Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-15 / 165. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1958 július 15. Az iraki hadsereg megdöntötte Fej szál király rendszerét Kikiáltották az iraki köztársaságot — Megalakult az új kormány Damaszkusz: (AP) Az AP a bagdadi rádió hétfői közlésére hivatkozva jelenti, hogy az iraki hadsereg megdöntötte a 23 éves Fej- szal király és Nuri Szaid rendszerét és kikiáltotta az iraki köztársaságot. A rádióközlemény szerint háromtagú „szuverén tanácsot” és 14 tagú kormányt hoztak létre, amelynek vezetője Abdel Karim Kasszem dandártábornok. Eszerint az országot az országos népszavazás megtartásáig a szuverén tanács és a kormány tagjai kormányozzák. Mind a tanácsnak, mind a kormánynak katonai és polgári tagjai is vannak. A hadsereg kiáltványa a nép támogatását kéri és biztosítja a külföldieket, hogy életük és vagyonuk nincs veszélyben. Az új kormányzat július 14-ét nemzeti ünneppé nyilvánította. „Allah ellenségei és gazdáik elestek és az utcán hevernek” — mondja a bagdadi rádió. Fejszal királynak és miniszterelnökének, Nuri Szaidnak hétfőn Isz- tanbulba kellett volna utaznia a bagdadi paktum mohamedán tagjainak államfői értekezletére. Irak elismerte az Egyesült Arab Köztársaságot London: (Reuter) Egy rádióállomás, amely magát bagdadi rádiónak nevezte, hétfőn bejelentette, hogy „fiatal tisztek” lázadása megdöntötte az iraki kormányt, Nuri Szaid nyugatbarát miniszterelnököt és Ab- dulillah trónörököst megölték és holttesteiket elégették. A rádió közölte, hogy a nép megláthatja Nuri Szaid és „gazdája” holttestét a város utcáján. Nuri Szaidot a rádió zsarnoknak nevezte, aki „isten és a nép ellensége volt.” Fejszal királyról a közlés nem tesz említést. A damaszkuszi rádió közlése szerint Bagdadból táviratot küldtek Nasszer elnöknek, amelyben közölték, hogy Irak elismerte az Egyesült Arab Köztársaságot. A távirat így hangzik: „Ezennel nagy büszkeséggel jelentjük az Egyesült Arab Köztársaság elismerését és kérjük az istent, adja meg, hogy sikereket arassunk a pánarabizmus szolgálatában, a pánarabizmus hősies küzdelmében és a szabad népeknek nyújtott támogatásban.” A DP A jelentése is megerősíti, hogy a bagdadi rádió közölte, Nuri el Szaid miniszterelnököt és Ab- dulillah trónörököst megölték és holttestüket elégették. A DPA jelentése hozzáfűzi, hogy a damaszkuszi rádió is beszámolt a miniszterelnök haláláról. Telavivban és Beirutban felfogott rádiójelentések szerint az EAK már el is ismerte az új kormányt. Más jelentések szerint több magasrangú tiszt életét vesztette. Jól értesült forrás szerint, mint Kairóból közölték, Fejszal királyt hétfőn reggel az iraki hadsereg parancsnokai letartóztatták, de részletes jelentések még nincsenek erről. A kairói rádió közölte a bagdadi rádió egyik hírét, amelyben az iraki hadsereg parancsnoksága felhívja a népet, „támogassa a hadsereget abban a forradalomban, amellyel meg akarja szabadítani Irakot az imperializmustól”. A felhívás szerint „a forradalmat azok a szabad, becsületes tisztek hajtották végre, akik ellenezték, hogy Irakot az imperializmus gépéhez láncolják. A forradalomnak az a célja, — hangsúlyozza a felhívás —, hogy Irakot a szabad arab csoporthoz kapcsolja és új fedezetet nyisson Irak harcában.” ' Első helyzetmagyarázatok az iraki fordulatról Az AP hírmagyarázója írja: A bag-; dadi rendszer váratlan összeomlása megváltoztatja a nyugati hatalmak egész középkeleti helyzetét. A bagdadi paktum volt a Nasszer-féle centralizmusnak való ellenállás központja. Jordánia és Libanon nem tartozott ugyan a paktumba, de az Gyógyulás 74 operáció után A második világháborúban a hitleristák hadműveletei során egy fiatal lengyel leánynak egy dum-dum golyó szétszaggatta az arcát. A lány hosszú éveken keresztül kerülte az embereket, 43 hónapot töltött kórházban és 74 műtétet hajtottak végre rajta. Végül azonban az orvostudomány csodát művelt vele és arca visszanyerte rendes külsejét. Az eredményes műtéteket a gdanski orvostudományi akadémia I. sz. klinikája végezte el. utóbbi időben vele párhuzamos politikát folytatott. Ha Irak semleges lesz, akkor szinte teljesen biztos, hogy Jordánia is követi. A két ország nemrég kötött államszövetséget és összeolvasztotta hadseregét. Libanonban Chamoun elnök már több mint két hónapja makacsul ki-, tart a Nasszer-barát elemek felkelésével szemben. Legutóbb már kompromisszumról kezdtek beszélni. Az iraki államcsíny azonban bizonyára megerősíti a felkelők helyzetét és még kevésbé lesznek hajlandók kompromisszumra. Fejszal és Abdul Illah, éppen úgy, mint Husszein jordániai király, a Hasemita-család tagja, amely hagyományosan angolbarát. A rendszer nyugatbarát politikája nem tud népszerűvé válni. Az iraki nacionalisták haragudtak Nyugatra, részben a Palesztinái háború miatt, részben, mert emlékeztek arra a kemény harcra, amelyet az Angliától való függetlenségükért kellett vívniok. Gyanakodtak a rendszerre azért is, mert szoros kapcsolatot tartott fenn a Nyugattal. A bagdadi paktumban nem láttak mást, mint trükköt, amely nek az a célja, hogy továbbra is a nyugati hatalmak befolyása alatt tartsa az országot. Nuri Szaid maga nem törődött a közvéleménnyel és nem nagyon igyekezett népszerűvé tenni rendszerét. Időközben az a sikeres és látvá-j nyos párbaj mellett, amelyet Nasszer a Nyugattal folytatott, csodálattal és lelkesedéssel töltötte el a fiatal irakiakat, akik arra vágynak, hogy az arab világ valamilyen modern Sza- Jadin alatt ismét egyesüljön. Arthur Gavshon, az AP londoni tudósítója írja: Gamal Abdel Nasszer elnök ma megnyert egy menetet abban a küzdelemben, amelyet azért vív, hogy saját vezetése alatt egyesítse az arab nemzeteket. Ami Angliát és nyugati szövetsé-] geseit illeti, az afrikai felkelés, amelynek határozottan nasszerpárti jellege van, felveti az esetleges beavatkozás kérdését. Vajon belső politikai fejlemény volt-e az iraki felkelés, vagy Nasszer Egyesült Arab Köztársasága buj- totta-e fel? És lehet-,e a két értelmezés között határvonalat húzni? De akár belülről, akár kívülről kezdeményezték az államcsínyt, kétségtelen, hogy ez Nasszer döntő győzelme. Kimozdította helyéről azt a sarokkövet, amelyre a nyugati hátáig mák középkeleti pozíciója támaszkodott. Elkerülhetetlen, hogy ennek az eseménynek Jordániában és Libanonban is érezhető legyen a hatása, mely két ország Nasszer propagandistáinak fontos célpontja. A bagdadi államcsíny elindíthatja azt a láncreakciót, amely teljesen átalakítja a Közép- Kelet térképét — az összes arab országokat Nasszer alatt egyesíti és magára hagyja Izraelt. Jordánia londoni nagykövetségének közleménye Mint az AP közli, Jordánia londoni nagykövetsége hétfőn bejelentette, hogy Husszein király vállalta a rend és közbiztonság fenntartását unokafivérének, Fejszal iraki királynak országában is. Ez arra való hi^ vatkozással történne, hogy Jordánia és Irak államszövetségben egyesült. A nagykövet nem mondott részleteket arról, hogy Husszeinnek milyen tervei vannak arra, hogy az iraki határon túl is „fenntartja a rendet”. Elutazott a magyar küldöttség a stockholmi béke-világkongresszusra Hétfőn reggel a Ferihegyi repülő-, térről elutazott Stockholmba az Országos Béketanács küldöttsége, amely résztvesz a svéd fővárosban összeülő béke-világkongresszuson. A küldöttség tagjai: Bugár Jánosné, az Országos Béketanács alelnöke, a Szakszer-i vezetek Országos Tanácsának titkára, Darvas József, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világtanács tagja, Kcssuth-díjas író, Hantos János, az Országos Béketanács titkára, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Kossuth- díjas kiváló művész, az Országos Béketanács tagja, Mag Béla címzetes apátplébános, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója, dr. Ortutay Gyula, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az Országos Béketanács alelnöke, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az Országos Béketanács alelnöke, Terényi István, a Csepel Vas- és Fémművek békebizottságának titkára, az Országos Béke tanács alelnöke, dr. Vető Lajos evan-; gélikus püspök, országgyűlési képviselő, az Országos Béketanács elnökségének tagja később csatlakozik a küldöttséghez. Darvas József, a küldöttség vezetője elutazása előtt nyilatkozott az MTI mu nkatársának : —1 A stockholmi béke világkongresszus, vagy ahogyan világszerte nevezik a „népek csúcstalálkozója”, a nemzetközi politikai helyzetnek rendkívül fontos időszakában ül ősz-; sze — mondotta —, amikor a szovjet békepolitika kezdeményezései mind nagyobb sikereket érnek el, amikor a világbéke erői mind hangsúlyozottabban követelik a nagyhatalmak csúcs- találkozóját, s amikor egyes imperialista körök minden alkalmat kihasználnak arra, hogy lehetetlenné tegyék vagy legalább is elodázzák ennek a találkozónak a létrejöttét. Hisszük, hogy a stockholmi béke-) világkongresszus, amely a leszerelés és a nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkozik majd, fontos hozzájárulás lesz majd ahhoz, hogy a nagyhatalmak csúcstalálkozója időben létrejöjjön. A magyar békedelegáció a maga hozzájárulásával akarja ezt a célt segíteni. Küldöttségünk a magyar társa-; dalom minden rétegét képviseli és valóban az egész magyar nép békeakaratának, békevágyának tolmácsoló ja lesz a stockholmi fórumon — mondotta többek között Darvas József. Az NSZEP V. kongresszusa folytatja tanácskozásait Bérűn (MTI). Az NSZEP V. kongresszusa hétfőn folytatta tanácskozá-; sait. Elsőnek Franz Henner, az Osztrák Kommunista Párt Politikai irodájának tagja szólalt fel. A pártkongresszus küldötteinek lelkes üdvözlése közepette Henner tolmácsolta pártjának, az osztrák népnek üdvözletét. Hétfőn a testvérpártok küldöttei ismét ellátogattak a berlini dolgozók közé, délután pedig az V. pártkongresszus tiszteletére nagy ifjúsági gyűlést tartottak. Bevált a lengyel Heine-Medin oltás Lengyelországban tavaly vezették be a gyermekek Heinemedin elleni oltását. 30 000 varsói kisgyermeket oltottak be. Az oltáshoz lengyel oltóanyagot használtak. Aj ,Polio nevű lengyel oltóanyag igen jól bevált. A gyermekeknél semmiféle káros mellékhatást nem észleltek és a beoltottaknál egy megbetegedés sem következett be. A lengyel gyógyszerkutatók tovább dolgoznak az oltóanyag tökéletesítésén. Az idén újabb 30 000 gyermeket oltanak be. A Polio oltóanyag gyártása Lublinban történik. A gyár nemrég kapott Kínából 400 majmot, amely a bonyolult gyártási folyamathoz szükségesek. Ha a gyár teljes kapacitással megindul, néhány éven belül teljesen kielégíti a lengyelországi szükségleteket. (7) November negyedikén este hárman ültek a tanácsház nagytermében, a földesúr, Illés Zsigmomd és Heródek Lajos. Borús, szeles, csil- lagtalan este volt, a teremben földig ért a füst. A földesúr végighúzta ujját az asztalon. Mozdulata kimért volt és ünnepélyes; a két ember áhítattal nézte. — Itt folyik a Cinta patak, — mondta, de ebben a pillanatban kivágódott az ajtó és belépett a nagybaj uszu Porkoláb. Katonásan összevágta a bokáját és kihúzta magát: — A faluban teljes a nyugalom. — Mindenki őt figyelte most. — Az éjszaka tizenöt nemzetőr teljesít szolgálatot. — Helyes, — mondta a földesúr s egész testével a nagybajuszu felé fordult. — És a foglyok? — kérdezte Heródek. A nagybajuszu mintha vezényszavakban beszélt volna: — A négy fogoly tovább őriztetik. Lesz, ami lesz. Bár olyan híreket is hallani, hogy már itt vannak az oroszok. Egyébiránt a tanácselnököt külön szobába zártuk. — Nem tudnak megszökni? — Nem tudnak megszökni. — Helyes, — mondta az uraság. — De jó is, hogy jössz János, mert most beszéljük meg a falu védelmi tervét. Elhallgatott, fejét) félrebillentette s úgy nézte a piszkos mennyezetet, mintha onnan akarta volna leolvasni az égi jeleket. — A szovjet csapatok megérkezése bármelyik pillanatban várható, de mi megvédjük a falut! — és öklével nagyot ütött az asztalra. — Megvédjük, — mondták a többiek és' bólogattak. — Az életünk árán is, — kiabált Irta: CSANYI LÄSZLÖ Heródek. De a többiek lelkesedése mintha megcsappant volna. Csak a vállukat vonogatták: — Az életünk árán is. A földesúr ismét az asztal fölé háj olt és mutatta: — Itt folyik a Cinta patak... Tekintete a sarokban álló demizsonra tévedt s egy pillanatra elmélázott. — Te János, — mondta és a hangja nagyon szelíd volt. — Menj át a szövetkezetbe és hozz még egy de- mizson bort. A nagybajuszu szolgálatkészen ugrott, fogta a bütyköst és indult. De az ajtóban megállt: — Pénz? — kérdezte és meglóbál- ta az üveget. A földesúr felhúzta a vállát: — írják ezt is a nemzeti bizottság számlájára. A másik kettő lelkesen helyeselt: — Persze, írják csak a többihez. A földesúr újra az asztalra hajolt s harmadszor kezdett hozzá: — Itt folyik a Cinta patak... Ismét megállt, nézte az üres poharakat és sóhajtott. A másik kettő nagyot nyelt. — Nehéz dolog, —1 mondta Heródek Lajos. — De akármi lesz is, megvédjük a falut! Minden a stratégián múlik, értitek? Ha kedvező a hadállásunk, győztünk! Már pedig itt folyik a Cinta patak és ez nekünk folyik! Harciasán nézett körül. Illés Zsigmond bajusza megbillent, aztán csüggedten lekonyult. — Hadvezérek lettünk, — mondta és fanyaron mosolygott. — Hadvezérek, — bólintott az uraság. — Talán még a történelembe is bekerülünk. Heródek véreres szemmel nézett végig társain s váratlanul felkiáltott: — Életünk árán is megvédjük a falut, értitek? Rajtunk a világ szeme! — Tekintete azonban, ellentétben a világ szemével, az üres poharakra tévedt s egyszerre türelmetlen lett: — De jöhetne már ez a Porkoláb! — Nagyot nyelt és lemondóan legyintett: — Ha ilyen emberekre lenne bízva a forradalom szent ügye... — Egy pillanatig hallgatott, aztán felkapta a fejét: — De még így sem késlekedhetünk! Ki kell dolgoznunk a falu védelmi tervét. Most ő tette ujját az asztalra s rákezdte: — Itt folyik a Cinta patak... — de ebben a pillanatban nyílt az ajtó és belépett a nagybajuszu. összecsapta a bokáját és harsányan jelentette: — A parancsot végrehajtottam! — Helyes, — bólintott a földesúr — bár gyorsabban is járhattál volna barátom. Forradalom van, állítólag itt vannak az oroszok is. Miattad kellett késlekednünk, amikor minden perc drága! A nagybajuszu kivette az üvegből a dugót és sorra töltötte a poharakat. Az uraság a fényben vizsgálta a bor színét: — Egészségetekre. — A győzelemre! — rikkantotta Heródek. Illés Zsigmond azonban csüggedten csak ennyit mondott: —• Prosit. Szomjasan, roppant kortyokban ittak. A földesúr mintha megenyhült volna a bortól, elégedetten mosolygott és intett a nagybaj uszunak: — Ülj le, János. Fontos dologról van szó. A te eszedre is szükség lehet. Tudod, a falu védelmi tervét kell kidolgoznunk. A nagybajuszu levette fejéről a vedlett báránybőr sipkát. — Megvédjük a falut! — kiáltotta. — Én mondom ezt, Porkoláb János, községi tojásbegyűjtő! — Az életünk árán is! — emelte fel öklét a földesúr s hangja olyan keményen csengett, hogy a másik három összerezzent. S mintha ő is sokallta volna ezt a szigort, szelídebben folytatta: — Talán tölts egyet, János. — S a nagybajuszu ismét megragadta az üveget. A földesúr most is fenékig itta a poharát, aztán nagyot sóhajtott. Széttárt keze majdnem élettelenül hevert az asztalon s szájában a bor savanykás ízét érezte. De a feje nehéz volt s időnként megbillenti mintha le akart volna válni testéről. Sokáig hallgattak. — Történelmi idők, — mondta végre Illés Zsigmond és bólintott. Heródek az emlékei között kutatott: — Soha nem hittem volna, hogy egy falu védelmi tervén kell egyszer gondolkoznom. Ezt is megértük, — és elmélázott. A pillanatnyi csendet az uraság harsány hangja törte meg: — De azért megvédjük a falut! A nagybajuszu most felszólítás nélkül is töltött s valamennyien áhítattal hallgatták, amint kotyogva teltek a poharak. (Folytatása következik.)
