Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

TOLNA MEC" I VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA J III. évfolyam, 171. szám. ÁBA: 50 FILLER Kedd, 1958 július 22. r Felszabadulásának évfordulóját ünnepli a népi Lengyelország 1944 július havában kezdte meg a szovjet hadsereg a német fasisz­ta betolakodók jármában sínylődő Lengyelország felszabadítását. Jú­lius 21-én már megalakult a Len­gyel Nemzeti Felszabadítási Bi­zottság, amely a következő napon kiáltvánnyal fordult a lengyel néphez. Lengyelország ettől kezd­ve megkezdhette saját önálló nem­zeti életét, s ézzel a történelem folyamán egy sokat szenvedett nép indulhatott el a szabad élet, a szocializmus építésének útján. Az elmúlt tizennégy esztendő alatt hatalmas eredmények, gaz­dasági, politikai, kulturális válto­zások jelezték, hogy a lengyel nép, a fasiszta iga alól felszabadított többi népekhez hasonlóan, tudott élni azzal a szabadsággal, amit a szovjet katonák harcainak, önfel­áldozásának köszönhet. Az 1947— 49 közötti hároméves terv, majd az ezt követő hatéves terv lerakta a lengyel népgazdaság alapjait, s évről évre mind nagyobb ered­mények jelezték a szocialista len­gyel ipar fejlődését. 1938-ban 38,1 millió tonna szejiet bányásztak Lengyelországban, 1956-ban 95 millió tonnát, s míg az utolsó bé­keévben az acéltermelés nem érte el a másfélmillió tonnát, 1956-ban 5 millió tonna felett volt. Az 1938-as termelési adatokat min­den területen magasan túlszár­nyalták s ezek a kiváló termelési eredmények lehetővé tették, hogy fokozottabban gondoskodjanak a lakosság ellátásáról is. A köz­szükségleti cikkek közül gyapjúból 37,7, selyemből 23, gyapotszövet­ből 287 millió métert gyártottak 1938-ban, 1956-ban pedig gyapjú­ból 76, selyemből 85, gyapotszö­vetből pedig 556 millió métert. Ugyanakkor a cipőgyártás az évi 2,8 millió párról 40 millió párra afmelkedett. A felszabadult Lengyelország azonban nemcsak belső gazdasá­gát tudta stabillá tenni, hanem egyre emelkedett nemzetközi te­kintélye, megbecsültetése is. 1948- ban a kultúra képviselői Wrclaw- ban tartották béke világkongresz- szusukat, 1950-ben pedig Varsó­ban rendezték meg a II. Béke Vi­lágkongresszust. 1955 májusában ugyancsak Varsó a színhelye an­nak a tanácskozásnak, amelyet az európai országok rendeztek Euró­pa békéjének és biztonságának szavatolása kérdéséről s a ta­nácskozások befejeztével itt írták alá azt az okmányt, amely ma varsói szerződés néven ismeretes. Lengyelország a borzalmas hábo­rús károk után nem tudta volna gazdaságát ilyen rövid idő alatt helyreállítani a Szovjetunió állan­dó segítsége nélkül. A Szovjetunió már 1948 elején szerződést kötött Lengyelországgal, amelynek értel­mében különböző ipari berende­zéseket szállított, két évvel később pedig újabb szerződés követte az elsőt, amelynek alapján Lengyel- ország jelentős hiteleket kapott. 1952 áprilisában ajánlotta fel a Szovjetunió a varsói Kultúra és Tudomány Palotájának felépíté­sét, amely a lengyel művészet és tudomány igazi fellegvára lett. A Szovjetunió, amely felszabadította Lengyelországot, mindvégig igaz barátnak, hűséges segítőnek bizo­nyult, s rendkívüli mértékben elő­segítette, hogy a népi Lengyelor­szág erős, független országgá vál­hasson. Minket, magyarokat, sok évszá­zados barátság és rokonszenv fűz a lengyel néphez. Barátságunk azonban csak akkor tudott igazán elmélyülni, amikor mindketten visszaszerezve nemzeti független­ségünket, megkezdhettük a szo­cializmus építését. Az 1948 jú­niusában megkötött barátsági együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés mindkét nép legőszintébb törekvéseit fe­jezte ki, amely kapcsolatainkat azóta is szabályozza. Ennek az egyre jobban elmélyülő barátság­nak egyik legszebb megnyilatko­zása volt, amikor az 1956-os el­lenforradalmi pusztítás után a ba­ráti lengyel nép, a szocialista tá­bor többi országához hasonlóan, egy emberként sietett a magyar nép segítségére, s az elvtársi se­gítség, az erkölcsi és anyagi tá­mogatás is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország mielőbb kiheverhesse az ellenforradalom okozta pusztításokat. Tizennégy éve szabad a lengyel nép, tizennégy éve indult el azon az úton, mely a szebb élet, a szo­cializmus felé vezet. A történel­me folyamán sokat szenvedett nép nek kemény harcokat kellett vív­nia a belső reakcióval, amely a háború alatti lengyel emigrációs „kormány” hazai képviselőinek irányításával megpróbálta akadá­lyozni a szocialista építést. Az 1947-es választások azonban a de­mokratikus pártok blokkjának ra­gyogó győzelmével végződtek s ez­zel a szocialista gazdaság megte­remtése vált az első feladattá. A ldngyel nép sikeresen harcolt a belső reakció maradványaival, ugyanakkor azonban biztos tá­masza lett az európai békének és biztonságnak is. A felszabadulásának tizenne­gyedik évfordulóját ünneplő len­gyel népet igaz barátsággal, a harcos társnak kijáró tisztelettel köszönti nagy ünnepén az egész Szocializmust építő tábor, közöttük a magyar nép is. Óvodai felszerelést vásárolnak az őcsényi színjátszók Az őcsényi általános iskola szülői munkaközössége és a nőtanács kö­zös színjátszó-csoportot alakított. A színjátszó-csoport tagjai Eisemann Mihály: Bástyasétány 77. című ope­rettjének bemutatására készülnek. A bevételből felszerelést vásárolnak az óvoda részére, egy részét pedig a kultúrház rendelkezésére bocsát­ják. Thermohigrográf — az Iregszemcsei Kísérleti Intézet meteorológiai állo­másának egyik legfontosabb műszere. A levegő páratartalmát méri és diagrammra rögzíti, azonkívül méri a napfénytartamot és a napfény erősségét. Ebben a hónapban eddig főleg a napfénytartamot és erősséget mutatta. Kiss Béla kutató a műszer adatait ellenőrzi. Megérkezett az első külföldi borminta a nemzetközi borversenyre Véget ért a négy napig tartó bor­verseny főpróbája, amelyet a nem­zetközi szabályok megtartásával Vajda Hunyad várában rendeztek meg. A bizottságok 800 féle borról mondtak véleményt és nemcsak or­szágosan, de világviszonylatban Í9 kiváló minőségűeket jelöltek a nemzetközi borversenyre. A Magyarországon elsőízben meg­rendezésre kerülő nemzetközi bor­verseny iránt nagy az érdeklődés a külföldi bortermelő államokban is, amit bizonyít, hogy most már kö­zel 200 külföldi bormintáról adha­tunk hírt. A jelentkezők közül 15 osztrák je­lentkező eddig 33 bormintát neve­zett be. A szakemberek nagy öröm­mel nyugtázták e tényt, mert az osztrákok az ő viszonyaik mellett igen kellemes, jó zamatú borokat, termelnek és borkezelési módszerük fejlettsége világszerte elismert. A baráti román nép 50 bormintája kö­zött szerepelnek nemcsak az »ezer­éves« történelmi borfajták, de a domboldalakon 50 évvel ezelőtt meg­honosított külföldi borfajták is. Egy korzikai benevező kétféle bort, Al­gériából szintén kétfélét, míg Marok­kóból egy bormintát küldenek Bu­dapestre. Rajnai, moselli borok is részt vesznek a nagy nemzetközi ve­télkedésben. Minden jelentősebb bortermelő államból elküldik borai­kat a termelők, nemcsak a helyezé­sért, díjért való versengésért, de a bor kölcsönös megbecsülésének bi­zonyításaként is. Erről szó szerint így ír egy moselli bortermelő: »Saját termelésű boraim eddig még minden versenyen kitüntetés­ben részesültek. 1954-ben a legna­gyobb német borkitüntetést, a Szö­vetségi Győzelmi Díjat kaptam. Na­gyon örülnék, ha Budapesen nem­csak díjat, vagy érmet nyernék, ha­nem ezen túl a versenyen való rész­vételemmel az országaink közötti megértést és boraink nemzetközi megbecsülését is segíthetném.« Ötven millió forinttal növelte a várható termést a múlt heti eső Mint ismeretes, a múlt héten, pén­teken virradóra szerte a megyében kiadós esők voltak. A lehullott át­lagcsapadék mennyisége 16 milli­méter. Az eső után közvetlenül a mezőgazdaság szakemberei járták a határt. Megállapították, hogy az eső a növényekben semmiféle kárt nem okozott. Az azóta feldolgozott adatok szerint Tolna megyében a lehullott csapadék mintegy 50 millió forint értékű terménnyel növeli a másod­vetések, a mohar és köles, vala­mint a kukorica várható termését. Tiltakozó gyűlés a tengeiici Petőfi Isz-beR Tegnap reggel a munka megkezdése előtt gyűlést tartott a tengeiici Petőfi Termelőszövetkezet két brigádja, hogy tiltakozzék az imperialis­ták közép-keleti agressziója miatt. Az egyik brigád előtt Hosnyánszky János országgyűlési képviselő, a tsz Kossuth-dijas elnöke, a másik bri­gád előtt pedig Horváth István, a tsz párttitkára ismertette a leg­utóbbi nemzetközi eseményeket. A két brigád tagjai együttérzéssel fogadták a szovjet és a magyar kor mány nyilatkozatait, ugyanakkor mélységesen elítélték az amerikai im perialisták közép-keleti agresszió­ját. A Kapós-menti Napok teljes programja Kiállítások — Művészeti rendezvények — Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes beszéde Negyedmillió baromfit oltottak be két hét alatt A megyö állatorvosai két héttel ezelőtt jelezték, hogy nagyobb ará­nyú baromfipestis lépett fel a me­gyében. Emiatt a megyei főállator­vos mintegy 11 községben baromfi­zárlatot rendelt el- A baromfibe­tegség jelentkezése után a megyeji állatorvosok azonnal megkezdték a baromfiak oltását. Dr. Rappay Jó­zsef, a megyei tanács főállatorvosa mondotta el, hogy az elmúlt két hétben mintegy negyedmillió ba­romfit oltottak be a megye tizen­egy községében. Itt szeretnénk meg­említeni, hogy dr. Budai Viktor bá- taszéki állatorvos Sárpilis község­ben dgy nap alatt 3600 baromfit ol­tott be, ami az állatorvosok körében nagy elismerést váltott ki. Ügy tud­ják ugyanis, hogy ilyen teljesít­mény az elmúlt évtizedbein Ma­gyarországon nem volt. Dr. Rappay József arról is tájékoztatott, hogy a baromfipestis veszélye ma már nem olyan nagy, mint két héttel ezelőtt. De óvatosnak kell lenni, hiszen a megyében közel 10 millió baromfi van, s ha egyszerre mindenütt fel­lép a pestis, akkor technikai lehe­tetlenség megakadályozni a barom­fiak pusztulását. A betegség csak szórványosan, kisebb gócokban mu­tatkozik s itt az állatorvosok azon­nal intézkednek. Mint már hírt adtunk róla, Dom- bóvárott nagyszabású előkészületek folynak a kaposmenti napok rende­zésére. Az ünnepség és rendezvény- sorozat augusztus 16-án kezdődik és augusztus 20-án, az Alkotmány ün­nepén ér véget. Az alábbiakban kö­zöljük a kaposmenti napok részle­tes és teljes programját: Augusztus 16-án délelőtt 5 óra­kor a járási művelődési házban hely- történeti kiállítás nyílik, amelynek keretében többek között bemutatják Dombó Pál vára erődrendszerének makettjét, a kiállítás ismerteti Dom­bóvár vonzási területét és a dombó­vári járás népességének alakulását. Augusztus 17-én délután 5 órakor kerül sor a faragóművészeti kiállí­tás megnyitására, amelyen a kör­nyék neves faragó ipar- és népmű­vészei vesznek részt munkáikkal. Augusztus 18-án ugyancsak a já­rási művelődési házban fotókiállí­tást rendeznek. Ezen a művelődési ház és a pedagógus szakszervezet fotókörének tagjain kívül néhány meghívott fotókör is részt vesz. A2 egyéb művészi felvételeken kívül a kiállítás bemutatja művészfotókban a Kapos mente új létesítményeit. Augusztus 19-én délután 5 órakor nyitják meg a művelődési ház kép­zőművész csoportjának kiállítását, amelyen a csoport 11 tagja számol be munkásságáról. Augusztus 20-án nagyszabású ün­nepségekre kerül sor. A mezőgazda- sági kiállítás keretében a növény- termelési részben nyolc állami gaz­daság, tíz termelőszövetkezet, há­rom termelőszövetkezeti csoport, há­rom szakcsoport és ötven egyéni dolgozó paraszt mutatja be termé­nyeit. A mezőgazdasági kiállítás kereté­ben gépesítési kiállítást is rendeznek. A dalmandi gépállomás és az állami gazdaságok legmodernebb talajmeg­munkáló, növényápoló, takarmány­betakarító és takarmánypép előállí­tó gépeiket hozzák a kiállításra. Az állatbemutató keretében az Al- sóleperdi Állami Gazdaság és a Dombóvári Sertéstenyésztő Vállalat tenyészállatain kívül a járás terme­lőszövetkezetei és a legkiválóbb egyéni dolgozó parasztok is felveze­tik legszebb bonyhádi tájfajta tehe­neiket, növendéküszőiket és tenyész­bikáikat. Az állatbemutató kereté­ben tenyészbika-vásárt is tartanak; Augusztus 20-án a járási művelő­dési házban még egy kiállításra ke­rül sor. A néprajzi kiállítás kereté­ben bemutatják a Kapos mente nép­viseletét. Erre a következő Tolna és Somogy megyei községekből hoznak különböző népviseleti ruhadarabo­kat: Attala, Kapospula, Dombóvár, Döbrököz, Gyulaj, Szakály, Koppány- szántó, Nak, Várong, Szakcs, Ko- csola, Duzs, Regöly és Nagykónyi. Augusztus 20-án egész napos ün­nepi vásárt rendeznek a kereskedel­mi szervek. A kaposmenti napok jelentőségét növeli az, hogy augusztus 20-án az ünnepi gyűlés szónoka Keresztes Mi­hály földművelésügyi miniszterhe­lyettes lesz. A kaposmenti napok ünnepségso­rozata befejezéseképpen augusztus 20-án este a járási művelődési ház­ban a bátai népi együttes vendég­szerepei, utána reggelig tartó bált

Next

/
Oldalképek
Tartalom