Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-02 / 154. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 július 2. Érdekességek -- furcsaságok **»'**——~*+<*><*m*’*~**«**i-.‘**-^W>*,.*.m* ..... ....... , ■.«■m-wic-um OLYAN SZÉP VOLT ez az este, hogy ilyen szép talán csak egyszer van minden hónapban. Egyeseknek esetleg kétszer. Szép volt azért is, mert jólsikerült vizsgát ünnepeltünk, szép volt, mert a nap olyan szépen ment le a hegy mögött, hogy kénytelenek voltunk ezt a természeti csodát jó ideig szürcsölni és csodálatos volt, mert vörös színben tündöklő fehér poharat tettek elénk. Ez az utóbbi már egyedül is teljesen ünnepélyessé képes tenni az ember hangulatát, hát akkor, még a többi szépet is hozzászámítva... Azzal kezdődött az egész, hogy amikor bementünk, egy vitára lettünk figyelmesek. Egy társaság tárgyalt emelt hangon valami távozási ügyet, s közben erősen gesztikulálva bizonygatták egymásnak, hogy hova nem jó menni. öt, vagy hat kéz kóválygott a levegőben a vita hevében, s az jutott eszembe, hogy ezek előbb utóbb összegabalyodnak és mulatságos eset lesz majd, amint válogatják szét. De olyan szerencséje volt mindegyiknek, hogy még az orrát sem találták el, pedig néha éppen, hogy csak egy hajszál fért volna el a kivörösödött orr és a fellendülő ököl között. ... — Maga nem? — kérdezte az egyik, mellette álló kollégájuktól, aki valami komoly dolgon törhette a fejét, mert csak nagy sokára válaszolt. — Hogy-hogy én nem? Hát nem látsz? ... — Kérdeztem, hogy te nem ... ? Ismét közbeszólt a másik határt mikor a falraszerelt rádiódban megszólal a déli harangszó leáll a fűrész, egy órácskát „pihennek” a kalapácsok s a munkások hazaindulnak a Bátaszéki Kádár Kisipari Termelőszövetkezet műhelyéből. A déli ebédszünet csendje a legalkalmasabb arra, hogy néhány szót váltsunk a bátaszéki önkéntes tűzoltók veteránjával, Rutter- schmidt Józseffel. Beszélgetés közben értesültünk arról, hogy József bácsi már 27 év óta éli a tűzoltók önként vállalt nehéz életét. Hűséges, áldozatos munkája elismeréséül tavaly a „Tűzrendészet! érdemérem aranyfokozatát” kapta és jelenleg a tűzoltó parancsnok helyettese Bátaszéken. Kérésünkre Józsi bácsi elbeszélt néhány tűzoltóélményt hosszú szolgálatából. * 1É' letveszélyes vállalkozás. A bá- taszéki főútvonalon égett egy lakóház. A lakószobában, amelyben értékes tárgyak voltak, nem mert bemenni senki. Rutterschmidt József rövid tétovázás után vállalkozott az életveszélyes útra. A füsttel telített szobából kihozta a féltve őrzött értékes családi ereklyét, de útközben a fejére zuhant egy égő gerenda. A sisak mentette meg az életét. Azóta már másik sisakot hord tűzveszélyben a Az élet lényege a fejlődés. Egyaránt vonatkozik ez a társadalom és az egyén életére. Az ember — ez már természetének velejárója — mindig többet, jobbat akar annál, amit már elért. Ez a törekvés természetesen csak akkor indokolt és egészséges, ha az igények növekedése együttjár a jobb élet megteremtésének lehetőségével és megvalósításával. A technika rohamos fejlődése közepette szocializmust építő ember életformája és igényei szinte ugrásszerűen változnak. Néhány esztendővel ezelőtt melyik magyar munkás-, vagy parasztasszony gondolt még arra, hogy mosógéppel gyorsabb és könnyebb is a mosás? ... Hányán tűzték maguk elé azt a célt, hogy háztartási gépet, televíziót vagy autót vásároljanak? ... Hiszen a gáz, a villany, a rádió is sok helyről hiányzott még, ahol ma el sem tudják képzelni nélküle az életet. Vagy tekintsünk visszafelé, a felszabadulás előtti időkre, amikor az iskolás gyerekek cipője jelentett még HÓDIUL rozottan. — En férfi nemű vagyok. — Jó, elhiszem neked ... — Nahát, azért... ... A KÖVETKEZŐ, TEREMBEN asztalok voltak, mellettük székek, s az asztalokon karcsú virágvázában szép szál virág. Az egyik asztalnál 45—50 év körüli hölgy falatozott, s tájékozódva nézett szét a teremben lévők között. A közeli asztaltól felemelkedett egy fiatalember és a vázából kiemelve a virágszálat a hölgyhöz lépett, — Asszonyom, az öné. Csodálatos mosollyal köszönte meg a hölgy, olyannal amilyent adni csak valamikor húsz évvel ezelőtt tudott. (Leírnám, hogy milyen volt ez a mosoly, de nem találok rá eléggé kifejező szavakat.) Szóval csodálatos volt... Odalépett egy másik férfi is és valamit mondott kollégájának, mire ő így felelt: — Ne tenorizáljon engem. — Úgy van, ne tenorizálja az én barátomat — szólt közbe a hölgy, aki még nem is ismerte új barátjának a nevét, de a férfin látszott, hogy tetszik neki ez a védelem. Hogyan, hogyan nem, a másik férfi is helyet foglalt az asztalnál és most már kettőjükre pazarolta a hölgy mosolyának csodás varázsát. A ZENÉSZ pedig lassan oda- sompolygott melléjük és halkan régi, horpadt sisakot pedig, mint ereklyét őrzi családi otthonában. * — Mentsék meg a gyermekemet! — Ezt kiabálta kétségbeesve egy anya, amikor tavaly égett a bátaszéki szérűskert. — Hol van a gyermeke kérdezték a tűzoltók. — Ott! — mutatott a lángban álló szalmakazal alján tátongó lyukra az anya és kétségbeesett, szívettépő zokogásba kezdett. Rutterschmidt József bemászott a vékony, tekervényes kis lyukon, a szalmakazalba. Az (emberek lélegzet visszafojtva figyelték a jelenetet, és elszörnyülködve látták, hogy a tűzoltó üres kézzel bújt ki a lyukból. Hol a gyerek? Itt játszott! Hol van? — kiabálták többen is kétségbeesve. Közben átterjedt a tűz a másik kazalra és azon is egy lyukat vettek észre. Megint Rutterschmidt József mászott be és a gyermekkel a karján bújt elő a lángoló kazalból. Később kiderült, hogy e megmentett kisgyermek gyújtotta meg a szérűt, s azért bújt a szalmakazalba, mert félt, hogy a papája elnadrágolja. * A tűzoltószolgálat, a gyakorla^ tok és az elméleti képzés átlagosan havi 40 óráját veszi igénybe Józsi bácsinak. Ez, ahogy szágondot, s egy kerékpár fényűzésszámba ment számos családban !... Nem, ne hátrafelé tekintsünk, hanem előre! Az elmúlt esztendőben a rossz gazdasági előfeltételek ellenére is, államunk minden lehetőt megtett a dolgosok életszínvonalának emeléséért Számos kötelezettség csökkentésével, Cizetésrendezéssel, fogyasztási cikkek minőségének javításával és ki tudná felsorolni mi mindennel még. Ebben az esztendőben, amint ezt hivatalos helyen több ízben is hangsúlyozták, az állam a már elért életszínvonalat igyekszik fenntartani, de további segítséget pillanatnyilag nem tud adni az életszínvonal további emeléséhez. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezen a téren, akárcsak átmenetileg is megáll a fejlődés Az adott anyagi eszközök helyes felhasználásával, a családon belül felfedezhető tartalékokkal, a kereset jobb beosztásával mindenki saját erejéből javíthat eddigi életén, emelheti tovább saját húzni kezdte: „Csak egy kis lány van a világon.” (ilyen kis lány nincs még egy, az biztos). Elhúzott egy nótát, aztán visszaballagott előbbi helyére és csak akkor volt hajlandó kezébevenni szerszámát, amikor meglobogtattak előtte egy kis aprópénzt. De akkor is csak egy nótára volt hajlandó, a következőért már ismét fizetni kellett. Uj és új emberek jöttek, soványak, kövérek. Az előbbiek csendesen, az utóbbiak hangosabban morzsolgatták a perceket, s kortyolták a hegy levét. Az egyik asztalnál alig kibírható hangon énekelni kezdett valaki. — Fogja be a száját, mert lei- dobom — hangzott a szomszéd asztaltól. Mire az előbbi szelíden így: — Szeressük egymást gyerekek ... Ez a felszólítás meghatotta az előbbi fenyegetődzött és ellágyult hangon így válaszolt: „Gyere ülj kedves mellém ..és máris megölelték egymást. (Nem is olyan összeférhetetlenek ezek a szekszárdiak.) MOST A PINCÉR jelent meg az ajóban és érdeklődve nézte a hangulatos társaságot. Az asztalok mellett ülők is ráfigyeltek mosolyogva, s ez a mosoly fagyott oda valamennyi arcára, amikor a pincér fájdalmas szívvel bár, de bejelentette: „Záróra” ... BUNI moltuk, legkevesebb 12 000 órát tesz ki, ha a 27 éves szolgálatot vesz- szük alapul. Tizenkétezer órás társadalmi mun kát. Mert az önkéntes tűzoltószolgálat társadalmi munka és ahogy Józsi bácsi mondja, sajnos egyre kevesebben vállalkoznak erre a szép és felelősségteljes munkára. Bátaszéknek legalább 45—50 főből álló tűzoltötestületre lenne szüksége és mindössze 30 ember vállalja a tűzoltó munkával kapcsolatos áldozatokat. A tűzoltók nagyrésze idős ember, fiatal alig akad közöttük. A testület most ünnepli megalakulásának 75. évfordulóját, és a régi tűzoltók ez alkalomból széleskörű kampányt indítanak a fiatalok toborzásával kapcsolatban. JDutterschmidt Józsi bácsi utol- só szavai is a fiátalok felé irányulnak, amikor beszélgetésünk végén azt mondja. — A tüzet oltani mindenkinek kötelessége, csakhogy nem elég akárhogy oltani a tüzet. Negyven jól képzett tűzoltó, aki szakszerűen oltja a tüzet, többet ér 400 főből álló fejnélküli csődületnél. A fiatalok, akik közénk lépnek, önként vállalt „kötelességet” teljesítenek akármilyen furcsán hangzik is. H. T. életszínvonalát. Régi magyar közmon dás, hogy: „Sok kicsi, sokra megy’1 s abból a viszonylagos sokból idővel igényeinket és vágyainkat is meg tud juk valósítani. Különösen akkor, ha a család rendszeres jövedelméhez időnként hozzájáruló rendkívüli bevételeket: prémium, újítási díj, nyereségrészesedés stb. — vagy azoknak egy részét egy bizonyos cél érdekében takarékbetétben gyűjtjük. A betétkönyv-tulajdonosok, akik rendkívüli és rendes jövedelmük egy részét ily módon tartalékolják, a rendszeresen növekvő összegből egymásután valósíthatják meg régebbi és újkeletű vágyaikat is. Azok, akik a takarékos emberek jó példáját követik, már az év végén is elégedetten állapíthatják majd meg: tovább emelkedett az életszín7 vonaluk és bizton reménykedhetnék abban, hogy ez az emelkedés az elkövetkezendőkben még csak fokozódni fog. Farkas Lujza Modern Évák bűnhődése. . Nyolc belga idegenvezetőnő számára hirtelen megszakadt a világkiállításon teljesített szolgálata: „Szabályellenes magatartás miatt” azonnali hatállyal elbocsátották a nyolc leányt. Köztük egy főidegen- vezetőnőt is, aki hét nyelven folyékonyan beszélt és a világkiállítás egyik legelfoglaltabb személye volt. Az elbocsátás oka nagyon eredeti: azért kellett otthagyniuk a szolgálatot, mert a kiállítás főépületének lapos tetőjén „több mint hiányos öltözetben” napoztak. A belga idegen- vezető nőknek nincs egyenruhájuk, éppen ezért nyolcán elhatározták, hogy az egyik rendkívül meleg napon az ebédidőt „levegőzésre használják fel. A nap- és levegőéhes idegenvezető-, nők azonban nem számoltak — a helikopterekkel. A világkiállítás szolgálatában álló egyik helikopter elrepült a főépület fölött, majd hirtelen alacsonyra szállva, még egy kört írt le és az idegenvezető leányok sikoltozásai közben eltűnt az égen. A pilóta jelentette a „paradicsomi látványt" az illetékeseknek, megindult a szigorú vizsgálat és a nyolc leányzó megkapta a „kék levelet.” „Az ide-, genvezetőknek szolgálati idejük alatt tilos egyenruhájukat levetni” — hangzik az indokolás. A káposzta is szereti a nylonkabátot Már nemcsak az emberek védekeznek műanyagkabáttal az időjárás viszontagságai ellen, hanem az osztrák Kísérleti Kertészeti Gazdaságban a növények is nylonburkolatot kapnak. így a zöldségfélék hamarabb beérnek, amit eddig csak fűtött melegházakban tudtak elérni. Az új módszerrel a termést is legalább szá2 százalékkal tudják növelni. A szabadba kiültetett zöldségféléket, mint például salátát, paradicsomot, vagy paprikát nylonburkolattal veszik körül, amely drótívekre van kifeszítve, fél méter magasságban a növények fölött, olyan módon, hogy a burkolat oldala lemegy egészen a földbe. A kísérleti gazdaságban egymás mellé ültettek zöldségféléket ilyen nylon-alagútban és védőburok nélkül; az előbbiek nemcsak jobban fejlődnek, hanem jóval hamarabb be is érnek. A nylonburkolaton egymástól szabályos távolságra szellőzőlyukak vannak, amelyeken át elegendő levegő áramlik a növényekhez. Ezeket a nyílásokat fagyveszély idején, vagy hideg időben elzárják, rajtuk keresztül történik az öntözés, sőt, a zöldség leszedése is. Az alagútakban jóval kevesebb a gyomnövény és a kártékony állat, a föld mindig porhanyós és nedves marad, a hőmérséklet is magasabb, ami mind elősegíti a növény fejlődését. Tavasszal a nylon- alagút a kiültetéstől május végéig marad az ágyak fölött. Ősszel is használható, hogy ilyenmódon védekezzenek a korai éjszakai fagyok ellen. A velencei gondolások — a motorcsónakok ellen A velencei gondolások a napokban győzelmet arattak a motorcsónakok felett, akik zavarták romantikus üzletüket. A jövőben csak a város peremén levő lagúnákon engedélyezik az expressmotorszolgálatot, a Canale Granden nem szabad közlekedniök. Ezenkívül a többi motorcsónak legmagasabb óránkénti sebességét 10 kilométerben állapították meg. 16 000 telefonkészülék egy felhőkarcolón A newyorki Manhattan-ben tornyosuló Empire State Building épületében több telefonkészülék van, mint a világ országainak túlnyomó részében. A 400 méternél magasabb felhőkarcoléban ugyanis 16 000 telefonkészülék működik, ugyanakkor, amikor a világ országainak felében az egy állam területén működő ösz- szes telefonkészülékek száma nem haladja meg a 15 000-et. A megérte hatóságok Nagy szomorúság érte a napokban Kentuckyban a szerelmeseket. A villám kettészelte azt a 75 éves bükkfát, amelynek kérgébe oly sok sze- relmespár véste be neve kezdőbetűit. A hatóságok elrendelték a fa kivágását, de megengedték, hogy az illetékesek emlékül magukkal vihessék azokat a kéregdarabkákat, amelyekre bevésték nevüket. A „200-asok" bankettje A franciaországi Cavour községben a napokban zajlott le a „200- asok” hagyományos bankettje. Természetesen nem kétszáz részvevőről van szó, hanem olyanokról, akiknek súlya 200 kilogramm körül mozog. Az elnök 197.3 kiló volt. A részvételi feltételeknek mindössze 60 személy felelt meg, akik összesen 20 kg hors d oeuvres-előételt, 90 kiló töltött disznólábat, 300 pisztrángot, 40 csirkét, 180 kg spárgát és egy champing- non-hegyet fogyasztottak el. Az egészet 400 üveg borral locsolták meg ... Az életmentő rádióamatőr Arthur Button rádióamatőr egyik este készülékét csavargatta, amikor S. O. S. felhívást hallott. A felhívásból kitűnt, hogy az egyik lengyel faluban élő 4 éves Marion Sáliamon életének megmentéséhez) egy különleges svájci gyógyszerre lenne szükség. A rádióamatőr azonnal további-, tóttá az üzenetet. Berlinben egy másik rádióamatőr felvette és továbbította azt a svájci Vöröskeresztnek, ahonnan az orvosságot azonnal megküldték a gyermeknek. Megható ajánlat Jamet Thurbert amerikai humorista, aki 1953-ban megvakult, a napokban elmondotta, hogy életének legmeghatóbb élménye az volt, amikor egy essexi kertész felajánlotta neki egyik szemét. A kertész 34 éves és kétgyermekes családapa volt, amikor ezt a nagylelkű ajánlatot tette. Amikor Thurbert válaszolt a levélre— mint mondotta —. válaszának sokkal nagyobb figyelmet szentelt, mint sok híres szatírájának. Végül azonban csak egy igen egyszerű levél született meg. „Közölhettem volna a kertészettel, hogy csak a szaruhártyát lehet átültetni — mondotta. Megmondhattam volna azt is, hogy szememben egyedül a szaruhártya egészséges. Ehelyett csupán annyit írtam, hogy Angliának, de feleségének és két leányának is szüksége van az ő szemére.” Racionalizált kézmosás A racionalizálás a kézmosás előtt sem torpan meg. Angliában megfigyelték, hogy a legtöbb ember folyóvízben és nem tálban mos kezet. Találékony agyak most kieszelték, hogy ebből kifolyólag — pénzt és vizet lehet megtakarítani. Egy nagy üzemben, ahol több mint ezer alkalmazott dolgozik, szép csendesen kicserélték a csapokat és új, finoman permetező csapokat szereltek fel. Az eredmény: az eddigi heti 99 000 liter helyett csak 50 000 liter víz fogyott. Az új csap nem zárt sugárban adja, hanem sokkal kisebb mennyiségben, tenyérnyi nagyságú helyen szórja szét a vizet. Madárkórház Indiában 25 éve működik egy madárkórház. Az utóbbi tíz esztendőben a kórháznak 70 ezer „páciense” volt. Gondos vasutasok A moseltali kisvasút dolgozói Mülheim vasútállomásnál egy néhány napig használaton kívül volt vasúti kocsi ban madárpárt fedeztek fel, amely a kocsiban rakott fészket. A vasutasok ekkor mellékvágányra állították a kocsit és hat hétig vártak, amíg a feketerigó-fiókák elrepülhettek. Önként vállalt „kötelesség 99 Mit tehetünk a magunk életszínvonalának emeléséért?
