Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-08 / 159. szám

1958 július 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Változások a Károly utcában, Külső változások még nemigen látszanak. A medinai Károly utca alacsony, nádtetős házacskái ma ig olyanok, mint húsz évvel ezelőtt voltak. A házak berendezése, tisz­tasága azonban megváltozott, s változtak az emberek is. Eltűntek az agyonfoltozott, rongyos ruhák és ami a leglényegesebb, művelt ifjúság nevelődik a Károly utcá­ban. Azelőtt cigánytelepnek is nevez­ték ezt az utcát. Ma már azonban mindjobban magába fogadja a falu lakossága a Károly utcaiakat. A különbségek eltűnőben vannak. MI MÁR NEM VAGYUNK CIGÁNYOK A cigány szó nem mint nemze­tiségi fogalom él a Károly utcaiak tudatában. A kóbor, tolvaj, dolog nélkül élő rokonaikról — mert ilyenek is vannak — megvetéssel mondják: „Azok még cigányok, de mi már nem vagyunk azok, dolgo­zunk, tisztességes ruhában járunk, s ennélfogva mi is éppen olyan embernek érezzük magunkat, mint a falu többi lakói.” Érdekes például, hogy a cigány szót beszélgetés közben sem szíve­sen említik. A cigányzenét népi zenének, a muzsikus cigányt pedig népzenésznek mondják. Pedig semmi szégyellni való nincs abban, hogyha valaki cigány nemzetiségű. Ha a németek, a kí­naiak, a magyarok, a franciák bát­ran és szégyenkezés nélkül vallják magukat olyan nemzetiségűnek, amilyennek születtek, akkor ezt a cigányok is megtehetik. A mi tár­sadalmunkban úgysem a nemzeti­ségi hovatartozásánál fogva, ha­nem a munkájánál, viselkedésénél fogva ítélik meg az embereket. A Károly utcaiak is tudják, hogy a cigány nemzetség leghíresebb alak. ja, Dankó Pista soha nem tagadta meg cigány származását, hanem kitartó szorgalmával, művészetének állandó tökéletesítésével igyekezett egyre nagyobb tekintélyt szerezni a cigány névnek. AZ EGYKORI VADÁSZKASTÉLY TANULÓI Az Apponyi grófok medinai va­dászkastélyába, amely ma általá­nos iskola, mintegy 30 fiú és leány jár rendszeresen iskolába a Károly utcából. A 30 tanuló közül az idén csak egy bukott meg. A többiek köze­pes, vagy jó tanulók, de van közöt­tük jeles, sőt kitűnő tanuló is. Rittmann Lászlóné, az iskola egyik pedagógusa érdekes dolgok­ról világosított fel. Az általános nyolc osztályt ket­ten végezték el az idén a „telep” gyermekei közül, s mindketten a traktoros szakmát akarják kita­nulni. Van egy fiú, aki túlkoros­sága miatt már otthagyhatná az is­kolát, de a mamája ragaszkodik hozzá, hogy meglegyen a nyolc ál­talános osztálya, mivel „iparost” akar belőle nevelni. Az iskolában végképp eltűnt a különbség a Ká­roly utcai telep gyermekei és a falu többi gyermeke között. Ve­gyesen ülnek a padsorokban együtt szerepelnek az úttörő kultúrműso­rokon, meleg barátságok szövőd­nek a gyermekek között. A régi rendszer átka, a faji meg­különböztetés, a sötétebb bőrűek lenézése az új generáció tudatából szerencsésen kiveszett már. S hogy ez imost így van, ez a medinai pe­dagógusok lelkes munkájának is köszönhető. ORVOS SZERETNE LENNI Sallai Józsefeket látogattuk meg a Károly utcában. A családfő nap­számos, a felesége postai kézbesí­tő. Az egyik fiacskájuk, a tíz esz­tendős, feketeszemű, vékony, ele­ven kis Józsika jelesen végezte el az idén az általános iskola negye­dik osztályát: Az ő sorsáról beszélgettünk Sal- laiék hűvös, tiszta kis szobácská­jábán. Lehalkították a rádiót és az íz­léses terítővei letakart asztal mel­lett, amelyen egy nagy csokor vi­rág állt karcsú vázában, a család­nak csaknem valamennyi tagja hozzászólt a beszélgetéshez. Sza­vaikból érződött, hogy nagy érték­nek tartják Józsika tudását és be­csülik szorgalmáért. — Továbbtaníttatom — mondja az apja —, nem sajnálok semmi áldozatot érte. Minden vágya az, hogy orvos lehessen és úgy hiszem, ha szorgalmas lesz, el is érheti cél­ját. A LEGÚJABB NEMZEDÉK már tervekkel, vágyakkal indul a jövőnek, öreg, reszkető kezű em­berek tanulják unokáiktól a betű­vetés mesterségét a Károly utcá­ban. S az emberekben végbemenő változások értékesebbek a külsőd­leges változásoknál is. A mi társadalmunk lehetővé te­szi, hogy a képességek mindenütt kibontakozzanak. Sallai Józsika, ha szorgalmát megtartja hírneves orvossá válhatik idővel, s nemzet­ségének a gyógyítás terén elért eredményekkel éppoly hírnevet szerezhet majd, mint egykoron pél­daképe, Dankó Pista szerzett híres zenéjével. (Haypál) ÍREK — A dunakömlődi Szabadság Ter­melőszövetkezet a meglévő 28 hold gyümölcsöse mellé az ősszel újabb 3 hold gyümölcsöst telepít. A szövet­kezet tagjai úgy tervezik, hogy ezt a területet birsalmafával ültetik be. — Dél-Afrikában mind gyakrabban használnak struccmadarakat „juhász­kutya” szerepében. Dél-Afrikában ugyanis csak nagyon kevés kutya van és ezért próbálták a struccokat juh- nyájak őrzésére beállítani. A meglepő a dologban, hogy a struccok kiválóan beváltak ebben a szokatlan szerep­ben. — A Tolna megyei Könyvtárban hamarosan elkészül az új „Műsorvá­lasztási Bibliográfia", amellyel az öntevékeny kultúrcsoportok műsor- összeállítási és kiválasztási munká­ját kívánják elősegíteni. — Az elmúlt félévben az esős idő-, járás miatt a Dombóvári I. számú Téglagyárban 142 000 darab tégla ment kárba. — A tengelici Petőfi Tsz-ben az alsótengelici brigád őszi árpából 20.92 mázsás átlagtermést ért el olyan földterületen, amelyen négy évvel ez-' előtt még egyéni parasztok gazdál­kodtak. — A medinai községi tanács a köz-, 1 'ségfejlesztési alapból 100 mázsa ce­mentet vásárolt a község járdáinak megjavítására. Először a Kossuth Lajos utcát járdásítják. — A 36 éves Alberto de Cristofaro és 18 éves menyasszonya, Bianca a l/ Szép könyvtári tervek Tolnán, Faddon és a szekszárdi járás más községeiben A községi könyvtárak tanácsosí- tásával kapcsolatos előtervezések a szekszárdi járás valamennyi közsé­gében befejeződtek. A kép, ami a tervlapok átnézése után kialakult, igen örvendetes. Nemcsak arról van szó, hogy a könyvtárak egyszerűen gazdát cserélnek a jövő évtől kezd­ve. A száraznak tűnő számadatokból inkább az állapítható meg, hogy az eddigi kis könyvállományú, vagy nem megfelelő elhelyezésű és be­rendezésű könyvtárak a tervek meg valósulása után vezető helyet fog­lalnak majd el községeink kulturá­lis életében. A járás községi taná­csainak vezetői nemcsak lelkesed­nek az ügyért, de már az első év­ben szilárd gazdasági alapot kíván­nak teremteni a további fejlődés számára. Erre igen sok példa van. Odahús a szíve••• Pécsi Antalnéval a tanácsháznál találkoztunk. Az elnökre várt. A vá­rakozás unalmát beszélgetéssel igye­keztünk elűzni. A beszélgetés során az alábbi párbeszéd folyt le: — Milyen ügyben keresi az elnök elvtársat? — Munkakönyvét szeretnék tőle kérni. — Hova akar menni dolgozni? — Nem nekem kell a munka­könyv, hanem a lányomnak. — Magának akkora lánya van ■már, hogy. munkakönyv kell neki? A fiatalasszony arcán mosoly je­lenik meg, mélyet lélegzik és hosz- szabb beszédbe kezd. — Most állt ki az iskolából. A tizenötödik évében van. Ez az egyet­len gyermekünk. Azt szerettük vol­na, ha otthon a gazdaságunkban segédkezne, de nem akar otthon maradni semmi pénzért sem. — Miért nem akar maradni? — Nem tetszik neki a paraszti élet, ahogy mi élünk. Nem akar haj­naltól késő estig dolgozni. Elmegy a kísérleti gazdaság baromfifarm­jára. Ott sok lány dolgozik, jobban érzi magát, périzt keres és szép ruhákat vehet magának a pénzen... Ez kell a mai fiataloknak. Minket öregeket meg otthagynak magunk­ra, hadd kínlódjunk a földünkkel... Ezek a mai fiatalok nem értékelik a földet. Nem ragaszkodnak hozzá, ne­kik pénz kell, könnyebb élet kell. — Es maga nem örül annak, hogy a lánya a könnyebb életet választ­ja? — Őszintén megmondom, egy kissé sajnálom, hogy itthagy ben­nünket, hűtlen lett a gazdasághoz c „paraszt” élethez, de ha a szíve oda­húzza, akkor hadd menjen, tanul­tabb mint mi vagyunk, nyolc álta­lánost végzett, több esze van ... Le­het, hogy neki van igaza. Tolna községben már eddig is szé­pen berendezett, közel 3000 kötetes könyvtár szolgálta a dolgozókat, de most, hogy a könyvtárnak teljesen gazdája lesz a tanács, a v. b. elnök Orosz György, a titkár Baráth Fe­renc elvtárs az eddiginél még na- gypbb áldozatot kívánnak hozni. Majdnem 70 000 forintos költségve­tési tervben csupán könyvekre 40 000 forintot szeretnének adni, ami a jövő évben 2000 kötet új könyvet jelent. De ott van a másik oldalon Harc, mint a járás legkisebb községe, csu­pán könyvekre 10 000 forintot szán, külön szívügyének tartva Janya- pusztát, ahol 5000 forinttal kíván­ja a könyvállományt növelni. Vagy állítsuk példának a közép- nagyságú Medinát, Faddot, ahol kb. 35 000 forint a költségvetési terv, amiből csak könyvekre Faddon 15 000 forintot, Medinán 10 000 fo­rintot, Domboriban 8000 forintot kívánnak felhasználni. Bátán a könyvtár eddig egy tan­teremben volt. Világos, hogy ott a jövőben nem maradhat. A tanács­elnök elvtárs meg is találta a meg­oldást, és a tanácsházán még az idén biztosít két termet: egy olvasót és kölcsönzőt az új könyvtár számára. Erre már meg is van a pénze, úgy, hogy a jövő évi költségvetésbe be­tervezett összegből 8000 forintot for­díthat könyvbeszerzésre. Bátaszéken a KISZ-szervezet, Alsónyéken a nő- tanács juttatja megfelelő helyiség­hez a könyvtárat, szép számú könyv­höz pedig az új gazda: a tanács. Tengelic, Szedres, Fácánkert, sa­ját könyvtárán kívül komolyan gon­dol a pusztákra is, hogy kielégíthes­sék a pusztai lakosság olvasási igé­nyeit. A községfejlesztési járulékból még külön is juttat könyvtárak gyara­pítására Tengelic, Báta, Bátaszék, Sárpilis, Tolna, Fadd, Mözs. Kiemelhetők még átlag 20 000 fo­rint körüli tervezéssel Bogyiszló, Mözs, Sióagárd községek. Nem nehéz elképzelni, hogy az új és újjá varázsolt és szépen berende­zett könyvtárhelyiségekben, ahol már jövőre tekintélyes számú, jobb­nál, jobb könyv, de újság, folyó­irat is lesz, igen komoly olvasói, kulturális élet indul majd meg, s falvaink népe valóban olvasó néppé válik. M. I. A számok tükrében tésre, s arra, hogy a belterjesség minden téren érvényesüljön, s így sok árut termeljen a szövetkezet. Áttértek a Cornwal sertéstenyésztés­ről a nagy, fehér, hússertés tenyész­tésre, a bacon hizlalásra, tenyészálla­tok nevelésére. Szarvasmarhánál 150 százalékkal emelték a tehenek szá­mát. Ötezer darabra növelték a baromfiállományukat, most vesznek át 150 darab juhot. Komoly jövedelmet jelent a szövet­kezetnek a szőlő. Három évvel ezelőtt még sok volt a baj, kevés volt a ter­més, elhanyagolt volt a szőlő, nem volt pótlás, a borok is silányak vol-, tak. Az utóbbi három év alatt 5000 mázsa istállótrágyát terítettek el benne, 6 kataszteri hold új telepítés történt és minden tőke hiányt pótol­tak, közé 700 darab francia barack­fát ültettek (törpe törzsű), ha nem lesz elemi kár, könnyen adhat a szőlő 1.2 millió forintot. A város ellátására 7 kateszteri hold öntözéses kertésze­tet állítottak be, mely a kertészeti dolgozók jó munkáját dicséri, 100— 150 000 forint jövedelemre számít a tsz az idén belőle. A jó eredmények abból követkéz-, nék, hogy a termelőszövetkezet tag­Szekszárdon, ha a termelőszövetke-, zetről beszéltek 1955 előtt, akkor so­kan, közöttük dolgozó parasztok is, csak legyintettek. Erre persze az ak­kor működő tsz és tagsága igen sok okot is adott. Rossz volt a vezetés, széthúzó volt a tagság, nem ment a dolog, gazos maradt a föld, a termés pedig csak ennek arányában volt. így persze a jövedelem is kevés volt, zül­lésnek indult a tsz. 1955. augusztusában fordulat állott be a tsz-nél. Uj vezetőség, új agronó- mus került a tsz élére és gyorsan szaporodott a tagság is újakkal, így aztán új úton indult el a Béke Ter­melőszövetkezet. A vezetőség össze­fogva a tagsággal, olyan tervet készí­tett, illetve fogadott el, hogy annak megvalósítása a gazdálkodást jövedel mezővé és állandóan emelkedővé tette. 1956-ban például a szövetkezetei árvíz sújtotta, mégis a termésátlaga meghaladta 2—3 mázsával az egyéni­leg dolgozó parasztokét. 1957-ben pe­dig 3—4 mázsával, 1958-ban már az elcsépelt eredmény azt mutatja, hogy 5—6 mázsával takarít többet be a tsz, mint az egyéniek. A párt és a kormány javaslata alapján különös gondot fordít a tsz az állattenyész­sága fegyelmezett, egységes, megelé­gedett. Éppen ez adott alapot arra, hogy olyan célokat tűzzenek ki ma­guk elé, amelyek tovább növelik a belterjes gazdálkodást, illetve a jöve­delmet. Először legfontosabbnak tar­tották a puszták rendbetételét, a ter­melés és terméshozamok növelése mellett. Most építik meg az új 20 mé­teres modem üvegházat, s az esőztető öntözéses kertészetet szerelik be még ezévben. Tavaszra 1200 négyszögöl kertészetet üveg alá helyeznek. Sze-; repel a tervben egy 38 férőhelyes sertésfiaztató építése, továbbá 5000 csibe neveléséhez korszerűsítik a je­lenlegi épületet, s még egy 500 férő­helyes baromfiólat építenek. Rendbe­hozzák és villamosítják József-pusz- tát, Nyámánd-pusztát, az Anna-, valamint az Eszteri majorokat, tovább növelik ez évben 45 tehénnel, 20 kocával a jelenlegi állományt. A tagság növekvő munkakedve, szorgalma biztosíték arra, hogy a ki­tűzött feladatokat meg tudják való­sítani és ezen keresztül a tagságuk­nak növekvő jólétet biztosítanak, ez­zel is segítve a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének ügyét. K. A. közeljövőben ... többszáz méter ma­gasságból fejest ugranak a házas­ságba, s velük együtt ugrik az eskető pap. A leendő férj ejtőernyős volt és ugyanennél a csapattestnél szolgált a káplán is. Az esketés színhelye az ugrás után a torinói repülőtér lesz. Persze a menyasszony nem fátyolban és uszályos ruhában jelenik meg, ha­nem kezeslábasban és csizmában. — Ebben az évben a szekszárdi já­rás területén már 5 új népkönyvtárat létesített a Megyei Könyvtár (Közép- Tengelic, Tengelic-Katalin pusztai, Fadd—Dombari, Decs—Cserencz és Decs—Bograpusztán). Az új könyv­tárak iránt mindenhol igen nagy ér-, deklődés mutatkozott a dolgozók ré­széről. — Takarékoskodnak a Tolna me­gyei Tejipari Vállalat dolgozói. A vállalat KST-jének 148 tagja van. — A Bonyhádi Építőipari KTSZ­nél a vállalatnál dolgozó nők házi munkájának megkönnyítésére mosó­gépet vásároltak. A gépet kölcsön használatra adják ki. — Az elmúlt évben a helyi taná­csok közül az ozorai községi tanács 12 000 forintot adott a községi nép­könyvtár fejlesztésére a községfej­lesztési alapból, amiből egy nagyobb méretű szőnyeget, egy asztalt négy székkel, egy könyvespolcot és 9000 forintért jó, új könyveket vásárol­tak. — Árdrágító üzérkedés bűntette miatt 6 hónapi börtönbün­tetésre és 600 forint értékű vagyo­nának elkobzására ítélte a tamási járásbíróság dr. Málinger tanácsa Blum Pál mágocsi lakost. Blum Pál az árdrágító üzérkedést egy lóvásár­lás során követte el, amikor a re- ■gölyi vásár után az általa megvásá­rolt lovat többszáz forintos haszon­nal továbbadta anélkül, hogy azt egyszer is megetette volna. H szakszervezeti munka hirei Július 13-án a tolnai szakszervezeti bizottságok és a helyi Hazafias Nép­front rendezésében magyar—német baráti estet rendeznek. A tolnai szak­szervezetek az ünnepségre már meg­kezdték az előkészületeket. A tervek szerint kultúrműsor és baráti beszél­getés tölti ki az estet. * A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának rendezésében a szekszárdi hivatali és üzemi szakszervezeti ve­zetők, aktivisták részére aktíva ülést hívnak össze. Az ülésen a szakszer­vezetek előtt álló feladatokat, vala­mint a SZOT legutóbbi ülésének anyagát beszélik meg. * Tolna megye üzemeiben a szak- szervezeti és KISZ fiatalok készülnek a prágai Dolgozó Ifjúság I. Szakszer­vezeti Világkonferenciájára. Több Tolna megyei üzem fiataljai ajándé­kokat küldenek Prágába. A Bonyhádi Cipőgyár fiataljai cipőmodeleket, a Tolnai Pamutszövőgyár fiataljai szőtteseket, a Bonyhádi Zománcmű­vek fiataljai pedig két művészi zo­mánctáblát küldenek, melyen üdvöz­letüket küldik a konferenciának. * Az idén nyáron a megyei szakta­nács 230 szervezett dolgozó gyerme­két üdülteti Balatonlellén, Röjtök- muzsajon és Mikosdpusztán. Július 16-án az első üdülőcsoport — 130 gyermek — a második csoport majd augusztus elején követi. * Július 10-én a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa mellett működő nőbi­zottság ülést tart. Az ülésen a szak- szervezetek nődolgozóinak problémá­it vitatják meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom