Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-04 / 208. szám

SOUSA ME' , —OLETARJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 208. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 szeptember 4. Szekszárdi bárom éves tervének első eredményeiről, az idei községfejlesztés létesítményeiről tárgyalt a városi tanácsülés Kedden este ülést tartott a Szek- szárd városi tanács. Az ülés napirend jén a város három éves tervének az első félévben megvalósított célkitű­zései szerepeltek, valamint az idei községi ejlesztés eddig megvalósított létesítményei. A tanácstagoknak Herczeg János vb. titkár tartott tá­jékoztatót a három éves terv első félévének eredményeiről. A beszámoló egyaránt foglalkozott a terv mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari, városfejlesztési részével. — A termésátlagok növelése ér­dekében —I mondotta Herczeg elv­társ — a tavaly folyamán jelentős százalékban hajtottunk végre vető­magcserét, így megfelelő, nemesített vetőmagot vethettek a gazdák. A szőlőtermelés fellendítése érdekében a tervben az idei évre 23 hold szőlő telepítését irányoztuk elő. A Béke Tsz öt hold, az egyéni gazdák 19 hol­don telepítettek szőlőt az idén, azon­kívül kb. 100 hold szőlőben történt 40 százalékra tehető felújítás. A to­vábbi telepítések szükségleteire az állami gazdaság 7 holdon, a Béke Tsz 3 holdon létesített anyatelepet. A következő években a gazda­ság 70 holdra növeli ezt a terü­letet, azonkívül jelenlegi terüle­tén mintegy 100 holdon telepít szőiőt. — A termelőszövetkezetek fejlő­dése is a terv célkitűzéseinek meg­felelően halad. A termésátlagok pél­dául a Béke Tsz-ben is, a Búzaka­lászban is nagyobbak az egyéniek termésátlagainál. Az első félévben a Béke 11 családot 25 taggal, a Búza- kalász 9 családot 13 taggal vett fel. Mindkét szövetkezet jelentős beruhá­zásokat eszközölt. A Béke Tsz 048 000 forintot különböző gazdasági épüle­tek építésére, tatarozására, azonfe­lül 500 000 forintot villamosításra J Kétszer virágzott, hétszer termett két szekszárdi gazda almafája Nem hiába a fokozott naptevé­kenység évében élünk. Nemcsak az időjárás szélsőséges, de a növények 11 is úgy látszik fokozottabb tevékeny- < | séget folytatnak. A másodszor is elvirágzott akácok mellett most városunkban az alma­fák is nekibuzdultak. Megláthatja bárki, aki rá kíváncsi ... Másodszor is nemcsak ki, hanem el is virágzott az almafa Szekszár-I1 don, a Béri Balogh Ádám utcában,*' Víg Lajos állami gazdasági dől-' goaó és a Bakta közben Schilling Fe­renc hadirokkant udvarában. Ennek következtében az első vi­rágzásból eredő szépen fejlett alma­termés mellett a másodvirágzáslból származó almák is már dió nagysá­gúak. fcrdított. A Búzakalászban hasonló célokra 215 000 forintot fordítottak. — A városfejlesztés ugyancsak megfelelő ütemben halad — állapí­totta meg a továbbiakban. — Kiala­kulóban van az új városrész, ahol az idén mintegy 40 kislakás építése fejeaődik be. Ebben az évben 70 ház­helyet adtak ki. További 26 kislakás épül szétszórtan a város területén. — A város vízellátásának megja­vítása érdekében folyik a vízveze- ítékhálózat felújítása 300 000 forin­tos költséggel, nemsokára bekapcso­lódik a vízellátásba a C-kút, amely jelenleg 80 liter vizet ad percenként. — A tervnek megfelelően átadták rendeltetésének az új, 20 tantermes iskolát, megkezdődött az egészségház építése, folyik a kenyérgyár építése, megnyílt az új rádió-villamossági szaküzlet, a műszaki üzlet, az OFOTÉRT-bolt — állapította meg a beszámoló. A jelenlevő tanácstagok közül húszán mondták el véleményüket, javaslatukat Herczeg János VB. tit­kár beszámolójával és a községfej­lesztés eddig megvalósított létesít­ményeivel (erről írásban kapott tá­jékoztatót a tanácstagság) kapcso­latban, de elmondták véleményüket a végreha.jtóbizottság 1959. évi terv- javaslatáról is. Solymár Gábor esperes az új bér­házak körüli parkosításról beszélt, Hartmann Ferenc az új városrész közművesítését, a villany- és vízive­zetékhálózat kiépítését sürgette. Botka István az új iskola felé vezető járda kiépítését sürgette, helyesnek találta az úttörő zenekar létrehozá­sát. Gyöngyösi János arról beszélt, hogy a megkezdett építkezéseket az illetékes vállalatok igyekezzenek mielőbb befejezni, ne húzódja­nak azok éveken keresztül. Javasolta, hogy a vakon végződő vízvezetékcsöveket mielőbb teljesen kössék be a hálózatba. Szomori Ft- renc javasolta, hogy a földműves- szövetkezet az újvárosban létesítsen műtrágya-lerakatot Kaposi István az Arvaház utcai társadalmi munka megszervezéséről beszélt. Figyelemreméltó volt Nagy László javaslata, hogy vizsgálják felül az új bérházak­ban levő lakásokat, ugyanis sok helyen szándékos rongálás ta­pasztalható és nemtörődömség. Ezzel kapcsolatban hozzon a végre­hajtó bizottság megfelelő intézke­dést. A beszámolót és a községfejlesztéssel kapcsolatban előterjesztett javaslato­kat elfogadta. - Az ivóvíz próbafúrá­sokra fordított összeg 79 000 forinttal való megemelése, a járdaépítésre, a Wesselényi utca építésére, a szabad­téri színpad építésére fordított ősz- szeg 87 000 forinttal való növelése, a tanácsköztársasági emlékműhöz 20 009 forinttal való hozzájárulás, a műve­lődési ház székeire 02 500 formt, az úttörő zenekar részé-:> hangszervá­sárlás 50 000 forint összegből, az Árvaház utca kövezésére 90 000 fo­rint előirányzása — néhány újabb javaslattal kiegészítve elfogadta. Az utólagosan elhangzott ja­vaslatok között szerepelt a Wesselényi utcai társadalmi munkában résztvett szovjet ka;5nák és városbeli KISZ fiatalok dicséret­ben részesítése, a bérházak állapotá­nak felülvizsgálása. Vetik az őszi takarmánykeveréket, megkezdődött az őszi mélyszántás Több mint 500 hold szántója van a Fornádi Állami Gazdaságnak, ahol a szakemberek arra törekednek, hogy a sorrakerülő növényeknek jó magágyat készítsenek és mielőbb végezzenek a Vetéssel. HOLDANKÉNT 3—4 MÁZSA műtrágya Ahhoz, hogy egy hold területről minél több terményt tudjanak beta­karítani a fornádiak is, elsősorban törekedniük kell arra, hogy kifogás­talan legyen a tápanyag visszapót­lás. Ennek érdekében az idei évben például 580 holdon tudtak szerves trágyázást végezni. Vetés alá pedig az eddigi talajelőkészítések során mintegy 500 hold területbe került már műtrágya. A felhasználás több­szöröse az előző évieknek. Míg ta­valy 92 kiló műtrágya jutott holdan­ként, addig ez a szám az idei évben már megháromszorozódott, az idei vetéssel és a jövő évi munkákkal együtt pedig körülbelül 3—4 mázsa műtrágya kerül majd holdanként a talajba. VETIK AZ ŐSZI KEVERÉKET A gazdaságban is legfontosabbnak tekintik, hogy mielőbb végezzenek a vetésekkel. Naponta 18 erőgép dol­gozik őszi munkákban és az eddigi­ek során több mint 1000 hold talaj­előkészítést végeztek ősziek alá. A napokban megkezdték a 150 holdon földbe kerülő őszi keverék vetését, amely tavasszal az első zöldtakar­mányt adja az állatállomány számá­ra. E munka befejezése után a 430 hold őszi árpa vetésére kerül sor, amelyet e hónap 15—20-a között szeretnének befejezni. Ezt a munkát követi a több mint 1000 hold búza vetése. AZ JÓL HALAD őszi mélyszántás A már felsorolt munkák mellett nem kis gondot jelent a gazdaságnak a silózási terv teljesítése, amely nem kevesebb, mint 341 vagon zöldtakar­mány. Eddig 221 vagon takarmányt silóztak be és a munka jelenleg sem szünetel, dolgozik a járva silózó kombájn és a többi silózók is. Ezeknek a heteknek a munkájába tartozik a komló betakarítása, ame­lyet e héten befejeznek a gazdaság­ban. A 40 holdas termő komló a ta­vaszi szárazság miatt nem a legki­tűnőbb, körülbelül 2 mázsás átlag­termést ad, de e termés mellett is nagy jövedelmet biztosít a komló a gazdaságnak. A jó munkaszervezés eredménye, hogy a vetőszántás, a vetés, a siló­zás és az egyéb munkák mellett megkezdhették már augusztusban aa őszi mélyszántást és eddig mintegy 160 holdon fejezték be. Hetvenhat parasztember látogatta meg a Kajmádi Állami Gazdaságot Szeptember 2-án, kedden 76 sió­agárdi, fácánkerti, mözsi, bogyiszlói és medinai egyénileg dolgozó és ter­melőszövetkezeti parasztember lá­togatott el a Kajmádi Állami Gaz­daságba. A gazdák főleg az állami gazdaság gépesítését tanulmányozták. Külö­nösen a műtrágyaszórógép, a szálas- takarmánygyüjtő és bálázógép tet­szett a látogatóknak. Az újtípusú német gyártmányú vetőgépek is megnyerték sokak tetszését. A vendégek ebéd után megkóstol­ták a gazdaságnak a megyei borver­senyen első díjat nyert borát is. Utoljára értékelték a látottadat és kérdéseket tettek fel a gazdaság szakvezetői felé. Legtöbb kérdés a hibridkukorica termeléssel kapcso­latban hangzott el. Kiemelkedő eredmények születtek a tejtermelést versenyben A nagy területtel rendelkező gaz­daságok közül a III. országos tej­termelési versenyben megyei szinten az Alsótengelici Állattenyésztési Kutató Intézet az első, mivel te­henenként átlagosan 3768 kilo­gramm tejet fejtek a múlt év novembere óta a gazdasá­gon belül. A kicsiny területű gazda­ságok közül a Lengyeli Tangazdaság vezet, ugyanis tehenenként 4006 kilo­gramm tejet fejtek a verseny kez­dete óta. Megyénk termelőszövetkezetei zül kö­Aranyérmes risling gúak. Vasbeton szőlőoszlopot gyártanak Dombóváron Uj gyártmányt vezettek be a múlt hónapban a Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári üzemében, meg­kezdték a vasbeton szőlőoszlopok gyártását. Két méretben készítik ezeket az oszlopokat, melyeket ál- lami gazdaságokban használnak fel lugasos szőlőműveléshez. A múlt hónapban még csak kísér­leti gyártás folyt, elkészítették, illet­ve átalakították a gyártáshoz szük­séges gépeket az üzem lakatosműht'- lyében. E hónapban már azonban több, mint tizenkétezer darab készül a beton szőlőoszlopokból. Páratlan sikert aratott a buda­pesti Nemzetközi Borversenyen egy szekszárdi bor, Németh József (Csatár) rizlingje: a zsűri arany­éremmel jutalmazta. Nagy dicsőség ez, olyannyira, hogy túlnő Németh József portáján, dicsősége ez az egész szekszárdi borvidéknek, sőt, az egész magyar bortermelésnek, mert hiszen nemzetközi versenyen érte el ezt a nagy sikert, ahol több mint 650 bor vetélkedik egymással. Erről a borról, erről az aranyér­mes rizlingről akar az újságíró va­lami nagyon szép dolgot írni, mert ez nagy dolog, de váratlan megle­petés ér bennünket. Nincs lehető­ség arra, hogy megízleljük, élvez­hessük ízét, zamatét, illatát, gyö­nyörködhessünk aranyszínében, a pohár széléhez tapadó gyöngyök­ben. A tulajdonos szabadkozik, hogy ezért ne haragudjunk meg, dehát... És elénk tárul ennek az arany­érmes rizlingnek a története s en­nek tudatában dehogy „sértődünk” meg. Egyetlen gyermekük volt Né- methéknek, egy erős, egészséges le­gény, akit úgy szerettek, mint sze­mük fényét, benne volt minden re­ményük, hogy majd megnősül, fe­lesége lesz, unokákat dajkálhatnak és öreg napjaikban ez fogja boldo­gítani őket. Aztán jött a háború ... Fiukat behívták katonának, kivitték a frontra. A háború már vége felé járt, s fiuk még sorra írta a levele­ket, a szülők pedig reménykedtek, hogy épségben, egészségben kerül majd haza egyetlen gyermekük, ü egyszer csak elmaradtak a levelek: se levél, se hír nem jött tőle, gon­dolták, talán útban van már haza­felé, azért nem ír. De nem jött. Később kaptak különböző híreket: hadifogságba került, meghalt stb., de ezek elégé megbízhatatlanok voltak és hát milyen a szülői szív; várt, reménykedett s el sem tudták képzelni, hogy egyetlen fiuktól meg kelljen válniok. 1946-ban nagyon jó bortermés volt: Németh József félre tett egy hordó bort a legjob- bikból — fiának, hogy ha hazajön, ihasson. Jöttek haza a hadifoglyok, olyanok is, akiknek már halálhíréi hozták, de az ifjabb Németh csak nem jött. A Vöröskereszttel keres­tették mindenkitől érdeklődtek utána, de semmi hír nincs róla: el­tűnt. A finom rizlinggel megtöltött hordót azonban nem kezdték meg: vártak, reménykedtek tovább, mert abba nem lehet belenyugodni, hogy egyetlen fiuk a háború áldozata le­gyen. És várnak, reménykednek még ma is... Hátha valami csoda tör­ténik és valahonnét előkerül a Luk. Ez a hordó bor az ő számára van félretéve és bíznak abban, nory ebből még iszik a fiuk .. Úgy le­gyen! A versrnyre is csak nagy únszolásra nevezett be ezzel a bor­ral Németh bácsi. A városi verse­nyen első díjat nyert az idei évben ez az immár 12 éves rizling. Nem sokkal később a megye: versenyen kapott első díjat, majd felkerült az országos versenyre, ahol szintén első díjjal jutalmaztál; A nemzet­közi versenyre való nevezése ellen már végkép tiltakozott, de végül is küldött „kóstolót“’ Budapestre és kedden jött a hír, hogy aranyérem­mel tüntették ki. Németh .József örül neki, büszke rizlingjére, de az első gondolata azért ez volt: — Hej, l:a ihatna a fiam ebiki a borból. . Hetven éves már Németh bácsi, gyermekkora óta szeleivel foglalko­zik, érti a termesztés éj a borkezc- lés csínját-binját. Mirt szőlőterme­lőnek mindig az volt az elve- — Jó szőlősgazda csak az Jelűt, aki úgy szereti a szőlőt is mint tulaj­don feleségét: ápolja, gondozza, ba­busgatja. Hogy igaza ''an, azt az aranyérem és az előző oklevelek bizonyítják. Még most is úgy dolgozik — 70 éves kora ellenére — a szőlőben, hogy cok fiatal nem bírna mellette az iramot. Dolgozik és nem is tudna meglenni szőlő nélkül, hozzánőtt az életéhez. Az 1946-ban eltett hordó bort pedig őrzi tovább... Megkínál minket is egy pohár rizlinggel. Mint mondja, ez 1956-ban termett és az aranyérmesnek a „kis- öccse”. ízleljük, nézzük: fenséges ízű, színű és zamatú bor ez is s ön­kéntelenül is kikívánkozik a meg­jegyzés: — Ha ez ilyen fenséges, milyen lehet a 10 évvel idősebb „bátyja’’... I B. a bonyhádi Petőfi Termelőszö­vetkezet érte el a legjobb ered­ményt, mert az egy tehénre jutó tejtermelés 3135 kilogrammra emelkedett az elmúlt tíz hónap során. A termelőszövetkezeti fejőgulyá­sok egyéni versenyében a bátaszéki Búzakalász Tsz tehenésze, Fazeka* Zakariás vezet, mivel 3791 kilo­gramm tejet fejt átlagosan egy-egy tehéntől. Az «Ország legtöbb tejet termelő 11 tehene« cím elnyeréséért folyó ver­senyben a Gerjeni Állami Gazdaság 122-es Babos nevű tehene fezet, mi­vel 6663 kilogramm, 4 százalék zsír- tartalmú tejet adott tíz hónap alatt: A jelek szerint az országos versenyben az elsők közé kerül Horgász János bátai egyéni termelő tehene, mivel 9012 kilogramm, 3,8 zsírt tar­talmazó tejet adott az elmúlt év no­vembere óta. Folytatják a mentést a „Nowa Ruda" lengyel bányából Varsó (PAP). Az alsószilézáai „Nowa Ruda” lengyel bányában szeptember 1-én történt szerencsét- ^ lenség mentési munkálatait tovább |l folytatják. Az expedíció kedden megtalálta a katasztrófa további négy áldozatának földi maradvá­nyait. A metángáz robbanás és a hatal­mas beomlás következtében az ed­digi megállapítások szerint 11 bá­nyász halt meg. Három bányász ]i sorsa még ismeretlen. A mentőexpe- (idíció tagjainak véleménye szerint Jigen kevés a remény, hogy életben maradtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom