Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-05 / 183. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 183. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Kedd, 1958 augusztus 5. II testvéri bolgár nép fiataljainak találkozéja Bátaszék és környéke dolgozéival A Tolna megyében tartózkodó tíz­tagú bolgár ifjúsági küldöttség tisz­teletére vasárnap Bátaszéken ma­gyar—bolgár ifjúsági találkozót ren­deztek, melyen részt vett a Sárköz valamennyi községének ifjúsági kül­döttsége is. A bolgár vendégeket ünnepélyes keretek között fogadták a község központjában. Vida Mihály, a KISZ járási Vb tagja, a MÁV forgalom KISZ-titkára üdvözölte a szívesen látott vendégeket. Szavaira Peter Arnaudov, a bolgár küldöttség veze­tője válaszolt, majd a küldöttek a Búzakalász Tsz központjába és a bá- taszéki leányiskolába látogattak el. A községi művelődési házban meg­rendezett nagygyűlésen Lehőcz Já­nos, a községi KISZ-bizottság tit­kára üdvözölte a vendégeket és a nagygyűlés részvevőit, majd Rúzsa János, a KISZ megyebizottság má­sodtitkára mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, több évszázados ba­rátság köti össze a magyar és a bol­gár népet, de ez a barátság csak a felszabadulás után kaphatott új tar­talmat, amikor a közös történelmi emlékeken túl azonos célok, a szo­ötven termelőszövetkezet és kilenc község fejezte be eddig a cséplésf Az aratás közvetlenül a befejezés előtt áll megyénkben. A zab nagy­részét is learatták már. Az eddigi jelentések szerint 48124 holdon vé­gezték el eddig a tarlóhántást. Ez a learatott terület 40 százaléka. Má­sodvetést 1826 holdon végeztek a termelőszövetkezetek, az egyénileg gazdálkodók pedig 6864 holdon. A termelőszövetkezetekben ezenkívül 818 holdon zöldtrágyát is vetettek. Zöldtrágyának legtöbb helyen nap­raforgót használnak. Megyei szinten eddig a gabona- behordás 85—90 százalékát, a csép- lés 80 százalékát végezték el. A ga- bonabehordást 78 termelőszövetkezet és 46 község fejezte be. A cséplés 50 termelőszövetkezetben és 9 község­ben szintén befejeződött. Néhány nap a csépléssel is végeznek megye állami gazdaságaiban Géczi Károly, a Tolna megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósága fő- agronómusa tegnap reggel a követ­kező tájékoztatást adta szerkesztő­ségünk munkatársának: A megye állami gazdaságaiban a zab kivételével befejeződött az ara­tás. Ezzel egyidőben a kajmádi, a gerjeni, a kanacsi és a biritói ál­lami gazdaságban a csépléssel is vé­geztek. (Megyei viszonylatban ezidő szerint a búzának 80, az árpának 88, a rozsnak pedig 64 százalékát csé­pelték el, hordták a raktárakba. A még visszalévő csépléssel az állami gazdaságok legkésőbb szerdán estig végeznek. A nem végleges adatok szerint a Tolna megyei állami gaz­daságok búzatermés átlaga megha­ladja a 10 mázsát, azzal szemben, hogy megyei viszonylatban az egyé­ni parasztok kisparcelláján jó, ha lesz hét mázsa a búza holdankénti átlagtermése. A búza termésátlaga legjobb volt eddig az élüzem cím­mel kitüntetett Nagytormási Állami Gazdaságban, ahol 11 mázsa az át­lagtermés. Leggyengébb Kanacson, ahol a végeleges adatok szerint 8,2 mázsa a holdankénti búzatermés át­lag. A gabonabetakarítással egyidejű­leg az állami gazdaságokban elmun­kálták a tarlókat is. E szerint a tarlóhántással jelenleg 96 százalék­ban állnak és több mint 3500 holdon vetettek másodnövényt. Levelező oktatás a műkedvelő színjátszó rendezők számára A műkedvelő színjátszócsoportok munkájának megjavítása érdeké­ben, a műkedvelő színjátszás szín­vonalának emelésére a Népművé­szeti Intézet drámai osztálya és a Művelődésügyi Minisztérium két éves levelező akadémiát szervez a színjátszócsoportok rendezői részé­re. Megyénkből 11 színjátszó rende­ző vesz részt a levelező oktatásban. A népművelési szervek igyekez­nek megvalósítani, hogy a jövőben csak olyan tiszteletdíjas színjátszó rendezők működjenek, akik vala­milyen tanfolyamot végeztek és mű­ködési engedéllyel rendelkeznek. A kétéves levelező akadémiát elvég­zett rendezők természetesen a na­gyobb csoportok mellett fognak mű­ködni és instruktori feladatokat lát­nak el. Befejeződött a barackszüret a faddi Kossuth Tsz-ben Hírt adtunk már arajól, hogy a faddi Kossuth Termelőszövetkezetben jól fizetett a sárgabarack. Az öt hold fiatal gyümölcsösről a termelőszövet­kezet 110 mázsa termést szedett le, aminek a nagyobbik része exportra ment. Ezért a mennyiségért 60 000 forintot kapott a termelőszövetkezet. A barackszüret után rövidesen meg­kezdődik a körteszüret is Faddon a Kossuth Tsz-ben. Ebből a gyümölcs­ből 400 mázsát várnak, amiből előre­láthatólag szintén nagyobb mennyi­séget küldenek exportra. Medgyessy-kiállításra készül a paksi művelődési ház A jelenleg Szekszárdon lévő Med- gyessy kiállítás anyagát ebben a hó­napban a járási művelődési ház ké­résére Paksra szállítják. A kiállítás megnyitójára augusztus 20-án kerül sor s így szerves része lesz az Alkot­mány ünnepi programnak. Egy hó­napig, szeptember 20-ig tekinthetik meg a paksi művészetkedvelők Med- gyessy Kisplasztikáit. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés, hiszen ilyen kiállításra Pakson már nagyon hosz- szú idő óta nem került sor. cializmus építése is egybefűzte a két népet. Utalt arra a segítségre, amit az ellenforradalom leverése után a bolgár néptől kaptunk, majd nem­zetközi kérdésekről szólott. Beszé­de befejező részében hangsúlyozta, sokat tanulhatunk bolgár elvtársa­inktól, mert ők alapjaiban már be­fejezték a szocializmus építését, ' megvalósították a szocialista mező gazdaságot. Rúzsa János nagy tapssal fogadott beszéde után a bátaszéki és a kör­nyékbeli fiatalok ajándékokat adtak át a bolgár vendégeknek, majd Peter Arnaudov, a küldöttség vezetője szó­lalt fel. Beszélt a bolgár ifjúság életéről, s elmondotta, hogy a bolgár fiatalok 85 százaléka a kommunista szövet­ség tagja. Hangsúlyozta, hogy ered­ményeiket a bolgár fiatalok csak a Bolgár Kommunista Párt segítségé­vel tudták elérni. A nagygyűlés után művészi mű sor következett, amelyben a legjobb sárközi népi együttesek léptek fel, mint a Sárközi Állami Gazdaság és a bátai népi együttes, valamint a I bátaszéki MÁV énekkar. A bolgár ifjúsági küldöttek a dél­után folyamán a Sárközi Állami Gazdaság leperdpusztai szőlészetébe látogattak el, este pedig a bátaszéki Búzakalász Tsz vendégei voltak. Bátaszéken és a környéken kitörő lelkesedéssel fogadták a testvéri bol­gár nép fiataljait, s a felejthetetlen bátaszéki magyar—bolgár találkozó nagyban hozzájárult a két nép ba­rátságának további elmélyítéséhez. Ünnepi vásár és kiállítás Sxtálinvárosl an Bizonyára sok látogató keresi fel majd a megyéből az első sztálinvá- rosi vásárt és kiállítást. Az augusz­tus 19—20-án megtartandó kiállítás az ifjú város első seregszemléje lesz, ahol bemutatják a helybeli üzemek termékeit, azokból kiárusítást tarta­nak. A vásár idején — az ünnepsé­gek egyik érdekes pontja lesz —, amikor üzembe helyezik a Fésűs­fonodát és felavatják a nemzetközi versenyuszodát. A sztálinvárosi vásár alkalmából az ország minden részéből 50 száza­lékos vasúti kedvezménnyel lehet majd utazni. Új kemence a Tamási Téglagyárban Régen megérett már a lebontásra a megye egyik legöregebb téglaégető kemencéje a Tamási Téglagyárban. A kemence az idén lépett ötvennyol- cadik »-életévébe« és lebontása, he­lyébe egy új kemence építése nem­csak azért vált szükségessé, mert év­ről évre több javítást igényelt, költ­séges volt a fenntartása, hanem azért is, mert túlsók tüzelőanyagot fo­gyasztott a tégla égetéséhez. Emel­lett nagyon nehéz és egészségtelen is volt a dolgozók munkája az elavult rendszerű kemencében. A tavasszal kezdték meg a gyár­ban az új kemence felépítését, amelyben már folyik is az égetés. Az új, tizenhat kamrás körkemen­cében egészségesebb körülmények között dolgozhatnak az égetők, ter­melése mintegy másfélszerese a ré­giének. Míg a régi kemencében 500 kiló szenet használtak fel ezer da­rab tégla égetéséhez, az új kemen­cében egy mázsával kevesebb. 400 kiló a szénfelhaszhasználás. Jobb minőségű téglát is égetnek az új ke­mencében. Az építkezés alatt egy napra sem állt le az égetés a gyárban^ az új fel­építéséig a régi kemencében éget­tek. Az ősszel kerül sor a régi ke­mence lebontására. A Tamási Téglagyár most elkészült új égetőkemencéje. A kép előteré­ben a régi kemence látható. »Fél-Duvanov« módszerrel, cilinder rakással égetik a téglát az új kemen­cében. Tóth János rakó, Köbli János és Bacsiti Demeter behordok éppen a kemence egyik kamráját töltik meg nyerstéglával. Baltával meggyilkolta saját tárjál Tragikus végű családi dráma ját­szódott le a közelmúltban Iregszem- cse községben. Kostyán Géza (Fő u. 95. szám) rejtélyes módon eltűnt lakásáról. A rendőrség, mint az el­tűnteket szokásos, keresni kezdte annál is inkább, mert a felesége 26-án, szombaton feljelentést tett ezügyben. A feljelentés szerint 23-án eltávozott lakásáról és azóta nem tudnak Kostyán Gézáról. Fel­merült azonban annak a gyanúja is, hogy bűncselekmény áll fenn és ezért erélyes nyomozás indult meg. Néhány nap múlva tisztázódott a rejtélyes ügy és előkerült Kostyán Géza, azaz a holtteste. Kostyán Géza paraszt ember volt, de különleges egyéniséggel rendel­kezett: nem szeretett dolgozni és állandóan részegeskedett. Ha pénze nem volt, akkor minden lehető al­kalmatosságot értékesített és elitta az érte kapott pénzt. Emiatt termé­szetesen állandó veszekedés volt a családban: feleségével és a feleségé­nek a szüleivel, akivel együtt lak­tak. Július 23-án délben is ittas ál­lapotban tért haza és veszekedés kezdődött a családban. Először kint az udvarbein, majd bent a lakásban folytatták a veszekedést. Közben a feleség kiment a fáskamrába, ma­gához vett egy baltát, visszament a szobába és ott hátulról fejbevágta férjét. Ezután még több ütést mért a fejére és így Kostyán Géza ott mindjárt meg is halt. Az esetnél je­len voltak a feleség szülei és a csa­lád 16 éves gyermeke. Miután Kos­tyán Géza meghalt, a feleség és az após megfogták és kivitték a kocsi- félszerbe, ott feltették a kocsira le­takarták, majd az est beálltával ugyanazon a kocsin kiszállították a szőlőhegyre. Ott a szőlőjük közepén elásták a holttestet. Kostyán Gézánét őrizetbe vették és folyik ellene az eljárás. A bonyhádi járási művelődési ház augusztusi műsorából A bonyhádi járási művelődési ház augusztus hónapban is változatos programmal fogadja látogatóit. A szabadtéri színpadon rendszeresen tartanak előadásokat, szórakoztató jelleggel. Augusztus 6-án »Sztár pa­rádé« címen kerül sor előadásra Gena Pruss vendégszereplésével. 13-án ugyancsak a műsorigazgatóság rendez műsort »Sztambul rózsája« címmel. 23-án Fehér Klára: »Nem vagyunk angyalok« című három- felvonásos vígjátékát mutatják be, 31-én pedig jazz-hangversenyre ke­rül sor. A művelődési ház műkedvelő együttese Schubert—Berté: Három a kislány című operettjét játssza a járás községeiben. Közben megkezd­ték a felkészülést Kodolányi: Föld­indulás című drámájának bemutatá­sára. Ezzel a darabbal kezdik az őszi idényt. TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK]

Next

/
Oldalképek
Tartalom