesdi Sajtüzem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom