Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-11 / 136. szám

tolna mec VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ötezer egyetemi hallgató végez az idén Egyetemeinken az idén mintegy ötezer hallgató végez, közülük a mű­szaki egyetemeken több mint 1600. Ezen kívül mintegy 200 közgazdász, 220 jogász, csaknem 800 tanár, 645 orvos, 31 fogorvos és 258 gyógy­szerész fejezi be egyetemi tanulmá­nyait. A természettudományi és böl­csészkarok nem tanári szakán 127, a művészeti főiskolán 117 hallgató vé­gez. Januárban 26 geológus, feb­ruárban pedig 120 vegyész fejezi be egyetemi tanulmányait, akik már munkába is álltak. A művelődésügyi minisztérium felhívta a különböző szaktárcák mi­nisztereit és főhatóságok vezetőit, rendeljék el, hogy a vállalatok, in­tézmények, üzemek vezetői — egyé­ni elhelyezkedés esetén is — kérjék az egyetem véleményét. A műszaki egyetemeken végzett hallgatókra 1092 igény érkezett a művelődésügyi minisztériumba, így még további, mintegy 600 fiatal elhelyezéséről kellett gondoskodni. A gazdasági bi­zottság a művelődésügyi miniszté­rium előterjesztésére 850 ösztöndíjas gyakornoki állás szervezését enge­délyezte tehát minden fiatal mérnök álláshoz jut. Számos egyetemet végzett fiatal helyezkedett el egyénileg, vagy rész­ben az egyetem segítségével. Ifibb mint 90 dolgozfit jutalmaztak meg a várdombi gépállomáson Nagyszabású ünnepélyt rendeztek a Várdombi Gépállomáson a trafcto- rosnap alkalmával. Az ünnepségen részt vett és felszólalt az MSZMP megyei pártbizottság első titkára, Prantner József elvtárs is. A gépál­lomás vezetői sokakat meghívtak a környező falvak termelőszövetkezeti dolgozói és a várdombi egyénileg dolgozó parasztok közül. Gyen es János, a gépállomás első Naponta több mint 20 ezer liter tejet szállítanak a kölesdi sajtüzem­be. A nagymennyiségű tej feldolgo­zása az üzem gépi berendezésével folyamatosan történik. Az idén még nem fordult elő olyan eset, amikor a tejet nem tudták feldolgozni. Je­lenleg is két műszak — 0.30-tól 16 óráig végzi a tej feldolgozását. traktorosa és Bölcsföldi Ferenc, aki 10 év óta végez kiváló munkát a gépállomáson, kormánykitüntetést kapott. A gépállomás dolgozói közül 73-an kaptak könyvjutalmat, 17-en pedig emléktárgyakat. A traktoros­nap alkalmával a MEDOSZ me­gyei elnöksége is megjutalmazta a gépállomás legjobb szakszervezeti aktíváit. A sajtgyártmányairól híres köles­di üzemben egy-egy műszak alatt közel három mázsa különböző típusú — trappista, köményes és óvári — sajtot készítenek. A sajtkészítés mel­lett naponta 5 ezer liter tejet szállí­tanak Budapestre, városi fogyasztás­ra, míg ugyancsak az üzem látja el Tolna községet is friss tejjel. AKVÁRIUMOT RENDEZNEK BE A BONYHÁDI MŰVELŐDÉSI HÁZ UDVARÁN A bonyhádi művelődési ház udva­rán évek óta kihasználatlanul áll egy 6x4 méteres, másfél méter mély víz­medence. A művelődési ház vezetői korábban fürdőt akartak itt beren­dezni, ehhez azonban a medence ki­csi, ezért az idén úgy határoztak, hogy akváriumot csinálnak a meden­céből. Az akváriumban a bonyhád- környéki vizek növényeit helyezik s elsősorban azokat a halakat, vízi állatokat honosítják, amelyek Bony- hád környékén megtalálhatók. A művelődési ház munkáját nagyban elősegítik a bonyhádi úttörők is, akik a napokban telepítették le az akvárium első lakóit, a teknős­békákat. NAGY KÍNÁLAT KEVÉS KERESLET (Híradás a szekszárdi vásárról.) A hétfői szekszárdi vásáron a szo­kottnál nagyobb mennyiségben ve­zettek lovakat eladásra, lovat venni azonban nagyon kevesen akartak a vásár látogatói közül. A ló ára az elmúlt vásári árhoz képest több mint 20 százalékot zuhant. Feltűnő volt, hogy szarvasmarhát egyáltalán nem vezettek fel a vásár­ra. Ellenben a kéthónapos malacok és az 50—60 kilogramos süldők kö­zött nagy volt a választék. A mala­cok párja 1100—1200 forint között mozgott, a süldő ár (50—60 kg) pedig 1200—1400 forint között. A vásár lá­togatói közül kevesen vettek sertést, mivel a vásárlók nagy része a vár­ható idei terméssel kapcsolatban ár­csökkenésre következtet. Az ország egyik legjobb téglaégetője dolgozik Dombóvárott Az elmúlt évben készült el az új téglaégető kemence a dombóvári Il-es téglagyárban. Tavaly az új ke­mencével a tégla égetése rossz volt, sok volt a selejt és az alacsonyabb osztályba sorolt áru. Az idén a vál­lalathoz jött Mészáros Ferenc, az or­szág egyik legjobb téglaégetője. Az új vezetőégető irányításával az idén a kemencéből csak első osztályú tég­lát szedtek ki. A téglagyári egyesülés vezetői azt tervezik, hogy a kiváló téglaégető mestert Tolna megye több téglagyá­rába elküldik majd hogy ott tapasz­talatainak átadásával javítani tud­ják a tégla minőségét. Trapista, köményes és óvári sajtot készítenek Kölesden Sátoraljaújhely, Salgótarján Miskolci Nylreg yhá.’a I Hegyeshalom komaromi Hatvan Dehrécén Püspökladány. Siombathely .. ., OncraararciCeHdnmölk SrákesfehérvaVj .libalL^ü, VPusila­'SHlmlrs Kiskunfélegyháza Békéscsaba yr IBalatonszentjgorgg Nagykanizsa I lokőshaza| I iylurakeresztur|>. Dombóvár Kiskunhalas ■—, Nemzefítözi VOBS/dk 73 r-fi !■'. ’Szeged lataszék Kelebia g y ors-es sebes- vonatpár [jjzób) ’Oyorstonatt határállomások Gyors- és sebesvonatok vasúthálózatunkban A békekongresssus után. • • Befejeződött az V. békekong­resszus. „Az emberiség túlnyomó többségének akaratát fejezi ki a békemozgalom, amely olyan ha­talmas erőre támaszkodik, mint a szocialista országok Szovjetunió vezette tábora.” Így szól a béke­kongresszus felhívásának egyik mondata... S mennyire így van ez a me­gyénkben is. * így van ez, hisz a sok-sok ezer békére vágyó ember ajkáról ön­kéntelenül hangzik fel a követe­lés: „Békét, békét a világnak!” De nemcsak elhangzik a szó, hanem tettekkel is hajlandók résztvenni ebben a nemes küzdelemben. Vógel János, a Nagytormási Ál­lami Gazdaság dolgozója egy a sok közül, akik szóval és tettel hajlandók a békéért küzdeni. 57 éves elmúltam, nem könnyű az élet: „A lábaim reumásak és na­gyon' elfáradok a napi sok kilomé­ter gyaloglástól — mondja —, de szívesen teszek meg mindent a jobb életnívó elérése érdekében. Azon igyekszem, hogy szerény te­hetségem szerint én is segítsem építeni a szocializmust hazánk­ban. — Az én meggyőződésem az, meg lehetne oldani és létre lehet­ne hozni a világbékét, csak sok­kal több megértés, jóindulat kel­lene hozzá az imperialista álla­mok részéről. — Mindig ezek járnak az eszem­ben: Tavaly 4 hétig mint asztag őr voltam az egyik dűlőben. Több­száz mázsa búzát őriztem éjjelen­ként. Amikor a cséplés ideje el­jött, jártak nálam ellenőrök. Az egyik megkérdezte tőlem, melyik asztagnál szoktam aludni? Vála­szolva, hogy nem szoktam aludni, megkérdezte, mit csinálok egész éjjel? — Erre feleltem én: „Azon gon­dolkodtam, azon törtem egész éj­jel a fejem, hogyan lehetne örök időkre megoldani a világbékét. Mit lehetne tenni, hogy soha töb­bé ne legyen háború a földön.” — Igaz, hogy nem könnyű a helyzetem s minden évvel nehe­zebb minél idősebb leszek, de na­gyon szeretném, ha a béke bizto­sításában részt vállalhatnék ... — Ez volna a leghőbb vágyam és óhajom még ezen a földön”. * Ügy gondoljuk e gondolkodás — a sok közül — híven bizonyítja a felhívás másik megállapításának megvalósításáért való készséget. A háborút emberek csinálják és em­berek tudjáJk megakadályozni: mi vagyunk ezek az emberek! Mi az atomkorban nem atomhalált aka­runk, hanem virágzó békét! Német—magyar est Juhépusztán Német és magyar nyelvű műsort adtak a Bonyhádi Járási Művelő­dési Ház művészei Juhé-pusztán. Az előadásra nemcsak a puszta egész lakossága ment el, hanem sokan érkeztek Csurgó pusztáról, Tábori­ról és Kisdorogról is. A szereplők közül a legnagyobb sikert Kretzer Szepi bácsi és Mózerné aratták, akiknek énekszámai annyira tet­szettek, hogy végül velük együtt dalolt a termet betöltő közönség is. Nagy sikert aratott még a bony­hádi cigány népiegyüttes, és a kul- túrház tánccsoportjának műsora is. Nyolcvan alsóleperdi úttörő nyaral a Balaton mellett Alsóleperden a helyi pártszerve­zet, az üzemi bizottság és a gazdaság vezetőségének együttes határozata­ként olyan határozat született, hogy a gazdaság dolgozóinak mintegy 80 gyermekét, nagyobbrészt gazdasági költségen, nyaralni küldik a Bala­ton mellé. A kis nyaralók már a jövő héten utaznak Fonyódra hogy ott nyaral­janak és 10 felejthetetlen napot töltsenek. A gyermekek elhelyezé­sét hatalmas sátortáborban oldják meg, mintegy öt nevelő és három szülő felügyelete mellett. A költségek legnagyobb részét a gazdaság viseli, biztosítják például a napi négyszeri bő étkezés nyersanyagát, amelyből ott a táborban készítenek Ízletes éte­leket. A gyermekek programjában egy badacsonyi és egy tihanyi kirándulás is szerepel. Nemcsak a gyerekek, felnőttek is üdülnek a gazdaság költségén Fonyó­don. A gazdaság évek óta bérel egy üdülőt, ahol az idei szezonban mint­egy 80 gazdasági dolozó piheni ki egész évi fáradalmát. A dolgozónak az egész napi ellátás 11 forintjába kerül. Az elhelyezésért a gazdaság fizet. Vizsgáznak az iparitanulók Térképünkön az 1958. évi nyári menetrend alapján Magyarország gyors- és sebesvonat-hálózatát tün­teti fel. Nemzetközi viszonylatban ha­zánk kelet-nyugati és észak-déli összekötőkapocs szerepe jól látha­tó. Magyarországon futnak ke­resztül az Orient és Arlberg-Orient express vonalai, melyek Nyugat- Európát a délkelet-európai népi de­mokráciákkal, Bulgáriával, Jugo­szláviával és Romániával kötik össze. Észak-déli viszonylatban a Pannónia, valamint a Balt-Orient express a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát és Lengyelországot hazánkon keresztül a Balkán államokkal kapcsolja ösz- sze. A Balt-Orient Express Budapes­ten kétfelé ágazik: egyik része Belgrád—Szófia, a másik Bukarest —Szófia irányába tart. Jelentős nemzetközi kapocs a Moszkva—Budapest—Belgrád köz­vetlen express vonal. Magyarország összeköttetését az Adriai tenger­parttal a Murakeresztúron kilépő Fiume (RVjeka) és Velence irányú gyorsvonat biztosítja. Belső vasúthálózatunkra a Buda­pestről sugárszerűen kiinduló fő­vonalak jellemzők. Legnagyobb for­galom a Balaton-i szakaszon van, ahol ezen a nyáron a Helikon, a Badacsony és a Balaton express közlekedik. Másik legforgalmasabb főútvonalunk a Budapest—Szolnok —Debrecen-i szakasz. Ezenkívül ma már Budapest ki­kerülésével közvetlen gyors- és se- besvonati összeköttetés áll fenn Dél- és Nyugat-Magyarország kö­zöt t a Nagykanizsa, Pécs, Baja, Szeged, Békéscsaba vonalon. Terra A tanév befejeztével, megkezdték a szekszárdi járás iparitanulóinak vizsgáztatását. Az utolsóéves ipari­tanulók egymásután jönnek Szek- szárdra, hogy a vizsgabizottság előtt bebizonyítsák, mennyire sajátították el a s^íkmát, milyen szakmunká­sokká váltak. Hétfőn hét faipari — asztalos, bognár — tanuló tett vizs­gát. A gyakorlati vizsgára a Szek­szárdi Faipari Vállalatnál került sor, ahol a vizsgabizottság egy-egy munkadarabot adott a tanulóknak, akik felügyelet mellett egyedül ké­szítették el a bútordarabot. Lapzár­takor a vizsgáztatás még tartott, de a vizsgáztató bizottság arról ér­tesített bennünket, hogy a szakmai vizsgák sikeresek voltak, különösen Németh János ipari tanuló készített értékes bútort. A gyakorlati vizsga után elméleti vizsgára kerül sor az iparitanuló iskolában, ahol a két vizsgaeredmény összesítésének ered­ményeképpen, szakmunkás oklevelet adnak a tanulóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom