Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
1958 augusztus 10 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ámi egy információból kimaradt A KÖZELMÚLTBAN az egyik illetékes megyei szerv kérdéseket intézett a községi vezetőkhöz, melyekben a többi között arra kér felvilágosítást : »... milyen a parasztság anyagi helyzete, hogyan alakul a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, általában hogyan vélekednek az egyéni parasztok a közös gazdaságról.« A németkériek tájékoztatója előttem fekszik. Ebből félreérthetetlenül kitűnik, hogy Németkér községben a kisparaszti gazdaság van túlsúlyban. Konkrétan: 382 egyéni parasztnak van egy-nyolc hold földje. Gazdálkodik a községben 113 olyan egyéni paraszt, akinek nyolc holdnál több földje van. Ezzel szemben 101 termelőszövetkezeti tagot számlálnak a közösben. (Ez nem pontos, mert a Ságvári Tsz-nek 9l, az Uj Életnek pedig 25 tagja van, ami összesen 116.) Ezután az infor mációs jelentés négy sűrűn gépelt oldalon főleg azzal foglalkozik, hogy az egyéni parasztoknak és az I. típusú tszcs-tagoknak több jövedelmük van, mint a termelőszövetkezeti tagoknak. Szó szerint idézem- -Számszerű fejlesztésre kilátás nincs, miután előreláthatólag ebben az évben is kb. 59 százalékkal alacsonyabb lesz a tsz-tagok jövedelme az egyéni parasztok es az I. típusú tszcs-tagokéval szemben.« Ezt a mondatot nem lehet félreérteni. Aláírták: Pintér István, Gyuricza Bálint, Farkasinszki Lajos. Hornok László és Gyuricza István, valamennyien a Ságvári Termelőszövetkezet tagjai. Ezzel azt akarják igazolni, hogy a tsz-tagok éppen csak tengetik életüket, ugyanakkor az egyéni parasztoknak és az I. típusú tszcs-tagoknak jól megy sorsuk, eszük ágában sincs belépni a szövetkezetbe, miután az egyéni paraszt saját zsebének nem ellensége. Eny- nvit magáról az információról. Most pedig lássuk, hogy mi maradt ki belőle. ELŐSZÖR IS az, hogy a németkéri egyéni gazdák közül nagyon kevésnek volt tavaly annyi jövedelme, mint egy átlagképességű tsz-tagnak. íme erre a példa: Vaszkó Lajos, a Ságvári Termelőszövetkezel egyik szorgalmas tagja — akire hat és fél hold föld megművelése esik — tavaly 401 munkaegységet szerzett. (Azért vettük a tavalyit, mert az idei eredmény még nem ismeretes sem a tsz-ben, sem a parasztgazdaságokban.) Erre kapott a szövetkezetből 16 mázsa 4 kiló búzát, 2 liter pálinkát, 401 kiló árpát és zabot, 16 mázsa 4 kiló kukoricát, 1 mázsa szálastakarmányt, 601 kiló burgonyát, 56 kiló cukrot, 80 kiló káposztát, 605 cigarettát, 80 liter bort, 401 kiló takarmányrépát és 4414 forint készpénzt. Ezzel szemben Ambach Györgynek és feleségének — akik szintén szorgalmas és jói gazdálkodó egyéni parasztok, mind a ketten fiatalok — a következő jövedelmük volt: búzából termeltek 23 mázsát. Ebből mint adógabonát 5 mázsa 28 kilót adtak az államnak, 2 mázsa vetőmagot félretettek, 44 kiló volt a cséplőgéprész, 42 kiló a cséplőmunkások része 1 mázsa a csőszbér. Ez összesen 9 mázsa 14 kiló. Ambach Györgyöknek tehát maradt összesen 13 mázsa 86 kiló búzájuk. Más gaboLEZÁRJUK A VITÁT a haza, hazafiságről A haza, hazafiság kérdéseiről szóló elméleti vitát lezárjuk. K. Balog János vitaindító cikkéhez Surdy Kálmán, Perecsi Ferencné, Ballai Péter és Csányi László szólt hozzá. A szerkesztőség a vitát pozitívan értékeli, mert számos olyan kérdés merült fel, amely különösen az értelmiségiek körében ma is tisztázatlan, s ugyanakkor élénken foglalkoztatja őket. A kibontakozott vitában különösen két kérdés körül csaptak össze a nézetek. Az egyik: milyen szerepe van a haZa fogalmában a termelési viszonyoknak? A másik kérdés pedig az volt: mi a szerepe a földrajzi környezetnek? A vitaindító cikk, valamint Perecsiné és Ballai állásfoglalásában a termelési viszonyoknak adtak elsőbbséget, vagyis azt tekintették döntőnek, hogy milyenek a tulajdonviszonyok, milyen az egyes társadalmi csoportok egymáshoz való viszonya és azt, ami az előzőkből adódik, hogy ti. milyen az elosztás módja. Surdy nézeteivel lényegében egyedül maradt a vitában, ő ugyanis azt állította, hogy a haza mindenekelőtt egy nép lakóhelye, földrajzi fogalom. A vitában Surdy nézeteivel szemben elhangzott érvek — amelyek alapos bírálat alá vették tévedéseit —, helytállóak, bizonyí- tőak, és a marxizmus—leninizmus tanításoknak megfelelően azt mutatják meg, hogy csakis a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi viszonyok a döntőek, a meghatározók, s a földrajza környezet másodlagos szerepet tölt be, bár ez a másodlagos szerep is igen lényeges. Éppen ezért nem szabad a haza fogalma vizsgálata során a földrajzi környezetet háttérbe szorítani, el- ^ hanyagolni. A vitaindító cikk kissé háttérbe szorította ezt. Csányi lé-j nyegében Surdy tarthatatlan állás-( pontját teszi magáévá, amennyiben a szülőföldet, a rokonokat, nyelvet tartja mindenekelőtt a haza fogai-! mába tartozónak. De Surdynál to-C vább jut akkor, amikor a haza fo-r galmában szükségesnek ismeri el — bár csak másodlagosan — a gazda-j sági, politikai rendet. Csak egyetérteni lehet azzal ar módszerrel, ahogyan Ballai elemzi < Surdy nézeteit, s mutat rá Surdy < állításainak tarthatatlanságára, akij Marx és Lenin megállapításait ( helytelen társadalmi és történelmi j összefüggésben tárgyalja és mégha- < misítja. A vita során Perecsi Ferencné számos szép példát ragadva ki a magyar irodalomból fejtette ki a haza és hazafiság fogalmának, tartalmának változásait, fejlődését. A vita jelentős pozitívumai mellett hiányosságként állapítjuk meg, hogy a hazafiságről — különösen a szocialista hazafiság ismérveiről — alig esett szó, a vitaindító cikken kívül Ballai Péter hozzászólása említette meg. Pedig e téren is sok még a tennivaló, hiszen az 1956-os ellen- forradalom idején a hazafiság jelszavával tévesztettek meg sok ezer embert, s hittek nekik. Csak akikor vették észre, hogy becsapták őket, visszaéltek hazafias érzéseikkel, amikor a hazafiak kommunisták és párt önki vüliek egymás után estek áldozatául a fehérterromak. Intő példa volt ez arra is, hogy többet kell foglalkozni az igaz hazafiság kérdéseivel. A vita igen helyesen rámutatott azokra a lényeges különbségekre, amelyek a proletár és burzsoá felfogás szerint a haza fogalmánál meg nyilvánulnak. Helyes volt annak le- szögezése, hogy kapitalista körülmények között is, amikor a proletariátusnak kezében nincs politikai hatalom ,ezért nem hazája a tőkés állam, a tőkés rend, de ilyen körülmények között is a proletariátus az, amely a legtöbbet teszi érte. • A több hónapja tartó vitát lezárjuk. Helyesnek tartjuk a megyei elméleti munkaközösség kezdeményezését, amely lehetővé tette, hogy számos helytelen nézetet a sajtón keresztül, vita formájában tisztáz nájuk nem termett. Tehát kettőjüknek nem jutott annyi búza a nyolc hold föld megművelése után, mint amennyit Vaszkó Lajos egyedül kapott a közösből. De nézzük tovább. Ambach Györgyék termeltek tavaly 2 holdon zöldborsót, összesen 36 mázsát. Ezért járt 10 096 forint, ebből kifizettek 1100 forintot a vetőmagra, 3600 forintot a zöldborsó-szedésért, ez összesen 4700 forint. A borsó árából megmaradt 5396 forint. Ebből fizették ki a 3300 forint adót, s végeredményben csak 2096 forint tiszta pénzük maradt. De termett nekik 40 mázsa májusi morzsolt kukoricájuk is, amiből 10 mázsát eladtak és kaptak érte 2100 forintot. Ha mindent összegezünk nekik, kettőjüknek 7496 forint évi tiszta bevételük volt, ami megmaradt. Saját bevallásuk szerint a családnak más jövedelmi forrása nincs. Ebből ruházkodtak és ebből éltek újig. Azt hiszem, ehhez különösebb kommentár nem kell. S miután a tényekkel nem lehet vitába szállni, megcáfolhatatlan, hogy nem az egyéni parasztoknak volt tavaly 50 százalékkal magasabb a jövedelme, mint a tsz-tagoknak, hanem fordítva. Azon nem vitatkozom, hogy ilyen középparaszt is akad a községben, de nagyon kevés, miután a földterület nagyobbik része kispa- rasztok kezelésében van. De ennek ellenére középparaszttal is beszéltem, mégpedig Gevich Istvánnal, aki 10 hold földön gazdálkodik. Elmondotta, hogy egy tsz-tagnak jóval nagyobb a jövedelme, mint neki. »Ezt gyakorlatból tudom, mert én már voltam tagja a Ságvárinak és akkor bizony több volt a jövedelmem. S ha teljes lett volna ott az egyetértés, nem lépek ki« — mondotta. Kovács János tszcs-tagot is megkérdeztem, aki szintén így vélekedik. EZEK MARADTAK KI az információból. Hogy miért ámítják önmagukat és miért próbálják félrevezetni a felsőbb szerveket a németkériek, ezt nem tudom megmagyarázni. Pedig több tsz-taggal is beszéltem, hogy erre választ kapjak. Ők sem tudták megmagyarázni. Nem mondják ki kereken, de minden szavuk mögött az érződik, hogy áldozatokat hoznak a szövetkezeti mozgalomért, mert »hajlandók« a közösben dolgozni. Nem tudom, milyen áldozatot hoz a szövetkezeti mozgalomért az, aki kevesebb munkával, gondtalanabbul él, mint egyéni gazda korában. Szerintem itt áldozat- vállalásról nincs szó. Ellenben arról igen, hogy a németkéri Ságvári Tsz tagjai és a község kommunistáinak nagyobbik része arról akarja meggyőzni a felsőbb szerveket, hogy hiába is próbálnának tenni bármit a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében, ez úgysem járna sikerrel. Ez nem elfogadható és nem is így van. Hiszen annak ellenére, hogy maguk a tsz-tagok is — akarva, vagy nem akarva — a közös gazdaság ellen agitálnak, nap mint nap vannak új belépők a közösbe. Az Uj Élet Tsz-ben ugyanis az utóbbi hat hónap alatt tíz új belépő volt, kettőt ebben a hónapban vesznek fel, s újabban tízen jelentették be, hogy az ősszel szeretnének csatlakozni a közös gazdasághoz. Félreértés ne essék. Nem akarom azt mondani, hogy a németkériek valamiféle megbocsáthatatlan bűnt követtek el, amiért a fent említetteket kihagyták az információból. Ilyesmiről nincs szó. Csupán azért tettem szóvá az esetet, mert az igazság ezt megköveteli. Molnár Lászlónc INNEN —ONNAN Tolna községben 60 főből álló aktíva csoport végez tájékoztató munkát a lakosság körében. Beszélgetnek a dolgozókkal és kikérik véleményüket. A tapasztalatokat közlik a pártvezetőséggel, amely felhasználja egyrészt a felvilágosító, nevelő munkában, másrészt pedig a helyi politika kialakításában. Sok jó tapasztalat gyűlt össze már eddig is a dolgozókkal való beszélgetés során. Olyan vélemény is alakult ki, hogy például Tolnaszigeten létre lehetne hozni egy paprikatermelő szakcsoportot. Egyébként a községben alakult egy méhész szakcsoport is. * A Szekszárd városi párt végrehajtó bizottság tagjai és a tanács vesetői egy—egy napot töltöttek a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetben, a Kajmádi Állami Gazdaság szekszárdi szőlészetében és a Búzakalász Termelőszövetkezetben, valamint a határban dolgozó cséplőgépeknél. * A gyönki járás területén az elmúlt héten három helyen tartottak a dolgozók tiltakozó gyűléseket az angol és amerikai imperilisták közép-keleti agressziója ellen. Az Alsópéli Állami Gazdaságban mintegy 240-en, a Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalatnál 540-en, a Si- montomyai Bőrgyárban 735-en írták alá azt a táviratot, amelyben elítélték az angol—amerikai imperialisták közép-keleti katonai beavatkozását, s követelték, hogy ezeket a csapatokat azonnal vonják ki Libanonból és Jordániából. Az általános véleményként alakult ki a röpgyűléseken, hogy ezekben a napokban a Szovjetunió ismét bebizonyította, hogy a világbéke megőrzéséért harcol. * A vöröskeresztes alapszevezetek itkárai legutóbbi értekezletükön a !■ negyedévi munkaprogramjuk ta- lasztalatait beszélték meg és meg- íatározták a Vöröskeresztes Kong- esszus előkészítésének teendőit. Az alapszervezetek titkárai nem- sak a megbeszéléseken voltak igen .ktívak, hanem visszatérve falujukba, hozzákezdtek a munkához is. iagyvcjkén, Pakson, Tolnanémedi ten, Dalmandon például még csak lugusztus végén, szeptember elején Lellett volna a terv szerint a küldött- választó taggyűléseket megtartani, le ők már megszervezték és meg is ártották. Jól sikerültek a küldöttválasztó aggyűlések, amelyeken a résztvevők 'állatták, hogy a kongresszus tisz- eletére új egészségügyi állomásokat zerveznek, újabb véradókat tobo- oznak s általában növelik a Vörös- ;eresztes alapszervezetek létszámát. • A nagyszékelyi erdőgazdaság párt- zervezetének legutóbbi taggyűlésén i munkafegyelem megszilárdításá- lak feladataival foglalkoztak. Elmondották a párttagok, hogy szűk- •ég van erre, hisz nemcsak maguk, le az egész gazdaság is megérzi, ha azaságok mutatkoznak a munkafegyelemben. * Igen jó hatással van Szekszárdon piaci árak alakulására, hogy a szék , A Nőtanács felhívása a megye asszonyaihoz A ceglédi nőtanács felhívással fordult az ország összes nőtanácsához a takarékossági mozgalom jelentőségének tudatosítása, valamint a takarékbetétkönyvek népszerűsítése érdekében. A felhívás a következőképpen szól: „Cegléd város nőtanácsa összehívta a legjobb takarékossági aktíváit és megtárgyalta a kormány takarékossági felhívása alapján az eddig végzett munkát, örvendetes eredményt értek el és Cegléden megvalósult az „ahány lakás, annyi takarékbetétkönyv” mozgalom célkitűzése. Ma Cegléden nincs olyan család, amelyiknek bizonyos megtakarítása ne lenne. Az a tapasztalatunk, hogy a takarékosságnak ez az általános helyzete javítja és segíti a családokat, elősegíti a családok célkitűzéseinek megvalósítását. Ebből az alkalomból felhívással fordulunk az ország összes nőtanácsának asszonyaihoz, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, kövessék példánkat. Segítsék elő, hogy minden nő megértse, mit je-\ lent a család szempontjából a beosztó életmód, a félretett forintok. A ceglédi nőtanács” * A Megyei Tanács V. B. a felhí-J váshoz csatlakozott és kéri a megyei asszonyait, hogy tegyék magukévá, a takarékossági mozgalmat. MEGYEI NŐTANÁCS szárúi Béke Termelőszövetkezet kertészete nemcsak a piaci napokon, hanem más napokon is a zöldségfélék bő felhozatalával lényegesen olcsóbb arakon árúsít, mint a többi eladók. * Az MSZMP bonyhádi végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén dr. Hegedűs Sándomé orvos számolt be a közegészségügy, a járványos betegségek állásáról. Az ülésen felvetődött, hogy miért nem kielégítő Bonyhád hús és szalámi ellátása. Határozat született arra, hogy egy brigád vizsgálja meg a helyzetet és a hiba kijavítására lehetséges intézkedéseket terjessze a járási pártbizottság elé. * A dombóvári járás pártszervezeteiben az elmúlt hónapban három párttagot és 11 tagjelöltet vettek fel. * A sár szentlőrinci községi tanács legutóbbi ülésén a folyó ügyek megtárgyalása mellett megbeszélték a nemzetközi helyzet legújabb eseményeit. Táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz, melyben kifejezik tiltakozásukat Anglia és Amerika vezető imperialista köreinek közép-keleti agressziós cselekedetei ellen. Hasonló tiltakozó gyűlésekre került sor az elmúlt héten Dunaföld- váron is a Cipész KTSZ és a Kendergyár dolgozói körében, valamint az Alkotmány Termelőszövetkezetben. * Az elmúlt héten négynapos oktatáson vettek részt a földművesszövetkezeti kereskedelemben dolgozó szakemberek. Főleg kereskedelmi, pénzügyi és számviteli ismereteket tanultak a résztvevők. * A Dunaföldvári Kendergyár legutóbbi taggyűlésén a kommunisták valamennyien hozzászóltak az üzem problémáit tárgyaló beszámolóhoz. Elhatározták az üzem dolgozóival és a vállalat vezetőségével egyetértésben, hogy mintegy 2000 forint értékű társadalmi munkát végeznek egy étkezde felépítésénél. * Befejeződik a pusztahencsei termelőszövetkezetnél Alkotmányunk innepére, augusztus 20-ra a terme- őszövetkezet villamosítása. * A Tolnai Selyemfonógyár legutóbbi üzemi tanácsülésén megvizsgálták a minőség alakulását és az üzem minőségi bérezésének egyes kérdéseit. A minőség javításával kapcsolatban határozatot hoztak, hogy a selejtes termelés okait rendszeresen ismertetik a dolgozókkal. így is felhívják figyelmüket, hol, milyen uton-módon lehet és kell a minőséget javítani. * Mint már hírt adtunk róla, a bony ládi járás területén is megindult az 1958—59-es oktatási év előkészítése. \ járás területén eddig 25 időszerű sérdések tanfolyamát, négy marxizmus—‘leninizmus tanfolyamot, egy magyar munkásmozgalont történc- ét és egy politikai gazdaságtant tanulmányozó tanfolyam előkészítését végezték el. * A Tolnai Pamutszövőgyár dolgozói a szekszárdi járási pártbizottság segítségével kapcsolatot teremtettek egy hasonló jellegű NDK-beli textilüzem dolgozóival tapasztalat- csere céljából. A dolgozók az üzemben nagy várakozással tekintenek a tapasztalat- csere elé. * Mucsiban a Hazafias Népfrontbi- izottság rendezésében jólsikerült gazctagÿûlést rendezték, ahol az egyéb problémák megbeszélése melllett az iskola és járdaépítéshez szerveztek jelentős társadalmi munkát.
