Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-11 / 162. szám

J 958 július 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „Mit vacakolnak azért a villa takarmányért?” — Szabálysértési tárgyalási nap Ozorán — — Tetszik tudni, úgy volt a dolog, hogy öt darab baromfit vittem fel Pestre — magyarázza nagy bőbeszé- dűen a menyecske — hármat bevit­tem bélyegeztetni, kettőt nem, mert azok alul voltak a kosárban, a tojás alatt. Aztán, amikor a tojás elfogyott, kitettem a csirkéket. A doktornő ép­pen odaért és mondta, hogy vigyem be bélyegeztetni. Akkor vettem észre, hegy nincs beoltva. Visszatettem a csomagba, a kosárba, helyette a tyú­kot vittem be. A doktornő kérdezte, miért nem hoztam be a csirkét, ugye nincs beoltva? Ezért ELKOBOZZAK A TYÜKOT Mondtam, hogy inkább a csirkét ve­gyék el, milyen -kár ér, ha a tyúkot veszik el. Még sírtam is, hogy azért hoztam fel a baromfit, hogy az árá­ból a gyerekeknek vegyek valamit, mert három gyerekem van... mégis a tyúkot kobozzák el. — Itt van a Központi Húsvizsgáló Állomás feljelentése, amely szerint maga, Túrós Vilmosné a Széna téri vásárcsarnokban bélyegezetlenül, ol­tatlanul árusított baromfit és ezzel szabálysértést követett el. Ennek meg felelően kellet meghallgatnunk ma­gát és majd a Budapesti Központi Szabálysértési Bizottság szabja ki a bírságot. A menyecske előtt a férj, Túrós Vilmos volt soron. Somogyi Jánossal közösen vettek három birkát, levág­ták mindhármat, a húst pedig kimér­ték. Ez persze kitudódott, így indult meg ellenük az eljárás szabálysér tés miatt. Mert saját részére minden­ki vághat ugyan birkát, húst viszont nem adhat el. Ök hét forintos élősúly ban megvették a három birkát és — — a kihallgatott tanúk szerint — 16 FORINTÉRT ADTAK A HÜST Bírságot ezesetben sem szabtak ki, erre majd később kerül a' sor, mivel ez az eset nagymérvű szabálysértés, sok körülményt figyelembe keli venni. Nagy József következik. A zenész szakszervezet járási megbízottjának feljelentése szerint a szakszervezet jóváhagyása nélkül működtetett ze­nekart. Nagy József magabiztosan foglal helyet a széken, a zenekar többi tag­ja kint várakozik. — Név, anyja, neve, foglalkozása — veszi fel a személyi adatokat Pus­kás Kálmán, a tamási járási tanács szabálysértési előadója. — Büntetve volt? —- Eddig még nem. Még az apám sem, pedig negyven évig volt zenész. NINCS ITT BŰN, KËREM — hangzik a magabiztos válasz. — Bűn nincs, csak szabálysértés. A működésüket nem jelentették be a szakszervezetnek... — Kérem, mi tagjai vagyunk az önkéntes Tűzoltótestület-nek, mint tűzoltózenekar működünk. Bármilyen ünnepély van, mindig mi adjuk a ze­nét. Tudom mi a baj, a Budi Pali van ránk kirúgva... A pénzt befizettük, de nem értesítettek bennünket, mi­kor kell vizsgázni, mint a másik ozo­rai zenekart. Megvan az ideiglenes engedélyünk, amit 1956-ban a megyei tanács népművelési osztálya adott. Azóta bent van a pénzünk ... — De lakodalmakban is muzsi­kálnak? — Ha hívnak bennünket... Mert hegedűn is tudunk játszani... — Viszont, ha elmulasztják a be­jelentést a szakszervezethez, egy évig el lehet tiltani a szerepléstől A megyei tanácsnál nézzenek utá­na, mi van az állandó működési en­gedélyükkel ... A szereplést vi- szint minden esetben be kell jelen­teni a szakszervezet megbízottjának, mert ellenkező esetben SZABÁLYSERTÉST KÖVET­NEK EL (A rossz nyelvek viszont azt beszé­lik Ozorán, hogy a zenekar bűntet­tet követ el, amikor valahol szere­pel ...) Ez az ügy is függőben ma­rad egyelőre. Ismét egy baromfis asszony kö­vetkezik, Döme Pálné, aki ugyan­csak oltatlanul, vizsgálatlanul áru­sított baromfit Budapesten az Él- munkás-téri piacon. A bírságot az ő esetében is a Budapesti Központi Szabálysértési Bizottság szabja ki. Ajaj, „akire egyszer rájár a rúd”... Döménének a jövő hónapban kell megkezdeni a négy hónapi börtön- büntetés letöltését, amelyet árdrágí­tás miatt szabott ki rá a járásbíró­ság. Aztán mezei lopások kerülnek sorra. Takács József három gazda' földjéről vitt el a renden levő lu­cernaszénából 50, 30, illetve 20 kiló­nyit, és a mezőőr tettenérte. A leg­meglepőbb, amikor Takács József méltatlankodva kérdi a károsult gazdáktól: „Mit vacakolnak azért a villa takarmányért?” Mivel az egy villa takarmányt rendszerint mind több és több kö­veti, és hogy ennek elejét vegyék, Takács Józsefet 200 FORINTTAL BÍRSÁGOLJA a szabálysértési előadó. Császár Gyula mezőszilasi terüle­ten mintegy 30 négyszögölön ka­szált rétiszénát a máséból, de a me­zőőr őt is tettenérte. (Azok a me­zőőrök!) A mezei lopásért Császár Gyulának 150 forint bírságot kell fizetnie. így jönnek a szabálysértési ügyek egymásután. Puskás Sándor közben elmondja, hogyan folytatják le a sza­bálysértési eljárásokat. Amikor egy- egy községből több ilyen ügy beér­kezik, kitűznek egy tárgyalási na­pot, amelyet kint, a községben tar­tanak meg. Beidézik a vétkeseket, az esetleges tanúkat és vagy nyom­ban kiszabják a bírságot, vagy — ahogyan az eljárás úgy kívánja — később, és írásban küldik ki. Az eddig lefolytatott szabálysértési ügyek tapasztalataiból elmondotta azt is, hogy a múlt évekhez képest CSÖKKENTEK A MEZEI LOPÁSOK — A szabálysértés esetén kisza­bott bírságoknak főleg nevelőhatást tulajdonítunk — mondotta a sza­bálysértési előadó — minden esetben mérlegeljük például az anyagi, szociális és családi kö­rülményeket is. A bírságokkal azt akarjuk elérni, hogy visszatartsuk az embereket nagyobb bűntettektől. A jogszabályok szerint ugyanis ami­kor az okozott kár a kétszáz forin­tot meghaladja, az eset már bűn­tettnek számít... B. I. Német filmművészek közreműködése új csehszlovák filmben A „Fekete zászló” című új cseh­szlovák filmben, amelynek ünnepé­lyes bemutatója a minap volt Prá­gában, az NDK több filmművésze is szerepel. Günther Simon, a DEFA nagy Thaelmann-filmjének fősze­replője, továbbá Hanjo Hasse és Kurt Oligmüller a csehszlovák filmben német katonát alakítanak a francia idegenlégióban, míg Jerzy Duszynski és Tadeusz Schmidt len­gyel filmművészek mint az idegen­légió lengyel katonái szerepelnek. Horgász örömök ii. Szép őszi nap volt, csukázni in- ■ dúltam. A várostól kissé távolabb az egyik kőgáthoz. Először is csali­halat akartam fogni. Nem igen „haraptak” a halak, lassan ment a fogás. Tizenhárom év körüli mezitlá- bos legényke óvakodik mellém. Egy darabig nézi a vesződésemet, aztán csendesen megszólal: — Bácsi, ott abban a pocsolyá­ban van sok kis hal! — Igen, tudom! De a víz mesz- sze van, bottal nem érem el, aj part pedig iszapos, cipővel nem tudok a vízig menni! — Tessék ideadni a botot, majd én oda megyek és fogok kishalat! Negyedóra múlva jött a kisle- gény és vagy tíz darab csalihalat hozott. A kishalakkal tovább men­tem a rendes csukázó helyemre. A legényke velem jött. Útközben azután érdeklődött: hol lehet csu­kát fogni és hogy kell a kishalat horogra tűzni. Megmutattam ne­ki. Ekkor a legényke zsebéből ösz- szecsavart zsineget húzott elő, a zsinegen hatalmas horog és ne­hezéknek egy nagy csavar. — Bácsi! Nekem szabad hor­gászni? — Tessék! Szabad! Fogtál már halat? — Keszeget már fogtam, de csukát még nem! A legényke botot vág. Segítek felkötni rá a zsineget és egy kis­halat húzok a horgára. Vagy húsz méterre tőlem ül le a legényke, ne hogy engem zavarjon (!) és be1 dobja a készségét. Félóra múlva partra dob egy körülbelül hetven dekás csukát és kicsit később egy valamivel ki­sebbet. Nekem nem sikerült. Alkonyaikor együtt ballagunk hazafelé. Én üresen, a kis mezit- lábos meg két csukával. A le­gényke útközben fel-felemelte, büszke örömmel nézegette a zsák­mányát. Nem igen beszélt, inkább én tartottam szóval. Az egyik hosszabb csend után szólalt meg: — Bácsi, én hogyan lehetnék „igazi” horgász? — Nem nagy dolog az Kisko- mám! Egy fénykép kell hozzá, meg 18 forint. Ennyibe kerül az engedély. A fényképet megkapod tőlem ajándékba. — Akkor jó!... Pénzem már van, 24 forintom van a takarék­ban! Halat nem fogtam ezen a na­pon, mégis nagy volt az örömöm, mert jövőre szaporodik egy „iga­zi” horgásszal a horgásztársada­lom. III. Lackó — amint az egy horgász­unokához illik — már egészen „ifjú” korában élénk érdeklődést tanúsított a horgászat iránt. Igaz, hogy ez eleinte inkább az orsóim­nak előre-hátra csavargatásában nyilvánult meg. Később az úszói­mat, de leginkább csak a piros színűeket dobálta az esővizes kád­ba Az idén azonban már nagy szakértelemmel és még nagyobb igyekezettel segített a gilisztasze­désben. Harmadik születésnapján tehát magammal vittem horgász­ni. Lapos partot kerestem, mert a jövő horgásza még sokat csetlik- botlik és meredek parton baj ér­heti. Csalihal fogással kezdtük, mert süllőzni szerettem volna. Tíz perces eredménytelen kísérlet után Lackó rám szólt: — Nagyapa, te nem tudsz!... add ide ... majd én! Kezébe adtam a kishalas kész­ségemet én pedig a két lépéssel hátrább lévő hátizsákhoz men­tem. Odaérve visszanéztem: a csa­lihalas úszó elmerült a vízben. — Kapd ki Lackó, hal van rajta! Lackó rántott egyet a boton és a következő pillanatban szép kis hal ficánkolt a horgon — a leve­gőben. Lackó sikongott örömében. En ugyan nem sikongtam, de azt hiszem, hogy a nagyobb öröm mégis az enyém volt. BECK ANDRÁS TUDOMÁNY Háromezer utast szállít a „légpárna”. Carl Weiland zürichi mérnök kor-, szakalkotó találmányt szabadalmaz­tatott, amely forradalmasítani fogja nemcsak a tengeri közlekedést, ha­nem hatást gyakorol a különböző kontinenseken élő emberék kapcso­lataira is. Az új találmány valahol a hajó és a repülőgép között helyez­kedik el. Egyesíti a hajó biztonságát és a repülőgép gyorsaságát. Ez a ha­talmas diszkoszalakú jármű, amely­nek átmérője körülbelül 300 méter, 200 kilométeres óránkénti sebesség­gel emelkedik a magasba néhány hő- Légsugaras motor segítségével. A mo-, torok felülről szívják be a levegőt és a korong alá nyomják, majd ami­kor a jármű a magasba emelkedett, néhány légcsavar indítja el a kívánt irányba. Az új közlekedési eszköz, amelyet „légpárnának’’ neveztek el, igen rentábilis, mivel minden négy­zetméternyi területén 300 kilogramm súlyt képes szállítani, tehát az emlí­tett méretű kivitelezésben másfél nap alatt 3000 utast szállíthat át az Atlanti Óceán túlsó partjára. Jelen­leg a leggyorsabb tengerjáró hajók-, nak is öt és fél napra van szüksé­gük, hogy megtegyék ezt az utat. Az új jármű bármikor leszállhat a ten­gerre, tehát esetleges kényszerleszál­lás semmilyen kockázattal nem jár. A dohányzás és a balesetek Dr. P. Gönnet professzor vezetésé­vel egy csoport francia kutató négy éven keresztül ellenőrizte az egyik párizsi üzemben a balesetek gyakori­ságát. Vizsgálataik alapján kiderült, hogy erős dohányosok (több mint 20 cigaretta naponta) nyolcszor olyan gyakran szenvednek bal­esetet, amely legalább egy napra munkaképtelenné teszi őket, mint nemdohányos munkatársaik. A ku­tatók nem gondolják azt, hogy a bal­esetek ilyen gyakoriságának a do­hányzás lenne a fő oka, de nézetük szerint ez is hozzájárul a szerencsét­lenségek számának ilyen alakulásá­hoz. Gönnet professzor véleménye sze-, rint a dohányzás káros hatása ab­ban rejlik, hogy elkábítja és eltom­pítja az érzékeket és mérgezési tü­neteket okoz. Azt állítja, hogy a do­hány élvezete meghosszabbítja az egyének reagálási idejét, meglassítja a végtagok koordinációját, emősebb Cáradságérzetet kelt, idő előtti szeni­litásra vezet és a mozgások bizonyos elővigyázatlanságát hozza magával Egyébként az is kiderült, hogy a do­hányfüsttel telített helyiségekben még a nemdohányosok is több balese­tet szenvedtek, mint azokban az üzemrészekben, ahol kevesebb do­hányos dolgozott. A francia vizsgálatok eredményei olyan nagy benyomást gyakoroltak az angliai gyári munkások egészség- védelmi hivatalára, hogy az röviddel ezelőtt Angliában hasonló vizsgála­tokat kezdett az ország különböző ré­szeiben dolgozó kétezer munkásnál. A vizsgálatok eredményeit körülbelül hat hónap múlva hozzák nyilvános­ságra. A pókokról... Dr. Bristowe, az ismert angol ento- mológus (rovartudós) becslése szerint késő ősszel egy holdnyi területen két és egynegyed millió pók él. Ha e pó­kok által egyetlen nap alatt készí­tett „ökörnyálat” fonállá fűznék ősz­ES TECHNIKA sze, akkor ez a fonál körülérné a Föl­det; tíz nap alatt pedig a Földtől a Holdig érne. Angliában és Walles- ben a pókok egy év alatt súlyban több rovart fogyasztanak, mint ugyan ezen terület lakosainak összsúlya. A pókok zsákmányszerző útjaikon erdekes módszereket alkalmaznak. A viszonylag ritka, sárgaszínű Scytodes Thoracioa fajta pókok meglehetősen lassúak és ügyetlen mozgásúak, ami semmiképpen sem könnyíti meg a mozgékony és gyorsan repülő rova­rok megszerzését. Hasonlóan ahhoz, ahogy háborúban a tankból gépfegy­verrel lőnek az ellenséges gyalogság­ra, e pók ragasztó anyagot lövel ki­szemelt zsákmányára, amely ezután nem tud többet elmozdulni. A pók ezután kényelmesen foghat áldozata elfogyasztásához. Egyébként dr. Bristowe úgy véli, hogy primitív pókok sokmillió év előtti hasonló zsákmányszerző útjai eredményez­ték a repülő rovarok kifejlődését, vagy legalábbis elősegítették ezt a folyamatot, mivel elsősorban olyan rovarok voltak életképesek, amelyek minél gyorsabban biztonságba tudták helyezni magukat. A kutató szerint ezért „találták fel” a pókok a pók­hálót, hogy a repülő rovarokat is zsákmányul ejthessék. Uránt tartalmaz a Duna vize Dr. Hecht, a bécsi egyetem profesz- 6zora nemrég érdekes felfedezést tett : a Duna vizében uránt talált. Az ana­lízisek azt bizonyították, hogy egy liter dunavíz 1.7 mikrogramm tiszta uránt tartalmaz. A Kilimandzsáró leveti jégpáncélját A Kilimandzsáró hegyről fokozato­san eltűnik a jég-, és hótakaró. Downey angol tudós adatai szerint a hegy gleccserei 1947 előtt több mérföld kiterjedésűek voltak, ma már azonban csupán a csúcson ma­radtak meg. Előzetes számítások sze­rint 50 év múlva a Kilimandzsáró teljesen leveti jégpáncélját. Az angol meteorológusok egy cso­portja megfigyeléseket végez, hogy kiderítse a Kilimandzsáró „felmele­gedésének’’ okait. Vízhatlan könyvek a strandok számára Az idei strandszezon egyik újdon­sága és természetesen felkapott cikke a vízhatlan könyv, amelyet a meden­cében lubickolva vagy otthon a fürdő kádban ülve is lehet olvasni. Az új­donság a hamburgi strandokon je­lent meg, ahol nagy sikert aratott. Toronyóra, amelyet nem kell felhúzni. Az egyik svájci óragyár fennállá­sának 125. évfordulója alkalmából különleges órát készített, amelynek működését a levegő mozgása és hő­mérsékletingadozása biztosítja. A nem mindennapi órát minden 600 évben egyszer kell szabályozni. Telefontolmács Nyugat-Németországban rövidesen bevezetik a tolmács-szolgálatot a kül­földi telefonbeszélgetéseknél. Percen­ként 1 márka ötvenért bárki beszél­gethet angol, olasz, francia vagy svéd üzlettársával akkor is, ha nem is­meri ezeket a nyelveket. A központi tolmács-szolgálat segítségére siet és a beszélgetésbe bekapcsolódva köz­vetít a két fél között. Befejezéséhez közeledik a párizsi „Nemzetek Párizs: (MTI) A párizsi „Nemze­tek Színháza” idei évadja befejezé­séhez közeledik. A. M. Julien, a színház igazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei évad eredmé­nyeit. Tizenhat ország tizenkilenc együttese tizennégy nyelven har­minchárom művet száz előadásban mutatott be. A „Nemzetek Színhá­za” olyan színház, amelyben nincs „vasfüggöny” a szó politikai értel­mében. A Német Demokratikus Köz­társaság legjobb együttesei is részt vettek a színházi fesztiválon. A leg­Színháza“ idei évadja nagyobb sikert a Kínai Népköztár­saság pekingi operájának és a Szov­jetunió képviselőiében Párizsba jött moszkvai Művész Színház együttesé­nek szereplése aratta. A pekingi ope­ra előadásain és a moszkvai Művész Színház Csehov-bemutatóin volt a legtöbb néző. Ebben az évben Ar­gentína és Ceylon volt a „Nemze­tek Színháza” két újonca, összesen ezerháromszáznyolcvan külföldi szí­nész és műszaki dolgozó vett részt a színház évadjában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom