Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-20 / 170. szám
1938 július 28. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Szélesedik a dunaföldvári pártszervezet tömegkapcsolata A falusi politikai munka helyes módsaerei kezdenek kialakulni Duna földváron is. Nem árt azonban e megállapításnál egy kissé a múltba is visszatekinteni, honnan indultak el. Az kétségtelen, hogy az elmúlt évek során a dunaföldvári kommunisták sokat tettek a falu fejlődéséért, a benne lakók gondolkodásmódjának megváltoztatásáért. Ez utóbbiban is értek el jó eredményeket, de azért az egyénileg dolgozó parasztság között végzett munka mindig akadozott. Súlyos akadályokat gördített e tömegek meggyőzésére irányuló munka elé az ellenforradalmi kártevés. Még utána is hosszú ideig bizalmatlanok voltak a helyi pártszervezettel szemben a dolgozó parasztok. Ez adódott egyrészt abból, hogy a pártszervezet erejét, melyet e munkára kellett volna fordítani, az intrika elleni harc őrölte fel, más részt egyes párttagok személyes véleménye, magatartása — még a vezetőségen belül is — sem a közeledést, hanem a félelmet, a bizalmatlanságot fokozta. Nem azon vitatkoztak, mint lehetne a munkás-paraszt hatalom alapját, a munkás-paraszt szövetséget felvilágosítással, meggyőzéssel, személyes példával erősíteni, hanem azt hangsúlyozták, mi a különbség a munkásosztály és a dolgozó parasztság között. így gyártottak olyan elméleteket, hogy nem lehet őket megnyerni a szocializmus építésének nagy ügye mellé. Közben, maguk a dolgozó parasztok mondták el, hogy elnéztek a fejük felett. Sőt az intrikák is azok felé irányultak, akik jó szóval, emberséggel közeledni igyekeztek feléjük, s próbálták a dolgozó parasztok bizalmát megnyerni. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a dolgozó parasztok visz- szahúzódtak, de csak a helyi szervezettől. A harminchat tagú pártszervezetnek ma sincs például egyetlen dolgozó paraszt tagja sem. Szándékosan említjük, hogy csak a helyi szervezettől szakadtak el, mert a párt és a kormány politikáját többségében Dunaföldváron is elfogadták. Ez bizonyítja a termelőszövetkezet, a szakkör munkája, megalakulása, a gyümölcs- és szőlő- termelési szakkör újabb terve 10 hold gyümölcsös közös telepítésére. Ezt a különböző társadalmi összefogások utak kijavítására, utcák rendezésére vagy az adófizetési tervek teljesítése. Mindez jó alapot nyújthat a falusi pártpolitikai munka megjavításához. Ez meg is kezdődött, mióta az eddigi áldatlan vitatkozás lezárult a párt- szervezetben. Újjáalakult a községi pártvezetőség, s egyik legfontosabb feladatul tűzte ki a különböző alapszervezetlek vezetőségeinek, elsősorban a falusinak, hogy állítson munkába minden párttagot, de egyúttal rendszeresen kérjék is számon tőlük a pártmegbízatások teljesítését. Ennek nyomán a falusi alapszervezet egy-egy területet bízott az egyes kom munistákra, hogy az ottlakó dolgozókat rendszeresen látogassák, beszélgessenek velük az időszerű kérdésekről, de magánügyeikben, jogos panaszaik elintézésében is legyenek segítségükre. Egyszóval barátjukká, segítőjükké váljanak a rájuk bízott terület lakóinak. A beszámoltatásuk is segítő, ellenőrző lesz. Most legutóbb például rend kívüli taggyűlést hívtak össze, amelyen beszámoltak a kommunisták tapasztalataikról. Éz tulajdonképpen a hónapvégi taggyűlés előkészítéséhez tartozik, mert ekkor a vezetőség értékeli a tagság munkáját úgy, hogy előbb személyesen ellenőrzik a rendkívüli taggyűlésen elhangzottakat. Nagy segítséget jelentett a Központi Bizottság határozata, mely a falusi pártpolitikai munka megjavításáról szólt. Ezt részben közösen beszélték meg, amelyre a községi pártvezetőség 20 pártonkívüli dolgozó parasztot is meghívott. Lényegében a cikk elején felvetett hibákat ők maguk mondták el, bár még mindig érződött hangjukon, többet is mondanának, de... ne szólj szám, nem fáj fejem. Mégis nagy hatása volt ennek. Nem egy részvevőtől kérdezték utána: „Igaz, hogy ott voltál a párttaggyűlésen? Nahát, hogy ez is megtörténhetett." Azt is őszintén elmondták, hogy eddig éppen a fent említett hibák miatt húzódtak a pártszervezettől, de most úgy látják, sokat változott a felfogás velük szemben. A válaszuk erre: Többet jöjjenek közénk. msu- gyarázzák az eseményeket, ne szigetelődjenek el tőlünk a kommunisták, így megvalósítható a párthatározat. Széjjel zúzták azt a helytelen nézetet is, hogy nem lehet a kommunista vezetőknek egy-egy dolgozó parasztot meglátogatni, mert ha egy-egy pohár borral megkínálják, feladják elveiket. Mintha íróasztal mellől nem lehetne azt megcsinálni? De a tömegek megnyerése, vágyaik, problémáik* kezdeményezéseik, elgondolásaik, s egész valójuk megismerése lehetetlen az íróasztal mellől. Azóta a kölcsönös látogatások egyre gyakoribbak, s az emberséges szó, a baráti kapcsolatok mélyülése, ez szélesíti a dunaföldvári pártszervezet tömegkapcsolatait, növeli tekintélyét. A dunakömlődi önkéntes segítő brigád KISZ-szervezetünk nem sok, de falusi viszonylatnak megfelelő számú taggal alakult meg. Igen nagy volt a lelkesedés, tervezgetés: mit is fogunk először csinálni, milyen színdarabot tanulunk, mit veszünk a befolyt összegből? Egyik esti KISZ gyűlésünkön Tóth Imre KISZ titkár azzal a gondolattal állított be a gyűlésre, hogy 'alakítsuk meg az önkéntes segítő brigádot. A brigád már ezelőtt is működött, csak neve nem volt. A fiatalok közös erővel felépítették a kultúrotthon kidőlni készülő külső falát, a bentlévő malter tömeget ki- hordták, kimeszelték, felmosták a padlót, kidekoráltak, vagyis rendbehozták az egész épületet, hogy a színdarabot előadhassák. Ezenkívül még sok-sok fontos munkában segédkeztek, amit sok volna felsorolni. KISZ gyűlésen megválasztottuk az önkéntes brigád vezetőjét is. Gyűlésünk végeztével „megpecsételtük” a brigád megalakulását azzal, hogy este levonultunk a kultúrházhoz, hogy a téglahalmazt az udvarra szállítsuk. Hozzánk csatlakozott a gyűlésünkön résztvevő Polányi Máté elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa, Uhrin Vendel elvtárs, a helybeli tsz vezetője és Bacsa József elvtárs is. Láncsort alkotva, közben tréfálkozva egy-kettőre eltűnt az utcán lévő téglahalmaz és felszaporodott az udvarban, amely már nem volt „gazdátlan”. Az önkéntes segítő brigád tagjai pedig a hasznos és jól végzett munka tudatában nyugodtan hajtották álomra fejüket. Úgy látszik a segítő brigád éppen jókor alakult meg. Elég nagy feladat elé állították: faültetés. — Hogyan és hová kell? Díjazva lesz-e a legtöbb fát ültető község? Ezer kérdés röppent a KISZ titkár felé. Tóth Imre részünkre is megfelelő választ adott. A legtöbbet ültetők jutalomban részesülnek. Ez a kérdésünk nem volt öncélú. Szeretnénk ugyanis, ha a KISZ-szervezetünknek lenne már egy saját helyisége, ahol gyűléseket, összejöveteleket tarthatnánk. Eddig a helyi pártszervezet segített rajtunk gyűléstermének kölcsönadásával. Azonkívül sportszervezetünk megalakulásával sportszerekre, pályákra lenne szükségünk, amit sajnos a jól működő segítő brigád sem képes egyedül létrehozni. „Jól működő segítő brigád” — ezt egy kevés dicsekvéssel is mondhatjuk. Ugyanis a kis csapat minden este, munka után kivonult a megjelölt helyre fát ültetni. A munkát megosztottuk: a fiúk gödröket ástak, a lányok a fákat helyezték el. Két hétig nótaszóval, vidámsággal telt meg a „Vajertáli völgy”. A fásítási munkánk eredményeként elsők lettünk a járásban. Brigádunk ilyen siker után sem szűnt meg segíteni a megszorulta- kon. Június utolsó heti KISZ gyűlésünkön elhatároztuk, hogy a falu rászorult egyedülálló vagy beteg gazdáinak segítünk az aratásban. Ez a terv először igen nagy derültséget okozott közöttünk, mivel bár falusiak vagyunk, kevesen fogtak még kaszát a kezükben, de még kévét sem kötöttek. A gyűlés óta sokat gyakorolhatták magukat, vagy ha az ember jószándékkal végez valamit, magától is megy? — ki tudja? Egyik este Évi mozgósította a brigádot. Megbetegedett az egyik idős bácsi. „Gyerünk segítsünk a megérett gabonát learatni!” A kis brigád hamarosan együtt volt. A határban, a bácsi földjénél volt a találkozó. A fiúk kaszát hoztak, a lányok sarlót és nóta közben egy-kettőre ment a munka. A fiúk kaszáltak, egy-egy lány markot szedett mögöttük, a többi lány kötelet terített és kötözött. Mire a nap végső búcsút intett a hegy mögül, a kis csapat fáradtan bár, de jó érzéssel indult hazafelé. Következő programként a tsz-hez mentünk segíteni. Ez már vasár- naponkint hamarabb megtörtént volna, csak az esős időjárás nem engedte... „Jön az árvíz, jön az árvíz [hangzék, S tengert látok, amint kitekin[ték.” Csakhogy Petőfi Sándor költeményéből e pár sor idézet most nemi a Tiszára hanem a mi jó öreg Dunánkra vonatkozik. Csütörtökön éjjel árvízvédelmi munkások jöttek, hogy megakadályozzák a víznek a szántóföldekre való ömlését. Ismét egy alkalom, hogy segítsen a brigád. Másnap, július 4-én este KISZ gyűlés volt, utána közös erővel, lapáttal, talicskákkal segítettük hordani a földet, a gátat szolgáló két vaslemez közé. Ahol jó a közösség, ott a munka is jobban megy. Ezt sok-sok alkalommal megmutatta segítő brigádunk és hiszem, hogy a jövőben sem maradunk szégyenben. DEÁKÉALVI ÉVA az önkéntes segítő brigád vezetője Párt- és tömegszervezeti ELET Az utóbbi időben a dunaszent- györgyi falusi pártszervezet vezetőségének munkájában komoly fejlődés mutatkozik. Nemcsak rendszeresen tartanak vezetőségi és taggyűléseket, hanem a határozatokat is kollektív munkával állítják össze és hajtják végre. A pártszervezet munkájának további fejlődését az segítheti elő, ha a pártmegbízatások adását és azok végrehajtásának ellenőrzését, segítését is megvalósítják. A dunaszentgyörgyi falusi pártvezetőség munkájának segítségével 23 taggal újjáalakult a KlSZ-szer- vezet és megkezdte munkáját, hogy valóban a falu fiataljainak vezetője legyen. Még nagyobb eredményt tudnának elérni, ha a járási KISZ- l’izottság is megfelelő segítséget adott volna számukra. * A falusi Nőtanács és a földművesszövetkezeti nőbizottság Dunaszent- györgyön közösen dolgozik. A közös munka jó eredményei már eddig is látszanak. Ilyen például a Gyermek- város segítésére indult mozgalom sikerei a faluban, vagy a varrótanfolyam sikeres megszervezése és jó munkája. Most azon dolgoznak, hogy az eddig kissé elhanyagolt politikai nevelőmunkában is sikereket érjenek el az asszonyok között. * A dunaszentgyörgyi pártszervezet javuló munkája meglátszik abban is, hogy a helyi földművesszövetkezet is egyre nagyobb sikerrel végzi politikai munkáját, mint eddig. Most már nemcsak a falu áruellátásának biztosításával törődnek, hanem a termelési feladatok megoldásáért is dolgoznak. Ennek egyik mutatója, hogy három szakcsoport működik a községben, egy szőlő-, egy méhész és egy aprómagtermelő szakcsoport. * A helyi tanács szervezésében az elmúlt héten Dunaszentgyörgyről mintegy 120-an látogatták meg a Balatont. Ez is egyik mutatója a fel- szabadulás utáni megváltozott életnek. Hiszen azelőtt ilyen kirándulásokra még csak nem is gondoltak a faluban. Az is az életszínvonal emelkedéséhez tartozik, hogy a községben csak ebben az évben már 27-en építettek családi házat maguknak. Köztük dolgozó parasztok* állami gazdasági munkások, vállalati dolgozók. Az építők szakszervezete területi bizottsága a hét folyamán bizalmi értekezletet tartott, amelyen országos küldöttnek Swébl János paksi építésvezetőt választották meg. A közalkalmazottak szakszervezeténél Korsós Istvánt, a Megyei Tanács dolgozóját jelölték. Az ÉDOSZ területi bizottságánál megyei bizalmi és műszaki találkozó zajlott le az elmúlt héten, amelyen többek között az állattenyésztésben foglalkoztatott munkaerők Példamutatóim dolgozik a teugollci Petőfi Tsz ifjúsági brigádja Már az elmúlt esztendőkben is jó munkájával hívta fel magára a figyelmet a tengelici Petőfi Tsz ifjúsági brigádja. A szövetkezettől az elmúlt években mindig azt a feladatot kapták a fiatalok, amelyeknek megoldása a legsürgősebb volt: aratási, cséplési munkákban kaptak soronkívüli megbízatásokat. A megbízásnak mindenkor példamutatóan eleget tettek. Az idén is kiváló a fiatalok munkája. Ezt a többi között az is bizonyítja, hogy átlagosan a fiúk 225, a lányok 173 munkaegységet szereztek. Számosán vannak közülük, akik magasan túlteljesítették a csapat átlagát. Szilágyi József 293, Wiedermann János 223 munkaegységet szerzett. A lányoknál Varga Erzsébet 216, Trapp Anna 193 és Széles Katalin 185 munkaegységgel állnak az élen. A KISZ fiatalok az idén, a tsz tagok egybehangzó véleménye szerint, a szálastakarmány betakarításában nyújtottak nagy segítséget. A rendkívüli időjárás miatt csak a KISZ munkacsapat segítségével tudta a termelőszövetkezet veszteségmentesen a szénát betakarítani. A szövetkezetben a kapásnövények területét egyénekre mérték ki még az év elején. Természetesen a fiatalok is megkapták a rájuk jutó részt. A fiatalok! a rájuk bízott területen rövidebb idő alatt végezték el a munkát, mint a termelőszövetkezet többi tagja. A termelőszövetkezetben a KISZ munkacsapat egyben a segítőbrigád szerepét is betölti. A brigád tagjai személyenként 15 munkaegység értékének megfelelő társadalmi munkát végeztek el. bérezésével és munkaidejükkel kapcsolatos problémákat tárgyalták meg. * Tanácstagi beszámolókat tartottak az elmúlt héten a naki választókerületben. A jól előkészített beszámolókon sok kérés, javaslat hangzott cl a választók részéről. Különösen a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban hangzott el sok felszólalás, amelyeknek lényege az volt* hogy olyan kezekbe adják a közös vagyont, akik azt felelősségteljesen is kezelik. Javasolták azt is, hogy nagyobb gondot kell fordítani a tanácsnak az útmenti eperfákra, meg kell oldani permetezésüket, mert sok a hernyó rajtuk. * Az Alsóleperdi Állami Gazdaság szarvasdi üzemegységében július 16-án a kommunisták tanácskozást tartottak, amelyen részt vett Halmai elvtárs, a járási pártbizottság titkára is. A tanácskozáson a kommunista bírálat és magatartás területén adódó eredményekkel és hiányosságokkal foglalkoztak. * Július 21-én a dombóvári MÄV forgalomnál a dolgozók kérésére pártnapot rendeznek »A mezőgazdaság szocialista átszervezése« címmel. * A szekszárdi járás pártszervezeteiben is megkezdődött az 1958—59- es pártoktatási év előkészítése. A bá- taszéki vasút és a Tolnai Selyemfonógyár pártszervezetében legutóbb vezetőségi ülésen tárgyalták meg az előkészítés feladatait. * A gyönki járási párt-végrehajtó bizottság tagjai és a munkatársak július 16-án a helybeli Vörös Csillag Tsz-be látogattak el, s amellett* hogy beszélgettek velük, segítettek nekik munkájukban is. * A tamási községi pártbizottság az elmúlt héten értelmiségi gyűlést rendezett, amelyen ügyészek, orvosok, pedagógusok vettek részt. A megbeszélés fő célja az volt, miként tudnák a községfejlesztés munkáját elősegíteni. Javasolták, hogy a nagy munkák végeztével a községfejlesztéssel kapcsolatban rendkívüli tanácsülést hívjanak össze a községben. Erre az alkalomra azonban már kész tervet kell kidolgozni a járdák rendbehozására, az utcák szépítésére stb. Ebben segítséget nyújtanak, s ezenkívül többen nagyobb összegű felajánlást is tettek erre a célra. * A tolnai földművesszövetkezet nőbizottsága harmadik negyedévi tervében szerepel, hogy ellenőrző tevékenységüket kiterjesztik a különböző üzemágak egységeire is. Ezenkívül közreműködnek a szövetkezet mozgalmi feladatainak végrehajtásában is. Ebben a hónapban divat- bemutatóval egybekötött Anna-bált rendeznek. Ezt követően ankétot szerveznek, melyen a szocialista gyermeknevelés problémáit vitatják meg, s erre meghívják Dezséri Lászlót, a Magyar Rádió munkatársát. * Hétfőn délelőtt 8 órakor titkári értekezletet tart az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottsága, amelyen értékelik a VB anyaga alapján az 1957—1958. oktatási év tapasztalatait, valamint megbeszélik a következő oktatási idény tennivalóit. Szerdán a propagandisták is ugyanerről a témáról tartanak megbeszélést. UJ KÖNYV Kálnoky László: SZESZÉLYES SZÜRET A kötet mintegy tíz év műfordítás-termését foglalja magában. Többek között Janus Pannonius, Victor Hugo, Goethe, Eminescu, Verlaine, Heine, Molière, Boileau versei és művei szerepelnek benne. A Faust második része fordításának legszebb -észéit is közli a válogatás. S mellette a világirodalom költészetének egyéb felejthetetlen remekeit.
