Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-13 / 164. szám

SJ8 júiius 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Negyven Éttöri vidám táborozása Tengeiicen Napok óta negyven gyerek — fiúk, lányok vegyesen — boldogság­tól elragadtatott lármája veri fel a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet portáját, ott ahol a több mint nyolcvan holdas park teret enged­het a gyermeki vágyálmaknak. . ÍGY KEZDŐDÖTT A megyei nőtanács elhatározta, hogy a legjobb úttörő munkát vég­zők és a burgonyabogár irtásban ki­emelkedő eredményt elérő gyerekek közül negyvenet jutalomként egy hetes táborozásra, Tengelicre visz. Es megmozdult a megye asszonytár­sadalma ... Egymásután jöttek a gyerekek élelmezésére adományok, melye­ket a nőtanácsok asszonyai gyűjtöt­tek össze. A gyulaji Uj Barázda és a Rákóczi Termelőszövetkezetek 140 kiló liszttel, a bonyhádi asszonyok 5 kiló zsírral, a gyönki járás asz- szonyai több mint 100 tojással, a Tejipari Vállalat KISZ fiataljai 300 forinttal, a dombóvári járás asszo­nyai liszttel, cukorral, mákkal já­rultak hozzá a gyerekek táborozá­sához —. hogy csak néhányat em­lítsünk a lelkes patronálok közül. S végül, de nem utolsó sorban a házi­gazda, a tengelici Petőfi Termelő- szövetkezet nemcsak a helyet biz­tosította, hanem zöldfőzelék anyag­gal is ellátja a kis vendégeket. A VONATRA, mely a pajtásokat vitte, a tengelici úttörők népes csoportja várt, s ami­kor megérkeztek, virágcsokrokkal üdvözölték őket. S mindjárt az ér­kező húsz gyerekhez a faluból és a Petőfi Tsz-ből még húszán csatla­koztak hozzájuk. K. Horváth Zsuzsa pedagógus, út­törő rajvezető nagy lelkesedéssel, sok-sok szeretettel vezeti, tanítja, foglalkoztatja a kis csapatot Bállá Tibor pedagógussal együtt. A me­gyei nőtanács asszonyai összefogva a tengeliciekkel több mint húszán működnek közre, hogy a gyerekek­nek mindenük meg legyen. A NAPIREND A nap ünnepélyes zászlófelvonás­sal kezdődik, s a bőséges reggeli után kirándulás, számháborús já­ték neveli, szórakoztatja az úttörő­ket. A hatalmas kastély még ha­talmasabb parkja minderre eszmé­nyien megfelel. S ide kívánkozik: valamikor a dolgozó kisemberek gyermekei csak messziről tekintget- hettek be ide ebbe a valóságos gyermekparadicsomba. Igen, akkor földbirtokosé volt itt minden. Azóta változott a világ, s itt van egyik bizonyítéka is ... AZ EBÉD ez a nap fénypontja. Vajon mit üd­vözölnek ilyen viharosan ... Meg­tudták, ' hogy bableves és mákos­tészta lesz ebédre. Egy más alka­lommal fezonban „leszavazták” a karalábé levest és a tökfőzeléket. Lám, milyen családias a hangulat... Nem vetik azonban meg a becsi­nált levest, a pörköltet, s utána az almát sem. „BAJ” IS AKAD Ez éppen az ebédnél történik. Az egyik kis tengelici pajtás kivált a közösségből, hazament nagy szi­pogva. A végén kiderült, az volt a baja: annyit adnak ebédre, hogy nem bírom megenni — panaszolta. Délutánra azonban a közösség visz- szahozta. KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁS Ezt is tartottunk. Általános vé­lemény a kis Bakó Miklós szavaival élve; „csak az a baj — s ez már igazán bajnak értődik — már haza kell menni.” Igen az egy hét ha­mar lejár. Egy másik tapasztalat, mennyire felszabadult, önfeledt boldogságban töltik idejüket. Az egyik éjszaka, hajnali háromkor nagy ricsajra éb­red a ház, s a zaj a fiúk helyisége felől hangzik. S hiába volt minden, míg ki nem tombolták széles jó ked­vüket, nem volt alvás. Igaz utána reggel 7 órakor is nehezen ébred­tek. Utólagosan vizsgálva az tör­tént, hogy a nagy élmény, az előző napi kirándulás boldog izgalmának utóhatása folyt le. A leányok már fegyelmezetteb­bek, s az embernek a szíve derül, amint látja őket milyen anyásko- dók, vigyáznak egymásra, segítenek, ahol csak tudnak. * Meglátogatta a tábort a megyei pártbizottság képviseletében Szi­geti János és Szabó István elvtárs is, valamint Bauer József elvtárs, az úttörők megyei elnöke. Vala­mennyien elismeréssel nyilatkoztak az asszonyok munkájáról. Párt- és tömegszervezeti élet A termelési feladatokra való mozgósítás is pártmunka a dombóvári vasútállomáson Dombóvárott is — csak úgy mint másutt — évekkel ezelőtt nem tud­ták elképzelni, hogy a termelési fel­adatok végrehajtása politikai munka. Csupán erre annyiból terjedt ki a pártszervezet figyelme, munkája, hegy rendszeresen beszámoltatta az állomásfőnököt a termelési eredmé­nyekről, a terv teljesítéséről. Azután bírálatot mondtak a beszámoló fe­lett, javaslatot is tettek a munka jobbá tételére, de már tovább nem jutottak. Az elmúlt évben változás történt e téren. MSZMP alapszervezet vezető­sége úgy határozott, hogy a párttagokat megbízza olyan fel­adatokkal, melyek szorosan kap­csolatban vannak az egyes kom­munisták munkájával, amelyek egy kis részei az állomás felada­tának. Nem kellett az új módszerek kitalá­lásához nagy dolgokat tenni. Az alap- szervezet vezetői a párttagokat kér­dezték meg, ki mit javasol a terme­lés növelése érdekében. S elmondták a párttagok. Elmondták azt, hogy nincs olyan munkaterület, ahol ne lehetne beszélni a munkásokkal ári ról, hogy egy intézkedés megvalósí­tása mennyire segíti elő az egyén munkáját. — Ahol nincs politikai munka, ott nincs jó termelési eredmény sem — mondja Takács elvtárs, az alapszer­vezet titkára. S igaza van. Bizonyí­tásra elmondja, hogy az alapszervezetben nincs olyan kommunista, aki ne végezne pártmunkát. Az utazószemélyzetnek azt a felada­tot adták, hogy személyes példamu­tatásukkal — lelkiismeretes munká­val — rövidítsék meg a vonatok utazósebességét. Ez több figyelmet, fegyelmezettebb munkát követel. Az állomási brigádok között dolgozó párttagoknak azt adták feladatul, hogy segítsék úgy megszervezni a munkát — több évtizedes szakmai tapasztalatukkal —, hogy a terv alá szorítsák a vagontartózkodási idót, hogy a tolatásoknál úgy vigyázzanak a vagonba rakott árura, hogy egy kiló szén, egy darab tűzifa ne szóród­jon el, hogy ne forduljon elő tárgyi baleset. Az eredmények már arról be­szélnek, hogy jó volt a politikai munka. A balesetek a sok évi átlagnak csaknem a felére csökkentek: jobban vigyáznak a nép vagyo­nára a vasutasok. Az alapszervezetben nem múlik el taggyűlés anélkül, hogy ne beszélné-, nek a vezetők és tagok arról, hogy az elmúlt évi élüzem cím megtartásáért mit kell tenniük. S nem csak beszél­nek: a párttagok javaslatára csatla­koztak ahhoz a munkaversenyhez, melyet az igazgatóság indított. Az el­lenforradalom után nehezen találták meg a jó munkaverseny formáit. Több hónapos kísérletezés után ma már a dolgozók által javasolt formában versenyeznek, és a bri­gádok képviselői, legjobb dolgo­zói ott vannak, amikor arról döntenek, hogy ki érdemel pénz­jutalmat, dicsérő oklevelet, elő­léptetést. Jó módszert használnak a dombó­vári elvtársak. Jól oldják meg terme­lési feladataikat, hisz ebben az évben az első féléves termelési eredményeik alapján ismét várományosai az él­üzem címnek. Ebben a munkában úgy véljük nagy szerepe van annak, hogy rájöttek arra a vasútállomás alapszervének vezetői, hogy párt­munka az is. ha mozgósítják tagjai­kat a termelési feladatok megoldá­A Bonyhádi Járási Pártbizottság legutóbbi ülésén a mázai községi párt vezetőség beszámolóját vitatták meg. Értékelték azokat az eredményeket és kijavításra váró hiányosságokat, amelyeket a községi pártvezetőség a falusi pártpolitikai munka megjaví­tásáról szóló határozat végrehajtása során elért és tanácsot is kaptak a pártvezetőség tagjai, hogy miként j folytassák tovább munkájukat a hi- í bák kiküszöböléséért. I * A Dombóvári MÁV Fűtőház KISZ- szervezetén belül ifjúsági segítő bri­gád alakult. A fiatalok vállalták, ! hogy munkaidő után a helyi termelő- szövetkezetnek segítenek az aratási ; munkákban, mint például a kévék összehordásában. * Mucsi község dolgozói, a pártta­gok és a KISZ fiatalok elhatározták, hegy társadalmi munkával közös párt- és KISZ székházat építenek, j Ehhez a munkához a megyei és a já- I rási pártbizottság anyagi támogatást ! nyújt számukra. Az eddigi tervek ! alapján a székházat októberben avat­ják fel. * Az elmúlt napokban a bonyhádi Nőtanács és KISZ szervezet rende­zésében fiatalasszonyok és lányok találkozóját tartották meg. Többek között határoztak arról is, hogy az eddigieknél nagyobb gondot fordíta­nak az iskolából kikerülő leányok beszervezésére a mozgalomba. Ezen­kívül vállalták, hogy patronálják a szociális otthont és rendszeresen lá­togatják az idősebb családokat, szí­ves szót, s ha kell segítséget nyújta­nak neki. * A KISZ Megyei Végrehajtó Bizott­sága csütörtökön a bátaszéki Búza­kalász Termelőszövetkezet fiataljait látogatta meg. A látogatás alkalmá­val az elvtársak kint a földeken, munka közben is segítettek a KISZ munkacsapat fiataljainak, s beszél­gettek is velük. Este pedig közösen beszélték meg a KISZ-szervezet mű­ködésével, valamint a fiatalok munká­jával kapcsolatos problémákat. Annyi már napközben kiderült, hogy a bá­taszéki Búzakalász Tsz KISZ fiatal­jai példamutatóan kiveszik részüket a munkából, szervezeti életük is jó­nak mondható, s este bemutatták, hogy nemcsak dolgozni, de szórakozni is szeretnek. * A pincehelyi pártszervezet vezető­sége legutóbbi ülésén levelet inté­zett dr. Pilaszanovich Tivadar, a pincehelyi kórház igazgató főorvosá­hoz. A helyi pártszervezet az egész község nevében elismerését fejezte ki ebben a levélben több mint 5 éves munkásságáért, s abból az alkalom-, ból, hogy a legutóbbi Semmelweis emlékünnepség alkalmából az Érde­mes orvos kitüntetést kapta. További jó munkát, jó egészséget kívántak. * Pari községben az elmúlt héten a helyi párt, állami és tömegszerve- zeti szervek közös rendezésében jól- eikcjrült magyar—német kultúrestet tartottak a bajai gimnázium diákjai­nak közreműködésével. Már a megnyitó is magyar—né­met nyelven történt, mely többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a dolgozó nép pártjának, államának irányító, segítő munkájával érhetett el dol­gozó népünk ilyen eredményeket, melynek példáit láthatjuk szerte az országban. Utána a színjátszók adtak magyar német nyelven igen színvonalas műsort. Erre az alkalomra zsúfolásig meg­telt a község nagyterme, s a résztve­vők kérése az volt, hogy többször is rendezni kell ilyen esteket. Pajtás ITT CSAK A DOLOG PARANCSOL Beszélgetés egy idős tsz-taggal TISZTA, rendes az istálló, csak két ló árválkodik benne. A nagyszo- kolyi Béke Termelőszövetkezet por­táján vagyunk. Ember, állat túl­nyomó többsége kint jár a határ­ban. Itt is csak idős Pete József bácsit találom, aki a lovak gondo­zója. 1951. óta tagja a termelőszövetke­zetnek — amint a beszélgetésből kitűnik. — Azelőtt, 13 éves korom óta, mindig más keze-lába voltam — mondja. — De hiába dolgoztam hajnaltól késő estig, épp hogy a be­tevő falat jutott csak a családnak. — És sorolja, milyen nehézségek, küzdelmek közben dolgozott a hely­beli kulákoknál. A nagy élettapasztalatot a követ­kezőképpen szűri le szavaiban az idős, 58 éves tsz tag: „Hosszú éveket töltöttem, hol kommenciós, hol bentkosztos cselédként, mégsem tud tam ragasztani magamnak semmit. Úgy éltünk egyik napról a másikra, mint a madarak. Habár ilyen fizetség mellett is a dolog duplán megvolt, s el is végezte becsületté., a köszönet csak az volt: „Mindig piszkálták az embert, ha egy percre megállt, mindjárt azt mondták, nem azért fogadtunk, hogy mindig lazsálj. MOST HUNCUTUL VILLAN a szeme, s ebben benne van mit tesz az, ha a közösség megbecsülése anyagiakban és erkölcsileg is besu­gározza egy cselédsorstól megszaba­dult ember életét. Villan a szeme, s mosolyogva mondja összehasonlí­tásképpen: „Itt csak a dolog paran­csol". S már ezt a néhány pierces pihenést is mintha sokalná, a villá­val elegyengeti az almot. Csak akkor ül vissza hozzám a jászol szélére, amikor a mostani életéről beszél. — Meg vagyok elé­gedve — mondja — bár előbb ide kerültem volna. Ha valaki itt nem él jól a munkája után — teszi hoz­zá, mintegy életszemléletét nyilat­koztatva ki —, akkor seholsem él meg. És sorolja, mi minden jutott részére a zárszámadáskor a közel 600 munkaegységére. A háztáji is hozott a konyhára jócskán, hisz az anyakoca szapo­rulatából most 6 szerződéses hízó s kettő saját fogyasztásra nő, növe­kedik az ólban a Pete család „új’’ pxjrtáján. IDÉZŐJELBE TETTEM az újat, mert nem új ez a porta, s mégis új, legalábbis Pete bácsi számára. El­mereng, s arcán nagy-nagy megelé­gedettség tükröződik, amint még- egyszer elismétli, hogy a hosszú cselédévek alatt nem tudott gyara­pítani magának semmit, de most, teszi hozzá nem kis büszkeséggel, 17 000 forintért vettem egy házat — Elégtétel, s méghozzá jóleső elég­tétel az egykori cselédember szá­mára ez. S mindez az összefogás, a közös gazdálkodásban rejlő hatal­mas erő eredménye. A múlt és jelen latolgatásánál maga is bevallja: „Sok régi keser­ves emlékről meg is feledkezik az ember — majd mély meggyőződés­sel folytatja —, de 1956 októbere nagyon is az eszünkbe juttatta.” Pete bácsi nem felejt és megelé­gedve dolgozik szorgalmasan. Bú­csúzóul csak annyit mond: „Ebben az évben is lesz annyi munkaegysé­gem, mint tavaly”. Szalai Endre Tizedik volt egy szegény özvegy asszony családjában, aki naponta enni kért. Mikor dél felé letele­pedtek, enni, Pajtás is leült az asztal elé és várta, hogy valaki dobjon neki valamit. Persze dob­tak, még a szájába is tették, mert nagyon szerették a gyere­kek. Együtt nőtt fel az özvegy nyolc gyermekével, együtt éhe­zett velük, amikor naponta csak egyszer ettek. Pajtás a fehér, feketepettyes kutyus nagy, barna szemeivel csak nézett és tűrte az éhséget. A legkisebbek körülfogták, hátára ültek, megcsípték, vagy megütöt­ték az orrát. Pajtás tűrte ezt, hisz este puha hely várta, Bözsi és Jancsi ágyá­ban. Már hívni sem kellett. Mi­kor elfújták a kis petróleumlám­pát, Pajtás az ágyhoz somfordáit és néhány perc múlva mélyen aludt az apró lábacskák között. Így élt Pajtás 15 évig a Molnár családban. A családhoz tartozott szorosan, akár a legkisebb gyerek. Ha hazajött Molnárné napi mun­kájából, s a gyerekek már alud­tak, Pajtás kiugrott az ágyból és körülhizelegte asszonyát. Mintha beszámolt volna a család napi eseményeiről, a nyolc gyermek életéről. Pajtás egy napon már nem ette meg a kemény kenyérhéját. A gyerekeknek is feltűnt és megál­lapították, hogy kihullott a foga. Valóban Pajtás már öreg volt 15 éves múlt. Akkor már naponta nem egyszer, de háromszor is ehetett volna, de nem volt ereje hozzá. Molnárné! felcseperedett gyere­keivel izgalommal leste Pajtás ál­lapotát. Ö azonban mind ritkáb­ban mutatkozott, fogyó életereje csak kis utakat engedélyezett. Egy esős őszi napon azután mégegy- szer előjött, csontig lesoványod­va, az ajtóhoz vánszorgott. Vé­kony, vonyításszerű nyöszörgés hagyta el száját. Molnárné kinyitotta az ajtót, de Pajtás már nem úgy ment, hanem úgy esett be rajta. Elnyúlt a konyha kövén. Kiálló oldalbordái alatt még egy kis mozgás lát­szott, majd lasan megszűnt és Pajtás becsukta szemét. Lába elő­re nyújtva mereven az ágy felé mutattak, ahol együtt aludt a gye­rekekkel. Molnárné ráncos, barna arcán és a gyerekek szeméből fényes könnycseppek gurultak végig és ráhullottak Pajtás fehér, fekete­tarka szőrére. — Azóta évek teltek el. A gye­rekek felnőttek, de kutyánk nem volt azóta — mondja Molnárné. — Pajtáshoz hasonlót nem láttam, mást pedig nem akartam, Pajtás jó kutyus volt, segített nekem — folytatja és elfényesedett ia sze­me. Mikor egész napra elmentem mosni, vagy kapálni, rábíztam a gyerekeket. Nem szóltam, csak ránéztem, de azok az okos barna szemek mindent megértettek... Hát ilyen volt Pajtás ... TÁLOS1 TERÉZ A pártcktatásrál tárgyalt a Szeksiárd Városi Párt VB A Szekszárd városi párt-végre­hajtó bizottság július 8-i ülésén megtárgyalta az 1957—58-as pártok- Iitatási év tapasztalatait és a követ- kező évi pártoktatás feladatait. Megállapították, hogy ahol a pártszervezetek jól készítették elő tavaly az oktatást és állandóan fi­gyelemmel kísérték a tanfolyamok J menetét, ott sikerrel zárult az év. Nőtt a pártoktatásban résztvevők elméleti felkészültsége, amely meg­mutatkozik a pártszervezetek mun­kájának javulásában. (( Éppen ezeket a módszereket kell J az idén fokozottabban érvényesíte­ni, mert az elmúlt évi hibák, le­morzsolódások is nagyrészt ezek hiányában történtek. A határozat, melyet hoztak, di­cséretben részesíti a propagandistá­kat azokat, akiknek — s ez a túl­nyomó többség — becsületes mun­kájuk, alapos felkészültségük segí­tette elő az oktatásban részvevő párttagok és pártonkívüliek sike­res tanulását. Intézkedik a határozat arról is, milyen oktatási formák indulnak be a város területén, s irányt ad a pártszervezeteknek az előkészítés nagy munkájában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom