Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-13 / 164. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 július 13 Baloldali tüntetések, munkabeszüntetések Franciaországban Párizs, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken este a Párizs melletti St. Denisben tízezer ember vett részt azon a felvonuláson, amelyen Au­guste Robbest idős munkásember emlékének áldoztak. Robbest, mint ismeretes, június elsején a köztársaság mellett tün­tetők sorában volt és a rohamrend­őrökkel való összetűzés közben pus­kaütésektől halálosvégű sérüléseket szenvedett. A St. Denis-i felvonulás élén ott voltak a Francia Kommu­nista Párt küldöttei is. Jacques Duclos vett búcsút a párt régi har­cosától, a köztársasági gondolat hő­si halottjától. Beszédében rámuta­tott arra, hogy csak a munkások és a demokratikus erők egyesülten menthetik meg Franciaországot. Mind nyíltabb francia nyugatnémet ellentétek A degaulleisták baloldali lapja, a Combat megállapítja, hogy Francia- ország atombomba-törekvései láttán egyre nyilvánvalóbb bizalmatlan­ság és félelem mutatkozik Nyugat- Németországban. Bonn nem jó szem mel nézi Franciaország esetleges részvételét a NATO kebelén belül egy hármas vezetőségben és Fran­ciaország vezető szerepre jutását. Szívélyes légkör a genfi atomszakértői értekezleten Az AFP tudósítója jelenti: A Kelet és a Nyugat atomszakértői értekezletének tizennegyedik napján az ülések változatlanul igen szívélyes légkörben folytak. A péntek dél­utáni ülés után az értekezleten részt­vevő nyolc ország küldöttségei a genfi Grand Hotel termeiben talál­koztak, ahol az amerikai küldöttség fogadást adott tiszteletükre. A nyu-j gáti és a keleti tudósok két órán át teljesen! fesztelenül, igen szivélyes lég!tőrben társalogtak. Már a délutáni ülés előtt feltűnést keltett, hogy a Nemzetek Palotájának folyosóján véletlenül találkozott Fjedorov, a szovjet küldöttség veze­tője és sir William Penny angol tu­dós, milyen szívélyesen köszönti egy­mást. A két tudós tíz perces beszél­getés után együtt ment az ülés-, terembe. Az Humanité is foglalkozik a francia—nyugatnémet viszállyal. Megállapítja, hogy a német impe­rializmus politikai és gazdasági té­ren helyreállt. Azon a ponton van, hogy katonai hatalmát is gyorsan helyreállítsa és máris hozzálátott saját céljainak eléréséhez. De Gaulle tábornok jelöltsége az „atomklubba” jele lehet a Franciaország és Nyu- gat-Németország közötti fegyverke­zési hajsza kezdetének. Az Humanité megállapítja, hogy de Gaulle és Adenauer között is ci- vakodás támadt. Ez azt mutatja, hogy Adenauer maga is jelöltetni akarja magát „az öngyilkosság hír­hedt klubjába”. Ez a civakodás nem akadályozza meg, hogy de Gaulle hozzájáruljon a német militarizmus újraéledéséhez. Az új Luftwaffe a fegyverkezés megrendeléseit kéri és nyugatnémet pilótákat Párizsba in­vitál. St. Louisban francia—nyugat­német ballisztikai intézetet tartanak fenn. Munkabeszüntetések Párizsban Pénteken Párizs ipari negyedeiben, a fővárost övező gyárvárosokban sokhelyütt hosszabb, rövidebb mun­kabeszüntetést tartottak. A dolgozók röpgyűlésekkel és a hősi emlékmű­vek megkoszorúzásával adtak han­got a köztársasághoz való ragasz­kodásuknak. Már pénteken július 14 volt Párizs környéki üzemek­ben, — írja az Humanité beszámo­lójában a dolgozók megmozdulá­sairól. ESEMÉNYEK SOROKBAN Moszkva: (MTI) Több hónapon át tudományos kutatásokat folytatott a „Torosz” nevű szovjet expediciós hajó a grönlandi tengeren. A Szov­jetunió artikumi tudományos expe­díciójának munkatársai óceánográ- fiai vizsgálatokat folytattak a Sark­vidéknek ezen a szakaszán. A kuta­tóhajó mintegy 3500 tengerimér föl­des utat tett meg. A szovjet expe­díció tagjai értékes anyagot gyűj­töttek a grönlandi tenger különböző tulajdonságairól. A „Torosz” szov­jet kutatóhajó rövidesen újabb útra indul. * Prága: (MTI) Ma Prágában „Ma­gyar vasárnapot” rendeznek a Fu- csik-parkban. A műsor kiemelkedő eseménye a Magyar Állami Népi Együttes fellépése, míg a park má­sik színpadán népszerű magyar ope­rettdalokat adnak elő cseh és szlo­vák művészek. * Moszkva: (TASZSZ) Antonin No­votny, a Csehszlovák Köztársaság el­nöke Moszkvába való visszatérése után fogadást adott hivatalos, ba­ráti látogatása alkalmával. A foga­dáson megjelent Nyikita Hruscsov is. * Párizs: (TASZSZ) A francia mi­nisztertanács jóváhagyta, hogy Sálán tábornoknak megadják a katonai ér­demérmet. Massu dandártábornokot hadosztálytábomokká nevezték ki. * Athén: (AP) Görög katonai ható­ságok kijelentették, Görögország még nem döntött, vajon résztvesz-e a Földközi-tenger keleti részén szeptember 13 és 20 között tartan­dó NATO-hadgyakorlaton. Görög­ország részvétele „elsősorban a gö­rög—török kapcsolatok alakulásától függ” — mondották. * New York: (TASZSZ) Az Egyesült Államok képviselőháza elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely elrende­li minden állami alkalmazott „meg­bízhatóságának” ellenőrzését. Eddig csak azoknak a „megbízhatóságát” ellenőrizték, akiknek munkája kap­csolatban volt „az Egyesült Álla­mok nemzetbiztonságával”. * London: (AFP) A brit kormány kérte Hammarskjöldtől, hogy nö­veljék az ENSZ Libanonban levő megfigyelőinek számát, hogy fel­adatukat eredményesebben old­hassák meg. * Bombay: (AP) Nyugat-Indiában második napja tart az ítéletidő, tró­pusi esőzésekkel és hatalmas erejű szélviharral. Bombay közelében ed­dig tizennégyen fulladtak a meg­áradt folyókba. Egyes helyeken 250 milliméter csapadék hullott a pénteki nap folyamán. * Aden: (MTI) Az angolok csapat­erősítéseket vezényeltek Lahedzs szultánságba, a legnagyobb nyugat- adeni védnökségi államba. Az in­tézkedést azzal indokolják, hogy az angol csapatoknak kell megvé­deniük Lahodzs területét az esetle­ges külső támadások ellen, mivel a szultán csapatainak nagyrésze a főparancsnokkal együtt Jemenbe szökött. HÁROM Irta: CSÁNYI LÄSZLÖ (6) Másnap reggel megeredt az eső, de azért néhány részeg már korán reggel ott hangoskodott a tanács­ház előtt. A tanácsteremben, ahol a nemzeti bizottság megválasztása folyt, a falu legmódosabbjai ülték körül az asztalt s szónoklat szónok­latot ért. Az uraság kezdte, hossza­san és számyalóan beszélt s időn­ként akkorát csapott az asztalra, hogy valamennyien összerezzentek. Aztán Illés Zsigmond szólt, de ez­zel nem sokra mentek, mert alig lehetett érteni valamit a beszédé­ből; még nem józanodott ki egé­szen. Heródeknek viszont kész ter­vei voltak: fel kell állítani a nem­zetőrséget és fel kell fegyverezni, mert értsük meg emberek, résen kell lennünk. — Igen, fegyver kell, — menny­dörgőit Heródek —, mert meg kell védenünk vérrel szerzett szabadsá­gunkat! — S kiszámíthatatlan gon­dolattársítással elküldött a plébános úrért, aki ezalatt idegesen járkált a szobájában, mert. nem tudta el­képzelni, miért feledkeztek meg ró­la. Sebbel-lobbal nyargalt hát a ta­nácsházára s rögtön szót kért. — Isten irgalma vezetett ben­nünket, — kezdte fenségesen, de egy percre elhallgatott, mert eszébe­jutott a kukorica-ügy, amiből alig tudott kimászni. Ez egy kicsit le is hűtötte hazafiúi hevét, csendesebb vizekre evezett s kiterjesztett kar­ral áldást és jó munkát kívánt a tisztes gyülekezetnek. Megalakult a nemzeti bizottság, s az elnök Illés Zsigmond lett, meg­alakult a nemzetőrség is, Heródek Lajos parancsnokságával, de az ülés­nek csak nem akart vége szakadni, pedig már délutánba hajlott az idő. Heródeknek valami ismét eszébe jutott: — Különítmény menjen Porkoláb János vezetésével s tartóztassa le a párttitkárt és a község valamennyi volt vezetőjét! De még mindig nem ért véget az ülés. Most Geiger Adám állt fel s javasolta, hogy döntsenek a Ko­pasztó dombon levő szőlők ügyé­ben ,amiket néhány évvel ezelőtt ta- gosítottak. A földesúmak ez jó al­kalom volt arra, hogy újabb beszé­det mondjon, annyival is inkább, mert elsősorban ő volt érdekelt a szőlők visszaperlésében. Azt indít­ványozta, hogy az épp most alakuló megyei szerveket kész tények elé állítsák; semmi szükség itt megyei vizsgálatra, a jogos tulajdonosok visszafoglalják földjeiket. A megegyezés persze nem volt egyszerű, mindenki többet akart, mint amennyije korábban volt. „Az elmaradt termés!” — ordítoztak többen. „Tönkretették a szőlőket!” kiabáltak, de arról senki nem be­szélt, hogy az állami gazdaság majdnem száz holdat telepített, mert kivénült .rosszul kezelt szőlőket vett át. Egyszerűen nem llehetett meg­egyezni s növelte a zűrzavart az is, hogy közben kiürültek a boros­üvegek és a pálinkás bütykösök. A földesúr idegesen verte az asztalt: — Mindenki tudja, hogy ki vol­tam és ki vagyok ebben a faluban! Hallgassanak hát rám, emberek! Úgy látszik, szépszerével nem lehet megegyezni, azt javaslom hát, hogy egyelőre mindenki foglalja vissza a sajátját, aztán pedig kiküldünk egy bizottságot, hogy megállapítsa, kit milyen kártalanítás illet meg; Helyes? — kérdezte ordítva s mint a legegyszerűbb megoldást, minden­ki el is fogadta. De a földesúr még mindig beszélt: — Nem szabad a mai szent napot ilyen torzsalkodással elrontanunk! Ünnep van, felvirradt a szabadság, a mi szabadságunk! Ünnepeljünk hát, barátaim! A legtöbben már felálltak, hogy induljanak, de ekkor Heródek La­jos ugrott fel és kezdett beszélni. Senki se figyelt rá s az éhes és szomjas bizottsági tagok egymás után somfordáltak ki a teremből. A végén csak az elnökség maradt s a földesúr, aki közben elszunyókált, hirtelen felkapta a fejét: — Végtére is igazuk van az em­bereknek. A haza szolgálata azért Szovjet javaslat az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésszakán Genf (TASZSZ). Az ENSZ gazda­sági és szociális tanácsának pénteki ülésén az ENSZ szakosított szak- szervezeteinek tevékenységével fog­lalkozott. ^ __ .... ... Zaharov, a szovjet küldöttség ve­zetője felszólalásában pozitívan ér­tékelte az egészségügyi világszerve­zetet és néhány más szakosított szervezetet. Javasolta, bízzák meg az UNESCO-t, olyan nemzetközi egyezmény kidolgozásával, amely tartalmazná a tudományos, kulturá­lis és közoktatásügyi együttműködés elveit. A Szovjetunió képviselője indítvá­nyozta még, hogy 1960-ra hívjanak össze ENSZ-konferenciát a természeti erőforrások megóvásának és kiakná­zásának kérdéseiről, tekintettel arra, hogy az 1949-ben megtartott hasonló értekezlet igen eredményesnek bizo­nyult. Hírek Lengyelországból KÉTMILLIÓ LAKÓSZOBA ÉPÜL A JELENLEGI ÖTÉVES TERVBEN Lengyelországban a most folyó öt­éves terv során kétmillió lakószoba épül, ebből 1,200.000 a városokban. Jelentősen megnövekednek az építő­ipari beruházások. Az 1951—55. évi 3.5 milliárd zlotyval szemben 1956— 60. években 8.1 milliárd zlotyt, 1960— 65-ben pedig 13.6 milliárd zlotyt for­dítanak erre a célra. Különösen a cementipart fejlesztik. Nagy cementgyár épül Chelmben, ki­bővítik a wierzbicai cementgyárat. A mésztermelést az 1955. évi 1.7 millió tonnáról 1960-ban 3 millió, 1965-ben pedig 4.5 millió tonnára emelik. A gipsz termelése az 1955. évi 5000 ton­náról 1960-ban 280 000 tonnára, 1965- ben 900 000 tonnára emelkedik. LAKÁSOKAT és családi HÁZAKAT ADNAK EL A LAKOSSÁGNAK A Lengyel Népköztársaság egyik legsúlyosabb öröksége a múltból a nagyarányú lakáshiány. Bár a népi hatalom fennállása óta sok új lakó­ház épült, a lakáskérdés még távol­ról sincs megoldva. Varsóban határozat jelent meg, amely szerint az állam családi háza-, kát, továbbá kisebb, legfeljebb 4 lakásos házakban lakásokat fog elad­ni magánszemélyeknek. A nyugati vidékeken, az olsztyni vajdaságban és a gdanski területen a vajdasági népi tanácsok elnökségei határozatot hoztak, mely szerint csa-. ládi házakat fognak eladni a lakos­ságnak. Az említett határozatok olyan lakóházak eladására vonatkoznak, amelyeknek építése még 1950 előtt befejeződött. A családi házakat és lakásokat igen előnyös fizetési feltételek mel-, lett adják el, a vásárlók kölcsönt és különféle kedvezményeket kapnak. mégsem kívánja meg tőlünk, hogy éhezzünk, vagy szomjan haljunk. Tehát barátaim? — és széttárta a kezét. De otthon, amikor elfogyasz­tották az ünnepi vacsorát, olyan szó­noklatot vágott ki, mintha még mindig a nemzeti bizottság ülésén lett volna .Állt az asztal mellett, kezében a pohárral s akkor sem hagyta abba, amikor nemzetőr pa­rancsnoki körútja során Heródek Lajos is betért hozzájuk. — Jól beszél a földesúr, — mond­ta a vidám Heródek, aki most na­gyon elégedett volt magával — ezer szerencse, hogy köztünk lehet. Mire is mennénk mi most a derék föl­desurunk nélkül? Ejfél után megjelent a nagybaju- szu Porkoláb is, akit Heródek szárny segédének nevezett ki. Dülöngélve jelentette, hogy az éjszaka csendes és néhány részeg kurjongatástól el­tekintve, egy pisszenés sem hallat­szik. — Vigadnak a magyarok, — ne­vetett a földesúr s ő is felkapta a poharát. — Mindenki örül, hogy fel­virradt végre a szabadság napja! így van, Porkoláb fiam? Porkoláb katonásan összevágta a bokáját: — Parancsára .nagyságos uram! Valóban egy pisszenést sem lehe­tett hallani. Hermanné is, a megse­besített párttitkár felesége, hang­talanul zokogott a félhomályos szo­bában. (Folytatása következik.) NÉHÁNY ADAT A LENGYEL CSALÁDOK KÖLTSÉGVETÉ. SÉBÖL Az elmúlt két évben Lengyelor­szágban megnövekedett a szocia­lista szektorban dolgozó alkalma­zottak keresete, főleg a legalacso­nyabb és közepes fizetésűek között. Míg 1956-ban a fizikai dolgozók 49 százaléka keresett ezer zlotynál ke­vesebbet, addig 1957-ben már csak 29 százaléka. De nemcsak a kereset emelkedett* hanem a családi költségvetés is megváltozott. 1955-ben a fogyasztók által megvásárolt fogyasztási cik­kek összértékének 49,5 százalékát az élelmiszerek tették ki. 1957-ben ez a számarány 47,7 százalékra csök­kent. Az iparcikkek fogyasztása vi­szont megnövekedett. 1957 első fél­évében egy lakosra átlag 363 zloty­val nagyobb értékű iparcikk jutott* mint 1955 első félévében. * GONDOSKODÁS A LAKOSSÁG JÓLÉTÉRŐL Lengyelországban jelentős ered­ményeket értek el a szociális gon­doskodás terén. A társadalombizto­sításra jogosultak száma 1938 óta ötmillióról 17 millióra emelkedett. 1956-ban az állam által viselt tár- sadalombiztosítási terhek az 1947. évi összeg húszszorosára rúgtak. A háború előtti Lengyelország a kórházi ágyak száma tekintetében az utolsó helyek egyikén volt Európá­ban. Annakidején 211 kórházi ágy jutott 100 000 lakosra, ma pedig mintegy 500. Különösen nagy a vál­tozás falun. 1938-ban összesen 68 egészségház működött, ma pedig több mint ezer, s ezenfelül 2500 szülőszoba. Az ország 81 gyönyörű fekvésű üdülőhelyén, gyógyfürdőjén és ten­geri fürdőjén 1500 üdülő áll a dol­gozók szolgálatában. * 357 MILLIÓ ZLOTY ISKOLÁK TATAROZÁSÁRA A Lengyel Népköztársaság kor­mánya évrő-évre nagyobb összeget fordít oktatási célokra. Ebben az évben jelentős összeget biztosított több mint 2500 iskola újjáépítésére, illetve tatarozására. Az Oktatásügyi Minisztérium előirányzatában 357 millió zlotyt biztosítottak ezen is­kolák újjáépítésére, illetve tataro­zására .Ezenkívül a népi tanácsok is hozzájárulnak az iskolák rendbe­hozásához. Hevesi Iván: A magyar fotóművé­szet története (Bibliotheca). Kb. 288 oldal, kötve 48.— forint. Kép Hevesy Iván* az ismert művészettörténész „A magyar fotóművészet története" ctmü* könyvhéten megjelent könyvé­ből Ismert idős művészettörténészünk életpályája szinte kezdetétől végigkí­sérte a magyar fotóművészet fejlődé­sét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom