Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

1958 július 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 A társadalmi tulaj dón védelmének egyéves tapasztalatai a tejiparban Az 1956 októberi ellenforradalom után, a Tolna megyei Tejipari Válla­latnál meggyengült a fegyelem. Szá­mos olyan esetet jegyeztek fel, amikor hanyagságból, nemtörődömségből ká­rok keletkeztek. S a kár nemcsak a gépek rongálását, az áru minőségé­nek romlását jelentette, hanem azt is, hogy mind jobban szaporodtak a tár­sadalmi tulajdont veszélyeztető jelen­ségek. 1956 végén és még a múlt év ele­jén is tapasztalható volt a nagyfokú pazarlás, a társadalmi tulajdon her­dálása, a nemtörődöm munka. Több esetben sikkasztásokat lepleztek le. Fegyelmi úton vagy bírósági eljárás­sal kellett egyeseket felelősségre vonni. Számos esetben a vállalat a felje­lentést megtette, azonban a bírósági ítéletek, az eljárások enyhék voltak. Több esetben csak a dolgozó elbo­csátását, alacsonyabb munkakörbe való helyezését eredményezte. Az el­múlt év második negyedében, külö­nösen a vállalathoz tartozó igali üzem környékén fordultak elő soro­zatos sikkasztások, visszaélések, hiá­nyosságok a tej átvételekor. Több mint 50 ezer forintos sik­kasztást derítettek fel az ellen­őrök. De nemcsak Igái környékén, az igali üzemben fordultak elő társadalmi tulajdcnvédelmet sértő cselekmé­nyek, hanem a vállalat más üzemei­ben is. A kölesdi üzemben egy, Szakály- ban öt, míg Majoson három olyan dolgozó követett el hibát, ha­nyagul végezte munkáját, amiért felelősségbe kellett őket vonni. A vállalat üzemeiben főleg a mel­léktermék kiszolgálásánál és a tej, tejtermék az üzemben történő kész­pénzben! árusítása esetében fordult elő. Az alkalmazottak egy része ugyanis a bizonylaton feltüntetett mennyiségnél több terméket vitt el. Felelősségrevonás azonban csak Kölesden, ott is egy esetben tör­tént. Póruljárt kombájnosok A Nak—Nosztány-pusztai Uj Élet Termelőszövetkezetben elítélendő eset történt a közelmúltban. Csima József kombájnvezető és két társa megpróbálkoztak lopni az általuk learatott és kicsépelt őszi árpából. A kombájn tartályából este nem eresz­tették le a szemet és azt éjjel Csi­ma József kombájnvezető lakására szállították. De ezt Ricsovics Jó­zsef községi tanácselnök és Gellén József, a gazdasági felügyelő észre­vették és megakadályozták, hogy az árpát Csima József lakásán lerak­ják. A termelőszövetkezetet káro­sodás nem érte, ennek ellenére a kombájnosok ellen eljárást indítot­tak. Horváth Lajos Dombóvár A társadalmi tulajdon védelmének vizsgálataikor olyan jelenségeket is tapasztaltak a vállalat ellenőrei, ve­zetői, hogy egyik üzem a másik ro­vására hozta be a zsír és egyéb hiá­nyát. Sok hiányosságot tapasztaltak a kocsikísérőknél, akik dobálják a teli kannákat, sokszáz liter tej így elfolyt, sok kanna összetörött. A mun kásck például sok esetben nem mos­sák, javítják a munkaruhát, és a múlt évben csak új ruhában akartak dolgozni, holott a munkaruhák ki­hordási ideje igazságosan van megál­lapítva. Erre bizonyíték az olyan munkások példája, akik rendben tart­ják a munkaruháikat. Oldalakon lehetne sorolni, milyen hiányosságokat tapasztaltak a tej­ipari vállalatnál az elmúlt években, amelyik így, vagy úgy, közvetve vagy közvetlenül, de a nép államát káro­sítja meg, amely ha nem is súlyosan, de vét a társadalmi tulajdon ellen, ide lehet sorolni azokat a jelen­ségeket, amikor a gépeket nem javítják ki csak akkor, amikor azok tönkremennek. A mérési többletekből a raktárakban hiány és felesleg keletkezett, ami mind lehetőségeket ad kisebb vagy nagyobb hibák elkövetésére. A lel­tárhiányok vizsgálatakor kiderült az is, hogy sok üzemben hanyag az ad­minisztrációs munka. A beszolgáltatás eltörlése után a tejüzemekben mind több tejet szállí­tanak. A tejátvevők nagyrésze a szak mát kevésbé érti, nem tudják a tejet megfelelően kezeli, minőség, romlás következik be. A sorozatos fegyelmezetlenségek oda fajultak, hogy az üzemben elfogyasztott tej a sokévi átlag fölé emelkedett. Az előbb felsorolt hibák nagy­része már nem fordul elő a vállalat­Piaci jelentés Szekszárdon a tegnapi heti piacon nagy volt a forgalom. Különösen sok volt a felhozatal zöldségből, zöldfőzeléknek valóból. A kisterme­lőkön kívül zöldségféléket árusí­tott tegnap a tengelici Petőfi és a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet is. Az árak mérsékeltek voltak. A fejeskáposztának kilóját 2—3 forin­tért, a karfiol kilóját 5—7 forintért, a főző tök kilóját 2 forintért, a le­vesbe való zöldség csomóját pedig 1 forintért árusították. Mint primőr­árut viszonylag sok zöldpaprikát kínáltak megvételre, örvendetes, hogy az elmúlt héthez viszonyítva felére csökkent az ára. Egy darab csemegepaprikát tegnap 1 forintért, míg egy héttel ezelőtt 2 forintért árultak. Nagy volt a felhozatal gyü­mölcsből és tejtermékekből. Az árak e téren nem változtak. A túró ki­lóját 12—14 forintért árulták, a tej­föl literjét pedig 20 forintért. Nem árusítottak tegnap a piacon barom­fit és tojást, mert a baromfipestis miatt az állategészségügyi szervek ezt megtiltották. nál. S dicséretére mondható a válla­latnak, hogy egy év munkáját olyan lelkiismeretesen értékelte, megtettek minden intézkedést a hibák kijavítá­sára, a hiányosságok elkerülésére. Számos olyan hasznos intézkedést hoztak, amelyek már most éreztetik hatásukat. Ilyenek többek között: Megjavították az ellenőrző hálóza­tot, rendszeresen ellenőrzik a teját­vevők munkáját, és az ellenőrzést összekapcsolják a szakmai oktatással. Az anyagpocsékolás megszünteté­sére, és a minőség javítására beve­zették a műszakiak minőségi bérezé­sét, érdekeltté tették a munkásokat is a takarékoskodásban, a minőségi munkában. A tejkezelők csarnoki tejeladását fokozatosan megszüntetik, részükre szaktanfolyamokat tartanak, a nem megfelelő szaktudással rendelkező műszakiakat leváltják, alacsonyabb beosztásba helyezik. A vállalat szakszervezeti bizottsá­ga, szorosan együttműködve a gazda­sági vezetőkkel, a dolgozókra tá­maszkodva harcol a társadalmi tulaj­don védelméért. S hogy ez a munká­juk eredménnyel jár arra bizonyíték az is, hogy most már alig-alig for­dul elő hiányosság, lelkiismeretesebb ben végzik munkájukat a dolgozók. Ami a legfontosabb, növelték a válla­lat minden alkalmazottjában a fele­lősségérzetet. Mindezekhez még az is hozzátartozik, hogy a múlt évi ter­melési eredményekkel ellentétben az idén mindkét negyedévet nyereséggel zárták. ÍREK Aki közel van a tűzhöz — az kap uborkamagot Szóval kicsit érdekes a dolog, de így van — ahogyan egyik ol­vasónk, az „áldozat” azt elmesél­te. Uborkamagot akart venni az egyik szekszárdi üzletben. Az egyik kiszolgáló mindjárt tudtára adta; nem biztos, hogy van, de azért megnézi. Elővett egy láda­félét, amiben a kerti magvakat ömlesztve tárolják s keresni kezd­te a kért uborkamagot. Igen ám, de amint a vevő kérte az uborka­magot, az „uborka” szót hallotta az egyik bolti dolgozó is, akinek — ÜGYELETES ORVOS vasár­nap: dr. Hidasi J. István, Rákóczi u. 46. sz. Telenofnszám: 46—94. — A SZEKSZÁRDI szőlővidék múlt évi borterméséből az Állami Borpincészet eddig mintegy 14 000 hektoliter bort vásárolt fel és több, mint 15 millió forintot fizettek ki a gazdáknak. A felvásárlást tovább folytatja az Állami Borpincészet. — BONYHÁDON a helyi tűzoltó­ság új helyre költözött, a Zrínyi u. 3. szám alá (a kisvasútállomással szemben). A telefonszám nem vál­tozott. — SZILI ISTVÁN solti lakost sze­mélyi tulajdon sérelmére 600 fo­rinton aluli összegben elkövetett lo­pás bűntette miatt 400 forint pénz- büntetésre ítélte a tamási járásbíró­ság. Szili István Nagyszokolyban el­lopott egy karórát és 10 forintot. Az erről eszébe jutott, hogy neki is szüksége lenne uborkamagra. így aztán ő is oda ment ahhoz a kis ládikához és keresni kezdett. Ta­lált és mindjárt félre is tette ma­gának. A vevőnek pedig udvaria­san megmondták: „sajnáljuk ké­rem.t de nincs”. Hát az már csak . természetes, hogy az részesül előnyben, aki közel van a tűzhöz ... Legalábbis — sajnos — még előfordul ilyen eset. okozott kár 410 forint volt és jes egészében megtérült. tel­— A HELYIIPARI és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Területi Bizottsága jú­lius 7-én, hétfőn délelőtt értekezle­tet tart Szekszárdon, amelyen a he­lyiipari vállalatok dolgozóinak élet és munkakörülményeit vitatják meg. — HOL LESZNEK ORSZÁGOS ÁLLAT- ÉS KIRAKODÓVÁSÁ­ROK? Július 7-én Bonyhádon, jú­lius 12-én Szegeden, 14-én Szek­szárdon. A BONYHÁDI PETŐFI Ter­melőszövetkezetben a nyári nagy­munkák idejére üzemi konyhát lé­tesítettek, ahol a tagok ingyen kap­nak ebédet. A szövetkezet vezetősé­ge az ételt még ki is szállíttatja a helyszínre. i _ J anhovich Ferenc Kossuth-díjas és Oláh László József Attila-díjas írók estje Bonyhádon és Dombóváron Az. Ünnepi Könyvhét során Szek- szárdra jött neves fővárosi íróink szép példáját adták az olvasókkal való közvetlen, hasznos kapcsolat tartásának azzal, hogy vállalták a megye területére való kiutazást is. így ellátogattak június 2-án Dom­bóvárra, ahol Jankovich Ferenc bensőségesen elbeszélgetett a Járási Kultúrotthonban összegyűlt iroda­lomkedvelőkkel. Szendi János, Gö- möri József és még több olvasó fel­vetett kérdéseire igen alapos érté­kelést adott a világirodalom, ezen belül főleg a francia, belga, német, olasz, cseh és lengyel irodalom je­lenlegi helyzetéről, de a mai ma­gyar irodalom lényegesebb problé­máiról is. Ismertette az irodalmi irányzatokat, tisztázta a népiesek­kel kapcsolatos véleményeket, és személyes élményei alapján igen sok úgynevezett irodalmi csemegével ör­vendeztette meg a hallgatóságot. Vé­gezetül saját műveiből adott elő igen hatásosan, amelyet a közönség nagy tapssal jutalmazott. Bonyhádon, ugyancsak a Járási Kultúrotthonban műsoros irodalmi estet rendeztek. Gyalog Béla gim­náziumi tanár bevezetője után Oláh László, irodalmunk jelenlegi prob­lémáiról adott világos értékelést, és tisztázott sok fontos elvi kérdést. Majd felolvasta egyik novelláját. Jankovich Ferenc Kossuth-díjas itt is bemutatkozott saját verseivel a hallgatóságnak. Költeményeit igen szívesen fogadták. Mindkét írót melegen ünnepelte a mintegy 100 főnyi bonyhádi dolgozó. A műsor­ban szavalat és népitáncok emelték az est szépségét. Előadás után az Baromfipestis lépett fel a megyében A megye különböző tájain pusz­tít a baromfipestis. Ennek oka az, hogy egyes lelkiismeretlen barom­fitulajdonosok a betegség fellépését nem jelentették és a beteg barom­fit a piacon eladták. Ennek követ­keztében Bátaszéken és környékén, Szekszárdon és környékén, továbbá Pakson számos helyen lépett fel ba­romfipestis. Egyes jóhiszemű, becsületes tu­lajdonosokat az tévesztett meg, hogy csak a fiatal csirkék hullottak kez­detben. Ez érthető is, hiszen ahol az öregebb baromfi a tél folyamán ol­tásban részesült, nem kapja meg a betegséget. A járvány jelenleg rendkívül nagy veszélyt jelent, mert minden ház­ban sok a fiatal csirke, és ha a jár­ványt nem tudjuk megfékezni, ak­kor kipusztul az idei összes szapo­rulat. Ez igen komoly kárt okoz az állattartóknak és a népgazda­ságnak is. Az állatorvosi kar mindent meg­tesz a járvány megfékezésére, van olyan oltóanyagunk, amellyel már a naposcsibét is be lehet oltani, így tehát az egész veszélyeztetett ba­romfiállományt módunk van meg­menteni. Ehhez azonban a barom­fitartó lakosság támogatására is szükség van. Legelső teendő, hogy minden ba­romfitulajdonos állandóan kísérje figyelemmel a baromfiállomány egészségi állapotát. A baromfiak megbetegedését, elhullását azonnal jelentse a községi tanácsnak vagy az illetékes állatorvosnak, még ab­ban az esetben is, ha csak a fiatal csirkék pusztulnak. Egyes felelőtlen emberek a betegség fellépését nem jelentik be. A járvány azonban nemcsak az ő állományukat, pusztítja el, hanem tovább terjed, s akár egész községek állományát elpusztíthatja. Ezért saját érdeké­ben kérünk minden állattartót, hogy bárhonnan tudomást szerez baromfielhullásról, saját és a közös­ség érdekében haladéktalanul je­lentse az illetékes állatorvosnak. Zárlat alatt álló községekben senki se vásároljon se baromfit, se tojást, annál is inkább, mert zárlatos köz­ségekben a baromfiforgalom tilos és feltételezhető, hogy aki a tila­lom ellenére baromfit árusít, azért teszi, mert a baromfi álománya be­teg. A megye baromfipestistől mentes községeiben is lehetőleg kerülni kell a baromfivásárlást. Semmiesetre se vásároljunk ismeretlen helyről ba­romfit. Ha netalán mégis vásáro­lunk, az idegen baromfit egy perc­re se engedjük a baromfiudvarba, azonnal vágjuk le, tollát, belét éges­sük el, mosólevét pedig WC-be, vagy egyéb baromfi által megközelíthe­tetlen helyre öntsük. A védekezéshez az állam az oltó­anyagot ingyen bocsátja rendelke­zésre. Az oltás költsége minimális. Ha valahol fellép a betegség és a tulajdonos időben bejelenti, az ál­latorvosi utasításokat maradéktala­nul végrehajtja, arról is szó lehet, hogy állami kártalanításban része­sül. Azokkal szemben viszont, akik felelőtlen magatartásukkal vagy spekulációs szándékból embertár­saik vagyonát veszélyeztetik, a leg­szigorúbban kell eljárni. Dr. Rappay József megyei főállatorvos ÏSEEI I.'”’ i TARLÖHANTÁS A jövő év terméseinek alapját az aratással párhuzamos tarlóhántással rakjuk le, ezért a legfontosabb fel­adatok egyike az azonnali tarló­szántás és az azt követő őszi mély­szántás elvégzése, melyeknek nagy termésfokozó hatása van. A tarló­szántás történhet kultivátorral, tár­csával, vagy ekével, á talajmunka azonban nem haladhatja meg a 10 centiméteres mélységet. A talajt azonnal hengerezni kell, hogy a ned vesség párolgását megakadályoz­zuk. Ha azonban a talaj láptalaj, vagy futóhomok, akkor indokolt a mé­lyebb tarlóhántás. Ugyanúgy a mély fekvésű és nedves talajokon is he­lyesebb a mélyebb tarlóhántás, mert elősegíti a talaj száradását és a szellőzését. MIT FIZETNEK a VÁGÓ- JUHOKÉRT? Az élelmezésügyi és a könnyű­ipari miniszter közös rendelete sze­rint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetektől, termelőszövetkezeti csoportoktól, termelői szakcsopor­toktól, szakszövetkezetektől, mező- gazdasági társulásoktól, vagy az egyéni állattartóktól felvásárolt vá- gójuhokért minőség szerint kilón­ként a következő árakat kell fi­zetni: extrém és I. osztályú 5,50, II. osztályú 5, III. osztályú 4, IV. osztályú 2,80 forint. A TARLÓK MŰTRÁGYÁZÁ­SA NITROGÉNNÉL Tudnivaló, hogy az elővetemény milyen befolyással van a termés- eredményre, ugyanis a jó termés- eredmény nagyrészt attól függ, hogy az elővetemény által visszahagyott gyökér és tarlómaradványok kor- hadása hogyan folyik le. A jó ve- temények, elsősorban a pillangósvi­rágúak gyökereinek elkorhasztása gyorsan és tökéletesen megy végbe. Az ilyen elővetemény után vetett őszi kalászos már kezdettől fogva jól fejlődik. Jelentős területet foglalnak azon­ban el azok az elővetemények, amelynek tarlómaradványa nitrogén szegény és éppen ezért a gyökér és tarlómaradványok elkorhasztása las­san és tökéletlenül megy végbe, azért, mert a korhadáshoz a talaj­baktériumok nagymennyiségű nit­rogént használnak fel. A tarlóhántással egyidejűleg, vagy még előtte adagolni kell a nitrogén- tartalmú műtrágyát, amely katasz­teri holdanként 30—50 kiló pétisó. A kiszórt pétisóval lehet a korhasz- tást elősegíteni, így a talajbakté­rium élete tevékeny lesz és a talaj beéredése gyorsabban következik be. Ezenkívül morzsalékossá válik a talaj szerkezete, így művelhető- sége, vízgazdálkodása és nitrogén­szolgáltató képessége sokkal kedve­zőbb lesz. MÉHÉSZETI CSERETELEP DOMBÓVÁRON A dunántúli méhészek nagy ér­deklődése miatt az Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Központ ideigle­nes átvevő-átadó méhészeti telepet létesített a Dunántúl központi fek­vésű, jó vasúti összeköttetéssel ren­delkező városában — Dombóvárott. A telep július 15-én megkezdi mű­ködését. A méhcsaládokat az OMSZK saját telepein kitenyész­tett jó tulajdonságú családoktól származó méhanyákkal látja el, s kaptárban vagy anélkül — a mé­hész kívánsága szerint — adja át. Azok a kezdő méhészek, akiknek még nincs: elegendő tőkéjük a méh­család vásárlására, igénybe vehe­tik az OTP által folyósított 3000 fo­rint összegű kölcsönt, amelyet 8 szá­zalékos kamat mellett három éven belül kell visszafizetni. írók még hosszan elbeszélgettek a járás kulturális életének vezetőivel és hasznos tanácsokat adtak a könyvtárak, kulturális intézmények munkájának segítését illetően. Úgy érezzük, igen hasznos volt íróink itt tartózkodása, ezért kívánatos lenne minél több ilyen jellegű találkozás. Dr. Máté Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom