Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-12 / 163. szám
TOLNA MF/1 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA Ili. évfolyam, 163. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1958 július 12. Befejezték az árpacséplést — a búzán a sor A Dombóvári Sertéstenyésztő Vállalat szarvasdi üzemegységében pénteken befejezték az árpa csép- lését. Jó termést takarítottak be az idén árpából az üzemegységben, különösen az egyik 30 holdas tábla fizetett jól, ahol a holdankénti átlagtermés 17,60 mázsa volt. Az árpa cséplésének befejeztével azonnal hozzákezdtek a búza csép- léséhez. Végeztek az aratással a dombóvári Rákóczi Tsz-ben. A dombóvári Rákóczi Tsz 26 hold őszi árpa után befejezték a hetvenhat hold búza aratását is. A 26 holdas őszi árpa táblát már fel is szántották, sőt tizenöt holdon másodvetésként muhart és édescirkot vetettek. Az aratással egyidőben az eső után elvégezték a kapások gyomtalanítását is, a tizenöt holdas ricinus különösen nagyon szép, a becslések szerint másfél vagon ricinusuk lesz, ami 130 ezer forint jövedelmet hoz a tsz-nek. Tizennyolcezer rántanivaló csirke Valóban érdemes gondolkodni azon, hogy a baromfitenyésztés kifizetődő-e termelőszövetkezeteknél és állami gazdaságokban. A Juhé- pusztai Állami Gazdaság baromfitelepének eddigi eredményei azt igazolják, hogy érdemes az állattenyésztésnek ezt az ágát is bővíteni, fejleszteni. A hatalmas telepen sárga-magyar és Rodhe-islandi fajtákat tenyésztenek és eddig a telep többezer forint jövedelmet biztosított a gazdaságnak. Nem megvetendő, a naposcsibe értékesítés mellett az eladott rántanivaló csirkék mennyisége. Hónapokkal ezelőtt szállították már Budapestre a rántanivaló csirkéket és a szezon alatt összesen 18 000 darab, átlag 65 dekán felüli rántanivaló csirkét adtak el. Á cséplés megszervezéséről tárgyal július 18-án a kismányoki tanácsülés Július 8-án ülést tartott a kismányoki tanács végrehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottsági ülésen a következő tanácsülés előkészítését beszélték meg a végrehajtó bizottság tagjai. A július 18-án sorra kerülő tanácsülésen a csépléssel kapcsolatos munkákat, feladatokat beszélik majd meg. A tanácsülésen beszélnek a cséplés ideje alatti tarlóhántás megszervezéséről. Úgy tervezik ugyanis, hogy a gép, amelyik nappal csépel, éjszaka tarlóhántást végez az arra igényt tartó gazdák földjén. A szakszervezeti tagok javaslatára: bővítik a KPVDSZ könyvtárát Több mint ezer szakszervezeti tag, kereskedelmi és vendéglátóipari alkalmazott kérésének tesz eleget a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Területi Bizottsága. Szekszár- don a néhány száz kötetes szakszervezeti könyvtárat még az idén több ezer kötetesre akarják fejleszteni. Az elmúlt héten döntött arról a területi bizottság, hogy háromezer, majd később pedig több ezer forintot fordít könyvvásárlásra. A szakszervezeti könyvtár kibővítésével a szekszárdi szakszervezeti tagok régi kívánsága teljesül. Lehetővé válik a könyvkölcsönzés kj200—400 forinttal emelkedett a munkások fizetése Az elmúlt évben rendezték a téglagyárak munkásainak fizetését. A fizetésrendezés bevált, s a munkások megelégedését váltotta ki. A fizetés és emellett a termelés is emelkedett a dombóvári kettes téglagyárban. Az elmúlt évben a téglapréssel alig tudták elérni a 24—25 ezer darabos napi átlagtermést, az idén — néhány új gépet állítottak üzembe — a harmincezer darabos átlagtermeléssel dolgoznak a gyár munkásai. A termelés növekedése a munkások keresetén is felmérhető. Az elmúlt évben 600—700 forintot keresett havonta átlagosan egy kocsitoló, az idén pedig ezer forinton felül. A présgépnél az elszedők a múlt évben 800—900 forintot, az idén pedig 1300—1400 forintot keresnek havonta átlagosan. A téglagyárban a munkások átlagkeresete közel háromszáz forinttal emelkedett az elmúlt évihez viszonyítva. szélesítése, a dolgozók több könyvet kölcsönözhetnek a szakszervezet könyvtárából. A szakszervezet tervezi azt is, hogy a későbbiek folyamán, a nagyobb községekben, járási székhelyeken a szakszervezeti tagok, ha kérik, vándorkönyvtárat is szerveznek a könyvállományból. A szak- szervezet ezen intézkedése a tagság helyeslésével és támogatásával találkozott. MÁSODSZOR VIRÁGZIK AZ AKÁC Kedves látvány fogadta a minap a megyei bíróság épülete előtt a járókelőket. Újra kivirágzott az egyik akác. Igaz, csak egy fürt virágot hozott, az is elég vérszegényke, de mégiscsak virág, másodvirágzása a fának ebben az esztendőben. A tavaszi virágpompa után néhány hónappal újra nekirugaszkodott az öreg fa s az erőfeszítés eredménye íme: egy fürt virág. Azt tartják az öregek, hogy az akác másodvirágzása hosszú őszt jelent. Ami azt illeti, az idén valóban bevált a közhit, hiszen az idei ősz —‘ fittyet hányva a naptárak hivatalos dátumainak — már eddig is elég hosszú volt, hiszen megkezdődött még június végén s azóta tart, ki tudja meddig. A kis akácvirág kellemes látvány, egy kicsit megindító is, hiszen minden másodvirágzás az, de még sokkal kellemesebb lenne a hosszú ősz után egy kis nyár. Ha már eddig felborult a naptár, boruljon fel végképp és a zord őszi esőzéseket váltsa fel végre napsütéses, harmincfokos, szőlőérlelő s a lányokat gusztusosra barnító nyár. Hátha az idén ezt is jelenti a kedves akác másodvirágzása ... (I) Bővül az OTP hálózat Megyénk járási székhelyei után a nagyobb községekben is, azokban, ahol korábban takarék-, illetve hitelszövetkezetek működtek, OTP fiókokat létesítenek. Az eddig jól működő hét fiók mellé, most újabb három községben, Simontomyán, Hőgyészen és Nagydorogon létesítenek újabb fiókokat. Szekszárd után legnagyobb a lottózó és totó- zók száma Dombóváron, ahol az igényeknek megfelelően totó és lottó kirendeltséget nyitnak, amely előreláthatólag a jövő hónapban kerül átadásra. Az új pénzintézeti létesítményekkel megyénkben az OTP fiókok száma tízre emelkedik, a dombóvári lottózó és totózó pedig második lesz a megyében. Kisipari szövetkezet •— amely minden munkát elvégez Hőgyész községnek nincs olyan utcája, ahol egy-egy műhely homlokzatán ne hirdetné a cégtábla, hogy itt a Vegyesipari KTSZ valamelyik részlegének tagjai szorgos- kodnak. Már elihúlt öt éve annak, amikor a hőgyészi kisiparosok szövetkezetei alakítottak. A több mint félévtizedes eredményes munkát misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a taglétszám egyre szaporodik, s szinte minden munkát el tudnak végezni, ami egy községben előfordul. A hőgyészi iparosok alakulásukkor azt tűzték a szövetkezet elé célul, hogy lehetőleg minden szakmából egy részleget fejlesztenek. A szolgáltató szakma és a termelő szakma tagjai ma már a hőgyésziek megelégedésére végzi munkáját. Tizenöt részleg tagjai, villanyszerelők, cipészek, gumisok, szabók, lakatosok, rézművesek, fodrászok, kovácsok, ácsok, bognárok, kötelesek, festők és műszerészek elégítik ki a lakosság szükségleteit. — A lakosság elégedett velünk — mondja Lösch Ferenc szövetkezeti elnök —, de azt akarjuk, hogy a szövetkezeti ipar jó hírnevét továbbra is megtartsuk, és az a célunk, hogy minden munkát elvégezzünk, a legjobb minőségben. Nagyon sok ilyen szövetkezetre volna szükség falvainkban. Kielégítő a lakosság kulturális ellátottsága Dunaföldváron Dunaföldvár sok szempontból a megye legszerencsésebb községe. Közel van Sztálinváros, ez mintegy 1500 embernek jelent munkaalkalmat s ezzel együtt jó kereseti lehetőséget, ugyanakkor azonban a község kulturális ellátottságát is befolyásolja szocialista városunk közelsége. Csorna Lajos, a dunaföldvári kultúrotthon helyettes vezetője elmondja, hogy ha Sztálinvárosban jelentősebb színházi előadás van, azt a dunaföldváriak közül is 200—300-an látogatják. Ilyenre pedig igen gyakran kerül sor, havonta átlag kétszer. Ugyanakkor helyben is rendszeresen szerepelnek a Falu- színház együttesei, sőt más színházak is látogatják a községet. Most éppen a Szegedi Nemzeti Színház plakátjai hirdetik Erkel: „Hunyadi László’’ c. operájának bemutatását a színház operaegyüttesének vendégszereplésével. De jár ide a Kecskeméti Katona József Színház is. Havonta átlag két színházi előadásra kerül sor a dunaföldvári kultúrotthonban. Természetesen ezt lehet úgy irányítani, hogy a dunaföldvári előadásokra ne ugyanazon a héten kerüljön sor, mint a sztálinvárosíakra. Ezzel elérik, hogy a földváriak havonta négyszer mehetnek színházba. Ennél a megyeszékhely, Szekszárd ellátottsága sem jobb. A földmüvesszövetkezet és a kultúrotthon közös szervezésében műkedvelő színjátszó együttes is működik a községben. Már több sikeres előadást tartottak, legutóbb Jacobi: „Leányvásár” című operettjét mutatták be sikerrel. Ezzel szerepeltek volna a megyei műkedvelő színjátszó héten, ha a színjátszó hét a rossz szervezés miatt nem maradt volna el. Azóta is panaszolják ezt a dunaföldvári műkedvelők. Jelenleg csak összejöveteleket tartanak havonta egyszer, hiszen a csoport tagjainak többsége parasztfiatal, akik a nyár foiyamán el vannak foglalva a mező- gazdasági munkával. A legközelebbi összejövetelen azonban már elhatározzák, milyen színdarabbal készülnek az őszre és a mezőgazdasági munkák csökkenésével hozzákezdenek a próbákhoz is. Ezen kívül természetesen egyéb terveik is vannak a község kulturális élete irányítóinak, a színielőadásokon kívül más feladatokat is végrehajtanak a dunaföldvári népművelés munkásai, de ebből is látható, hogy kielégítő a község lakosságának kulturális ellátottsága. Ha a feliigyelöbizottság jél dolgozik, fokozódik a tagság bizalma Az őcsényi földművesszövetkezetnél a tavaszi vezetőségválasztó közgyűlésen a felügyelőbizottságot is újjáválasztották. A újonnan választott felügyelőbizottság azóta igyekszik úgy dolgozni, hogy munkája megfeleljen egyrészt az alapszabályok adta követelményeknek, másrészt annak a bizalomnak, amit megDöbröközi széljegyzetek IP gy forma gyerekek. Ne tessék gondolni, hogy az arcuk egyforma. A hajuk is különböző színű. Ahány gyermek any- nyiféle változat. A hatvan napközis gyermek csak abban egyforma itt a döbröközi napközi otthonban, hogy mindegyiken szép tiszta ruha van, hajacskájuk jól fésült, s a legnagyobb gyermekismereti gyakorlattal rendelkező ember sem tudná megállapítani, hogy melyik közülük a vasúti munkás, a paraszt, vagy az értelmiségi szülők gyermeke. A napközi otthon szobájáéban lévő apró kis táblához hat év körüli lánykát szólít az óvónéni, Hideg Anna. — írd le a nevedet Marika! — mondja biztató mosollyal, s a kislány, aki még csak az ősszel lép be majd először az iskola kapuján, a krétát teljes erejével a táblához nyomva írni kezdi: Virág Marika. A nagyobbacska lányok és fiúk nemsokára a késsel, villával az evés szabályait is megtanulják. Az étkezés előtti kézmosásra pedig, ahogy beszélik, úgy rászoktak itt a napköziben, hogy a csöppségek otthon a szüleiktől is követelik az étkezés előtti kézmosást. * JJolló Sándorral, az általános iskola egyik tanárával, aki a „vakációját” tölti, járjuk a döbröközi utcákat. Az egyik útkereszteződésnél tizenhét év körüli fiú jön velünk szembe. A fiú az úttest közepén halad, s lábával a kocsiút bokáig érő porát rugdossa. — Látod — mutat a fiúra, a sokat tapasztalt tanár. — Ez a fiú a régebbi nevelés áldozata. „Csendes fiú”, nagyon is csendes. S ennek az az oka, hogy kisgyermek korában nagyon sok noha bort itattak vele. — Miért? — Hogy mire volt jó a noha bor? Ezt is megmagyarázom barátom, — fűzte tovább a szót az idős tanár. — Ha beitatták a két- három éves gyermeket borral, akkor mélyen és „édesdeden” aludt egész nap, s a szülei nyugodtan mehettek dolgozni. Hogy aztán egy kissé „nehézfejű” lett a gyerek, az nem sokat számított, kapálni, kaszálni éppúgy tudott, mintha borotvaéles esze lett volna. z apró kis dohányosbolt helyiségében cigarettásdobozok százainak „társaságában” találtuk Felber Ferenc bácsit. Az idős, sok vihart megért tra- fikos, aki óriási gyakorlatra tett szert élete során a kereskedelemben, beszélgetés közben a háborúra panaszkodott. — Ha nem kellett volna az urak kedvéért hónapokig a nedves, hideg lövészárokban laknom, akkor most nem lennék itt. Az állami vagy szövetkezeti kereskedelem nagy hasznát venné gyakorlati tudásomnak. De alig tudtok mozdulni. Nézze csak, a lábaim bénák, két lépést is nehezen teszek meg velük, a kezeimmel pedig nem tudok fogni, még a ceruza is kihull az ujjaim közül, ha írni akarok. Miért volt ez? Volt annak értelme, hogy az egészségemet feláldozzam néhány pénzeszsák gyarapodásáért? H. T. választásakor a szövetkezeti tagság belé helyezett. A felügyelőbizottság rendszeresen végzi az ellenőrzéssel kapcsolatos teendőit, szoros kapcsolatot tart a szövetkezet ellenőrével és a szövetkezeti tagsággal is. Különösen ki kell emelni Horváth Jó- zsefné a felügyelőbizottság elnökének munkáját, aki a körzeti ellenőr figyelmét felhívja az ellenőrzés során észlelt rendellenességekre, szabálytalanságokra. A felügyelőbizottság munkáját látva a szövetkezeti tagság közül már eddig is jó néhányan felhívták a felügyelőbizottság figyelmét az általuk észlelt hiányosságok megvizsgálására és sok hasznos javaslattal is segítik a felügyelőbizottság munkáját. Ilyen javaslatok voltak pl. helyes lenne, ha a felügyelőbizottság javaslata alapján az igazgatóság megvizsgálná egy cukrászda létesítésének lehetőségeit, vagy a vasúti italbolt boltos-kocsmai jelleggé történő átalakítását. Az ilyen irányú javaslatok is mutatják, hogy a szövetkezeti tagság kész segíteni annak a felügyelőbizottságnak, amelyik szívén viseli a tagság bizalmát. — Az esős idő ellenére is jól haladtak az aratási munkálatok a györ- könyi Szabadság Termelőszövetkezetben. A tsz tagjai az árpa, a rozs és a búza aratását befejezték. Az aratással párhuzamosan végzik a tarlóhántást és a másodnövények vetését is. A felszántott tarlóba silókukoricát és kölest vetnek. Az idejében elvetett másodnövények megfelelő takarmánybázist biztosítanak a tsz állat- állománya részére.
