Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-05 / 209. szám
1958 szeptember 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Á belső szilárdság növeli a vonzóerőt... HÍREK Ma már jól tudják ezt a váraljai Alkotmány Tsz tagjai, s minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megszilárdítsák a termelőszövetkezet belső életét. A szövetkezet vezetősége és a tagság legöntudatosabb elemei most négy irányban indítottak harcot a szövetkezet megerősítése érdekében. A SZÖVETKEZETI TULAJDON SZERETETE A szövetkezeti tulajdon szeretete lényeges kérdés a termelőszövetkezeten belül. A tagok közül többen még nem érzik magukénak a szövetkezeti tulajdont. Egynémely munkaágban prédálás, hanyagság, nemtörődömség tapasztalható. A fo- gatosok például az utóbbi időben vadonatúj pokrócot kaptak, s alig múlt el egy-két nap, az egyik foga- tos ronggyá szaggatta a pokrócát. Fekete fuvart is lebonyolítanak néha egyesek a szövetkezet lovaival, s a takarmánypocsékolás szintén gyakori eset. A tagság öntudatosabb elemei taggyűléseken bírálják a hanyagságot, s felelősségrevonást követelnek. »A szövetkezeti tulajdont legalább úgy szeresse a szövetkezeti tag, ahogy a magántulajdonát szereti a kisparaszti« — ezt a jelszót akarják a gyakorlatban valóra váltani, mert tudják, hogyha ez sikerül, akkor a belső szilárdság és a vonzóerő terén fontos lépést tesznek előre. A RÉGIEK ÉS AZ ÚJAK KÖZÖTTI ELLENTÉT KIKÜSZÖBÖLÉSE A múlt évi zárszámadás óta kilenc új tag lépett a termelőszövetkezetbe. Az új tagok sokszor bírálnak s javaslatokat tesznek. A legutóbbi taggyűlésen egy régi termelőszövetkezeti tagot bírált meg az egyik új tag: hiányolta, hogy csak félig rakja a kocsit, amellyel a takarmányt hordja, s azt a javaslatot tette, hogy a szalmakazalt szalmavágóval bontsák meg, mert úgy kevesebb megy veszendőbe belőle. — Most jön ide és már jár a szája. — Voltak, akiknek ez volt a véleménye, de persze nem taggyűlés előtt, hanem csak úgy szűkebb körben hangoztatták. A termelőszövetkezet kommunistái és vezető aktívái felfigyeltek erre a nézetre. — Nincs különbség a régi és az új tagok között a jogok tekintetében. Aki tegnap lépett a szövetkezetbe, annak is ugyanolyan jogai vannak, mint az alapító tagoknak. Régi érdemek nem mentesíthetnek senkit az elkövetett hibák alól — magyarázták a téves elképzelések vallóinak, s ennek hatására ma már csak kevesen vannak olyanok, akik az újonnan jöttékét nem akarják egyenlő tagtársként elismerni. ERŐSÍTENI A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIÁT Régebben sokszor elvont, a szövetkezeti élettel kevésbé összefüggő kérdéseket tárgyaltak a közgyűléseken. Ma más a helyzet. Az apró- cseprő dolgokat is megvitatják, ha ezek a tagság zömének problémát okoznak. Az eredmény kézzelfogható. Pár évvel ezelőtt a tagságnak csak 50—60 százaléka vett részt a közgyűléseken. Ma pedig 90—95 százaléka megjelenik rendszeresen. Azelőtt állandóan noszogatni kellett az embereket a hozzászólásra, most pedig az elnöknek gondot okoz, hogy a sok hozzászólásra jelentkező közül melyiknek adja meg először a szót. A szövetkezet belső demokratizmusának erősödése, az élet által felvetett konkrét helyi problémák megtárgyalása, serkentőleg hat a tagságra és erősíti a szövetkezet gazdasági és politikai életét. HIBÁK AZ AGITÁCIÓ TERÉN Az Alkotmány Tsz belső életének megszilárdítása mellett a szövetke»A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés.« (József Attila) Mözsre jöttem megtudni, hogy valóban megoldódott-e egy több évszázados probléma Magyarországon, a nemzetiségi kérdés? Fájdalmas bizonyítékok vannak hazánk történelmében, mennyire nagy ellentétek voltak a különböző nemzetiségek között. A magyar uralkodó osztály nem adta meg nekik még azokat az elemi jogokat sem, amelyeket a magyar parasztok kicsikartak (például anyanyelven való oktatás), gondoskodott róla, hogy ne férjenek össze, mert így könnyebben bírt velük. A második világháború után bebizonyosodott, hogy az anyanyelv és a szokások különbözősége még elkülönülést sem okoz az emberek között, hogyha hazájuknak mondhatják az országot, amelyhez tartoznak. Eleinte volt ugyan súrlódás az őslakók (németek, tótok) és a »telepesek« (Szekszárd környékiek, felvidékiek, délvidékiek) között, de hamar elmúlt. Szabó Péter bácsi a Délvidékről, Bácskából jött ide. zet vezetői megfeledkeztek / arról, hogy ezzel párhuzamosan a szövetkezetei körülvevő egyéni parasztok között szervezett agitációt kellene folytatni. A belső megerősödés igaz, hogy növeli a vonzást, de ez egymagában még nem elég. Személyenként és tervszerűen kellene foglalkozni a szövetkezet tagjainak olyan dolgozó parasztokkal, akik közel állnak a termelőszövetkezethez, akik a szövetkezet vonzó körébe kerültek. A konkret tényeken alapuló személyes agitáció képes főleg arra, hogy kilendítse röghöz kötöttségükből ezeket a szövetkezet felé tekintgető, de az elhatározásig még el nem jutó parasztokat. A váraljai Alkotmány Tsz, amely az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment át, ha tovább erősíti belső szilárdságát, ha a meglévő ellentétek harcát sikerül ezután is helyes megoldásra juttatni a szövetkezeten belül, akkor felzárkózhat idővel a megye legjobb tsz-einek sorába, s megnyerheti a váraljai dolgozó parasztok tömegét magának. — Hát nem fogadtak bennünket tárt karokkal a falubeliek, az biztos. Megyek az utcán és hallom, hogy mögöttem kiabálja egy sváb atyafi : »Péter, nee, csáli! Hajsz, Antal!« Na, megállj átok — gondoltam —, ha nektek szabad, nekem is. Majd adjátok még alább is. Én a szamaraimnak kiabáltam másnap, ahogy a torkomon kifért: »Lizi, Hanzi, nee, az anyátok jó istenit!!!« így lassanként megbarátkoztunk. Nemcsak köszönünk, de megszólítjuk egymást, elbeszélgetünk. Szabó Lászlóné a Felvidékről jött. — Nincs itt semmi baj se a németekkel, se a tótokkal, megértjük egymást. Igaz, mikor idejöttünk, lenéztek bennünket, pedig elhozhattunk mindent és volt is mit hoznunk. De hát nekik szebb bútoraik voltak, azért. Most már ez a különbség is megszűnt. A fiatalok különösen megértik egymást, azok nem törődnek azzal se, hogyha véletlenül nincsenek jóba a szüleik. Együtt szórakoznak mindig, sőt házasság is volt már közöttük jónéhány. Bányaiék kezdték. Hát azok nagyon jól együtt vannak. Az asszony özvegyen jött ide a Felvidékről, mert a férje meghalt a háborúban. Bányai— Október elsején kezdik meg a szüretet a szekszárdi Béke Termelő- szövetkezet tagjai. A termelőszövetkezetnek tavaly is jó szőlőtermése volt, de az idei termés előreláthatólag még a tavalyit is felülmúlja. A szövetkezet vezetőinek gondot okoz a bor elhelyezése, mert előreláthatólag nem lesz elegendő tárolóedényük. — A moszkvai népgazdasági tanács nyomdagépgyára megkezdte a tónus- és vonalas klisék készítésére szolgáló elektronikus fotogravür automaták sorozatgyártását. A nyomdagépgyártó tudományos kutatóintézet munkatársai által szerkesztett új automata az újságok, folyóiratok és könyvek számára készít kliséket. A 350x460 milliméter méretű klisé elkészítéséhez mindössze 20 percre van szükség. A klisé-automaták első példányait a brüsszeli világkiállításra és az oszakai nemzetközi kiállításra küldik. — ünnepélyes keretek között leplezik le szeptember közepén a szekszárdi 20 tantermes iskolánál a Ba- bits-szobrot. A leleplezésnél a Babits nak meg a felesége halt meg és ösz- szeházasodtak. (Bányai német származású.) Az asszonynak egy fia volt, Bányainak meg egy lánya és egy fia, azóta pedig született egy kislányuk. Tudja, ilyenkor szokták azt mondani, hogy »az én gyerekem, meg a te gyereked megverte a mi gyerekünket«. Igen a fiatalság szemében már nincsenek nemzetiségek. Hasonló a nyelvük — magyar. Hasonló a ruhájuk — modern. Hasonló a felfogásuk — a jobb életet akarják, ösz- szetartanak. Most öltözőt építenek a sportpálya mellé. A tanács biztosítja a községfejlesztési alapból az anyagot, fogadott egy kőművest és egy ácsot, de a munka oroszlánrészét a fiatalok végzik el. 150 000 forintba kerülne különben az épület és nem is tudták volna elkészíteni. Lakás is lesz ott, nemcsak öltöző. Azok a fiatalok kapják meg a leginkább rászorulók közül, akik legelsőnek házasodnak ösz- sze az építés befejezése után. Bizonyos, hogy azon a bálon, amelyet a község nőtanácsa rendezett televíziós készülék árának fedezésére, gyöngédebben simultak össze a párok. G. T. Mihály Irodalmi Társaság tagjai is részt vesznek. A szobrot Csorba Géza szobrászművész készítette. — Tavaly októberben a windscali angol plutonium művekben az urán- rudak meggyulladtak. A termelést le kellett állítani és mindeddig nem lehetett újra kezde, ni. A plutonium művet, amelynek építése annak idején 40 millió svájci franknak megfelelő összeget emésztett fel, a használhatatlanná vált reaktor nagyfokú rádióaktivitása következtében nem lehet lebontani. A windscali tájat ezért a jövőben is uralni fogja az a 45 méter magas betonkolosszus, ez a különös szabású emlékmű, amelyet az egyik vezető atomfizikus állítólag »Tudatlanságunk szobrának« nevezett el. — Nyolcvanezer forintos költséggel bővítik a szekszárdi hangoshíradót. A bővítéshez szükséges anyagot már megvásárolták, s a postánál megrendelték a munkát is. — Gyógyüdülésre visznek szeptember 9-én öt iskolásgyermeket Tolna megyéből. Az üdültetést a Szakszervezetek Megyei Tanácsa intézi. Az idén ez lesz az első gyógyüdülő csoport, ahol a gyermekek orvosi felügyelet mellett tanulnak. — Magyar—Szovjet Baráti Társaság alakul Győré községben. Az alakuló ülés alkalmából a községben nagyszabású, kultúrműsorral egybekötött baráti estet rendeznek, amelyen a KISZ-szervezet kultúrgárdá- ján kívül a község lakói vendégül látnak egy szovjet kultúrcsoportot is. — Kilencszáz cigány tanuló tanult az elmúlt tanévben Tolna megyében. A tanulók nagy része az alsó négy osztályba jár. Az idei tanévben ez a szám előreláthatólag megnövekedik. — Mister Paul Henderson chicagói lakos azzal foglalkozik, hogy szerelmesleveleket ír. Mégpedig nagyapáink módjára ilyeneket: »Szeretlek«, vagy »Légy a feleségem, édes«. Csakhogy a szavakat nem tollal írja le, hanem az égbolton, füsttel. Mister Henderson ugyanis repülő, s amikor valamelyik szerelmestől megbízást kap, beül kétüléses gépébe, a címzett lakása fölé repül, s ott műrepüléssel leírja a kívánt szövegeti Egyébként egy-egy betű öt dollárba kerül, egy üzenet minimális ára 40 dollár. Nem olcsó mulatság az ilyenféle levelezés — a repülő »szerelmeslevélíró« mégis megél belőle. H. T. Gyermekeik már össze is házasodnak Kortesvilág Tolna megyében 1919-1945 XXII. S hogy gazdasági dolgokkal — azaz a „bajok orvoslásával" is állandóan, változatosan foglalkozzanak egy újabb dolgot eszelnek ki, amely- lyel ismét a szőlősgazdák figyelmét igyekeznek lekötni és azt elterelni a lényegről: elhatározzák, hogy egy hordó bort küldenek ajándékba XI. Pius pápának a „Szent év” alkalmából. Mint ismeretes, Liszt Ferenc, a halhatatlan zenetitán, igen nagy propagandát csinált a szekszárdi bornak, mivel az kedvenc itala volt. Még XI. Pius pápának is küldött ajándékba a szekszárdi borból és a pápának nagyon megízlett a bor. Most XI. Pius pápát próbálták megnyerni a szekszárdi vörös bor barátjának, gondolván, hogy két legyet ütnek egy csapásra: elnyerik a pápa kegyeit, a gazdákat pedig majd ez a kérdés foglalkoztatja, nem pedig a sok eladatlan bor. A magyar és a városi címerrel, s a sárközi mintákkal díszített hordóra ezt a latinbetűs szöveget írták: „A római pápa úrnak, a mi Szentséges Atyánknak a szekszárdi szőlősgazdák céhe Szent Atyánk teite állapotának erősbítésére és kedélye, frissessége megőrzésére küldi e hordócska szekszárdi bort az Urnák 1933. esztendejében." Sokat beszéltek róla az emberek, foglalkoztatta a fantáziákat, dehát ez sem feledtette velük válságos helyzetüket. Peregnek az események, rohamosan követik egymást a legváratlanabb fordulatok. Hitler nemzetközi tekintélye egyre nő. 1934-ben sor kerül a magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. És mit tesz a sors, még örffy is nagyon helyesli ezt — persze fenntartással, és hát ez nem lehet engedmény a baloldali törekvéseknek. A diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról a következőképpen nyilatkozott: „A magyar—orosz diplomáciai kapcsolatok helyreállításának idejét nagyon is elérkezettnek találom s azért örömmel üdvözlöm. Az aggodalmaskodók figyelmét felhívom Kemál pasa példájára, aki szemrebbenés nélkül felköti a török kommunistákat s emellet a szovjettel a legmelegebb viszonyt tartja fenn.” Tehát örffy csak így tudta elképzelni a magyar—szovjet kapcsolatokat... Változás áll be a földreformmal kapcsolatos szónoklatok terén. Már a nép ámítása érdekében is egyre kevesebbet beszélnek róla uraink, mivel hatalmukat egy kicsit sikerül átmenetileg megszilárdítaniuk: Érzik hatalmukat és így már nyíltan is ki merik jelenteni: a parasztok hiába várják a földet... Báró Malcomes Albert már szemrebbenés nélkül elmélkedik a legnagyobb nyilvánosság előtt a földbirtokreformról és valósággal gúnyolja a különféle pártárnyalatokat, amelyek felírták zászlajukra a földreformot; kijelenti, hogy az különben sem volt más demagógiánál, majd pedig hozzáteszi: „A mesék korszaka azonban lejárt. A nyers valóság keresztültapos a romantikán, csúcsteljesítményeket követel a nemzettől, és a gyengét, az egyedülállót tönkreteszi.” Már tudniillik az egyedülálló kisbirtokosokat... Ezzel próbálta igazolni, hogy már időszerűtlen kérdés a földbirtokreform. Egyik oldalon erősödik a kormány hatalma, a másik oldalon pedig fokozódnak a haladó mozgalmak, erősödik az ellenzék és a megye több községéből kommunista tevékenységről érkezik hír. Medinán is kommunista tevékenység folyik. Két Kanadában élő medinai földműves hozzátartozóiknak, ismerőseiknek kommunista lapokat küldenek és levélben is kommunista agitációra hívják fel őket. Ezeket az újságokat terjesztették is Medinán, sőt, a gazdakörben még felolvasást is tartottak belőlük. Végül bíróság elé kerültek többen: Parragh Sándort 5, Bátai Józsefet pedig 3 hónapi börtönbüntetésre ítélték a kommunista agitáció miatt. Ilyen légkörben folynak ismét a választási előkészületek. Ismét folyik a pénz, a hivatalnokokat állásuk elvesztésével fenyegetik, ha az ellenzéket támogatják, a revízió gondolata most már egy másik eszmével párosul: Hitler és Mussolini törekvéseivel — a vármegyében már mindenütt őket kezdik dicsőíteni. Elkezdődik a njfílas terjeszkedés is: Tamásiban már fellép a választási küzdelemben egy Farkas nevű nyilaskeresztes párti is — de egyelőre itt még dr. Dencz Ákos és a legitimista vitéz Makray Lajos tartják magukat. A gyönki kerületben egy dr. Jandl József nevű nyilaskeresztes párti próbálja megszerezni a képviselői mandátumot. Közvetlenül a választások előtt a hatóságok elkobozzák a Tolnamegyei Hírlap két számát, amely Dombóváron jelent meg és ellenzéki irányzatokat képviselt. A választás itt már nem hozta a Nemzeti Egység Pártja — vagyis a kormányzó párt — osztatlan győzelmét: a szekszárdi kerületből például kibukott dr. örffy Imre, ami nagyon komoly eredménynek mutatkozott. Dr. Dulin Jenő független kisgazda- párti szerezte meg helyette a képviselői mandátumot. Dulin elvei és tettei ugyan csak néhány árnyalattal voltak „szelídebbek”, mint elődjéé, de ezekben az időkben az ilyen előrehaladás is jelentős volt a viszonyokhoz mérten. Dombóváron dr. Rajniss Ferenc, a reformnemzedék pártjának közismert tagja lett a képviselő, a szokásos kortesmódszerek által. Ez a Rajniss pedig még a Nemzeti Egység Pártján is túltett a népellenes cselekedetekben. A soviniszta Rajnissnak nagy szerep jutott abban is, hogy az ország bekapcsolódott később a háborúba Hitler oldalán. Dr. Pesthy Pált és dr. Klein Antalt ismét megválasztótták képviselőnek. Tamásiban vitéz Makray Lajos legitimista kibuktatta dr< Dencz Ákost. Az ország szekere most már egyre inkább elfordul a fasizálódás irányába. Néha még előszedik ugyan a szólamokat, hogy nyugtassák a népek indulatait, beismerik azt is, hogy a földreform-földek egy- egy holdja után évente annyit kell fizetni, amennyi körülbelül 30 napi napszámbérnek felel meg. De ezeket az „elavult” módszereket mindjobban felváltják a terrorisztikusabb eszközök. Tamásiban letartóztatnak egy kommunista vezetőt, aki még a Tanácsköztársaság idején fejtett ki nagy szervező munkát. Nem sokkal később egy olyan kommunista sejt szervezkedéséről érkezik hír, amelyik Tamási és Ozora területén tevékenykedett. Megkezdődnek ez ügyben is a letartóztatások. (Folytatjuk.) Boda Ferenc
