Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-29 / 203. szám
TOLNA MEGYÉI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A% elmúlt félévi munkáról és a nőmosgalom előtt álló feladutokról tanácskozott a Megyei Nőtanács A nőmozgalom elmúlt félévi eredményei, tapasztalatai és a további feladatok megbeszélése céljából tegnapra összehívták a Megyei Nőtanácsot. Az ülés előtt közvetlen a nőtanácson belüli pártcsoport tartott megbeszélést. Itt több fontos probléma megoldására tettek javaslatot a megyei nőmozgalom kommunista vezetői. A többi között javasolták a Megyei Nőtanács titkárának, hogy levélben, vagy akár személyesen járjon el a kormány illetékes szerveinél, sok Tolna megyei község asz- szonyainak ama kérését illetően, hogy több bölcsődét, napközi otthont és óvodát létesíthessenek E tekintetben nem az a kérés, hogy a kormány építtessen bölcsődéket, óvodákat és napközi otthonokat, hanem a megyének adjon lehetőséget újabb óvónők munkába állításához. Magát a napközi otthont és a bölcsődét társadalmi úton és a községi tanács segítségével a falu asszonyai létrehozzák. Ilyen irányú tevékenység már több községben folyamatban van. Elhangzott még az a javaslat is, hogy a nőtanács a Népbolt és a MÉSZÖV illetékes vezetőit keresse fel, sürgesse a kormány határozatának vég rehajtását, mely szerint az italboltokat kiskocsmákká kell átalakítani. Ez fontos, mert szombaton, vagy vasárnap délután a falusi parasztasz- szonyok is szívesen mennének el férjeikkel a vendéglőbe egy-egy pohár sörre, de nem igen mennek, mert itt le sem lehet ülni. Azt is javasolták a kommunista asszonyok, hogy a Megyei Nőtanács egyéni parasztasszonyok részvételével szervezzen látogatásokat a termelőszövetkezetbe és állami gazdaságokba, hogy a parasztasszonyok is megismerjék a nagyüzemet, lássák, hogyan él egy termelőszövetkezeti család. Végül elhangzott az a javaslat, hogy a Szekszárdi Nőtanács az I. osztályosok szülői és azok nevelői részvételével ismerkedési estet szervezzen. A fentebb említett javaslatokat a Megyei Nőtanács elfogadta és intézkedés történt, hogy ezeket fokozatosan meg is valósítsák. A nőmozgalom féléves munkájáról Takács Mi- hályné, a Nőtanács megyei titkára tartott beszámolót. Részletesen kiAz országból csak két Tolna megyei Tsz mutat be a kiállításon halakat tért arra, hogy az elmúlt félévben hány nőtanács alakult, milyen rendezvényeket tartottak. A többi között elmondotta, hogy a nőtanácsok által szervezett rendezvények látogatottak. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon például a megye 42 községében 13 000 asszony vett részt a nőtanács által szervezett rendezvényeken. Rendkívül népszerűek voltak a Nőtanács és a Vöröskereszt által közösen szervezett egészségügyi és a gyermekneveléssel kapcsolatos előadássorozatok, a szabás-varrás tanfolyamok és a gazdasszony tanfolyamok. Takács Mihályné beszámolójában sok szó esett a nőmozgalom előtt álló feladatokról is. »A nőmozgalom alapvető feladata, hogy a nőkérdési az egész társadalom általános politikai és gazdasági életének szerves részévé tegye és erre nevelje a közvéleményt is« — mondotta Takács Mihályné elvtársnő. Ezenkívül kitért a szervezési feladatokra. Beszámolóját vita követte, ami lapzártakor még nem ért véget. Jó termést hozott a regölyi futóho mok, amely évtizedeken keresztül úgyszólván semmi jövedelmet nem biztosított, csak gyom termett abban bőségesen. Az idén a kendertermelő szakcsoport mintegy 1000 mázsa termést takarított le a 29 holdas tábláról. A képen Balogh Vendelné igazítja a »markot«. (Riport az 5. oldalon.) Teljes erővel dolgoznak a járva silózók és a kenderkombájnok A kitüntetett szedresiek az eisők A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÊS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 203. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1958 augusztus 29. Alig két hét van még vissza szeptember 12-ig, a 62. Budapesti Mező- gazdasági Kiállítás és Vásár megnyitásának a napjáig, ahol a mező- gazdaság újabb fejlődésének lehetnek szemtanúi az érdeklődők. Tolna megyéből számtalan szarvasmarhát, sertést, az állami gazdaságok kitűnő fajtájú juhokat, baromfiakat, növényeket visznek, emellett az országból egyedül két Tolna megyei termelőszövetkezet, a bonyhádi Dózsa Népe és a simontornyai Kossuth Tsz mutatja be saját tenyésztésű halait. Az elmúlt években mindkét szövetkezetben jelentős jövedelmet biztosított a halastó, kitűnő és nagysúlyú pontyállományukkal remélhető, hogy az idei kiállításon is hírnevet szereznek szövetkezetüknek. Befejezték ez repce vetését A mezőgazdaságban gyorsan követik egymást a különböző munkák, amelyek gyors elvégzése nem tűr halasztást. Közvetlenül az aratás befejezése után gondolni kell már az ősziek vetésére és hozzá kell látni a talajelőkészítéshez. Az első őszi növény, a repce vetését napokkal ezelőtt kezdték meg a dombóvári járás termelőszövetkezetei és többek között a dombóvári Vörös Sugár, a szakcsi Uj Élet, a nosztánypusztai Uj Élet és a dal- mandi Béke Termelőszövetkezet összesen mintegy 70 hold repce vetésével már végeztek. Ezzel befejezték ezt a munkát. A legfontosabb őszi munkák egyike jelenleg a talaj előkészítés és a vetés mellett a silótakarmányok betakarítása, amely biztosítja az állat- állomány takarmányellátását. A silótakarmányok betakarításának nagy munkájában jelentős segítséget adnak a megye gépállomásain lévő hat járva silózó kombájn, amely nagyobb területen gyorsan végzi el a munkát. Különösen szép eredményeket értek el e téren a Szedresi Gépállomás traktorosai, akik ezen a munkán keresztül is bebizonyítják, hogy nem érdemtelenek a kitüntető élüzem- címre. A hat járva silózó kombájn összesen mintegy 350 holdról vágta le és takarította be mányt. a silótakar-1 A Szedresi Gépállomás járva si- lózója a legtöbbet, összesen 80 holdról takarította be a silótakarmányt. A többi gépállomás közül a Tamási Gépállomás járva silózója a tamási Uj Élet Tsz-ben fejezte be mintegy 300 köbméter takarmány silózását. E munka végeztével a tamási Vörös Szikra Tsz-ben kezdte meg a silózást. A Dalmandi Gépállomás járva silózója eddig 60 holdról takarította be a takarmányt és a dombóvári termelőszövetkezetek és a gyula ji Rákóczi Tsz után most a gyulaji Uj Barázda Tsz-ben végzi a silózást.Csak állattenyésztésbál több mint félmillió forint a nyereség a Középhidvégi Kísérleti Gazdaságban A gépállomások körzetébe tartozó termelőszövetkezetek jelentős területen vetettek kendert, amelynek a betakarítása a gépállomások feladata, mivel a kenderkombájnok gyorsabban és könnyebben végzik el a betakarítás nehéz munkáját. A gépállomásokon összesen kilenc kenkerkombájn dolgozik az aratásban és közülük legjobb teljesítményt eddig Virág Mihály, a Szedresi Gépállomás traktorosa érte el, aki teljesítményével már 120 hold felett van. Virág Mihály hat nap alatt fejezte be a kender aratását a faddi Győzelem Tsz-ben. A munka befejeztével a Dalmandi Gépállomás körzetében a csibráki Viharsarok Tsz-be ment át segíteni, hogy ott is mielőbb befejezzék a kender aratását. Tolvajt ítéltjei a bíróság 3200 vagon gabona Még az aratás előtt nagy gondot fordítottak a különböző felvásárlási szervek, hogy jól felkészülve várják a gabonafelvásárlást. A cséplés megkezdésével a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni parasztok kocsiszámra hordták a Termény- forgalmi Vállalat kirendeltségeihez az átadásra és eladásra szánt gabonát. A legutóbbi jelentés alapján a megye területén eddig összesen 3200 vagon terményt vásároltak fel, ebből nyolcvan vagon az árpa és zab 230 vagonnal pedig mint saabadgabo- nát vásároltak fel a Terményforgalmi szervei. Hetenként körülbelül 8—9 vagonra tehető az átadásra kerülő kukoricamennyiség is. — Vasárnap a tamási egyéni gazdák egy csoportja a Fornádi Állami Gazdaságba látogat el tapasztalat- cserére. Van arra példa, hogy egyesek amikor az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságának jó eredményeiről hallanak, legyintve mondják: »Könnyű nekik produkálni, kísérleti gazdaság, annyi pénzt kapnak, amennyit akarnak.« Tévedés. Középhídvégen sem az ablakon dobálják be a pénzt, s eredményeiket jó gazdálkodásuknak köszönhetik. Az idei gazdasági év első félévének eredményeként az állat- tenyésztésben 686 000 forint lett az abszolút nyereség. MIBŐL ADÓDIK EZ? Vegyük a tehenészetet. A tehenészet félévi átlaga tehenenként 2100 liter, ami nem megvetendő, s mivel a tervezett 3 forint 17 fillér helyett 2 forint 89 fillérért tudtak egy liter tejet előállítani, az abszolút nyereség félév alatt 125 000 forint. Érdekesebbek ennél a sertéstenyésztés számai. Eredetileg egy kiló választási malac előállítására 27 forintot terveztek és ezt az összeget 13 forint 19 fillérre csökkentették. A nyereség 180 000 forint. A süldőnevelésnél 30 000 forint a nyereség. Az egy kiló gyapjú előállítási költségét 89 forintról 42 forintra csökkentették, ami további 88 000 forintot jelentett. Jelentős volt továbbá a baromfitenyésztés eredménye: egész évre 52 mázsa súlygyarapodást terveztek a növendékeknél és ehelyett félév alatt 58 mázsa súly- gyarapodás volt. A növendékek például havonta a 20 deka tervezettel szemben 40 dekát gyarapodtak. Mindez forintban félév alatt 117 000 forintot hozott. Nem mondottuk el mindazt, ami a féléves mérleg több mint félmillió forintos nyereségét mutatja, csak a főbbeket a sok közül. Ezeket az eredményeket azért tudták elérni, mert sikerrel alkalmazták a takarmányozási és felnevelési kísérleteket. Nem vitás, hogy jó eredményeket csak kiváló tulajdonsággal rendelkező állatfajtákkal lehet elérni, de a középhídvégi szakemberek bebizonyították, hogy nem tekinthető harmadrendű kérdésnek a takarmányozás sem. A gazdaságban számtalan takarmányozási és felnevelési kísérletet állítottak be és hajtottak végre és valamennyinek a lényege és követelménye volt olyan tömegtakarmányok előállítása és felhasználása, amelyben olcsósága mellett egyformán megvan a szükséges fehérje- és keményítőérték. A tömegtakarmányok, a szójával, borsóval, napraforgóval és kukoricával vetett különböző takarmányok elérték a várt eredményt és ugyanez mondható el az antibiotikumos kísérletekről is, amelyet 900 növendék baromfival végeztek. Érdemes kísérletezni, új és mindig újabb módszerekkel megismerkedni, amelyet a középhídvégiek esetében az olcsóbban előállított egy liter tej, egy kiló gyapjú és hús igazol. P. R. Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, háromrendbeli magánosok sérelmére, hamis kulcs használatával elkövetett lopás és egyrendbeli betöréses lopás miatt mondotta ki bűnösnek a szekszárdi járásbíróság Mészáros János 25 éves decsi lakost. Mint az bebizonyosodott, a múlt év augusztusában dohányszükségletének fedezése érdekében feltörte Átal András decsi döhányárudáját, )ahonnan kisebb mennyiségű dohányt vitt magával. Két hónap múlva ismét hamis kulcs használatával hatolt be a dohányárudába és különféle apróságokat vitt magával. Sőt még egy harmadik alkalommal is behatolt a dohányárudéba és három alkalommal ösz- szesen mintegy 600 forint értékű árut lopott el. Feltörte a decsi földművesszövetkezet raktárhelyiségét, ahonnan 1735 forint készpénzt és 5765 forint értékű ruházati tárgyat vitt magával. A bíróság egy évi és 6 hónapi börtönbüntetésre és 2 évi jogvesztésre ítélte.
