Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-17 / 194. szám
1958. augusztus 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A TÖMEGEK KOZOTT Az agitációs munka szekszárdi tapasztalataiból Az elmúlt években, de különösen az ellenforradalom után igen nagymértékben erősödtek tömegkapcsolataink. E jó kapcsolatok kialakításához a párt és a kormány szilárd, következetes politikájával megteremtette a feltételeket. A mi munkánknak ebből az adott feltételből kell kiindulni. Ha tudjuk is, és nap mint nap érezzük, hogy a dolgozók bizalma megnőtt, helyeslik a párt, a kormány intézkedéseit, hiba lenne, ha a jelen helyzetet úgy értékelnénk, hogy már minden rendben van, és nekünk itt már nincs is tennivalónk. Ez hiba lenne, mert nekünk ma az a feladatunk, hogy fokozzuk tovább, és erősítsük tömegkapcsolatainkat. A tömegkapcsolatok erősítésében nagy szerepe van a pártszervezetek agitációs munkájának. Itt a legfontosabb feladat az, hogy minden párttaggal megértessük: a pártmunka lényege és éltetője a politikai tömegmunka. Az elmúlt évben városunkban komoly előrelépés történt az agitációs munka területén. Sikerült elérni azt, hogy alapszervezeteink nagy része ha még nem is rendszeresen, de kijárt a területére, és kapcsolatot teremtett a területén élő dolgozókkal. Örömmel kell megállapítani, hogy a dolgozók szinte kivétel nélkül örömmel fogadták népnevelőinket, és sokhelyütt szinte vendégként kezelték őket. Nagy eredmény ez, és mennyire kifejezi a dolgozók bizalmát! Ez a szívélyes baráti fogadtatás növelte népnevelőink önbizalmát és szívesen, örömmel végzik munkájukat. Több alapszervezetben felkészítették az elvtársakat a népnevelői munkára. Esetenként megtárgyalták a párt agrártéziseit, hogy a paraszti területen segítsen munkájukban. Ugyanígy tájékoztatták egy-egy alkalommal a termelőszövetkezeti nyug díjrendeletről, a városfejlesztési tervről, valamint a népnevelőmunka módszereiről is a népnevelőket. A kórház pártszervezete pl. a városi tanács elnökét kérte meg, a városfejlesztési terv és a tsz nyugdíjrendelet, népnevelők előtt való ismertetésére. Ezeknek a témáknak a megtárgyalása igen hasznosnak bizonyult, és nagyban hozzájárult az agitációs munka megjavításához. Ebből következően a a a feladat, hogy továbbfejlesszük és szélesítsük a párttagság agitációs felkészítését. Ezt célozta az is, hogy a népnevelők több Társadalmi Szemlét, Belpolitikai Szemlét, Pártéletet, Nemzetközi Szemlét rendeltek meg, hogy felkészülésük minél teljesebb legyen. Az agitációs munkánk további javulását károsan befolyásolja az a tény, hogy alapszervezeti és gazdasági vezetők nagy elfoglaltságukra és sok munkájukra hivatkozva kevés időt töltenek a területükön. Ez rossz hatással van a párttagoltra, de nem egy esetben a pártonkívüli népnevelőkre is. Pedig tekintélyüknél fogva talán az ő munkájuk lenne a legeredményesebb. A városi pártbizottság időnként értékeli az alapszervezetek agitációs munkáját, és a jó tapasztalatok felhasználását a többi pártszervezetek felé is szorgalmazza. Az eddigi tapasztalatok szerint a legjobb szervező és irányító munkát a kórház és a DÉDÁSZ pártszervezete végzik. A munka további javítása csak akkor lehetséges, ha a leg- nagyobbfokú szervezettséget biztosítjuk és a tapasztalatokat, jó módszereket minél szélesebb körben megvalósítjuk. Ezért a pártbizottság a népnevelőfelelősök részére tapasztalatcserés értekezletet tervez, ahol a népnevelőfelelősök elmondják agitációs módszereiket, és ezeket megvitatva, — a jókat terjesztve, a rosszakat pedig elvetve — kialakulnak általánosan a város egyes rétegei között végzett pártpolitikai munka legjobb módszerei Városunkban az agitációs feladataink közül a legnagyobb jelentőséget a területi agitációs, népnevelőmunkának tulajdonítunk. Nálunk a város viszonyainak megfelelően azt láttuk „4« őssssakállú ember“ AZ »ESEMÉNY« után egy héttel később érkezett meg a megyeszékhelyre a híre annak, hogy Budapest környékén hatalmas fényesség keletkezett, s benne egy őszszakállú ru- házatlan ember volt látható, »aki« hajlandó volt az emberekkel is beszélni. A hír után nemoskára elterjedt az is, hogy Szekszárdon is hasonló módon — egyesek szerint a Mátyás király utcában, mások szerint viszont a Sió partján — jelent meg nagy fényesség közepette az őszszakállú ember. Hogy egy kis erotika is legyen a dologban, ezúttal is ruházatlanul. energiát, amely óriási távlatokat nyit meg — és lehetne sorolni tovább. De ma még a felsorolt csoda közé tartozik az is, hogy vannak, akik a túlvilági őszszakállú »ember« háborús küldetését ma még mindig elhiszik, mert ez a küldetés nem más, mint rémhír, rémmese, ami csak arra jó, hogy az emberek egy részét, aki hisz benne, háborús félelemben tartsa. helyesnek, ha az alapszervezetek mindegyikére az alapszervezet taglétszámának figyelembevételével egy- egy meghatározott utca agitációs munkáját bízzuk. E munka megkezdésének első lépése a város utcák szerinti térképezése, és az alapszervezetek közötti felosztása volt. Ezután következő lépésként azt jelöltük ki feladatúi, hogy az alapszervezetek népnevelői a már meghatározott területen végezzenek környezettanulmányt, s ismerjék meg a területükön élő lakosság összetételét. Ezt igen fon tosnak tartottuk, mert a népnevelő munkáját, illetve munkájának célját csak akkor tudja elérni, ha ismeri azt a személyt, családot, akit meg akar látogatni Ezt a területi beosztást állandóvá kívánjuk tenni, mert csak így biztosítható, hogy népnevelőink személyekkel és családokkal meghitt közvetlen, baráti kapcsolatot teremtsenek. Ennek az őszinte baráti kapcsolatnak a hiányában nem lehet eredményes a népnevelő munkája, meri ez a kapcsolat teszi lehetővé, hogy a dolgozók őszintén elmondják véleményüket. Az eddigi tapasztalatok szerint helyes kezdeményezés volt a rendszeres pártnapok tartása, mint tömegagitációs módszer. A pártnapokat előkészítettük, tájékozódtunk az illető üzem, vállalat vagy intézmény problémáiról, és választ kaptak kérdéseikre is. Ilyen jólsikerült pártnapokat tartottunk pl. a pedagógusoknak, a postásoknak, a kórház és az AKÖV dolgozóinak. A pártbizottság nemcsak a maga agitációs munkáját irányítja, hanem segítséget ad más szervek agitációs munkájához is. Pl. tanács, földszöv stb. Az utóbbi hetekben Szekszárd utcáin megjelent tsz-ek és egyéni gazdaságok eredményeit összehasonlító tábla, és a kultúrház fotoszakkcre által készített, a város új építkezéseit bemutató fényképek is, mind a város agitációs munkájának szerves részét képezik. Véleményünk szerint a megyei sajtó nyújtotta lehetőségek sincsennek megfelelően kihasználva. Helyesnek tartanánk, ha a város vezetői a tanács, a tsz, a földszöv., a sajtón keresztül sűrűbben tájékoztatnák a közvéleményt az általuk elért eredményekről. Azt hiszem, nem vagyunk túlzottan optimisták, ha megállapítjuk, hogy Szekszárd város agitációs munkája jó úton halad. De az eddigi eredmények csak kezdetiek és további szervezettséggel új utak, módszerek keresésével és több energia ráfordításával kell végezni továbbra is agitációs munkánkat., Tancz József Az augusztus 20-1 haepségek szénokai Nagydorog: Prantner József, a Megyei Párt V. B. első titkára. Gyönk: Báli Zoltán, a Megyei Tanács V. B. elnökhelyettese. Ozora: Szigeti János PTO-vezető, a Megyei Pártbizottság tagja. Paks: Siklósi Imre, a Megyei KISZ Bizottság első titkára, a Megyei Pártbizottság tagja. Tamási: Palkovics István megyei munkásőr-parancsnok, a Megyei Pártbizottság tagja. Dunaföldvár: Kovács György, a MÉSZÖV elnöke, a Megyei Pártbizottság tagja. Győré: Petrits Ferenc, a Tolna megyei Népújság felelős szerkesztője, a Megyei Pártbizottság tagja. Máza: Takács Mihályné, a Nőtanács megyei elnöke, a Megyei Párt- bizottság tagja. Hőgyész: Vigh Dezső, a Megyei Tanács V. B. elnökhelyettese. Pincehely: Gyugyi János, a Megyei Tanács V. B. elnökhelyettese. Bátaszék: Tuska Pál, a Megyei Tanács V. B. elnöke, a Megyei Pártbizottság tagja. Nagymányok: Bárd Flórián, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. Megkezdődött az 1919-es Tanácsköztársaság megyei emlékművére a gyűjtés Szekszárdon — mint arról már hírt adtunk — emlékművet lepleznek le a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján. Az emlékművön a szekszárdiakon kívül azoknak a nevei is szerepelnek, akik a tanácshatalom védelmében életüket áldozták a proletár államért a megyében. Az emlékmű bizottság az emlékmű költségeit részben társadalmi hozzájárulásból akarja fedezni. A megyében a gyűjtés megkezdődött. A Tolna megyei Népújság ezután időszakonként közli az adományozó nevét, s az általa felajánlott összeget. Tolna megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Szekszárd 200, Tolna megyei Tejipari Vállalat Szekszárd 500, 25. sz. Autó- közlekedési Vállalat Szekszárd 500, Vegyes Kisipari Szövetkezet Nagydo- rog 100, Juhé-pusztai Állami Gazdaság 300, Fadd és Vidéke Földműves- szövetkezet Fadd 100, Körzeti Földművesszövetkezet Dombóvár 200, Paksi Építőipari KTSZ Paks 200, Tolnai Ruházati Szolgáltató Kisipari Termelőszövetkezet 200, Iregszemcse és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 300, Kajmádi Állami Gazdaság Kajmád 1000, Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat Szekszárd 500, Állami Mezőgazdasági Gépállomás Várdomb 100, Simontornya és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Simontornya 100, Építőipari Szövetkezet Szekszárd 200, Kisdorog és Vidéke Földművesszövetkezet 300, Állami Mezőgazdasági Gépállomás Varsád 200, Simontornyai Bőrgyár 1000, OTP befizetése 100, Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat 500 forint. INNEN —ONNAN Regölyben a községi pártalapszer- vezet taggyűlést tartott, amelyen a kommunisták közül többen bejelen- teték, hogy az alakulófélben lévő termelőszövetkezetbe kérik felvételüket. * A mórágyi és a bátaapáti egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egy csoportja, ma felkeresi a szálkái termelőszövetkezetet. A bonyhádi Petőfi Tsz-be a majosiak, a bonyhádvarasdiak és a bonyhádi dolgozó parasztok lesznek vendégek. Megtekintik a szövetkezetek gazdasá gát, elmondják észrevételeiket és a szerzett tapasztalataikat. * A tamási járási pártbizottság kibővített ülésen foglalkozott a járás mezőgazdaságának helyzetével, s ezen belül a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseivel. Iregszemcsén az új termelőszövetkezetben az utóbbi napokban újabb 10 családdal emelkedett a tagok létszáma. * Bonyhádon 17-én a munkásőrség ismerkedési estet rendez. * Felsőnyéken Ady Endre névvel új termelőszövetkezet alakult. A szövetkezetnek 11 tagja van. A bonyhádi járásban a pártoktatás előkészületei során megállapították az egyes pártoktatási formák szerinti tanfolyamok számát. A jelentések szerint az 1958—59-es oktatási évben 26 időszerű kérdések tanfolyam, 5 marxizmus—leninizmus tanfolyam, 1 magyar párttörténeti és 2 politikai gazdaságtan kérdéseivel foglalkozó konferencia lesz. A termelés pártellenőrzéséről S mint ilyenkor lenni szokott, a hír gyorsan bővült ezúttal is. Hamarosan akadtak olyanok, akik azt rebesgették, hogy valaki ezekben a napokban a városban kenyeret szelt meg, s a kés a kenyértől véres lett, a két »jelenség« bármilyen hihetetle nül is hangzik — szorosan összetartozik. Ugyanis az őszszakállú ember jóslása szerint ez azt jelenti; hogy a száraz tavasz és az esős nyár után véres ősz fog bekövetkezni. Nem tudni, hogy ki volt, aki látta a csodát. Ilyen nem volt, mert a »csoda«-időszakában elég borús volt az égbolt, s ezért a szokásosnál kevesebb napsugár érte a várost. Nem észleltek a csillagászok sem különös fényességet. Az éjszakák az elmúlt napokban világosabbak voltak a szokottnál, mert zivatarok voltak. A csoda-látó »személy«-t misztikus homály fedi. VANNAK CSODÁK korunkban, olyan csodák ezek, amelyekről az emberiség évtizedek során álmodott: nemcsak magasabbra repülünk mint az ég madarai, hanem eljuttattuk követünket arra a területre is, ahol már nincs levegő, ahonnan már teljes gömbnek látszik a Föld. Felszabadította a XX. század embere az atomNem új dolog, hogy a kommunisták tanácskozásain sokszor gazdasági kérdések- szerepelnek napirenden. Egy-egy taggyűlésen, vezetőségi ülésen beszámoltatják a gazdasági vezetőket, vagy éppen a saját maguk által, vagy mások által észrevételezett kérdésként kerül megvitatásra. Megbeszélik az elért eerdményeket és meghatározzák a legfontosabb tennivalókat, azokat a legfőbb irányelveket, amelyek figyelembevételével kell a következő időszakban dolgozniuk. Ha a szükség úgy kívánja élesen bírálják a mulasztást elkövetőket, de számtalanszor hangzik el dicséret is egy-egy jól végzett munka után. A párt rendszeresen foglalkozik a gazdasági helyzettel, mert neki, mint a munkásosztály élcsapatának, a dolgozó nép pártjának nem mindegy, hogy a társadalmi tulajdonba vett termelőeszközök hogyan biztosítják a közellátást, a tervek maradéktalan teljesítését, hogyan biztosítják a bővített újratermelést, a meg-megújuló élet állandó forrását. A termeléssel való foglalkozás ezért éppen olyan politikai kérdés — mint például a külpolitika. A termeléssel való foglalkozás jelentőségét mutatja a szervezeti szabályzat idevonatkozó kitétele is, amely kötelezővé teszi a kommunistáknak a termeléssel való rendszeres foglalkozást: „A termelő üzemek, vasutak, az állami gazdaságok, a gépállomások, a termelőszövetkezetek pártszervezetei, valamint a fogyasztókat közvetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és áru- dák! pártszervezetei jogosultak az üzemi, a gazdasági, illetve a vállalati igazgató, vezetőség tevékenységének ellenőrzésére”. Sok-sok segítséget adtak már a kommunisták tanácskozásai a gazdasági vezetőknek a tervek teljesítéséhez. Sok gyakorlati javaslat hangzott el, számos kezdeményezés tőlük indult el, vagy pedig segítették annak kibontakozását. S hogy milyen eredményei voltak ezeknek, annak megmondhatói a Bonyhádi Zománcgyár, a Dombóvári Fűtőház, a Tolnai Textilgyár, a Tamási Tejüzem vezetői. A jó példák sokaságát lehetne tovább sorolni. Nemcsak az ipari üzemeikben, hanem a mezőgazdaságban is sok példa mutatja: a kommunisták termelés ellenőrző munkája mindig nagy segítséget jelent a vezetésnek. Csak néhány alapszervezetet említünk meg: az Alsóleperdi Állami Gazdaság, a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezet, a Bátaszéki Búzakalász Tsz párt- szervezete, stb. Éppen azért, mert számos jó példa bizonyítja, a termelés pártellenőrzésének szükségességét, érthetetlen az a magatartás, ami a Biritói Állami Gazdaságban tapasztalható. A gazdaság vezetői nem igénylik a párt és a szakszervezet segítését, nem törődnek a dolgozók véleményével. S ha akaratuk ellenére elhangzik egy-egy bíráló szó, azt figyelmen kívül hagyják. (Megtörtént az a furcsa eset is, hogy amikor taggyűlésen a gazdaság munkájáról tárgyaltak és néhány megjegyzést tettek a végzett munkáról, akkor azt a gazdasági vezetők azzal utasították vissza, hogy „a taggyűlés nem termelési értekezlet, itt politikai és nem gazdasági kérdésekkel kell foglalkozni.” Ezen a véleményen voltak még a kommunista szakemberek is. Pedig ebben a gazdaságban ugyancsak lenne mit meg- fogadniok a szakembereknek, hogy csökkenthessék az önköltséget és megjavítsák a munkafegyelmet. A taggyűlésen csak a legfontosabb és a legsürgősebb tennivalókról beszéltek a kommunisták, amelyeknek megoldása nem tűr halasztást. Az a nézet, hogy a termelés nem politikai kérdés — téves. Anélkül, hogy a politikai gazdaságtan tételeire hivatkoznánk, csak az ellenforradalom utáni időszakra hivatkozunk, amikor sztrájkkal akarták megbénítani az országot, s amikor kiürültek a raktárak, és az üzletek. Nagyon is politikai kérdés a termelés és nemcsak nép gazdasági szinten, vagy megyei méretekben, de egy-egy üzemben, állami gazdaságban is az. A kommunisták helyesen teszik, ha a termelés pártellenőrzése elé akadályt gördítőkkel szemben megfelelő módon fellépnek. A kommunistáknak nemcsak joguk a termelés rendszeres ellenőrzése és a személyes példamutatás a munkában, hanem egyúttal kötelességük is. A kötelességek teljesítését pedig a párt vasfegyelme megköveteli.
