Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-04 / 156. szám

TOLNA MEGYEI ’ ROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! A második félév első napja! megyénk üzemeiben A hároméves terv második félévének megkezdése, csupán annyi­ban különbözött az előző félévi munkakezdéstől, hogy most sokkal na­gyobb gonddal, előrelátással kezdték meg a munkát. Csaknem minden üzemben új cikkek termelését kezdték meg. Ez a félév is a takarékos- sági mozgalom jegyében indult. Üzemeinkben a korábbi takarékossági intézkedések figyelembevételével kezdték meg a munkát. Az elmúlt félévet megyénk csaknem valamennyi üzeme sikeresen zárta, teljesí­tették a tervet. Az éves terv megvalósításáért még sokat kell tenni, sok lakást kell még felépíteni, sok-sok ezer textiliát kell szőni, sok tonna edényt, sok ezer pár cipőt kell elkészíteni, hogy az éves tervet, a há­roméves terv első évének programját végrehajtsák. Az alábbiakban a gyárak, üzemek helyzetjelentését közöljük a második félév első napjai­ról. Másfélmillió forintos költséggel új üzemrész épül a cipőgyárban Tegnap reggel a Bonyhádi Cipőgyár igazgatójától értesítést kaptunk, hogy a második félév első napjaiban a gondos felkészülés eredményeként a tervet teljesíteni tudták. Időben megkapták a tervet és fel tudtak készülni az új cikkek termelésére is. Az első két nap készített cipők 95 százaléka első osztályú minőség-^ gél került le a szalagokról. Megkezdték az export cipők ké­szítését. Több ezer pár cipőt már számításra készen tárolnak. A tervek szerint hétfőn jön a szovjet külkereskedelmi szerv munkatársa Az eredményes első félévi munka után, a második félév első napjaiban több új, eddig nem gyártott áru ter­melését kezdték meg a pamutszövő­gyárban. Az első két napon a tervet 100,4 százalékra teljesítették, több ezer négyzetméter textíliát szőttek a gyár munkásnői. A régi hagyományokhoz híven je­lenleg is a gyár termel vényeinek többségét exportra küldik. Tizenkét fajta abrosz és több mint tíz fajta törlőruha és törülköző szövését kezd­ték meg. A gyárban, annak ellenére, hogy az új cikkek termelésére való átállás sok időt vett igénybe, a ter­Szekszárdon, a vasúti fasor környé­kén, a város „bérház-negyedében’’ rövidesen átadásra készítik elő a most épülő két bérházat. Mint a tanácsi Építőipari Vállalattól tájé­koztatták szerkesztőségünket, az egyik bérházat augusztusban, míg a másikat novemberben adják majd át a lakóknak. Az építő vállalatot megbízták újabb 18 lakásos bérház építésé­vel. Már megkezdték az előké­születeket. A bérház alapjait még e hó végén megássák, s azután megkezdik épí­A dombóvári Cementipari Válla­latnál, megyénk legnagyobb ilyen üzemében, a második félév kezdete nem a legjobb volt. Az esőzések miatt nem tudták a terv szerinti kútgyűrűket, járdalapokat, betoncsöveket és mennyezetbéléstesteket elkészí­teni. A vállalat későn is kapta meg fél­éves tervét, így a felkészüléssel sem tudtak megfelelően elkészülni. A sok esőzés miatt a második negyed­éves tervet sem tudták teljesíteni. Bcnyhádra, hogy átvegye az első ex­port cipőket. Tegnap megkezdték a gyár bővíté­sét is. A tervek szerint december 31-én adják át az új üzemrészt, melyet 1.5 millió forintos költséggel épí­tenek. Az új üzemrészben előreláthatólag két szalagot szerelnek fel, ami közel száz munkással többet foglalkoztat a jelenleginél, és több mint ezer pár cipő többtermelését jelenti. Az új üzemrész felépítése után lehetővé válik a gyár export és hazai gyártmá­nyainak szín és típus bővítése is. melést már zavartalanul tudják foly­tatni. A belföldi szükségletek kielégíté­sére nagymennyiségben készítenek különböző textíliákat, zsebkendőket, abroszokat, lepedőket, stb. A második félévben új, eddig még nem gyártott árut is készí­tenek, A negyvenezer méter Pan­nónia zefir ágynemű szövését már megkezdték a gyár gépein. Molnár Ferenc igazgató tájékozta­tása szerint még a héten nagyobb té­tel külföldi megrendelőknek készített árut küldenek további feldolgozásra más gyárakba. A második félév első export szállítását a Német Demokra­tikus Köztársaságba szállítják. teni a falakat. A tervek szerint az idén tető alá építik, majd pedig jövő év júniusában átadják az új bérhá­zat. A megye legnagyobb építőipari vállalatának munkásai a megyé­ben közel ötven munkahelyen folytatnak építő munkát. Iskolá­kat, óvodákat gátőrházakat épí­tenek. A tervek szerint az idén — bár a vállalat anyaghiánnyal küzd — a megkezdett építkezések nagy részét átadják rendeltetésének. A vállalat munkásai, vezetői azon­ban bíznak abban, hogy a közeljövő­ben nem lesz annyi eső, s a terv sze­rint tudják munkájukat végezni. A tervek szerint a második fél­évben naponta 800 darab ház­építéshez szükséges mennyezet- béléstestet, 600 darab „H 60-s” idomot és többszáz darab járda­lapot, kútgyűrűt, betoncsövet készítenek majd. A vállalat betonáru készítményei dombóvári és a környékbeli építke­zések szükségletét fedezi, de tervezik azt is, hogy a következő évben bőví­teni fogják az üzemrészeket. Havonta 20 tonna zománcedénnyel termelnek többet Néhány nappal ezelőtt lapunkban beszámoltunk arról, hogy a Bonyhádi Zománcművek vezetői és munkásai kérték, hogy tervüket négy millió forinttal emeljék fel. Az illetékes szervek eleget tettek a zománcgyá­riak kérésének, és az első félévi anyagfelhasználás és létszám megváltoztatása nél­kül havonta mintegy 20 tonnával több edényt készítenek. A felemelt terv szerint módosították az egyes üzemrészek tervét, s a má­sodik félévet már az új program sze­rint kezdték el. Különösen a hazai szükségletek kielégítését tűzték célul a gyár vezetői. Terveik szerint zo- máncedényből nem lesz hiánycikk. A belföldi szükségletek kielégítése mel­lett természetesen nagy gondot for­dítanak a vállalatnál az export igé­nyek kielégítésére is. Megkezdték a 100 000 darab rizses- tál elkészítését, a Vietnamba szállí­tandó lavórok és egyéb edényfélesé­gek gyártását is. A közeljövőben már az első ex­port edény szállítmányt elküldik Angliába, Nyugat-Németország- ba. a Kínai Népköztársaságba és Vietnamba. Az első félév kimagasló termelési eredményeit folytatva, a második félévben is az élüzem cím megtartá­sát, a lakosság jó edényekkel való el­látását tartják szem előtt a gyár ve­zetői és munkásai. Elkészült az első 200 pár balerina cipő A múlt hónap végén kezdte meg legújabb gyártmányának, a sertés- velúr és sevróból, PVC talppal ké­szülő, úgynevezett balerina cipőnek sorotzatgyártását a Szekszárdi Ci­pész KTSZ. A könnyű, kényelmes és ráadásul olcsó (ára mindössze 75 forint), többféle színben készülő ci­pők! első, kétszáz párból álló szériá­ját már csomagolják a nagykereske­delem részére. E cipőkből azonban nemcsak a kereskedelem részére gyárt a szövetkezet, hanem három­száz párat készít az augusztus 20-i szekszárdi ünnepi vásárra is. Megkezdték a cementlap gyártást A múlt esztendőben új üzemmel gazdagodott Paks község, a Tolna megyei Tanács Bánya- és Építő­anyagipari Egyesülés hozott létre a községben egy cementáruüzemet. Az üzemben eddig betonoszlopokat, jár­dalapokat, cementhordókat és kút­gyűrűket gyártottak, de a múlt hó­nap végére elkészültek a mintegy húszezer forintos költséggel beszer­zett — a cementlap gyártásához szűk séges — új hidraulikus prés felsze­relésével is. így a második félévet — a „hagyományos” cikkeken kí­vül új gyártmánnyal is kezdte az üzem. Az új részlegben naponta ezerötszáz darab cementlapot fog­nak gyártani. Az üzemet egyébként tovább bő­vítik a második félévben. Uj mű­hely, ebédlő és gondnoklakás épül, melynek munkáit az év végéig be­fejezik. 40 000 méter pannónia-zeíirt szőnek a Tolnai Pamutszövőgyárban Új 18 lakásos bérház épül Szekszárdon Az esős időjárás nehezíti a termelést a 3004-es kormányrendeletről tárgyalt a Megyei Tanács VB A 3004-es kormányrendelet végre­hajtásáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyalt a Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a leg­utóbbi ülésén. Ez a rendelet igen nagyjelentőségű a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztése szempontjá­ból. Mint azt a beszámoló is megál­lapította, igen helyes volt a termelő-, szövetkezetek hitelrendszerét telje­sen új alapokra fektetni, mert ez a jobb gazdálkodásra ösztönöz, nem juttatja indokolatlan előnyökhöz a hanyagul gazdálkodó szövetkezeteket és a hitel visszatérül az államnak. A kormányrendelet azonban nem­csak arról szól, hogy az állam milyen formában kívánja segíteni a szövet­kezeti gazdaságok erősödését, hanem arról is, hogy a szövetkezetek tagjai­nak hogyan kell kihasználniok a le­hetőségeket, mit kell tenniök saját területükön. A végrehajtóbizottsági ülésen mindenekelőtt ilyen Szemszög­ből vizsgálták a szövetkezet életét, mert hiszen hiába vannak a nagy le­hetőségek, ha a szövetkezetek tagjai nem élnek azokkal. Eredményként állapították meg a végrehajtó bizottsági ülésen a taglétszám növekedését, a gépál­lomások és a termelőszövetkezet közti kapcsolat erősödését, a tsz-ek és az egyéni gazdák ter­méseredményeinek az alakulását a tsz-ek javára, stb. Az idén például a kedvezőtlen időjá­rás következtében is sokkal jobbak lesznek a tsz-ek terméseredményei, mint az egyéni gazdáké és ez azt mu­tatja, hogy a szövetkezetekben kor­szerűbben, eredményesebben lehet gazdálkodni, mint a kisparcellákon: A végrehajtó bizottság azonban felhívta a figyelmet több olyan hiá­nyosságra, amelyek akadályozzák a 3004-es kormányrendelet végrehaj­tását, tehát a termelőszövetkezeti gazdaságok további erősödését, a le­hetőségek teljes kihasználását. Különösképpen az állattenyésztés területén mutatkozik több jelleg­zetes hiányosság és ezekről annál is inkább beszélni kell, mivel a mezőgazdaságban az egyik legjö­vedelmezőbb ág az állattenyész­tés. A tsz-ek az állatállomány utánpótlás sát nem saját neveléssel^akarják biz- j tosítani, hanem nagyrészt vásárlás útján. Ehhez kapcsolódik még az a I súlyos hiba, hogy a termelőszövet- , kezetek 2—3 évi tartás után a tehe- j neket selejtmarhaként értékesítik, tehát még amortizálódásuk előtt el­adják rendszerint súlyveszteséggel és így végülis ráfizetnek. Még a törzs állattenyésztő termelőszövetkezetek sem kivételek ez alól. Ez a helytelen gyakorlat nagy mértékben gátolja a termelőszövetkezetekben a korszerű, nagy hasznot hozó állattenyésztés ki­alakulását. Igen behatóan foglalkoztak a ta­karmánybázis biztosításával is, mivel tudott dolog, hogy a ked­vezőtlen időjárás következtében kevesebb mennyiségű és gyen­gébb minőségű takarmány ter­mett a vártnál. Tanácsolták a másodvetést, de ezen túlmenően azt is, hogy — felkészülve minden eshetőségre — most a cséplés folyamán még az árpa- és zabszal­mát is meg kell takarítani, hogy szűk ség esetén felhasználható legyen ta­karmányozás céljára. Döntöttek a végrehajtó bizottsági ülésen a tanácsi érdekeltség felosztá­sáról is, a többszázezer forintról, mely összeggel a tanácsi vállalatok nyeresége után a Megyei Tanács ren­delkezik. Ugyancsak határozatot hoztak több magánjellegű kérelem ügyében. Napirenden szerepelt a műszaki állások szervezése is a járási és városi tanácsok végrehajtóbizott­ságai mellett a községfejlesztési alap terhére. Haladéktalanul el keli végezni a szőlőkben a fürtperonoszpóra és a lisztharmat elleni védekezést Három peronoszpórajelző állomás segíti a szekszárdi gazdákat Jó termést ígérnek a szekszárdi szőlők, jobbat, mint az utóbbi évek­ben bármikor. A múlt évi, ugyan­csak jó termés ismét helyrehozta a szekszárdi bor hírnevét. Éppen ezért rendkívül kedvező értékesítési lehetőségek állnak a bortermelő gaz dák előtt az idei évben is, a vörös­borért igen jó árat fizet a Borfor­galmi Vállalat. Jók a terméskilátások, az időjárás viszont az utóbbi hetekben nem a legkedvezőbb. A gyakori esőzések, s az azokat követő felmelegedés táp­talaja, a szőlő ellenségeinek, a pero- noszpórának és nem utolsósorban a lisztharmatnak. A gazdák látják a szőlőjüket fe­nyegető veszélyt, igyekeznek is meg tenni a tőlük telhetőt, rendszeresen permeteznek, hogy megtarthassák a termést. Nagy segítséget adnak a gazdáknak a különböző helyeken felállított peronoszpórajelző állo­mások, amelyek naponta mérik a — OZORÂN a tamási járás kul- túrmunkásai részvételével járási értekezletet tartanak még a nyár folyamán. Amint Mráz elvtárs, a já­rási könyvtár vezetője tájékoztatott bennünket, készítenek egy amatőr kisfilmet is Ozora kulturális életé­ről és ezen az értekezleten mutat­ják be elsőnek. Ozorán jelentős kul­turális tevékenység folyik és ezeket a jó módszereket igyekeznek meg­honosítani a járás többi községeiben is. leesett csapadékmennyiséget, a hő­mérsékletmaximumot, illetve mini­mumot. A peronoszpórajelzőállo- mások jelentései az Állami Borpin­céhez futnak és jelentések alapján közli a városi tanács mezőgazdasági osztálya a gazdákkal, mikor melyik védekezésmód a legmegfelelőbb. A Parásztán, Remetén és Csatá­ron felállított peronoszpórajelzőál- lomások igen érdekes adatokat kö­zölnek a szekszárdi szőlőket érintő időjárási viszonyokról, amelyek mindegyik állomásnál mások és má­sok. Parásztán például június 25-én 1,6 milliméter, 28-án 3,5, július el­sején 6,5 milliméter csapadékot mértek. Remetén 26-án mértek 1,6 milliméter, 27-én 16, 28-án 15,5 és július 1-én 9,5 milliméter csapadé­kot. Csatáron ugyanakkor június 27-én 14,5, 28-án 14, és július elsején 10 milliméter csapadékot. Ennek megfelelően jelenleg ko­moly peronoszpóraveszéllyel kell számolni a felmelegedés következté­ben, sőt a mélyebben fekvő szőlők­ben lisztharmat-fertözést is észlel­tek. A szőlősgazdáknak tehát sürgősen el kell végezni a megfelelő védeke­zést, mégpedig a fürtperonoszpóra ellen — mivel főleg az jelentke­zik most —, azonkívül pedig a lisztharmat ellen is. A fürtpenosz- póra ellen rézmészporos, a liszthar­mat ellen mészkénporos porozással kell védekezni, hogy veszteség nél­kül leszüretelhessék az utóbbi évek legjobbnak ígérkező termését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom