Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-18 / 142. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 18. Nincsenek „telepesek és őslakosok csak izményiek Izményre is ráillett a jelző, mint annyi más Tolna megyei községre — telepes község. A felszabadulás után kitelepítések voltak, majd felvidékiek és székelyek Letelepítése következett. Voltak nehézségek az együttélés első éveiben, ezek évről évre csökkenték, s most már évek óta fel sem merül a „nemzetiségi’’ kérdés. Csodálkoztak is a községi tanácsnál és egyéb községi szervnél, amikor arról érdeklődtünk: milyen nehézségek vannak a különböző területről idetelepített és a németajkú lakosság között. Ez a csodálkozás teljes mértékben jogos volt, mert ma már csak legfeljebb néprajzi szempontok szerint lehet „telepes” községnek tekinteni Izményt. A község mindennapi életében nincs különbség német- és magyarajké között. Amiről a számok beszélnek A számok azt mutatják, a hiteles anyakönyvek alapján, hogy az Iz- mónyben kötött házasságok között igen jelentős arányban előfordulnak vegyesházasságok. (Izményben vegyesházasságnak számítják a székely és felvidéki, vagy pedig magyar- és németajkú fiatal házasságkötését.) Ezúttal — csak a magyar- és német- ajkúakat vizsgálva — megállapíthatjuk, hogy 1957-ben hét házasság közül kettő, 1958-ban ugyancsak hét házasság közül kettő volt olyan, amit magyar- és németajkú fiatalok kötöttek. Ilyenről még 1950-ben — előzőleg még kevésbé — szó sem lehetett. 1950-ben az izményi tanácsnál 13 házasságot kötöttek, közülük egyetlen egy sem volt magyar és német fiatalok frigye. Az egyenjogúság, amelyet az alkotmány jogilag biztosít minden nemzetiséginek, Izményben is, mint szerte az országban, a gyakorlatban is megvalósul. A KISZ-nek csaknem valamennyi német fiatal tagja. A földművesszövetkezet vezetőségének hat tagja közül kettő német, kettő felvidéki és kettő erdélyi. A községi tanács élére németajkút választottak Frech György elvtárs személyében. De a pártszervezetnek is van németajkú tagja. A tettek, mint a barátság tükre Sok mindenre engednek következtetni ezek a számok, bár csak igen szűk területről szólnak. De vannak a hétköznapok forgatagában olyan esetek is, amiket nem lehet egyszerűen a számokban kifejezni, amit nem tudnak „elmondani”, bár menynyire is tudjunk a „nyelvükön’1 szólni. A fiatalok körében teljes az összhang, a megértés, amit a már említett házasságok is bizonyítanak. Emellett a fiatalok együttműködése a KISZ-ben és a kultúrotthonban nyilvánul meg. A kultúrcsoportnak szép számmal vannak németnyelvű tagjai. Valamennyi kulturális rendezvényen együtt szerepelnek a németek, a felvidékiek és a székelyek is. Az idősebb korosztályoknál kicsit lassúbb volt a barátkozás, de több év óta ott sincs semmi baj. Sőt sok tekintetben a fiatalok barátságát is fölözi egy egy cselekedet. Az már megszokott dolog, hogy a szántóföldeken egymás mellett dolgoznak, egymásnak segítséget nyújtanak a termelésben. Köztudott az is, hiszen már számtalanszor előfordult, hogy a községben ha megbetegedés történt, magyarok mentek a szomszéd községekbe orvosért, ha kellett nappal, ha kellett éjjel. A németek hasonlóan tesznek, ha erre szükség van. Olyan „apró” ügyeket, mint például egyik kisegíti a másik lovát menteni a szakadékból — meg sem említenek, annyira a mindennapi életükhöz tartozik a kölcsönös segítség. Az összefogás ereje A község lakossága összekovácso- lódott az elmúlt 12 év alatt Ebben nagy szerepe volt a közös munkának. A község tanácselnöke, Frech György elvtárs szerint a közös munka, a közös veszély, az egymásra utaltság volt a legjobb szer a barátság kialakításában. Sdkan a környék bányáiban dolgoznak, magyarok és németek egyaránt. Együtt mennek a munkába, együtt érkeznek vissza, együtt dolgoznak a föld alatt. S amikor a maguk életére, biztonságára vigyáznak, egyúttal munkatársaikkal is ugyanezt teszik A bizalom jelének ismerik el azt is a községben, hogy egymásnak szívesen adnak kölcsön egy egy szarvasmarhavásárlására, vagy egyéb felszerelések vételéhez 2000—3000 forintot is. Lépten-nyomon mindenütt azt tapasztalhatja bár ki, hogy a régi értelmezés szerint megszűnt Izmény telepes község lenni. A munka, a szocialista környezet, a kapitalista környezetben szinte megoldhatatlan kérdést alig egy évtized alatt mindenki megelégedésére megoldotta. Még az olyan megrázkódtatás, mint például az 1956-os ellenforradalom, sem volt képes, nem volt elég ereje ahhoz, hogy Izményben felszítsa a nemzetiségi ellentéteket. K. Balog János SZTK tanácsadás Kinek mennyi ideig jár a kórházi ápolás? Abban az esetben, ha a körzeti vagy szakorvos megállapítása szerint kórházi ápolás válik szükségessé, mind a dolgozó, mind a családtagja — az alábbi felsorolás szerint — jogosult díjtalan kórházi ápolásra. Nemcsak a kórházi ápolás díjtalan, de minden ellenszolgáltatás nélkül jogosult a beteg a kórházban valamennyi szakvizsgálatra, műtétre és gyógyszerre is. Az SZTK terhére történő kórházi ápolás alatt a betegnek semminemű készpénzfizetési kötelezettsége nincsen. A rendelet pedig biztosítja, hogy az SZTK-tag, a kórházi ápolás alatt nem kerülhet hátrányos helyzetbe a fizető betegekkel szemben. A kórházi ápolás időtartamára vonatkozó külön szabály érvényes a munkaviszonyban álló dolgozókra és családtagjaira és külön a munkaviszonyban nem álló személyekre. A munkaviszonyban álló dolgozó munkaviszonyának időtartamára te- k’ntet nélkül — egy éven át, gümő- kóros betegség esetében pedig két éven át jogosult a kórházi ápolásra. A járványos gyermekbénulás, -illetőleg Little-kór miatt a dolgozó ugyancsak két éven át részesíthető kórházi ápolásban. A dolgozó családtagja naptári éven ként 90 napon át jogosult a kórházi ápolásra. Gümőkóros betegség miatt a 18 évesnél fiatalabb családtagnak naptári évenként 270 napon át, 18 évesnél idősebb családtagnak pedig naptári évenként 180 napon át jár a kórházi ápolás. A 18 évesnél fiatalabb családtag reumás szívbetegség miatt naptári évenként 180 napon át, járványos gyermekbénulás, illetőleg Little-kór miatt a családtag két éven át jogosult a kórházi ápolásra. Koraszülött osztályon (otthonban) elhelyezett gyermek időbeli korlátozás nélkül részesülhet ápolásban. Munkaviszonyban nem álló személyek jogosultsága 1. A nemzeti gondozott ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosult a kórházi ápolásra, mint a munka- viszonyban álló dolgozó. Családtagja ugyanúgy jogosult, mint a dolgozó családtagja. 2. A nyugdíjas, valamint családtagja kórházi ápolásra naptári évenként 30 napon át jogosult. Gümőkóros betegség, járványos gyermekbénulás, Little-kór, reumás szívbetegség miatt mind a nyug ellátásban részesülő személyek, mind családtagjaik a kórházi ápolásra ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosultak, mind a munkaviszonyban álló dolgozó családtagjai. 3. A tanulók közül saját jogán jogosultak az egyetemek, főiskolák rendes hallgatói, az általános és középfokú iskolák otthonban elhelyezett tanulói, továbbá az ipari (kereskedő) tanulók. Az ipari (kereskedő) tanulók ugyanúgy jogosultak a kórházi ápolásra, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. 4. a) Az Irodalmi Alap, a Képzőművészeti Alap, a Zenei Alap tagja és azok családtagjai. b) A képzőművészeti és iparmű-, vészeti alkotóközösségek tagja és azok családtagjai. c) Az ügyvédi munkaközösség tagja és azok családtagjai a kórhá-' zi ápolásra ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók és azok családtagjai. 5. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja és azok családtagjai ugyanúgy jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók és családtagjai. Nem vehető igénybe a társadalombiztosítás terhére a kórházi ápolás: 1. A részegség miatti ápolás első három napjára, 2. Saját kérelmére történő terhesség megszakítás miatti ápolás első három napjára. Mindkét esetben kórházi ápolás, a negyedik naptól már az SZTK-t terheli. A díjtalan kórházi ápolás igény- bevétele érdekében — az ápolást végző kórháznál — az alábbi igazolásokat kell benyújtani: Mezőgazdasági dolgozóknál „Biztosítási Igazolvány”-t, Bélyeglap”-ot és „Igénylőlap”-ot, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál „Beteft- lap”-ot, nyugdíjasoknál az „Igény- jogosultsági Igazol vány ”-t és az utolsó havi csekkszelvényt. Minden más fel nem sorolt SZTK jogosult nál kisalakú (piros nyomású) „Munkáltatói Igazolványát kell benyújtani. Családtag ápolása esetében szükséges még az együttélési bizonyítvány is. Legközelebbi tájékoztatónk: „Ki részesülhet táppénzben és mennyi a táppénz összege.” Híres emberek : Szobrászok VÍZSZINTES: 1. Ételízesítő. 2. Világhírű elhunyt magyar szobrász- művész. 8. Felkiáltás. 10. Hármas. 11. Testünk része. 13. Eloxidálódott vasréteg. 14. Háló. 15. Tompa zajt ad. 18. Járom. 19. Helyhatározó rag. 21. Mély hangon beszélő. 24. Személyes névmás. 25. Lyuk-né- piesen. 27. Világhírű francia szobrászművész. 28. Nyom el. 29. Alája tanít. 30. Versforma — ismert idegen kifejezéssel. 31. Az újság része. 32. Kisfaludy mintadarabja. 34. Magában zsörtölődik. 36. Még kap. 37 Elhasználódás — ékezethiánnyal. 38. E helyre. 39. Orosz elöljáró szócska. 42. Igekötő. 43. Kohók meddő terméke. 45. Ruhát készítő. 46. Világhírű olasz — aki mellesleg nagy szobrász is volt. FÜGGŐLEGES: 1. Élő nagy magyar szobrász. 2. Filozófus. 3. Francia kettős betű. 4. Görög törzs. 5. Hatalmas állam. 6. Kettős betű. 7. Szépen csengő. 9. Olasz szobrász- művész. 10. T. P. Z. 12. Enyém latinul. 16. Európai nemzet polgárai. 17. Kettőezerötszáz római számokkal. 18. A Nyugat című folyóirat főszerkesztője volt. 20. Becézett női név — fordítva. 22. Stílus fajta — művészi irányzat. 23. Neki is van gyereke. 24. Nemzetiség. 26. Reggeli italt. 28. Hamis. 33. Úttörő munkát végez. 35. Európai folyó. 40. Durva, erőszakos. 41. E napi. 44. Kicsinyítő képző. 45. Kilencvenöt római számmal. ✓ MEDINAI MOZAIKOK A község KISZ fiataljai taggyűlésükön vállalták, hogy társadalmi munkában kerítést készítenek a Hősök-terére. A kerítés megépítéséhez szükséges anyagot a községi tanács bocsátja rendelkezésükre. A kerítés építésénél a tűzoltók is segédkeznek a fiataloknak. * A községi tanács törpevízmű építésének gondolatával foglalkozik. A tervek szerint a vízmű megépítése 535 000 forintba kerülne, s elkészülte után naponta mintegy 60 liter vizet biztosítana minden lakos számára. ötéves törlesztés esetén körülbelül 28 forintot kellene fizetni havonta minden családnak. * A községfejlesztési alapból a tanács 80 000 forintért állatorvosi lakást vett. Ugyancsak a községfejlesztési alapból járdát építenek. A járdaépítéshez a napokban vásároltak 1Ó0 mázsa cementet. Furcsa állapotok az őcsényi csomagszállitás körül Furcsa panasz érkezett Öcsény községből. A panaszoslevél írója, M. I. őcsényi lakos, szóváteszi, hogy felesége csomagot küldött a részére, amelyet a helybeli postahivatal kézbesítője nem volt hajlandó lakására szállítani, hanem üzent neki, hogy menjen ki érte a vasútállomásra, mert ő azt nem szállítja be, „még ha ott rothad is”. Egy-egy csomag súlya nem haladta meg a húsz kilót, tehát a kézbesítőnek kötelessége a címzett részére a csomagot házhoz szállítani. Más esetben sem hajlandó az őcsényi postahivatal felvenni csomagot, mert a kézbesítő azt nem viszi ki az állomásra, ellenben a feladó le és felmenőági rokonait átkozza. Joggal teszi fel levele végén a kérdést M. I.: „mi lenne, ha a postahivatalok az országban mindenütt ilyen gyakorlatot vezetnének be, mint öcsényben?” Mi ezt legfeljebb még egy kérdéssel tudjuk megtoldani: „Mit szólnak az esethez az őcsényi postahivatal felettesei?” HUMOR .Addig nyújtózkodjál, amíg a takaród ér.” „Aki másnak vermet ás. Jól jövedelmez a kertészet a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-nek A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezetnek 2000 öles kertészete van. Ebből mintegy 400 ölön termeltek epret. Az egy éves telepítésű eperről az idén körülbelül 50 kilogrammot szüreteltek. Szép hasznot hoz a termelőszövetkezetnek a virágtermelés is. Ebben az évben a kertészetből mintegy 35 000 forint bevétele volt a termelőszövetkezetnek. Piaci napokon előfordul, hogy egy-egy alkalommal 3000 forintot is árusítanak a kertészet terményeiből. Jól keresnek a kertészet dolgozói is: Szikora Károly kertész tavaly készpénzben mintegy 15 000 forintot kapott zárszámadáskor, s az idén még több jövedelemre számít. (Akinek hosszú a takarója.) ...az a sírásó!
