Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-31 / 205. szám
1958 augusztus 31. «TOLNA Htüïfel NtriUSAU 9 Az egész világon ismerik Kölesdi Sajtüzem termékeit Ezerkilencszáznegyvenketlöber. hozták téti« ezt a gyárat Köleseién — mondja Bach Ferenc főművezető, amikor az üzem miiltjáról érdeklődünk —, akkor vajtermeléssel foglalkozott. 1953 óta a Tolna megyei Tejipari Vállalat Kölesdi íajtüzeme. Mi készítjük a híres óvári, köményes és trappista sajtot, ami külföldön is keresett cikk. Körülbelül 22 ezer litter tejet, illetve tejszínt dolgozunk fel, két műszakban. TEFU kocsikkal szállítjuk be a hozzánk tartozó 35 faluból és a környező állami gazdaságból termelő szövetkezetekből — naponta kétszer — a „nyersanyagot’’, árut laboránsaink gondos vizsgálatnak, ellenőrzésnek vetnek alá, innen kerül a pasztőrözőbe. A tej egy részéből sajt, ■vaj, túró, tejföl, tejszínhab készül a lakosság részére, de bizonyara kevesen tudják, hogy üzemünn — amikor a szükség úgy kívánja — napi ötezer liter tejet szállít a budapesti fogyasztóknak méghozzá saját gépkocsiján. Az este begyújtott tej reggelre már Pesten van. Óriási változásokon mentek keresztül az üzem munkafol.vamatdi. Az üzemet tavaly — mintegy egymillió forint beruházással korszerűsítették. Modern pasztőrgépekeí, lólö -őgépet, bolygókeverős sajtkádakat, átvételi tartályokat kaptunk. Üzemünk — folytatja Bach elvtárs — jelentős hasznot hoz az országnak, termékeink három.:: eyed részét exportáljuk. Ismerik és szeretik trappista sajtunkat az NDK-ban Nyugat-Németországiban, Svájcban és Belgiumban. De kedvenc csemegéje az itt gyártott sajt a Szovjetunió, Csehszlovákia, Israel, Egyiptom és Jordánia polgárainak is. \ köményes és óvári sajtot belföldi fogyasztásra gyártjuk. Száz liter tejből 90 liter savó marad, amit a környező községek állami gazdaságai, termelőszövetkezetei egyéni gazdái használnak fel sertésnevelésre, hizlalásra. A „helyszínen", munka közben beszélgettünk Stengeli András sajtmes- cerrel, aki éppen bosszankodott az; áramszünet miatt, ami bizony nagyon akadályozza a munkát, rontja a minőséget. — Mert a dolgozóknak sem mindegy, mit és mennyit termelünk — mondja. — Április óta új bérrendszerrel dolgpzunk. és bizony meglátszik a borítékon ha jobb, vagy rosszabb a minőség. Mert lehet —i a termelési eredményektől függően — 20 százalékkal több de 15 százalékkal kevesebb is a borítékban fizetéskor. Stengeli elvtárs elmondja azt is, hogy 1957 előtt, amikor még nem volt meg az új sajtkád, nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, so Icát kellett gyalogolni a régi kádak mellett föl-alá. --- Bizony sokat — mondja Bátai János sajtkezelő, aki öt éve dolgozik az üzemben, keresete két évvel ezelőtt még havi 650—700 forint volt, de most megkeresi az 1200—1300-at is — Nekem nem egyszer mondták már, hogy „János, te biztosan sokszor odaértél volna már Szekszárda, amennyit itt sétáltál a kádak mellett.’' Az: embernek a lába a járkálástól, karja a nehéz munkától fáradt el. Ma mindez a múlté — mondja mosoiyogva. — Elvégzi helyettünk a gép A sajtmester bemutatja „tizemében’’ a sajtkádat és a sorozatprést is, amit szovjet tapasztalatok felhasználásával itthon készítettek, vele váltották fel a régi, kezdetleges, kövekkel való préselést. így nem csak gyorsabb a munka, hanem a minőség is jobb. Az üzem dolgpzói azonban nem csak „felülről" várják a segítséget munkájuk megkönnyítéséhez. Ács Gyula, az üspm gépésze valóságos ezermester, van olyan újítása, ami országos jelentőségű. Szerkesztett egy sterilizátort a kultúra íőzők sterilizálására. Nagy jelentőségű a kon- denzvíz újra felhasználását célzó újítása is, amelynek segítségével napi 50—70 kiló szenet takarítanak meg. Újítások egész sora mutatja, hogy nem hiányzik az ötlesesség, a kezdeményezés a Kölesdi Sajtüzemben. A sajtraktárban megtudjuk, hogy a trappistának egy havi, a köményesnek 2—3 hetes, az óvári sajtnak pedig 3—4 hetes érlelődésre van szüksége. — És ha valami kifogás lenne a minőséggel —- mondja Stengeli elvtárs — a sajton lévő számok alapján az ország bármely részében meg :e- het állapítani melyik üzem készítette a sajtot, mi pedig azt, hegy ki felelős a hibáért. Az egyik sajton például ez áll: 64.03,11 3. Ha reklamáció van, csak fel kell ütni a gyártási könyvet, megállapítani, ki dolgozott augusztus 11-én a d-as számú kádnál, máris megvan a hiba okozója. Persze, ilyesmi nálunk egyre ritkábban fordul elő, nagyon vigyázunk a minőségre. Naszvettcr Lajos ZASZLOAVATAS \ szövetkezet fennállásának tízéves jubileuma alkalmából tartott ünnepségen avatták fel a Dumiföldvári Cipész KTSZ zászlaját, melyet a szövetkezet pártszervezete adott át a vezetőségnek. Képünkön Lénárt Ferencné, a szövetkezeti nőtanáes elnöke szalagot köt a zászlóra. „Csak öt évvel lennék fiatalabb... ?? Négy évvel ezelőtt azzal indult a cselekmény, amikor Horváth István belépett a dombóvári Rákóczi Tsz-be, hogy sokéves tapasztalatát a szövetkezet javára hasznosítsa. Pista bácsi ugyanis fejőgulyás volt egész életében, 21 évet töltött e mesterségben. Nem könnyű a fejés, naponta kétszer vagy háromszor a tehén mellé ülni és kifejni a fehéren habos tejet. Azután társat kapott, a nálánál 9 évvel fiatalabb Álló Imre személyében és az együtt töltött hónapok alatt valóban mesterei lettek szak- 1 májuknak. A tsz tehenészete egye- I dülálló volt a járásban, beneveztek az országos tejtermelési versenybe, \ vállalva, hogy törzskönyvezett tehe- i neiknél elérik az évi 3000 kilós át- \ lagot. Már a 3500 kilós átlagnál tar- \ tottak, nem sok hiányzott az egész tehenészet meghatározott 69 000 liGAZDÁKNAK Őszi feladatok Ezekben a napokban, hetekben legfontosabb mezőgazdasági munkák közé tartozik a kapások betakarítása, a talajelőkészítés, őszi vetések, majd tavaszi vetések alá. A különböző és többféle kapások közül elsősorban a burgonya betakarításáról beszélünk. A burgonya fajták szerint változóan, július végétől október végéig érik. A korai burgpnyafajták szárai és levelei érés idején teljesen ieszá- radnak, a későn érőké, többnyire vagy részben még zöldéi, amikor a gumók már beértek. Érettségük jele, hogy a gumók héja újjal dörzsölve már nem hámlik. Ilyen állapotban már a késői burgonyákat is fel lehet szedni. Ha azonban lombozatuk akkor még zöld és az őszi időjárás kedvezően meleg, a szedést érdemes addig halasztani, amíg esős, vagy fagyos idők beállta nem fenyeget. A burgonya szedését száraz időben kell végezni, mert a sáros burgonya kevésbé értékes> nehezebben áll el, másrészt a nedves talaj a betakarításkor erősen összetömődik. A szedéssel egyidejűleg a válogatást is el kell végezni. A burgonyaszetíés után a táblát azonnal mélyen járó fogassal kell fogasolni és a felszínre hozott gumókat összegyűjteni. A burgonya beszállítása A burgonya beszállítása a burgonyabetakarítás egyik legfontosabb feladata. A betakarítást, de különösen a beszállítás minden órai késése azzal a veszéllyel jár, hogy a burgonya a beálló esőzés következitében szennyeződik és előzetes tisztítást igényel, akár étkezési célra, akár takarmányozásra használjuk. A burgonyatermelő gazdaságok, termelőszövetkezetek egyik fontos feladata tehát a burgonyaszedőgépek munkájának és azok kiszolgálásának összje hangolása. Á vetőmag előmelegítés gyakorlati módszerei A gabona vetőmag melegítéséit magtárban is lehet végezni. A magot 20 centiméter vastagságban szétterítjük és nyitott ajtók és ablakok mellett szeleléssel, lapátolásokkal kezeljük. Egy másik módja az, hogy ha a magtárban a vetőmagot 5—6 centiméter vastagságban elterítjük és ezt óránként gerebly ékkel keverjük Már 2—3 napon belül eredményes lehet a munka( de a legjobb eredményeket 5—6 napig tartó munkával lehet elérni. A legjobb gyakorlati módszer a szabadban, napon való melegítés ponyvákon 5—6 centiméter vastagságban szétterítjük a vetőmagot és azt óránként gereblyékkel keverjük. Ezzel az eljárással 5—6 nap alatt már jó eredmény érhető el. A vetőmagelőmelegítés jelentősége abban van, hogy javítja a vetőmag minőségét, növeli a csírázóképességet és fokozza a csírázási esélyt. A felmelegedett vetőmagból egészséges hajtások és erős növények fejlődnek. teres teljesítményéből sem, amikor abbamaradt minden, az 1956-os ellenforradalom nemcsak az eredményt, az országos hírnevet, de a kitűnő tehénállomány nagy részét is „elsodorta”. Feloszlott, majd újjáalakult a tsz. Az állatállomány megfogyatkozott és több taggal együtt Pista bácsi társa, Álló Imre is búcsút mondott a szövetkezésnek. Az idős, akkor már 63 éves Horváth Pista bácsi nem csüggedt el, kiharcolta, hogy 1956 őszén a tsz tehénállományának árverésekor emeljék fel a 16—20 literes jó tejelő tehenek árát. Ezzel sikerült elérnie, hogy alábbhagyott a nagy tehénvásárlási láz. Utána, amikor rendes kerékvágásba zökkent ismét a szövetkezeti élet, Pista bácsi újrakezdte a munkát. A napokban találkoztunk, Pista bácsi nem kis örömmel mutatta meg jó tejelő tehénállományát, amelyek közül nem is egy díjat nyert a nemrégiben megtartott járási mezőgazdasági kiállításon. Ezenkívül még egy örömhírt mondott: — Képzelje, visszajön Imre, mondtam én neki, hogy nem neki való már 13 holdon gazdálkodni. Aztán megmutattam a teheneket, látta, hogy jók, mind fiatalok. de megmondtam azt is, hogy ezekkel még csodákra is képes az ember. Úgy látszik, hallgatott rám, mert a napokban megtartott közgyűlésen bejelentette, hogy az új gazdasági évvel szeretne ismét visszajönni. — Utána együtt dolgoznak'! — Sajnos, ez a terv már nem sikerül. Amikor Álló Imre ismét szövetkezeti tag lesz, az én kezemből veszi át a tehenészetet, mert november 1-vel nyugdíjba megyek. Pista bácsi elhallgatott, majd hozzátette, csak öt évvel lennék fiatalabb, megmutatnánk mi ketten, még egyszer... — De azért jövök ám dolgozni, — mondja búcsúzóul — benézek a tehenészetbe is, mert nem lehet ám csak úgy máról holnapra itthagyni ezeket a jószágokat. ! Pálkovács Róza HÍREK — Ügyeletes orvos augusztus 31-én dr. Ferenczy József Szekszárd, Rákóczi u. 19. Telefon: 25—50. — Augusztus 31-én a bikácsi termelőszövetkezetbe a helybei: egyéni parasztok és I. típusú tszcs-tagok egy csoportja látogat el, hogy a gazdaság eredményeit személyesen megismerje. :— Az elmúlt vasárnap a gyulaji Uj Barázda Tsz szövetkezeti napot tartott, melyre 35 egyéni parasztot hívtak meg. A látogatók megnézték az állatállományt, a földeket, tájékozódtak a tsz gazdasági és pénzügyi helyzetéről. A tsz tagsága este vacsorával vendégelte meg a látogatókat. — A Dombóvári Fémtömegcikk- gyártó Vállalat harmadszor lett élüzem. — Ozorán a helyi Népfront kezdeményezésére az 1848-as események 110. évfordulója alkalmából ozorai napokat rendeznek. A műsort úgy tervezik hogy az ünneplők meglátogatják a helybeli termelőszövetkezetet, majd a múzeumot, végül a hagyományos szüreti mulatsággal fejezik be az ünnepet. — A tamási Uj Élet Tsz-ben jólsikerült aratóbált tartottak, melyen 15 egyéni paraszt és a község vezetői is résztvettek. Az egyéni parasztok elismerően nyilatkoztak a tsz gazdálkodásáról. — A mözsi pártszervezet és nőtanács tegnap, szombaton este műsoros estet rendezett. Az est műsorán magyar nóták, táncok és egyfelvoná- sos jelenetek szerepeltek. A bevételen televíziós készüléket vásárolnak. — Szeptember 4-én a Magyar Úttörők Szövetsége Tolna megyei Elnöksége elnökségi ülést tart. Az elnökségi ülésen a járási csapatvezetői értekezletek megrendezésével foglalkoznak. — A gyönki járásból a közeljövőben termelőszövetkezeti tagok látogatnak el Aparhantra, ahol megtekintik a Március 15. és a Felszabadulás Termelőszövetkezet gazdaságát. Látogatók a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben Baranya megye pécsváradi járásából 14 termelőszövetkezetből jártak látogatók tapasztalatszerzés céljából a bátaszéki Búzakalászi Termelőszövetkezetben. A szövetkezet tagjai végigvezetik a látogatókat a gazdaságban. A látogatok elismeréssel nyilatkoztak a szövetkezet állatállományáról, amely a Búzakalászban a fő bevételi forrást jelenti. A Baranya megyei látogatók egy csoportja a szövetkezet hízóállományát szemléli éppen. — Ez a kukorica megadja a holdankénti 40 mázsás termést — ez a közös megállapítása Lasszer Ferencnek, a pécsváradi járás mezőgazdasági osztályvezetőjének, Balogh Gergelynek, a véméndi Uj Tavasz tagjának és Székely Kálmánnak, a Búzakalász brigádvezető jének.
