Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-24 / 199. szám

1958 augusztus 24. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 9 Nyár ufóján — ősz elején... A tejirók érdekében Középhidvégi jegyzetek — Középhidvégen is úgy indult ta­vasszal a munka, mint másutt, igyekeztek az emberek, s ennek az igyekezetnek, szorgalomnak jutal­mát alkotmányunk ünnepén kap­ták meg. A kísérleti gazdaság 49 dolgozója összesen 13 500 forint cél­jutalmat kapott, köztük Haág Dé­nes, a gazdaság legjobb kombájn­vezetője 850, míg a szénabetakarí­tásért 2000 forintot kapott a bri­gád. Az aratás, a szénabetakarítás munkái befejeződtek már, ezzel azonban nem ért véget a munka, mert követi sok más... INDULÁSRA KÉSZEN Maholnap beköszönt szeptember 12-e, a 62. Budapesti Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár megnyitásá­nak a napja. A mezőgazdaság ha­talmas seregszemléjére készülődnek a Középhidvégi Kísérleti Gazdaság­iján is. Az eddigi kiállítások ered­ményei a nagydíjak, I., II. díjak, az elismerő oklevelek, érmek, azt bi­zonyítják, hogy a gazdaság állatte­nyésztési és növénytermelési ered­ményei elismertek és országszerte kiválóak. Az országban egyedül itt tenyész­tik tisztavérben a középyork serté­seket, amelyekből 5 tenyészkan sül­dőt az idei kiállításon is bemutat­nak. Hogy mennyire kiváló ez a faj­ta és mennyire ragaszkodnak ezek­hez a szakemberek, bizonyítja a kö­vetkező példa: A napokban a sop- ronhorpácsi kísérleti, a bábolnai, mezőhegyesi gazdaság és még több gazdaság igazgatója tapasztalatcse­re látogatáson voltak Középhidvé­gen. Amikor megtekintették a gaz­daság sertésállomáinyát, valameny- nyien kértek belőle tenyészmagot. Ennél a fajtánál 9,7 volt az ellési átlag, a négy hónapos süldők átlaga pedig 40 kiló 50 deka. Szeptember 3-án indul útnak a tenyészkanokon kívül tíz juh is, 6 sztavropoli és 4 ile de francé. A sztav ropoli fajtánál az anyák nyírási át­laga 9 kiló 24 deka volt, a kosok azonban megadták darabonként a 15 kiló gyapjút. Indulásra készen áll­nak a sertések, baromfik, juhok, hogy a budapesti kiállításon újabb hírnevet, dicsőséget szerezzenek a gazdaságnak. < AHOL MÁR AZ ŐSZT VÁRJÁK A növénytermesztés munkája, ké­ső őszig az első fagyokig tart és a készülődést már augusztus vége felé megkezdik. A gazdaságban tavaly próbálták először és alkalmazták sikerrel a kombájn munkáját az aprómag csép lésnél. Leszerelték a kombájnról a vágószerkezetet, egy herefejtőt he­lyeztek el benne és az így átalakí­tott gép kint a területen kitűnőíl munkát tud végezni. Tulajdonképpen már a tarlóhán-J tással kezdődik az őszi munka, ame-f lyet azonnal aratás után el is vé-jj geztek a gazdaságban. Igyekeznek az/ emberek, hiszen nem kevesebb,* mint 872 holdat kell elvetniök azj] ősz folyamán. Eddigi eredményük:/ befejezték a területek vetés előttijl műtrágyázását, ami holdanként 3—53 mázsa műtrágyát jelent, ezenkívül! végeztek 55 vagon vetőmag gabona^ tisztításával, ezzel fémzárolásra ké-4 szítették elő, de készítik a talajt/ őszi árpa és búza alá, borsótalajonj és ahol lehet fordítás nélkül tár­csával, dix-tillerrel. Az ősz munkájához tartozik A SILÓZÁS is, s a különböző fehérjedús takar-J márnyok silózásában valóban úttörők! a középhidvégiek. A hatalmas siló-í kukoricában a két méternél is ma-j gasabbra nőtt szója hatalmas zöld * tömeget ad. Eddig 2000 köbméter ki-j tűnő zöld silót készítettek és mégj ugyanennyi készül. Bármely részében járunk a határ-a. nak szorgalmas munkának lehetünk'» szemtanúi. A nagy igyekezet márj* eddig is érezteti hatását, amely csak« növekedhet a kapások betakarításá­val. P. R. Köleseiről az illetékeseknek A kclesdiek ottjártamban egy sú­lyos problémára hívták fel figyel­memet. Arról panaszkodtak, hogy a gyógyszer beszerzéssel baj van az utóbbi időben Kölesden. Már vagy két hete megbetegedett a falu gyógy­szerésze, jelenleg is Pesten tartózko­dik kivizsgáláson. Valahogy úgy áll a dolog, hogy hiába van gyógyszertár a községben, ha hirtelen megbeteg­szik valaki, azt orvos megvizsgálja, fel is írja a receptet, de nincs hol kiváltani. Azaz, hogy mégis csak van, de többe kerül a leves, mint a hús. Az egy-két forintos (SZTK) vényt ugyanis, hogy kiválthassa az ember, be kell mennie Gyünkre, vagy Szek- szárdra, s a teszem fel 2 forintos — gyógyszer így 15—20 forintba kerül. A kérdéssel kapcsolatban a ta­nácsnál azt válaszolták, hogy a Szek­szárdi Gyógyszerellátó Vállalat meg­ígérte, hogy megoldja a problémát, s küld ki helyettest, aki kedden, csü­törtökön és szombaton negyed 9 órá­tól 15 óráig nyitva tart. Ez sem megoldás, mert Kölesd or­vosi körzet központja: hozzátartozik Kistormás, Borjád, Hangos-puszta, Hencse-puszta, Felsőhidvég, stb. jó pár lakott helység, ami megköveteli, hogy egy gyógyszertár állandóan minden nap nyitva tartson. A MÁSODIK PROBLÉMÁRÓL a tanácsnál tettek említést. Súlyos, égetően gyors feladat lenne a hétfő reggeli busz-járat rendezése. Itt ar­ról van szó, hogy Kölesdről, Kistor­másról, stb. a hétvégi pihenő után mindenki igyekszik kijutni az alsó- tengelici állomásra a Gyönk felől ér­kező autóbusszal, hogy idejében el­érje a vonatot. Igen ám, csakhogy több esetben előfordul, hogy a gép­jármű már Gyönkcn, illetve Varsá­don megtelik, s legjobb esetben a kalauz kiszól, hogy: „Nincs hely! Megtelt!” Azzal a busszal, amely Keszőhideg- kút felé közlekedik, ugyanez a hely­zet. Gyakran a Gyönkre igyekvő diá­kokat sem veszi fel. Jártunk a já­rási tanács képviselőivel együtt eb­ben az ügyben a Szekszárdi AKÖV központnál. Azt az ígéretet adták — mondják a kölesdi tanácsházán —, ha lesznek nagyobb befogadóképes­ségű buszok, akkor a „fakaruszok” kicserélésével segítenek. A HARMADIK KÖLESDI PROBLÉMA, amely a községfejlesztési tervvel függ össze, a községnek járó 150 000 Új könyvekkel gazdagodnak megyénk községi könyvtárai $ I I I I 4 forint adórészesedést a kölesdiek a|j mai napig nem kapták meg. jí A tanácsi dolgozók utaltak iá,J ' hogy valószínű ez országos probléma,^ ám mégis ennek a megoldásától függ, hogy lesz-e új járdája Kölesdnek. A központban betonjárdát, az Úttörő Ady Endre és a Szekszárdi utcában pedig részben felszedett, részben pe­dig új anyag felhasználásával akar­nak járdát építeni. Sikerül-e nekik? A NEGYEDIK, megoldhatatlannak tűnő probléma Kölesden az orvos lakás-ügye. A je­lenlegi orvos az idén novemberben nyugdíjba megy. Lenne orvosa a köz­séginek, de lakást nem tudnak egye­lőre biztosítani számára. Ez a visszás helyzet azért alakult ki, mert a nyug­díjba távozó orvos a saját házában lakik, ott van a rendelője is, ami nem is lenne baj, viszont sem a múltban, sem pedig a felszabadulást követő esztendőkben nem gondolt senki sem Kölesden orvoslakás, s rendelő építé­sére. A kclesdi dolgozók, parasztok se­gítséget kérnek e problémájuk meg­oldásához. Naszvetter Lajos Négy fiatalember üli körül az asztalt. Lehetnek tizenöt—tizen­hat évesek. Előttük már üresek a poharak. Jókedvűek, látszik, hogy jól érzik magukat. Egyikük indítványozza: — Rendeljünk még egy adagot. — Most inkább valami mást. — Ezt a kört én fizetem, én vagyok a soros. Pillanatok alatt ott terem a ki­szolgáló — különben a sajtpince dolgozója — és máris teljesíti a rendelést. A fiatalok beszélgetnek. Csen­desen, hiszen nem kell félni, itt nem emelkedik a „légkör”, nincs alkohol az italokban. Arról van szó, hogy bizony máskor is el­jönnek ide. — Sajnos, nem lehet — világo­sítják fel őket — csak a vásár két napján működik ez a csárda. Az alkalmi tejcsárdát — mert ott voltam tanúja ennek a jele­netnek — a Tejipari Vállalat köz­ponti irodáinak egyik helyiségé­ben — ami különben is üzlethe­lyiség — rendezték be a vásár idejére. Hogy milyen sikere volt, tanúskodik róla a „vélemény­könyv”, amit a vásár első napjá­nak estéjén, a vendégek követelé­sére nyitottak meg. Idézni a sok bejegyzést talán felesleges is, hi­szen mind arról szól, hogy mi­lyen jó dolog ez a tejcsárda és kár, hogy csak két napig lesz nyitva. „Köszönnyük — írja a hétéves Judit, aki az iskolában még nem juthatott el a helyesírásig —, hogy ilyen finomat uzsonnázhat­tunk, de ha többször is lehetne, az még jobb lenne.”... „Kakaót, kakaót, harmadszor is kakaót! Ez kell nekünk. Az egész vásár leg­többet érő helye!” — írja egy másik vendég. Egy harmadik az apák nevében is követeli egy tej­csárda felállítását. De tanúskodik a tejcsárda nép­szerűségéről a kétnapos forgalom is. Ezerháromszáz adag kakaót, 1500 adag tejszínhabot, 200 adag joghurtot, 500 pohár hideg tejet fogyasztottak el a csárda vendé­gei. Elgondolkoztató, hogy ha bár­kit megkérdeznek, hol lehet Szekszárdon sört, fröccsöt, rumot és pálinkát vrmi, kapásból felso­rol akár tíz helyet is. De hogy — különösen a délutáni órákban — hol lehet kakaót fogyasztani tej­színhabbal, aludttejet, vagy egy pohár hideg tejet, erre nehéz vá­laszolni. És azok a fiatalemberek, akik olyan jól érezték magukat a kakaó mellett, máskor kénytelenek behémi a pohár sörrel. Távol áll tőlem, hogy a sörfo­gyasztás ellen prédikáljak. Még a bornak, sőt a néhanapján bizony jóleső féldecinek sem vagyok el­lensége. De lehetne talán jobb arányokat kialakítani a szeszfo­gyasztók és a tejivók igényeinek kielégítésénél, nem beszélve a motorosok, autósok egyre növek­vő táboráról, akik a KRESZ — in­dokoltan szigorú — előírásai miatt legfeljebb a „narancsízű szörpöd” fogyaszthatják, azt is csak akkor, ha kapható. Csinálják meg a tejcsárdát, tej­vendéglőt. Ha a kereskedelem nem akarja, akkor a Tejipari Vállalat létesítsen egyet, örömmel vállal­kozna rá. Vagy akár mindkét szerv. Talán nem lesz olyan jó üzlet, mint a rum, pálinka árusí­tása, de hogy sikere lesz Szek­szárdon, az biztos. A kétnapos szekszárdi ünnepi vásár ezt mu­tatja. JANTNER JÁNOS Áz elmúlt hét eseményeiből A Dombóvári Járási Párt-Végre­hajtóbizottság megtárgyalta az 1958/59-es pártoktatási év előkészí­tését és feladatait. * A gyönki járás több községében a legjobban dolgozó tanácstagoknak elismerő oklevelet adtak az augusz­tus 20-i ünnepségeken. így Gyönk község 12 tanácstagját is oklevéllel tüntették ki. A megye legrégibb termelőszövet­kezete, a kistormási Dózsa, augusz­tus 20-án ünnepelte fennállásának 10 éves évfordulóját. • A várdombi gépállomás pártszer­vezete, a magas anyagfelhasználás megszüntetése céljából vezetőségi ülésen tárgyalta meg a kommunis­táknak az anyagtakarékossággal kapcsolatos feladataikat. Zombán két tszcs tagsága köz­gyűlésen elhatározta, hogy közös alapot hoz létre. A tagok — földjük értéke szerint — aranykoronánként 3 forintot fizetnek a közös alapba. A bonyhádi járásban élénk tevé­kenység folyik a mezőgazdaság fej­lesztéséért. A járási pártbizottságon az alapszervi párttitkárokkal meg­beszélték a párt K. B. falusi poli­tikai munkáról hozott határozatá­nak végrehajtását. A járási tanács a községi tanácsok elnökeivel és a községi földművesszövetkezeti ügy­vezetőkkel megbeszélésen értékelte a 3004-es rendelet alkalmazását és a feladatokat. * Kismórágyon 14 család, 17 taggal, 50 kh. földön í. típusú tszcs-t ala­kított. KIESE: ÍWÍKífiJÜWllllliilllll 11 I I I I I I I I I utánérés következtében a mag ne melegedjen be. Amikor a napraforgó víztartalma 12—14 százalékot eléri, akkor nyáron 30—40, télen 60—70 centiméter vastag rétegben lehet tá­rolni. A Megyei Könyvtár dolgozószo­bájában ismerős, megszokott kép fogad. Testes, nagy könyvcsomagok •az egyik sarokban, még felbontatla­nul. A másik oldalon, végig a pad­lón kisebb könyvrakások, s mellet­tük egy-egy fehér kartonon község­nevek: Alsónána, Alsónyék, Decs, Janya-puszta, Cserenc, Bogra — több mint 30 település neve, s utol­jára Várdomb zárja a katonás sort. A padlón sorakozó új köny­vek az első szállítmányát jelentik annak a minisztériumi támogatás­nak, ami az elkövetkezendő két év alatt közel félmillió forint értékű új könyvvel gazdagítja a falvak és puszták könyvtárait, községenként tehát mintegy 200 kötettel. Ha pe­dig megnézzük az egyes tanácsok tervéit, kiderül, hogy maguk a köz­ségek még nagyobb anyagi áldo­zatot hoznak új intézményükért. Ezt a könyvtárainknál bekövetke­ző forradalmi változást érzik itt a könyveket rakosgató kultúrmunká- sok, s tudják, hogy valami újnak, születőnek a részesei. Az a cél, hogy minél előbb kint legyen a könyv a falun, tanyán, s hordozza szét a szívekbe a szépet, hasznosat, egy új világ, új társadalom nemesebb er­kölcsét és tanításait. — Arany és Petőfi, Ády és József Attila versei­ben, Gárdonyi, Móra, Tömörkény múlt-idézésében és falusi képeiben, Jókai mesélő kedvében, jMikszáth humorba ágyazott társadalombírála­tában gyönyörködik és okul majd falusi népünk. De ott van a köny­vek között Dickens és Dosztojevsz­kij, Maupassant és Mark Twain, Gorkij és Solohov, Balzac és Cse­hov legjobb műveivel, az ifjúság ré­szére az örökké izgalmas Verne, a gyermekeknek a kedves Tücsök Tó­ni, Sicc, Micimackó, mesék, érde­kes történetek, útleírások, az élők közül Darvas, Kassák, Berkesi And­rás, Ovecskin, Solohov, Illés Béla, Tersánszky, Illyés Gyula, Kolozsvá­ri Grandpierre egy-egy művével. Megindulnak tehát a könyvek, egyre nagyobb áramlásban a köny­vesboltokból a falu felé, az olvasók kezébe. A könyvtárosok adakozó kedvénél talán csak az olvasók örö­me lesz nagyobb, ha egy-egy csomag majd a falu könyvtárába kerül, ahol mind bővebben válogathatnak az egyre jobb könyvek között. Milyen és mennyi terményért cserélhető nemesített vetőmag? A kiváló minőségű, fémzárolt, ne­mesített vetőmagért azonos fajú, 10 százalékkal növelt súlyú, szokvány csereterményt kell átadni a termény­forgalmi telepeken. Azonos fajú cseretermény hiányában másfajú szokvány kenyér- vagy takarmány- gabona is átadható a következő át­számítás szerint. 100 kg fémzárolt, nemesített búza vetőmagért: 110 kiló szokvány búza, vagy 121 kiló rozs, vagy 110 kg ta­karmányárpa, vagy 88 kg sörárpa, vagy 121 kg zab, vagy 110 kiló kuko­rica (májusi morzsolt), vagy 80 kg napraforgó. 100 kg nemesített rozs vetőmagért: 110 kg szokvány rozs, vagy 100 kg búza, vagy 100 kg takarmányárpa, vagy 81 kg sörárpa, vagy 110 kg zab, vagy 100 kg kukorica (májusi mor­zsolt), vagy 81 kg napraforgó. 100 kg nemesített árpa vetőmagért: 110 kg takarmányárpa, vagy 88 kg sörárpa, vagy 110 kg búza, vagy 121 kg rozs, vagy 121 kg zab, vagy 110 kg kukorica (májusi morzsolt), vagy 88 kg napraforgó. Az igényt a nemesített vetőmagra a helyi tanácsoknál kell bejelenteni. Az állatbiztosítási díjakból térí­tést kapnak a jó tsz-ek Az 1957. évre fizetett állat biztosí­tási díjból visszatérítést kapnak azok a szövetkezetek, amelyek terveiket meghatározott mértékben túlteljesí­tették. így az a szövetkezet, amely szarvasmarha tervét 20 százalékkal, ezen belül tehén-tervét 7 százalékkal emelte, 20 százalékos díjkedvez­ményben részesül. A díjvisszatérí­tést a tanácsok mezőgazdasági osztá­lyának megállapításai alapján az Állami Biztosító számolja el. iAmit a tárolásról tudni kell Augusztus második felében meg­kezdődik a napraforgó betakarítása és tárolása. A frissen aratott és csé­pelt napraforgómagban 25—28 száza­lék a víztartalom. Megfelelő tárolás és kezelés után azonban ez a víztar­talom 8 százalékra csökkenhet. Ép­pen ezért kell arra figyelni, hogy közvetlenül a cséplés után 6—8 centi- méteres rétegben tárolják a napra­forgó-magot és állandóan forgassák. Melyre azért van szükség, hogy az' A gabonaféléket a magtárban el­lenőrizni kell, hogy be ne meleged­jenek és szükség esetén forgatásuk­ról kell gondoskodni. Ha a bemelegp- déstől nem kell tartani, átlapátolás, szellőztetés után vastagabb rétegben lehet tárolni. Augusztus hónapban megkezdődik a korai érésű burgonyafélék betaka­rítása és tárolása. A korai burgo­nyát, ha a nyári forró napon szedjük, nyomban kupacba lehet rakni és szalmával betakarni, mert a napégett burgpnya később a táro­lásnál könnyebben romlik. Ha ned­ves időben, vagy sáros földből sze­dik a burgonyát, akkor kisebbek a kupacok, amelyet olyan vastagon kell szalmával letakarni, hogy az eső ne férjen hozzá. A burgonyát csak akkor lehet előzetes átválogatás után prizmába rakni, ha a szalmata­karó alatt megszikkad. Hol lesz vásár? Augusztus 25-én, hétfőn: országos állat- és kirakodóvásár: Dunaszek­cső, Nagydorog. Augusztus 27-én, szerdán: Mágocs. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom