Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-18 / 168. szám
TOLNA MEG G PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 168. szám. AB A: 50 FILLÉR Péntek, 1958 július 18. Bővül a húsellátás a cséplés idejére Korábban beszámoltunk már arról, hogyan gondoskodik a megyei tanács kereskedelmi osztálya a lakosság különböző cikkekkel való ellátásáról, hogyan készült fel a kereskedelem a nyári munkák idejére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a felkészülés jó volt, valóban megnyugtató a megye községeinek ellátása a gondos előkészületek eredményeként. Néhány községből érkezett ugyan panaszba boltok nyitvatartási idejéről. Egyikmásik községben az üzletek nem a lakosság igényeinek megfelelően tartanak nyitva, ez azonban a községi tanácsok hatáskörébe tartozik, nekik kell meghatározni az üzletek nyitvatartási idejét. Hogyan áll a két legfontosabb, a kenyér- és a húsellátás? A kenyérellátásban nincs fennakadás, nem merült fel lényegesebb panasz a minőség ellen sem. A kenyérellátással kapcsolatban a későbbiekben sem lesz fennakadás, megfelelő gabonakészletek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy minden szűk ségletet ki lehessen elégíteni. A kereskedelmi osztály külön felhívja a kereskedelmi szervek, az üzletek figyelmét, hogy a sütőüzemektől csak kifogástalan minőségű kenyeret és péksüteményt vegyenek át. Az utóbbi időben csupán a tenge- lici péküzem vezetője ellen merült fel panasz, hogy nem tartja be a munkaidőt, flegmán és durván bánik az emberekkel, főleg azokkal, akik úgy süttetnek kenyeret. A húsellátás örvendetes javulást mutat az utóbbi időben, és az elkövetkező napokban, hetekben tovább javul, főleg a behordás és cséplés főidőszakában. Helyesnek bizonyult az a módszer, hogy a kereskedelmi osztály a községi tanácsok, termelő- szövetkezetek véleményének igény- bevételével gondoskodik az ellátásról. Amíg a 27-ik héten — június 30— július 5 — 22 község húsellátását biztosította a kereskedelmi osztály, a következő, 28-ik héten már 41 községéit, a 30-ik héten, tehát július 21—27 között — már hetven községet lát el rendszeresen hússal. Három hét alatt tehát több mint háromszorosára nőtt azoknak a községeknek a száma, amelyeknek a kereskedelmi osztály rendszeresen biztosít húst a nagy munkák idejére. Rendszeresítik a sárközi tsz-vezetük tapasztalatcseréjét Éj vezérlő-berendezés a zománcozógéphez Nemrég mutatták be a Bonyhádi Zcmáncgyárban Plesz Jánosnak, a gyár kiváló újítójának nagyjelentőségű találmányát, a zománcozó gépet. Plesz János most a gép további tökéletesítésén dolgozik, új, módosított vezérlő szerkezetet készít a géphez. Az új berendezésnek nem csak az lesz az előnye, hogy a réginél tökéletesebb munkát végez, hanem annál kisebb helyet foglal el és gyártása is könnyebb lesz. A gyárban készítendő új zománcozógépeket már ezzel a vezérlőberendezéssel szerelik fel. A Tolna megyei gépállomások elsőnek az országban teljesítették aratási tervüket Horváth József, a gépállomások megyei igazgatója tegnap reggel közölte szerkesztőségünkkel, hogy főigazgatóságunk július 15-i értékelése szerint a Tolna megyei gépállomások, elsőnek az országban, teljesítették aratási tervüket. Kombájnnal és aratógéppel összesen 13 750 holdról takarították le a gabonát, s ezzel 111 százalék a tervteljesítésük. A termelő- szövetkezetekben mindössze 640 hold gabona áll még lábon és Horváth elvtárs szerint a gépállomások, a zab kivételével, a héten mindenütt befejezik a gépi aratást a termelőszövetkezetekben. Az aratás vége felé járva, felbúgtak a cséplőgépek is a megye községeiben. A gépállomások 454 cséplőgépéből 380 a tegnapi nappal munkához látott A teveli gépállomás körzetében valamennyi cséplőgép üzemel, s ebben a körzetben még július hónapban végeznek a csépléssel. rr Hírek Ocsényből Az őcsényi nőtanács annak idején vállalta, hogy a Gyermekváros építéséhez kétezer forinttal segítséget nyújt. A tégla jegyek eladásából és egyéb bevételekből a közelmúltban 1000 forintot küldtek a Gyermekváros javára. Hogy vállalásukat maradéktalanul teljesítsék, vasárnap fagylaltdélutánt' rendeznek, melynek tiszta bevételét szintén a Gyermekváros javára küldik el. Mivel öcsényben nincs cukrász, a decsi cukrásszal kerestek kapcsolatot, aki vállalta, hogy a rendezvényhez szükséges fagylaltot társadalmi munkában, ellenszolgáltatás nélkül elkészíti, ha anyagot adnak. A fagylalthoz szükséges anyagot az őcsényi asszonyok biztosítják. Televíziót vásárolt az öcsényi Művelődési Otthon. A televízió vásárlásához 4 ezer forintot a községi tanács adott a községfejlesztési alapból, a még szükséges pénzt pedig a művelődési ház és a KISZ-szervezet közösen biztosította. A televízió műsora iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a községben. Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb emberek is felkeresik a művelődési otthont, hogy gyönyörködjenek a televízió műsorában. A látogatóktól a művelődési ház vezetősége egy forintot szed, így is 60—70-en ülnek esténkint a televízió előtt. A községfejlesztési alapból két utca lekövezését tervezik. Az egyik utca lekövezése 50—60 ezer forintba kerül, s ehhez a lakosság 20 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. A másik utca kövezésére 20 ezer forintot fordítanak, s a lakosság ehhez 10 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. #f — A jelszót kérem! — hangzik fel- nőttes komolysággal a felszólítás Papp József úttörő, a táborőrség egyik tagjának ajkáról, ők ugyanis most szolgálatban vannak és felelősségük tudatában vigyáznak arra, hogy az úttörőtáborba senki illetéktelenül ki és be ne járkálhasson. A látogatók, Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, Bauer József megyei úttörő titkár meglepődve néznek egymásra. Végül Bauer elvtárs menti meg a helyzetet, bemutatkozik, s kérte az őrséget, kísérjék őket a tábor parancsnokához, Plesz István eivtárshoz. Balatonföldváron, a Fenyvesliget alatti tisztáson Tolna megyei úttörők táboroznak. Jelenleg a szekszárdi járás 186 úttörője tölt 10 napot a bala- tonföldvári sátortáborban, amely méltán megérdemli a gyermekek paradicsoma elnevezést. Vidám úttörőélet folyik a sátortáborban. Minden nap újabb élményt hoz a 186 úttörőnek. Minden napnak megvan a programja, erről az a 19 pedagógus gondoskodik, akik vállalIfjúsági találkozó Pincehelyen Kétnapos ifjúsági találkozó lesz július 19-én és 20-án Pincehelyen. A község fiataljai ez alkalommal vendégül látják a Budapesti Magyar Pamutipar KISZ-szervezetének tagjait. A találkozó műsorán a többi között asztali teniszverseny, labdarúgómérkőzés, csim-bum cirkusz felnőtteknek, s reggelig tartó bál szerepel. Jó termést adott a kömény Tudomásunk szerint Tolna megyében semmi tradíciója nincs a köménymagtermelésnek, eddig sehol sem foglalkoztak vele a megyében Az idén azonban a Sárközi Állami Gazdaság pörbölyi üzemegységében volt 24 hold. A köménymagot az elmúlt napokban aratták le és csépelték el. Várakozáson felüli termést adott, holdanként 3 mázsát. A köménymagért a gazdaság 195 000 forintot kapott. Ami az összes termést illeti 78 mázsa volt, s ezt az elmúlt napokban szállították el a pörbölyi vasútállomásról. Ez a köménymag mennyiség 2 300 000 ember évi ilyen irányú igényét elégíti ki, az egész Dunántúlnak elegendő. Sárközben nyolc termelőszövetkezet van. Egyik jól, a másik kevésbé jól gazdálkodik, de valamennyinek van olyan tapasztalata, amit máshol nagyszerűen tudnak hasznosítani. Ezért Lukács József, a bátai Vörös Zászló Tsz elnöke javasolta a bá- taszéki Búzakalász Tsz elnökének és az alsónyéki tsz-ek vezetőinek, hogy többször találkozzanak egyik, vagy másik tsz-ben, cseréljék ki tapasztalataikat, tanuljanak egymástól. Az elgondolást minden tsz elnök jónak találta, s úgy döntöttek, hogy ezután rendszeresítik a sárközi tsz Az aranyat érő sárközi fekete föld az idén sem hagyja cserben gazdáit. Amelyiket megművelték, az sokat terem, általában többet, mint bárhol a megyében. Sárközben a gabonaaratás befejezés előtt áll, a termésátlagokat illetően azonban még nincs tiszta kép. Több szakembertől érdeklődtünk, akik elmondták, hogy a több mint 10 000 holddal rendelkező Sárközi Állami Gazdaságban 10 mázsán felül lesz a gabonatermés, a Sárköz nyolc községében pedig általában és átlagban 8—9 mázsa, szemben azzal, hogy a paksi járásban, a gyönki járásban a gabona átlagtermése az idén alig éri el a 7—8 mázsát. Ellenben kiváló vezetők tapasztalatcseréjét. Az elsőt a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben tartják, mivel ez Sárköz legnagyobb szövetkezete, és Itt sokat tanulhatnak a többi tsz vezetők is. A tsz elnökökön kívül meghívják ide a gépállomás igazgatóját és a Növényvédő Állomás képviselőjét is. Az első tapasztalatcsere időpontját illetően még nem döntöttek. De a főszervező, Lukács József azt mondotta, hogy augusztus közepe felé tartják, az aratás és cséplés befejezése után. kukoricatermés ígérkezik a Sárközben. A kukoricák mindenütt em- bernagyságúak, sőt nem egy tábla van, amelyről azt mondják, hogy akkora: nem látszik ki belőle az ember keze, ha feltartja. Szorosan ehhez tartozik, hogy a Sárközben mindenütt jól ápoltak, gyommentesek a kukoricák. Hozzávetőleges számítások szerint 4500—5000 holdon termelnek kukoricát a Sárközben. Sárközi emberek szerint az idén 25—30 mázsa lesz átlagban a kukoricatermés, ami jónak, sőt kiválónak mond ható. Ezt megerősítette Manninger Sándor, a Sárközi Állami Gazdaság vezető agronómusa is. Jó kukoricatermés Ígérkezik a Sárközben Egy a jelszónk, a béke..." koztak arra, hogy szabadságukból 10 napot a gyermekekkel töltenek. A csokoládébamára lesült bőrű gyermekek élvezik a Balatont, a napfényt, a vizet, a levegőt Fürdenek, napoznak, kirándulásokat tesznek a festői magyar tenger környékén. Ezen a napon a szedresi Petőfi Sándor úttörőcsapat a környező érdőket járta be nevelő kíséretében, a másnapra programba vett hadijátékra készülnek. „Lent, hol a tölgyek őrzik a völgyet Kúszik az erdei út’’ — visszhangzik daluktól az erdő. A tolnai 911-es számú Hámán Kató leánycsapata a Balaton hullámait élvezi, nekik könnyű. Valamennyi pajtás jó úszó, úszóversenyeket rendeznek, összemérik erejüket, hancúroz- nak, halacskáznak. Kovács Ica minduntalan a víz alá bukik, a többiek pedig körülötte állva számolnak, meddig bírja ki lélegzet nélkül a víz alatt. A sípszó ebédre hívja a gyerekeket. Ma Annuska néni, a „tábori főszakács’’ finom zöldbablevessel, pap- rikáskrumpiival és uborkasalátával traktálja a gyerekeket. Ebéd után egy óra hosszat csendes foglalkozást, pihenőt ír elő a napiparancs. A gyerekek a zöldben pihennek, alusznak, vannak, akik leveleket, üdvözlőlapokat írnak. A faddi Vidám őrs 12 tagja pedig még mindig a sátrát rendezi, szépíti Páncél János vezetésével. — A mi sátrunk a mintasátor, tegnap este a parancs kihirdetésekor dicséretet is kaptunk — dicsekszik a kis Antus Anti —, de azt akarjuk, hogy ezt a címet meg is tartsuk. A fiúk rá is szolgáltak a dicséretre, a szalmazsákokat úgy kitömték, mintha skatulyák lennének, olyan szögletesek. A ruhák, hátizsákok, bőröndök, tányérok és evőeszközök elhelyezésére egy lefüggönyözött állványt készítettek, igen ügyesen. A sátor homlokzatára pedig fenyőgaly- lyakból egy ötágú csillagot készítettek. A második mintasátor elnevezést a bogyiszlói Petőfi Sándor úttörőcsapatának tagjai nyerték el. A gyerekek, úgy ahogy szüleiktől és nagy- szüleiktől tanulták, vesszőből sövénykerítést fontak a sátor körül. Ezer és ezer új ötlet születik, szépül, csino- sodik a Tolna megyeiek sátortábora és Bokros Jóska már azon sóhajtozik: „Csak azt sajnálom, hogy még néhány nap és búcsúznunk kell a Balatontól.” A pihenés után újból fürdenek, játszanak, napoznak estig. Este 8 órakor pedig zászlólevonásra sorakoznak fel. Az ügyeletes úttörővezető leadja a vezetést és felolvassák a tábori naplót. Ezen a napon büszkén ismertetik a megyei elnökség bejegyzését: „Dicséretet kaptak az úttörők példás és fegyelmezett magatartásukért, jó úttörő munkájukért.’’ ,,Egv a jelszónk, a béke Harcba boldog jövőért megyünk” — hangzik a DÍVSZ induló a 186 Tolna megyei úttörő ajkáról. Este fél 10 órakor pedig felharsan a takarodó, a gyerekek pihenőre térnek, a sátrakból itt-ott halk suttogás, kuncogás hallatszik, a gyerekek felidézik a nap eseményeit. Aztán teljesen elcsendesül a tábor, csak az őrség lépteinek zaja hallatszik, ök ébren vannak, őrködnek a tábor lakóinak nyugalma felett. Pozsonyi Ignácné
