Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

a Takarékosság a mözsi foldművesszövetkezetnél A földművesszövetkezetek gazda­sági munkájának igen fontos köve­telménye a szövetkezeti vagyon ál­landó és rendszeres növelése, a megszerzett vagyon megóvása, a szö­vetkezeti élet minden területére ki­terjedő takarékosság. Ennek a követelménynek meg­valósítása érdekében tette meg a mözsi földművesszövetkezet az első kezdeti lépéseket, amikor csatlako­zott a paksi fmsz. költségcsökken­tési versenyfelhívásához és a taka­rékosabb gazdálkodás biztosítása ér­dekében intézkedési tervet készített. Ennek -nyomán a főboltnál és az I. sz. boltnál részben kiküszöbölték a kapun belüli munkanélküliséget az­zal, hogy 2 fővel csökkentették a létszámot. A szövetkezetnél a kellő szerve­zettség hiányából adódóan még né­hány hónappal ezelőtt is többet költöttek fuvarköltségre, állomá­nyán kívüli munkabérekre — ami a felesleges árumozgatásból is eredt — a szükségesnél. Jelenleg e téren a szervezőmunka megjavításával sikerült szervezet­tebbé tenniük mind az áruszállítást, mind az árumozgatást. Az eredmény máris megmutatkozik. Azzal, hogy a BELSPED-del napi 1 vagon ere­jéig a TÜZÉP-telepi szállításokra szállítási szerződést kötött a szö­vetkezet, megszüntették a korábbi gyakorlatot. Azt, hogy ha áru érke­zett, előbb a vagonokból q-ként 1 forintért kirakatták, majd elszállí­táskor a szövetkezet alkalmi mun­kásai ismét kocsira rakták. Most a szállítási szerződés értelmében az árut a vagonból a BELSPED embe­rei egyenesen a kocsira rakják, a telepen pedig a kívánt helyre. Ez­zel egyidejűleg csökkentették a ma­gánfuvart. Magánfuvarozást csak az ügyvezető engedélyével lehet igénybevenní, ami az egységek ve­zetőit arra sarkallja, hogy az áru- szállításokat összhangban, egymás­sal kooperálva végezzék. Ily módon a fuvarköltség csökkenés mellett je­lentősen csökkentek az állományon kívüli munkabérköltségek. Míg pél­dául 1957. márciusában 1550 forint, áprilisban 2284 forint, májusban 1526 forintot fizettek ki a TÜZÉP- telepi alkalmi munkások munkabé­rére, addig ez év márciusában ez 872 forintra csökkent, áprilisban és májusban pedig e téren nem volt kifizetés. A szövetkezet egységeiben eddig a leírásokat jóváhagyták anélkül, hogy megvizsgálták volna ennek okait. így a mulasztásból eredő ká­rokat is a szövetkezet „vállalta” magára. Ezen változtattak. Úgy, hogy a leíró bizottság jegyzőköny­ve alapján fognak eljárni. A mu­lasztásból származó károkat a mu­lasztóval megfizettetik. Ezt tették Mészáros Józseffel a 2. számú ital­boltnál. Mészáros kartársat az ügy­vezető és az ig. tagok közül néhá­ny an figyelmeztették: Azt a söröshordót csapolja elő­ször, amelyikből, a sör szivárog, a hideg ételeket pedig tegye jégverem­be, hogy meg ne romoljon. Nem hallgatott a jó szóra, így fél hordó sör elfolyt, és az étel egy része is megromlott. Most saját kárán tanul­ja meg, hogy nem kifizetődő a mu­lasztás. Ugyanis az ebből eredő kárt leírás helyett neki kell megfizet­nie. Ezenkívül csökkentették a ka­matköltségeket. Intézkedtek a gön­gyölegek karbantartásának biztosí­tásáról, az idegen göngyölegek idő­ben történő visszaszállításáról. Ezek az intézkedések örvendetesek. Ah­hoz azonban, hogy a szövetkezetnél a takarékos gazdálkodás terén to­vábbi eredmények szülessenek, szükséges a választott szervek s tag­jainak konkrét, bátor kezdeménye­ző munkája. —n —s Láttuk — hallottuk ... hogy május 27-én, a délutáni órákban Dunaföldvárról a MÉK gépkocsija útnak indította első zöldborsó és cseresznye exportját a nyugati piacokra. Az első szállítmány után további szállítmány következik. A nagy hőségre való tekintettel az árut hűtött vagonokban szállították rendeltetési helyére. ... hogy az őcsényi fmsz. egyik ve­gyesáru boltjában — ahol Plesz kar­társ a boltvezető — a rend és a tisz­taság helyett rendetlenség tapasztal­ható. Az áruk elhelyezése rendszerte­len, a falakon pókhálók vannak. Az áru kezelése és raktározása is kifo­gás alá esik. Nem ártana, ha ez a je­lenség nem kerülné el a felügyelő bizottság figyelmét. ... hogy a faddi fmsz Domboriban levő boltoskocsma vezetője szerint azért szaporodnak a raktárban és a boltban is az egerek, mert egysze­rűen, nem lehet őket kiirtani. Szezonvégi kiárusítás A múlt napokban a megye fmsz-i boltjaiban, — az időszakhoz viszo­nyítva — meglepő élénkség tapasz­talható. A kirakatok előtt csoportok áll­nak és élénken beszélgetve választ- lyekre szükségük van és meg akar­ják ki maguknak az árukat, ame- nak vásárolni. Bent az üzletben is nagy a sürgés-forgás. A bolti dolgo­zók alig győzik a sok munkát. Va­jon mi ennek a vásárlási kedv fel- élénkülésnek az oka? Talán olyan áruk érkeztek az üzletekbe, ame­lyek eddig nem voltak kaphatók? Nem. Ennek a nagy „vásárlási láz­nak” egészen más oka van. A belke­reskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ Igazgatóságának elnöke közös uta­sítással, nagy szezonvégi kiárusítást rendelt el. A kiárusításra kerülő cikkek a régi árnál lényegesen ol­csóbb áron kerülnek eladásra. Ezért van tehát ez a nagy érdeklődés. Munka után, - úgy este felé... n MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Főosztályának felhívása a földművesszövetkezetek tagjaihoz, szövetkezeti szervek dolgozóihoz, a falu dolgozó parasztságához, az amerikai burgonyabogár elleni vé­dekezésre. Az idei rendkívüli időjárás követ­keztében fokozott burgonyabogár kártétellel kell számolni. A kártevő első nemzedéke már az egész megye területén megjelent, elsősorban a burgonya és paradicsom, bizonyos mértékben a paprika területeken. Annak ellenére, hogy rendeletek elő­írják a kötelező védekezést, a legtöbb helyen még nem ismerték fel a ve­szély nagyságát és a védekezés fon­tosságát. A védekezés elmulasztása nagy károkat okozna dolgozó paraszt Ságunknak és egész népünknek. A kártevők elszaporodása a következő évi terméskilátásokat is lerontaná és hátráltatná a mezőgazdasági termelés fejlesztésére tett intézkedések meg­valósítását. Az állami szervek felkészültek a védekezésre, de eredményes munka csak akkor várható, ha az összes ér­dekeltek, elsősorban a termelők, a szövetkezetbe tömörült dolgozó pa­rasztok fognak össze a burgonyabo­gár elleni védekezésre. Ezért a föld­művesszövetkezetek igazgatóságai, termelési bizottságai és agronómusai vegyék kezükbe a védekezés meg­tervezését és mozgósítsanak minden termelőt a közös védekezésre. Szervezzenek társadalmi brigádo­kat az érdekelt termelőkből, fiatal szövetkezőkből az egész termelési idény alatti megfigyelésre és védeke­zésre. A földművesszövetkezetek gondos­kodjanak arról, hogy a szükséges védekezőszerek rendelkezésre állja­nak. Ha nincs elegendő porozó és permetezőgép, úgy azok beszerzését maguk a termelők, termelői társulá­sok, géphasználati társulások végez­zék, azt a földművesszövetkezetek kezdeményezzék és szervezzék meg. A védekezésre alakított brigádok lehetőleg egyszerre, rövid idő alatt végezzék el az egész területen a per­metezést, vagy porozást, hogy ezáltal a kártevők tovább terjedését megaka­dályozzák. Bízunk abban, hogy a földműves- szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok, szövetkezeti dolgozók át­érezve a feladat fontosságát a mező- gazdasági termelést és az életszínvo­nalat közvetlenül veszélyeztető ame­rikai burgonyabogárvész nagyságát — mindent elkövetnek a burgonya­bogárvész eredményes leküzdésére. MÉSZÖV Szöv. pol. Főosztály Takarékszövetkezet alakult Kölesden — Karambol! — Ki csinálta? — A faddi földmű­vesszövetkezet főkönyvelője, de nem a poros szürke köves makadám úton valami újfajta robogóval, hanem há­rom csontgolyóval a zöldposztós biliárdasztalon, a szövetkezet klub- helyiségében. ... főkönyvelő kartárs elmondta, hogy szórakozási lehetőségek hiányát vetette fel a szakszervezet gyűlésén a tagság. Sok dolgozója van a szö­vetkezetnek, tényleg tenni kellene valamit — mondogatták. így aztán elhatározták, hogy a romokban he­verő szénraktárból megépítik a klubhelyiséget társadalmi munká­val. — Sokat dolgoztunk valameny- nyien — mondja, — még a betono­zást is mi végeztük. A gondot nem tettük le az építés befejezésével. Újabb probléma a berendezés volt. Meglévő pénzünk nem volt elég, vi­szont hiányosan megnyitni egy szó­rakozóhelyet nem akartunk. Újabb röpgyűlésen elhatároztuk, hogy va­sat, fémet gyűjtünk. — Az ered­mény? — Az első „bevetés”-re 25 q vasat gyűjtöttünk össze. így lé­pésről lépésre haladva jutottunk el idáig. Itt áll a televíziós készülék, ez nemcsak dísze a klubnak, hanem a legtöbb látogatót is vonza ide. A műsorokat mindig „teltház” várja. Nem hiszem, hogy nagyobb élmény a pesti színház látogatóinak egy operett, mint az itt ülőknek az ezüstösen csillogó képernyő varázs­lata. Igen, ha nem volt eddig eléggé kollektív szellem a munkában, most van a szórakozásban és észrevétle­nül belopódzik ezen keresztül a kol­lektív szellem mindenki szívébe és minden munkaterületre. Sörösüveg fedele pattant, majd csörögve gurult végig a padlón. Frissen habozva fut a gyöngyöző pohárba a sárga „nedű”, összecsilin­gelnek a poharak, új partira kré- tázzák a biliárd „dákókat” és a Ma­gyar Rádió tánczenekarával halkan dúdolják a „Portugál április” simu- lékony, zsongó dallamát. BALSAI LÁSZLÓ A kölesdi lakosság kezdeményezé­sére önsegélyző takarékszövetkezet alakult Kölesden. Az előkészítő szer­vező munkából Márfai István fmsz. felügyelőbizottsági tag, Mónus István igazgatósági tag, Szőcsényi János, id. Lehelvári István, Bányai Ferenc, Bács József FJK. ellenőr, Szoboszlai Jenő, a gyönki FJK. elnöke és még többen mások példamutatóan vették ki részüket. Ennek eredményeként május 24- én tartották a takarékszövetkezet alakuló közgyűlését. A közgyűlésen megvitatták és elfogadták az alap­szabálytervezetet, valamint igaz­gatóságot és felügyelő bizottságot válaszottak. Az igazgatóság elnöké­vé Fájth Jánost választották. A ta­karékszövetkezet 176 taggal alakult és már az alakuló közgyűlésig 14.300 forintra növelte részjegyalapját. A takarékszövetkezettel kapcsola­tos érdeklődés arra mutat, hogy a tagság létszáma rövid időn belül to­vább fog növekedni, annál is in­kább, mivel a kölesdi dolgozó pa­rasztok ismerik tevékenységét a ré­gebben működött hitelszövetkezet tevékenységén keresztül. A dolgozó parasztokkal elbeszélgetve elmond­ták, hogy a megtakarított pénzüket a takarékszövetkezet pénztárában ka­matoztatják és úgy érzik, hogy ez az ő takarékszövetkezetük lesz és a betétállományukkal sok olyan tár­sukon segítenek, akinek pénzre lesz szüksége. Az alakuló közgyűlésen a szövet­kezet kérte felvételét az FJK. tag­jai sorába. Ezt a kérelmet az FJK. járási választmányának május 26-i ülésén megvitatták és felvették az FJK. tagjai sorába a megalakult takarékszövetkezetet. Jankó Imre. Az ügyvezetőnek kényes a dereka Felkészülés a felvásárlásra Földművesszövetkezeti termény- és szabadfelvásárlók tanfolyama Megyénk földművesszövetkezetei közül a tavalyi évben 38, ez évben pedig újabb 8 fmsz. bővítette tevé­kenységi körét azzal, hogy megbíza­tást kapott terményfelvásárlásra. Ezt az intézkedést a szövetkezeti tag­ság örömmel, helyesléssel fogadta és kifejezésre juttatta a közelmúltban lezajlott fmsz-i tag- és közgyűlése­ken. A tavalyi év tapasztalatai mutat­ják, hogy fmsz-eink túlnyomó több­sége eredményesen tudott megbir­kózni a terményfelvásárlásból eredő feladatokkal, és jövedelmező ezirá- nyú munkája. A 38 szövetkezetből mindössze két szövetkezet zárt hi­ánnyal. A termény át vétel lebonyolí­tása gyorsabb volt és kevesebbe ke­rült az előző évekhez viszonyítva. Azonban a tapasztalatok a felvásár­lás munkájának gyenge oldalait is felszínre hozták, ami főleg a felvá­sárlók kellő szakmai felkészültségé­nek gyengeségéből eredt. Nem egy esetben például problémát okozott az áru minősítése, ami a felvásárolt áru alá vagy tűlminősítését vonta maga után. A tavalyi év tapasztalatának figyelembevételével és a kongresszusi határozatokból kiindulva a Mezőgaz­dasági Termékeket Értékesítő Szö­vetkezet (MÉK) a fmsz-i termény és szabadfelvásárlók részére 16 napos tanfolyamot rendezett Tolna község­ben. A tanfolyam célja, elősegíteni a felvásárlási munka szervezettsé­gét, a hallgatókkal megismertetni a kongresszus határozatából következő felvásárlási feladatokat és fokozni a felvásárlók szakmai felkészültségét. A tanfolyamon a legkiválóbb szak­emberek tartanak előadásokat a fel­vásárlóknak. Ezenkívül szakbrcssu- rák segítik a tematika anyagának alaposabb elsajátítását. A tanfolya­mon a hallgatókat megismertetik a kenyérgabona, a takarmánygabona, a szálastakarmány és gazdasági apró- magvak felvásárlásához szükséges szakkérdésekkel, áruminősítésekkel. Egyszóval bővül a hallgatók áruis­merete, annál is inkább, mivel a tan­folyamon e téren gyakorlati foglal­kozásokat is tartanak. Ezenkívül a hallgatók megismerkednek a felvá­sárlás és szállításokkal kapcsolatos jogszabályokkal, a raktározás és áruk gondosabb megóvásának kérdéseivel. A tanfolyam sokat ad a hallgatóknak a téren is, hogy egymás között kicse­rélhetik a felvásárlási munka tapasz­talatait és konzultációs kérdéseikre kielégítő válaszokat kapnak. Ezért érthetetlen, hogy a gyulaji földművesszövetkezet szabadfelvá­sárlója nem jelent meg a tanfolya­mon, arra való hivatkozással, hogy ő úgyis tud mindent. Jól ismeri a fel­vásárlás csinját-binját. Bizonyításul azt hozta fel, hogy 7 évig katonatiszt volt, tanult ő ott eleget. Ezt nem vi­tatjuk, de azt nem hisszük, hogy ott terményfelvásárlói kiképzést kapott volna. A tanfolyam munkájáért elismerés illeti Villányi Márton elvtársat, aki jó szervező munkájával e rövid bent­lakásos tanfolyamot otthonossá va­rázsolta és mint a tanfolyam veze­tője, gondoskodott a hallgatók kifo­gástalan ellátásáról és tanulásáról. De elismerés illeti azokat is — Mándi Zoltán, Buzogány István és mások —, akik színvonalas előadásukkal segítették a tanfolyam munkáját. Minap furcsa esetnek voltam szemtanúja Szakcs községben. Besse­nyei Lajcsné parasztasszony felke­reste Töllősi ügyvezetőt, az fmsz iro­dájában. Figyelmeztette az ügyveze­tőt arra, hogy a cukorrépa szerződ­tetésnél a szerződési terv teljesítése érdekében gyakorlati segítséget ígért a cukorrépa termelés során. Felszólí­totta az ügyvezetőt, hogy 800 négy­szögöl cukorrépa egyeléséhez adjon gyakorlati segítséget Nem lehetett mellébeszélni, az ügy vezetőt emlékeztették az ígéretére. Abban az időben, a vita hevében ér­keztem a helyszínre, és mentőangyal­ként üdvözölt az ügyvezető. Arra hi­vatkozott az asszony előtt hogy szí­vesen menne cukorrépát egyelni, ha arra engedélyt kapna... Felujjongott az asszony! Tessék jönni, ígérte, hogy segít. Holnap a szentkúti dűlőben az egyelésnél talál­kozunk. A hír bombaként hatott, nagy ér­deklődéssel nézték Töllősi ügyvezető gyakorlati segítségét a cukorrépa egyelés közben. Szegény ügyvezető, fontolja meg, hogy agitál még Szak csőn is.. ; Mindenesetre nagy megnyugvást hozott az érdekeltek körében az, hogy az ügyvezető beváltotta a sza­vát, még akkor is, ha az nehezére esett is.. î B. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom