Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

TOiOHOVtSSZÖVETKEZET FuvÂsÂRiÀs oF?; A szövetkezetek ünnepe T mmár hagyománnyá vált, hogy a magyar kisipari szövetkezetek, földművesszövet­kezetek és mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek dolgozói a világ összes haladó szövetkezeti dolgo­zójával egyidőben megünneplik a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Az ünnepség a kisipari szövet­kezeti mozgalom szempontjából nagyjelentőségű, ugyanis a mos­tani Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepsége egybeesik a kisipari szövetkezeti mozgalom fennállásá­nak 10 éves évfordulójával. 1948-ban jöttek létre a szocia­lista jellegű kisipari szövetkeze­tek, s létrejöttük az eddig műkö­dő álszövetkezetek megszünteté­sét is jelentette. Kisipari szövet­kezeteink az elmúlt 1 évtized alatt bebizonyították, hogy a párt és kormány vezetői helyesen dön­töttek, mikor úgy határoztak, hogy az ország társadalmának e szá­mottevő rétegét kollektív gazda­sági egységekbe szervezve bevon­ja a szocializmus építésébe. 10 esztendő alatt a kisipari szö­vetkezeti mozgalom kifejlődésével létrejött a népgazdaság egy új szo­cialista szektora, mely ma már 1690 szövetkezetben, 175 000 dol­gozót tömörít. A fejlődést köny- nyen lemérhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy 1949-ben az ország­ban mindössze 378 szövetkezet működött 10 000 szövetkezeti tag­gal. E szövetkezetek abban az időben 481 000 000 forint értékű terméket, javítást és szolgáltatást végeztek. Ezzel szemben kisipari szövetkezetek 1958. évi termelési értéke elérte a 8 milliárd forintot. ]Y| egyénk területén 1948-ban mindössze 4 kisipari szö­vetkezet működött, s eredményeik igen kezdeti jellegűek voltak. Ez alkalommal szeretettel üdvözöljük a Szekszárdi Cipész KTSZ tagsá­gát, akik a megyében elsőízben léptek a szövetkezés útjára, s hin­tették el az egész megyében a szövetkezés gondolatát. Megyénkben éppen úgy, mint az ország más területén a kisipari szövetkezetek erőteljes kibontako­zásához, nagyobb mérvű fejlődé­séhez a párt és a kormány sok­oldalú segítsége volt szükséges. Ma már joggal állapíthatjuk meg, hogy pártunk és kormányunk ré­széről megnyilvánult segítség nem volt hiábavaló. A megye szövet­kezeti dolgozói és vezetői évek hosszú során keresztül bizonyí­tották be, hogy minden tekintet­ben megfeleltek a párt és kor­mány bizalmának. E bizonyság kiemelkedő tanújele volt a me­gye kisipari szövetkezeteinek azon megmozdulásai, ünnepségei, melyeket a jubileumi év alkalmá­ból eddig rendeztek. JT isipari szövetkezeteink ép­pen úgy, mint a földmű­vesszövetkezetek és mezőgazdasá­gi .termelőszövetkezetek, szorosan hozzátartoznak a megye közsé­geinek, falvainak életéhez. Je­lentőségük nagy, mivel speciális adottságaiknál fogva széles kör­ben elégítik ki a megye dolgo­zóinak sokrétű igényeit. Csak az elmúlt évben több mint 80 000 000 forint értékben végeztek szövet­kezeteink bőr-, textilruházati-, vasipari-, építőipari-, tatarozási- és javítási munkálatokat, állítot­tak elő késztermékeket, a szolgál­tatás mértéke pedig meghaladta a 30 000 000 forintot, ami igen nagy, ha figyelembevesszük a szolgál­tatások között 1—2 forintos téte­lek is szerepelnek. Ez év április 4-től május 2-ig rendezték meg a kisipari szövet­kezetek megyei kiállítását, mely hűen tükrözte a kisipari szövet­kezetek fejlődését. A kiállított termékek a legkényesebb igénye-; két is kielégítették. Az érdeklő-1 dés olyan nagy volt, hogy a mú­zeum egy hónap alatt teljesítette; negyedéves látogatási tervét. Természetesen az elmúlt 1 év­tized alatt nemcsak a szövetkeze-; tek termékei, hanem az azt létre-j hozó szövetkezeti emberek is nagyi fejlődésen mentek keresztül. Eztj tükrözte a szövetkezetek április1 12-én megtartott kultúr- és 13-án megrendezett sportfesztiválja is. A; nagyszámú közönségnek módjában volt meggyőződni arról, hogy a] szövetkezetek tagjai nemcsak aj termelő munkában, hanem a kul-1 túra és sport fejlesztése terén isi jelentős tényezőkké váltak. ÍVJ őst az a feladat áll a megye kisipari szövetkezetei előtt, hogy az április 25—26-án megtar­tott küldöttgyűlésen elfogadott — a szövetkezetek fejlődését előmozdí­tó határozatokat maradéktalanul végrehajtsák. Legfőbb féladataik szövetkezeteinknek, hogy alapve­tő feladataikból kifolyóan minél több kislakást építsenek, hogy egyre több kis-sorozatú, válasz­tékbővítő és jóminőségű kézmű­ipari terméket gyártsanak, hogy fokozzák a mérték után készülő egyedi termelést, de különösen a javító, szolgáltató tevékenységet. Egyéb vonatkozásban pedig, hogy összefogjanak a testvér-szö vetkezetekkel és minden tevé­kenységükkel a békéért, a népek barátságáért dolgozzanak. Úgy véljük, hogy a kisipari szövetke­zetek tagságában megvan a kész­ség e feladatok megoldására, s mint már annyiszor, ez esetben is bebizonyítják, hogy lehet rájuk számítani. Gyerö András KISZÖV elnök FELHÍVÁS a Tolna megyei szövetkezetek tagjaihoz is dolgozóihoz A 36. Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmával Szekszárdim 1958 július 5-én rendezett nagygyűlés résztve­vői felhívással fordulnak a Tolna megyei szövetkezetek tagjaihoz és dolgozóihoz. A világ haladó szövetkezeti moz­galma a II. világháború befejezése óta, hatalmas eredményeket ért el és erőteljesen fejlődik. Ez annak kö­szönhető, hogy a Szovjetunió békepo­litikája megteremtette a dolgozók szcfogásának a lehetőségét. A szövetkezeti mozgalom a népek békéje és biztonsága mellett fejlőd­het, ezért helyeseljük a Szovjetunió nagy békecselekedetét és a béketábor hatalmas erőfeszítéseit a béke meg­óvása érdekében. Ugyanakkor élesen elítéljük a nyugati tőkés országok háborús atomrobbantási kísérleteit és a csúcstalálkozó megakadályozá­sára irányuló törekvéseit. Tiltakozunk az ellen hogy békés, Jépítő munkánkat, belső ügyeinkbe való beavatkozással akarják megza­varni. Megyénk szövetkezeti moz­galma is egyre jobban betölti szere pét a szocialista építésben. Földművesszövetkezeteink beszerző és értékesítő tevékenységükkel már a korábbi években kivívták maguk­nak a dolgozó parasztság elismerését. Újabban egyre nagyobb eredmény­nyel tevékenykednek a termelő munka segítésében. A szerződéses termeltetéssel, a gépi munka közvetí­tésével, az alacsonyabb típusú szövet­kezeti formák szervezésével egyre közelebb kerülnek igazi hivatásuk­nak betöltéséhez. Megyénk termelőszövetkezeti moz­galma kiheverte az ellenforradalom által okozott megrázkódtatásokat. Egyre több olyan szövetkezetünk van, amely tagjainak öntudatos munkája révén példamutatóvá válik az egyé­nileg dolgozó parasztok részére, kü­lönösen az idei mostoha időjárás kö­rülményei között. Egyénileg dolgozó parasztjaink most látják igazán a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Kisparaszti szövetkezeteink jelen­tős segítséget nyújtottak termelő munkájukkal a lakosság ellátásához. Nagyban hozzájárultak az árualap növeléséhez. Sok közszükségleti cik­kel látták el közvetlenül a dolgozó­kat. Jelentős szolgáltatást adtak az állandóan növekvő igények kielégí­tésére, sok javítási munkát végez­tek a mezőgazdaság számára. Föld- irmvesszövetkezeti, mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezeti tagok, vezetők, dolgozók! A 36. Nemzetközi Szövetkezeti Nap jó alkalom arra is, hogy száinbave- gyiik a megye szövetkezeti mozgal­mára váró feladatokat. Földművesszövetkezeteink az áru­ellátás és felvásárlás mellett fordít­sanak egyre nagyobb gondot a ter­meltető munkára és az alacsonyabb típusú csoportok, társulások szerve­zésére és jó működtetésére. A társa­dalmi tulajdon védelme érdekében segítsék a népi ellenőrzés kibontako­zását és megszilárdítását. Mezőgazdasági termelőszövetkeze­teink tagsága a nagy főpróba: az ara­tás, cséplés munkája előtt áll. Úgy végezzék munkájukat, hogy a kívül­álló dolgozó parasztok előtt egyre inkább rokonszenvessé váljék a nagy­üzemi gazdálkodás. A kisipari termelőszövetkezetek! elsősorban termelő munkájukkal, szolgáltatásaik kiterjesztésével, a minőségi munka fokozásával segítsék a lakosságot. Minden szövetkezeti tag takarékoskodjék a közösség javaival, óvja a szövetkezeti vagyont és dol­gozzék ennek gyarapításán. Munká­jukat úgy végezzék, hogy újabb és újabb tagokat nyerjenek meg a szö­vetkezés magasztos eszméjének! Éljen a Nemzetközi Szövetkezeti Nap, a népek közötti barátságért és békés együttműködésért küzdő szö­vetkezeti mozgalom ünnepe! HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA TOLNA MEGYEI TERMELŐSZÖVETKEZETI TANÁCS SZÖVETKEZETEK TOLNA MEGYEI KÖZPONTJA KISIPARI SZÖVETKEZETEK TOLNA MEGYEI SZÖVETSÉGE A Dombóvár és Vidéke Körseti Földművesssövetkexet fejlődése 10 év tükrében A magyar szövetkezetek tagjai a világ összes szövetkezőivel ünnepük a Nemzetközi Szövetkeze­ti Napot. Ennek jegyében ünnepéi­nek ma a dombóvári mezőgazdasági termelőszövetkezetek, kisipari szö­vetkezetek és a földművesszövetke­zet mintegy 4 ezer tagja. Földművesszövetkezetünk 1947- ben alakult Tüske-pusztai Földmű­vesszövetkezet néven. A volt Tüske­pusztai Földművesszövetkezet 60 volt gazdasági cseléd 98 részjegy be­fizetéssel alakította meg. Egy-egy részjegy értéke 1 mázsa búza, vagy annak pénzértéke volt. Földműves­szövetkezetünk akkoriban birtoká­ba vette a volt herceg Eszterházy- uradalom nagy gépeit, mezőgazda- sági épületeit és megnyitotta Tüske­pusztán az első vegyes jellegű kis­kereskedelmi boltját. 1946—47-es években több szövet­kezet is alakult Dombóvár közigaz­gatási területén. 1948-ban a fordulat évében a földművesszövetkezeti vonalon Dombóvár viszonylatában is lénye­ges változások történtek. A párt és a felsőbb szövetkezeti szervek kez­deményezésére a különböző néven szereplő dombóvári szövetkezetek egyesültek a Tüske-pusztai földmű­vesszövetkezettel. Földművesszövet­kezetünk igazi fejlődése csak ez­után kezdődött, amikor sikerült a különböző szövetkezetek tagságát egyesíteni és felsorakoztatni az újonnan létrehozott egységes föld­művesszövetkezet mögé, amely Dom­bóvár és Vidéke Körzeti Földmű- veszövetkezet név alatt jött létre. A 150 000 forintos vagyonnal szemben 160 000 forintot meghaladó adósság mutatkozott. A szövetkezet igazgatósága a meglévő egységeket megfelelő helyre telepítette és ren-, dezte a birtokában lévő mezőgaz­dasági gépeket, rendszeresen üze­meltette, így az év végén már 1948- ban 13 800. forint működési ered­ménnyel zárt. 1949-ben megindult az új boltok telepítése, berendezéseinek korsze­rűsítése. A földművesszövetkezetünk fejlő­dését a megfelelő irányítás és jó szervezés következményeként az alábbiak igazolják: 1948. XII. 31-én 312 taglétszám, a részjegy érték: 3490 Ft, a nyereség: 13 800 Ft 1957 XII. 31-én a taglét­szám 3166, a rész jegy érték: 247 000 forint, nyereség: 1 078 000 forint. Földművesszövetkezetünk az elmúlt 10 év során több mint 800 000 forint vásárlási-értékesítési és részjegy utáni visszatérítést fizetett vissza, a tagság által befizetett részjegy összeg több mint háromszorosát. Szövetke­zetünk eredményes működését bizo­nyítja, hogy az elmúlt 10 év során a földművesszövetkezetek közt folyó „rszágos versenyben egy ízben országos első két ízben második és egy ízben har­madik helyezést ért el. Szövetkeze­tünk közétkeztetési üzemága 1953- ban az ország legjobb közétkeetetési üzemága címet nyerte el. Ha a felsorolt eredményekről be­szélünk, szükséges említeni, hogy az 1957—58-as évbçn fokozottabban tér­tünk vissza arra az útra, melyen a felszabadulás után 1950-ig jártunk. Ma már ismét,kapcsolatban állunk saját tagjainkkal, egyes növények termeltetése térén, mint a cukorrépa, rostkender és az aprómagvak. Az, hogy a termeltetés jó kezekben van, ezt 1957—58. évi eredmények úgy Dombóváron, mint megyei szinten igazolják. Termeltetési üzemágcso- portunk egyéb segítséget is nyújt a dolgozó parasztságnak termeltetési munkájához, műtrágya, növényvédő­szer, mezőgazdasági kisgép és szak­mai tanácsadásokon keresztül is. En­nek a munkának irányítására szak­képzett agronómust alkalmazunk. Földművesszövetkezetünk 2 szakcso­porttal rendelkezik. Egy géphaszná­lati és aprómagtermeltető, valamint egy méhész szakcsoporttal. Jelenleg alakulóban van egy zöldségtermelő szakcsoport. Úgy gondolom, hogy szükséges ösz- szehasonlítani a mi földművesszövet- kezetünk tevékenységét a volt Hangya tevékenységével és céljával. Községünkben a múlt rendszerben csak egy vegyes jellegű Hangya bolt üzemelt, melynek csak pár száz tagja volt. A Hangyának gazdasági cseléd, vagy kisparaszt tagja nem lehetett, s igen kevés középparaszt tagja volt. Célja a szövetkezeti gondolat elfer­dítése, a Horthy-rendszer kiszolgá­lása volt. Vezetői a község jómódú emberei,lehet tek, akiknek „nevük” és komoly vagyonuk volt. A mi földművesszövetkezetünk célja, hogy megfelelő áruellátást biztosítson tagjainak, valamint mezőgazdasági termékeit és terményeit felvásárlás útján értékesítse, a tagság termelő tevékenységének elősegítésében egyes ipari üzemeket — daráló, szesz­főzde — üzemeltessen, részt vesz a falu szocialista átszervezésében, ellát­ja tagjai gazdasági érdekképviseletét, hozzájárul azok gazdasági, szociális felemelkedéséhez. Míg a múlt rend­szerben a Hangyának csak egy ve­gyes jellegű boltja volt, addig a mi szövetkezetünk Dombóvár közigazga­tási területén 64 kiskereskedelmi, köz étkeztetési, ipari és felvásárlási egy­séget üzemeltet. Tagságunk az 1957. december 31-i mérleg szerint 6 millió forint saját vagyonnal rendelkezik. Hogy tagsá­gunk mennyire magáénak vallja és érzi a saját földművesszövetkezetét, ezt az igazolja legjobban, hogy 1957 évben tagságunk saját elhatározásá­ból 100 000 forint részjegybefizetés­sel növelte a földművesszövetkeze­tünk részjegyalapját. Az 1956 októberi ellenforradalom idején szövetkezetünk mintegy 3000 tagja és 150 dolgozója becsülettel védte meg a szövetkezeti vagyont és ennek tudható be, hogy földműves^ szövetkezetünk vagyonát egész mini­mális kár érte. Bízhatunk abban, hogy eredményünk a jövőben fel­felé ível, mert pártunk és kormá­nyunk a megbecsülés mellett állandó anyagi és erkölcsi támogatást nyújt. Bertus Ferenc ig. elnök Éljen a Nemzetközi Szövetkezeti Nap, a népek barátságáért és békés együttműködéséért küzdő szövetkezeti mozgalom ünnepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom