Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-16 / 193. szám
TOLNA MEGY! # VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1958. augusztus 16. III. évfolyam, 193. szám. RENDELET JELENT MEG a fiatalkorúak kisegítő munkaerőként való foglalkoztatósáról Szülőt, fiatalt egyaránt foglalkoztató probléma a fiatalság munkába állításának kérdése, amelyet társadalmi feladatként kell tekinteni. Ezzel kapcsolatban a Magyar Közlöny augusztus 3-i számában megjelent a Munkaügyi Minisztérium 9. számú rendelete, amely a fiatalkorúak kisegítő munkaerőként való foglalkoztatásáról szól. Az állami vállalatok kedvezményes feltételekkel a 14. életévüket betöltött általános iskolai kötelezettség alá nem eső fiatalkorúakat, nem teljes munkaidejű munkaerőként (a továbbiakban: fiatalkorú kisegítő) is alkalmazhatnak — mondja ki a rendelet. A rendelet a továbbiakban intézGépi beruházások 1959-ben Az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a Kohó- és Gépipari miniszter szabályozta az 1959. évre a belföldi gyá”tmányú új gépipari termékek megrendelését. Ennek alapján a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szakosztályokra bontotta a rendelkezésre álló keretet. Ezt a felbontást a legutóbbi v. b.-ülésen hagyták jóvá. így most már hozzávetőlegesen lehet tudni, hogy az egyes megyei ágazatok milyen értékű hazai gyártmányú új gépipari terméket kapnak a 3 éves terv 1959-es évében. Megyénkben a legnagyobb gépi beruházás az élelmiszeriparban lesz. Ez az ágazat 1 millió 50 000 forint értékű gépet kap. A kommunális, egészségügyi, építőipari és helyiipari célokra 100—650 000 forint értékű gépet terveztek be. kedik arról, hogy a fiatalkorú kisegítőket elsősorban a termelőmunkában kell foglalkoztatni. A fiatalkorú kisegítők napi hat óra, kivételes esetben rövidebb, de legalább napi négy óra munkaidővel foglalkoztathatók. Ennek megfelelően a napi hat óra munkaidővel foglalkoztatott fiatalkorú kisegítő munkabére havi 500 forint. Rövidebb munkaidő esetén foglalkoztatott fiatal keresete arányosan csökkentett összegű, de legalább 350 forint munkabér jár. A fiatalok foglalkoztatásához ad segítséget és útmutatást a Munkaügyi Minisztérium erre vonatkozó rendelete, amely kedvező az ifjúság számára. Uj munkaalkalmakat teremt, leköti a fiatalság érdeklődési körét, nevelést és szakmai képzést biztosít számukra. Kedvező a rendelet a vállalat számára is, mert ezzel biztosítani tudja a munkás utánpótlást. Megyénk vállalatai és üzemei a Az Ünnepi Vásárt elsősorban az időpont, alkotmányunk napja teszi ünnepivé, mégis a külsőségek, maga a rendezvény mutatja majd, mennyire nem hétköznapi eseményről van szó. Ünnepelni; szórakozni (és persze vásárolni) jönnek ide az emberek. A legjobb borok biztosítják a hangulatot, az országos versenyen díjazottakat is csapra ütik. Gazdag kultúrműsor várja a vendégeket. Augusztus 19-én délután 5 órakor divatbemutatót tartanak a Sörkertben. Este 8 órakor a szabadtéri színpadon az Országos Kamara rendeletnek megfelelően foglalkoznak a fiatalok munkába állításának kérdésével, azonban sokkal többet is tehetnek e tekintetben. A Tolna megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés kilenc, a Szekszárdi Faipari Vállalat három, a Tolna megyei Építőipari Vállalat 26 fiatalt állított eddig munkába, illetve vett fel tanulónak. A kereskedelmi vállalatok közül a Népbolt 14 fiút és hat fiatalkorú lányt alkalmaz kisegítő munkaerőként, míg a vendéglátó vállalat 14 fiú és egy leány tanulót foglalkoztat. A fiatalok elhelyezése, munkába állítása nem kampányfeladat. Üzemeink és vállalataink sokat tehetnek a fiatalok elhelyezéséért, sőt hathatós támogatást adhatnak az állami és társadalmi szervek is. Nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy fiatalságunkat rendszeres munkához szoktassuk és munkaszeretetre neveljük. Színház művészei (többek között: Raffael Márta, Lehóczki Éva és Galambos Erzsi) Huseka Jenő Aranyvirág című operettjét adják elő. Másnap, 20-án reggel 7 órakor Csorba Géza zenekara fogadja a vidékieket az állomáson. Tíz órakor műsoros divatbemutató lesz (ismét a Sörkertben), a műsort a szekszárdi műkedvelő gárda szolgáltatja (énekszámok, monológok). Háromtól 6-ig viszont pesti művészek szerepelnek ugyanitt, zenés, táncos összeállítással. Táncolni a Szabadság Szálló emeleti nagytermében lehet 8 órától a végkimerülésig. Valóban ünnepi less a vásár augusstus 20-án A dombóvári vasútállomáson Szalkay István tolatásvezető a tehervonatok összeállítását végzi. Brigádjával a legjobb teljesítményt éri el a gurító csapatok közül. Béndek János vonatátvevő és Jakab Teréz jegyzékmegíró egy műszak alatt több mint száz vonat adatait jegyzi fel. Jakab Teréz még csak három hónapja teljesít szolgálatot a vasúton, de Béndek Jánostól már elsajátította a vasutas szakmát. Összeállították a vonatot és Szabó László forgalmi szolgálattevő elindítja Komlóra a 6124-es személy- vonatot. Képünkön Lőtz Konrád mozdonyával vontatja a vonatot. A kertészet mellett nagyobb a jövője az öntözéses szántóföldi növénytermesztésnek A napokban a megye több termelő- szövetkezetének képviselői, állami gazdaságok igazgatói, főagronómusai, szakvezetők tapasztalatcserére jöttek össze a beleeskai Szabadság Tsz-be, ahol megtekintették a szövetkezet öntözéses kertészetét és beszéltek az önözéses gazdálkodás jövőjéről. A tapasztalatcserén részt vett és felszólalt Walter János elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Járányi György elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti osztályának vezetője, valamint a hazánkban tartózkodó két szovjet szakember, N. A. Janisevszkij taskenti akadémikus és I. P. Kamo- dov kandidátus, a Moszkvai Meliorációs Intézet tudományos munka- tánsa. Öntözéses gazdálkodással növeljük a takarmánymennyiséget Walter János elvtárs bevezetőben röviden arról szólt, milyen jelentősége van az öntözéses gazdálkodásnak megyénkben és megemlítette, hogy Tolnában mintegy 30—40 000 hold olyan terület van, ahol a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok sikerrel folytathatnak öntözéses gazdálkodást. Sarok Antal elvtárs, a szomszédos Bács megyei tanács elnökhelyettese a solti Szikra Termelőszövetkezet példáján keresztül bizonyította be, hogy különösen a szántóföldi öntözéses gazdálkodásnak mi a jelentősége és mennyire ezé a jövő. Felszólalásában többek között a következőket mondotta: — A solti Szikra Tsz tagsága 650 hold területen gazdálkodik és ebből több mint 230 holdon öntözéses gazdálkodást folytat. A szövetkezet 50 holddal kezdte meg a kertészkedést, s a területbe fűszerpaprikát ültetett. A termésátlag 60 mázsa volt holdanként, ami forintba számítva 18 000— 20 000 forint holdankénti jövedelemnek felel meg. A szövetkezet azonban 120 mázsás paprikatermést is elérhetett volna holdanként, ha mondjuk 8—10 nap alatt meg tudják oldani a paprika ültetését, és ez a munka nem hetekig tart. Tehát ahhoz, hogy az öntözéses kertészetben jó eredményt tudjunk elérni, nagyon fontos, hogy a legtöbb munkát gépesíteni tudják. Szerintem az öntözéses gazdálkodás jövőjét nem a kertészetben, hanem a növénytermesztésben és ezen belül is a takarmánytermesztésben kell keresni, amit hűen igazol a solti példa. Ebben az évben 30 holdon vetettek silókukoricát, amelyet öntöztek, a holdankénti ' silótakarmányuk eléri a 450—500 mázsás takarmánytömeget. Mi is szeretnénk öntözéses gazdálkodást létrehozni Ezután több termelőszövetkezeti elnök, könyvelő szólalt fel, s mindegyik hangsúlyozta, hogy látva a beleeskai termelőszövetkezet öntözéses kertészetét, az eredményeket és azt az összeget, amit eddig a kertészetből biztosítani tudtak, szeretnék ők is, — mert adottságaik megvannak hozzá — az öntözéses gazdálkodást létrehozni a permetszerű, felszín alatti nyomócsöves öntözéses formájában. Erről beszélt Varga Jenő, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, a paksi Vörös Sugár Tsz küldötte pedig megjegyezte: — Nálunk barázdás öntözéses kertészet van 16 holdon. Ahhoz, hogy hat hold területet megfelelően öntözzünk, nekünk 5—6 napra van szükség, és ez mellett rengeteg víz pazarolódik el. A látottak alapján az a véleményem, hogy öntözésre a szövetkezetben is megvalósított permetező öntözés a legtökéletesebb. A tapasztalatcserén felszólalt N. A. Janisevszkij akadémikus. Legfontosabb cél, hogy egy holdról minél több terményt takarítsanak be Janisevszkij elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy míg Magyarországon alig egy évtizede kezdenek próbálkozni az öntözéses gazdálkodás megteremtésével, addig az ő hazájában, Közép-Ázsiában az öntözéses gazdálkodás több évszázados múltra tekint vissza. Az ő meleg éghajlatukon ugyanis a gazdálkodás el sem képzelhető öntözés nélkül. Majd arról beszélt: — Mivel az Önök hazájában nincs meg a lehetőség arra, hogy újabb szűzföldekkel növeljék a mezőgazdálkodásra alkalmas területeket, így azt kell önöknek szem előtt tartaniuk, hogy egy holdról minél több termést takarítsanak be. Véleményem szerint ezt úgy tudják megoldani, ha létrehozzák, vagyis bővítik az öntözéses gazdálkodás területét. A termelőszövetkezetben látottak alapján bebizonyosodott, hogy a permetszerű, vagyis esőztető öntözésnek milyen termésfokozó hatása van, amely nagyobb területen való alkalmazásával egy holdról nemcsak kertészeti hanem egyéb takarmánymennyiség többszörösét lehet betakarítani. Különböző esőztető módszerek vannak nálunk is. Moszkva környékén például ilyen esőztető berendezések vannak, mint amilyet itt a tsz-ben láttunk — mondotta befejezésül Janisevszkij elvtárs. Pálkovács Róza Menetrendváltozás és az Ünnepi Vásár menetrendje A MÁV értesíti az utazóközönséget, hogy a nyári menetrend szerint a Bátaszék—Tolna—Mözs között naponta közlekedő 5249 számú vonat, mely Szekszárd állomásról 23 óra 36 perckor indult, augusztus 18-tól, hétfőtől, az 5240 számú vonat pedig, mely Szekszárdról 3 óra 3 perckor indult, 19-től (kihasználatlanság miatt) nem közlekedik mindennap. Az 5249-es csak vasárnap közlekedik Bátaszék—Sárbogárd között, az 5240- es pedig csak hétfőn közlekedik Sárbogárd—Bátaszék között, a menetrendben feltüntetett időben. Augusztus 19-én és 20-án, az ünnepi vásárra való tekintettel, az ösz- szes vonatok szerelvényeit meghosz- szabbítjuk. Rendkívül népszerű a Mezőgazda- sági Múzeumnak a múlt hetekben megnyitott vadászati kiállítása. Teljesen új a kiállításnak az a része, amely az export céljaira történő élő vadbefogás különböző módjait mutatja be élethű, színes, mozgalmas diorámákban. Kiderül itt, hogy egy élve elfogott nyúl annyit ér a népgazdaság számára, mint másfél métermázsa búza, vagy 11 kiló vaj.
