Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-08 / 159. szám

TOLNA MEGYE' VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 159. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd, 1958 július 8. Nem okozott kárt a Duna áradása a gemenci erdő vadállományában A Duna áradása következtében víz alá került a híres gemenci erdő Dunahullámterében lévő részének mintegy 80 százaléka, körülbelül 18 000 kataszteri hold. Az áradás mégsem okozott kárt: a vadállományt sikerült teljes egé­szében megmenteni. Az egyre nö­vekvő víz elől az állatok az árvíz­védelmi dombokra menekültek, amelyeknek építése évek óta fo­lyik, s ma már a víztől veszélyezte­tett részeken másfél, két kilométe­res távolságban emelkednek a me­nedéket adó dombok. Kisebb kár értea gazdaság takarmány állományát azonbanfa tavasz folya­mán épített gátakkal sikerült meg­menteni közel félmillió forint értékű takarmányt, ami biztosítja a gazdaság önellátását. Is üzemi tanácsok fél esztendeje Befejezés előtt áll megyénkben az őszi árpa aratása Féléves múltra tekintenek vissza az üzemi tanácsok. A forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT elnökségének határozata az üzemi tanácsok megalakításáról, a várakozáson felüli sikert, és ered­ményeket hozott. A választások idején sokan arról beszéltek, hogy az üzemi tanácsok majd csak pa­píron lesznek, azoknak kevés bele­szólásuk lesz a gazdaság irányítá­sába. Az aggályoskodóknak volt bőven idejük meggyőződni arról, hogy az üzemi tanácsok mennyire az üzemi demokrácia szervei, mennyire fontos, hogy jól működ­jenek. A választások óta eltelt idő elég rövid. A féléves munka alapján értékelve a tanácsok munkáját, meg kell állapítani, hogy nincse­nek még kialakult módszereik, s amik vannak, azok is helyenként változnak, örvendetes tény az, hogy az üzemi tanácsok választott tagjai közül a megye üzemeiben egyet sem hívtak vissza. Az üzemi tanácsok munkájára jellemző volt, különösen a máso­dik negyedévben, hogy már a ké­nyes ügyeket is intézték, olyano­kat, mint például az átlagbérellen­őrzés, a munkaruhaviselés megszi­gorítása stb. A Bonyhádi Zománcművek üze­mi tanácsának munkáját vizsgálta az elmúlt héten a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa. A szakszer­vezeti vezetők megállapítása sze­rint, jól oldják meg a bonyhádiak feladataikat. S jogaik mellett, tel­jesítik kötelességeiket is. Sőt nem egy esetben tettek olyan javasla­tot, amely a termelés olcsóbbáté- telét, a minőség javítását céloz­ták. Az eredmények kézzelfoghatóak. Az üzemi tanácsok irányító és ja­vasoló szerepe feltétlen érződik az üzemek, vállalatok tervezési és végrehajtási munkájában. Ha csak a bonyhádi esetet vesszük figye­lembe, vagy a Tejipari Vállalat üzemi tanácsának munkáját, ak­kor is azt kell megállapítani, hogy a gazdasági vezetők egyet értenek az üzemi tanácsok határozatával, azt megvalósíthatónak tartják. Az eredmények mellett az üze­mi tanácsok még sok hibával dol­goznak. Sokat kell még azért ten­ni, hogy emeljék a tanácstagok politikai és szakmai ismeretét, hogy az egyes problémákat össze­függésükben a népgazdasági ér­dekekkel vizsgálják. Feltétlen szükséges, a tanácstagok oktatása. Néhány helyen már megkezdték ezt a munkát. Az ÉDOSZ területi bizottsága egy esetben egy napos, majd később pedig egyhetes tan­folyamot tartott az üzemi taná­csok elnökeinek. Híreket hallot­tunk arról, hogy más szakmákban is megkezdik a szervezett okta­tást, ahol a tanácsok tagjainak látóköre bővülni fog a szakmai előadások nyomán. Néhány vállalatnál az üzemi ta­nácsok munkáját nehezíti az, hogy több teleppel rendelkeznek, a te­lepekről delegált munkások az üléseken ha részt vesznek, az több munkaidőkiesést jelent. A Tejipari Vállalatnál egy-egy ta­nácsülés megtartása például két­ezer forintba kerül (szállás, napi­díj, munkabér, útiköltség stb.). Amikor azt állapítjuk meg, hogy az üzemi tanácsok jól old­ják meg feladataikat, szólni kell arról, hogy most a hároméves terv első évében, még nagyobb felada­tok megoldása vár rájuk, mint megalakulásuk első napjaiban. El­sősorban, olyan helyes intézkedé­sek meghozatala, amely a terme­lés fellendítését eredményezi, amely a fokozott takarékosságot célozza. A termelési feladatok megoldásának segítése elsőrendű feladat, emellett fontos a tanács­tagok rendszeres oktatása. Több segítségadás a felsőbb szervektől az üzemek munkájához, a tanács­tagok feladatainak megoldásához. Úgy véljük, nem volna érdem­telen az sem, ha az üzemi taná­csok közötti tapasztalatcserét meg szerveznék az illetékesek, ha mó­dot nyújtanának arra, hogy a jól dolgozó tanácsok módszereiből ta­nulni tudnának mások is. Az üzemi tanácsok féléves mun­kája tapasztalatokban gazdagon zárult. A tapasztalatok felhaszná­lása, a második félévben a terme­lés további emelkedését, a munká­sok ügyeinek lelkiismeretes inté­zését kell, hogy eredményezze. Az aratási időszak alatt eddig hul­lott csapadék hátráltatta a munkák gyors elvégzését, ezért törekedtek a termelőszövetkezetek, állami gazda­ságok, gépállomások dolgozói és az egyéni gazdák arra, hogy a munka­szüneti napokon is végezzék az ara­tást. Az elmúlt vasárnap sem szüne­telt a munka és e nagy igyekezetnek köszönhető, hogy a megye területén mintegy 20 000 holdon sikerült az őszi ár­pát learatni. Ezzel az őszi árpa terület 92 százalé­kán fejeződött be az aratás. (Állami gazdasági területeken kívül.) A learatott őszi búza terület 15 000 hold, 15 százalék, a rozs 5000 hold, 53 százalék. Az eddigi eredmények alapján a sárpilisi Uj Élet Termelőszövet­kezet tagjai 14, a harci Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai pedig 20 mázsa 80 kiló átlagtermést ta­karítottak be őszi árpából. Ifjú traktorosaink állják szavukat Pár héttel ezelőtt közöltük lapunk­ban, hegy a megye ifjú traktorosai versenyben kívánják végezni az év legszebb munkáját, az aratást. Az el­múlt napok, hetek, az ifjú traktoro­sok szorgalmas munkájának eredmé­nyeit hozták. Szorgalmasan dolgoz­tak, a nap minden pillanatát a leg­gazdaságosabban használták ki, hogy teljesítsék adott szavukat, hogy mi­előbb magtárban, a zsákban legyen a mag. Az első értékelés alapján az ifjú traktoristák versenye a következő­képpen alakult. Első Simlocsik János, a várdombi gépállomás traktorosa, aki éves ter­vét eddig 65 százalékra teljesítette, ezen belül 119 műszaknorma teljesí­tést ért el. A további sorrend a kö­vetkező: Cseke István (Nagydorog), éves terve 67.1 százalék és 60 mű­szaknorma, László Rudolf (Bonyhád), éves terve 63 százalék és 60 műszak- norma, Kersák Sándor (Iregszemcse), éves terve 54.8 százalék és 88 mű- szaknorma, Geőze Zoltán (Varsád), éves terve 46 százalék és 107 műszak­norma, Kőműves István (Dalmand), éves terve 36 százalék és 51 műszak­norma, Dömötör László I. (Bölcske), éves terve 32.6 százalék és 86 műszak norma teljesítéssel. Bevezették a villanyt és mozit avattak Tengelic- Szőlőhe­gyen, ahol az elmúlt napokban fe­jezték be a villamosítási munkála­tokat. Ezen a településen még so­ha nem volt filmvetítés, legalábbis rendszeresen nem, legfeljebb elvét­ve mutatott be valaki vagy vala­mely egyesület diapozitív filmet. A villamosítással megoldódott a szőlő­hegyi mozi ügye. A mozi elkészült és július 6-án, vasárnap sor került az ünnepélyes avatásra is. Ezen a héten egy újabb Tolna megyei községben kerül sor mozi­avatásra. Vasárnap, július 13-án megkezdi működését a pusztahen- csei filmszínház. Äz MSZBT erősödő munkája a pedagógusok segítségével A tamási járásban a pedagógusok segítik az MSZBT munkáját, amelyet igazol az is, hogy a megyében elsőnek Tamásiban alakították meg a Magyar —Szovjet Baráti Társaság pedagógiai szakosztályát, amely rendszeres mun kát végez. A szakosztály összejövetelei igen hasznosak. Heinrich Rudolf gimná­ziumi igazgató, Makarenko, a nagy szovjet pedagógus életéről tartott elő­adást. A nevelőtestület tagjai rendsze résén tanulmányozzák a szovjet szak­irodalmat, s előadásokat tartottak az irodalomról, a művészetről. A pedagógiai szakosztály eleven munkája kihat a pedagógusok nevelő munkájára is. A járás területén az iskolások körében igen sokan levelez­nek szovjet iskolásokkal. A tamási diákotthonban pedig a nevelők veze­tésével előadásokat, vitaesteket tar­tottak a szovjet technika fejlődéséről és a műholdakról. A diákok a pedagó gusokkal együtt nézték meg a szovjet filmalkotásokat, amelyek után szin­tén vitákat rendeztek. A Szovjetunió népszerűsítésére a pedagógusok megrendezték a „Mosz­kvai’’ és a „Szovjet emberek” című kiállítást, de állandóan segítik a járás MSZBT munkáját is. Az aratással egyidőben kellene ha­ladni a tarlóhántásnak is, de ez a munka nem mondható kielégítőnek, méginkább vonatkozik e megállapí­tás a napraforgó zöldtrágya vetésre. Az állami gazdaságok területén kí­vül eddig 5800 hold tarlóhántás, 1800 hold tarlóvetés és mindössze 65 hold napraforgó zöldtrágya vetés van. Igyekeznek a gépállomások is Ha figyeljük a gépállomások leg­utóbbi 10 napos eredményét, nem. kis meglepődéssel tapasztalhatjuk, hogy a Tamási Gépállomás például, amely a kombájn aratásban első helyre ke-; rült, a kévekötőgépek aratásának ver senyében az utolsó helyre szorult. A legutóbbi értékelés alapján az arató géppel végzett aratásban első helyre került a Varsádi Gép­állomás 410 holddal, második Várdomb 394 holddal. Legkevesebb teljesítményt értek el az iregszemcsei és tamási gépállomá­sok, 10 nap alatt mindössze 71, il­letve 47 hold terület aratásával. A kombájn aratás versenyében el­lenben a tamási gépállomás szerezte meg az első helyet 103 holdas ered­ményével, második az iregszemcsei gépállomás 99 holddal. Ebben a munkában a leg-i gyengébb eredményt a varsádiak és a bonyhádiak értek el. A megye gépállomásainak legjobb aratógép kezelője, Kutasi János (Vár­domb) 87, második Sebestyén Tibor (Bonyhád) 80 hold. A legjobb kombájnvezető Horváth Imre (Bölcske) 75 hold. Nem változnak a felvásárlási árak Korpacsere akció a parasztság segítése érdekében A Terményforgalmi Vállalat me-i gyei kirendeltségétől nyert informá­ciók alapján cáfoljuk meg a hazug hírverést, amely a megye jónéhány községében árcsökkenésről suttog. Árcsökkenéstől nem kell tartani. A felvásárlási árak ugyanazok, mint az elmúlt évben voltak. A Terményforgalmi Vállalatnak 60, a földművesszövetkezeteknek pedig 44 községben van felvásárlási helye a megye területén. A felvásárlási he­lyek raktárai fertőtlenítve vannak. A felvásárlást végző szervek arra kérik a termelőket, hogy eladásra szánt termékeiket még mielőtt az átvevőhelyre szállítják, saját ér­dekükben tiszta, száraz helyen tá­rolják, mert a felvásárlásnál figyelembeve­szik az eladott termények minősé­gét. Szekszárdon már '‘megindult a ga­bonafelvásárlás. Az elmúlt napokban három gazda szállított árpát el­adásra a Terményforgalmj Vállalat szekszárdi átvevőhelyére. Az állattartó gazdák részéire rendkívül előnyös korpa, kuko­rica csereakció indul. A fehérjedús és a növendékállatok nevelésénél rendkívül nagy jelentő­séggel biró korpából a Terményfor­galmi Vállalat 120 kilogrammot ad cserébe 100 kilogramm májusi mor­zsolt kukoricáért. LEVELEZŐNK IRJAi Szántó trak tor jár az aratógép nyomában A teveli Kossuth Tsz gabonatáb­lái az aratás után azonnal fel van­nak szántva — írja Ludas András teveli levelezőnk. Nemcsak szántunk, hanem azon­nal vetünk is. Ezidáig tíz kataszteri hold másodvetésű kukoricát vetet­tünk el, mint főnövényt. Ezenkívül tíz kataszteri hold silót ég nyolc kataszteri hold csalamádénak valót tettünk a földbe. Az idén nem va­gyunk szűkében a szálastakar- mánynak, mert a terv szerint már eddig biztosítva van évi szálasta­karmányunk, de nem akarjuk, hogy bármilyen meglepetés érjen ■ ben­nünket, ! inkább több legyen, mint kevesebb. A tsz-ben jól haladnak az aratá­si munkálatok, 34 hold őszi árpánk és 16 hold rozsunk aratásával végez­tünk, e hó 4-én pedig megkezdtük a búza aratását is. A borsófölddel együtt ezidáig 70 holdon végeztük el a tarlóhántást. Negyed év alatt 27 800 új termelőszövetkezeti tag az NDK-ban A Német Demokratikus Köztár­saság mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagságának száma 1957- ben 10 000 fővel 229 000-re emelke­dett. Az idei első negyedévben 27 800-an léptek be a termelőszövet­kezetekbe, vagyis közel háromszor annyian, mint a tavalyi egész esz­tendőben. A tavalyi 410 új termelő- szövetkezettel szemben ez év első három hónapjában 675 új termelő­szövetkezet alakult, ezeknek körül­belül 70 százaléka I. típusú ter­melőszövetkezet. Jelenleg 7787 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet és 28 kertészeti ter­melőszövetkezet működik az NDK- ban, amelyek tagsága a mezőgazda- sági terület 28,6 százalékán gazdál­kodik. A köztársaság nyolc megyé­jében a termelőszövetkezetek által megművelt terület már elérte a 30 százalékos arányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom