Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-05 / 131. szám

~>LNA MEG VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 131. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 június 5. Nagy feladatok előtt a mezőgazdasági dolgozók »tg sok a tennivaiá a takarékossággal kapcsolatban A rendkívüli időjárás rendkívül nehéz feladatok elé állítja a mező- gazdasági szakembereket és dolgo­zókat. Ennek jegyében tárgyalta a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga is a szerdai ülésén a mezőgazda­ság helyzetét. Mint azt a beszámoló és a felszólalók is megállapították, az egyik fő probléma a megfelelő ta­karmánybázis biztosítása. Az időjá­rás igen kedvezőtlen az ide* évben a takarmánynövények fejlődésére és ha nem használunk ki minden lehe­tőséget kellőképpen az állattenyész­tés vonalán nehézségek mutatkoz­hatnak. Az egyik fő feladat, — amellyel még mindig javíthatunk a takarmány-helyzeten — a silózás, mert ezzel olyan növényféleségeket, hulladékokat is hasznosíthatunk, amelyek különben veszendőbe men­nének. Nagyon fontos, hogy az utak mentén, az erdőkben lévő füvet is lekaszáljuk és hasznosítsuk. Igen sok szó esett a vb-ülésen az aratási és cséplési munkálatokra va­ló felkészülésről is. Felhívták a gép- állomási vezetők figyelmét 'többek között arra is, hogy fokozottabb mértékben ellenőrizzék a gépek ki­javítását, hogy minél kisebb mér­tékben adódjanak elő olyan üzemza­varok, amelyek akadályozzák majd a munkákat. Mint azt megállapították, a terme­lőszövetkezetek gazdálkodásában több egészségtelen jelenség kezd mutatkozni. így például a megfelelő takarmánybázis biztosítására nem fordítanak kellő gondot annak elle­nére ,hogy lehetőségeik adva van­nak. Ez ellen nemcsak felvilágosító munkával, hanem szükség esetén az alapszabály betartásával is hada­kozni kell, mert különben ezek a je­lenségek erősen gátolhatják a szö­vetkezetek erősödését. Külön napirendi pontként tárgyal­ta a végrehajtó bizottság a kormány takarékossági felhívásával kapcso­latban elért eredményeket, tapasz­talatokat, hogy a jövőben még szá­mottevőbb eredmények szülessenek ezen a téren. Több nagyobb építke­zés kivitelezésénél például egészen egyszerű intézkedéssel helyenkint 10—20.000 forintot tudtak megtaka­rítani már eddig is. Mint azt megállapították a vita során, még nagyon sok tennivaló van megyénk területén a takarékos­ság terén. Nagyon sok helyen egyes vezetők és dolgozók nem jutottak el tovább a kormány felhívásának megismerésén. Tanulmányozták a felhívást egyet is értenek vele, csak éppen nem takarékoskodnak a ma­guk területén. Felhívták a figyelmet egy másik veszélyre is: néhol túl­buzgóság mutatkozik a takarékos­ságnál, ott is takarékoskodni akar­nak, ahol nem lehet, ahol az a mun­ka, az eredmény rovására megy. Né­hol például felesleges bürokráciá­nak, kiadásnak tekintik a nagyobb építkezéseknél is a tervezést és vé- vül nagyobb lesz a kár, mintha az előírásoknak megfelelően jártak volna el. Az ilyen ,,takarékosság” nem engedhető meg mert ebből csak kár származhat. Néha még nagyobb beruházások­nál sem elég körültekintően választ­ják ki az épület helyét, és előfordult — mint a szakcsi iskolánál —, hogy utólag jöttek rá: feltűnően nagy­mennyiségű földet kell megmozgat­ni. Itt is lehetett volna takarékos­kodni. A takarékossághoz tartozik a par­lagterületek hasznosítása is, például szőlők, gyümölcsösök létesítése ál­tal. Tervbe vették többek között egy terv kidolgozását, hogy milyen mó­don lehet és fogják hasznosítani a megyénk területén lévő parlagterü­leteket. E téren különösen a bony­hádi járásban van sok tennivaló. Áz ipari tanulók kiállításán Nagy érdeklődés kíséri a szekszárdi ipari tanulók vizsgamu irkáiból össze­állított kiállítást, ahol minden szakmában „remekeltek” a fiatalok. Két súlyos baleset Szekszárdon A hét elején két súlyos baleset történt Szekszárdon, amelyek közül az egyik halálos kimenetelű volt, a másik pedig súlyos sérüléssel járt. Kertész Lajos 23 éves villanysze­relő, a DÉDÁSZ dolgozója, a Marx Károly utca és a Fürdőház utca sarkán lévő villanyoszlopra mászott fel, hogy az egyik szálvezetéket ki­cserélje. Mivel az oszlopnak a föld­ben lévő része erősen korhadt volt, kidőlt és maga alá temette a rajta dolgozó villanyszerelőt, aki pár per­cen belül meghalt. A másik baleset Szabó István 17 éves segédmunkással történt, aki a Szekszárdi Közúti Igazgatóság dol­gozója. A szekszárdi vasútállomáson társaival együtt kilométerköveket rakott ki a vasúti kocsiból. Mivel a vágányra egyik másik kocsit is rá­tolattak, ez meglökte azt a kocsit, amelyikben dolgoztak. Kertész La­jos már nem tudott kiugrani a ko­csiból, így az egyik ötmázsás kilo­méterkő ráesett, jobb lábszárát két helyen eltörte. A sérültet azonnal kórházba szállították. A vizsgálat a felelősség megállapí­tására mindkét baleset ügyében még folyik. 4,60 kilós ponty az idei legjobb sporthorgász eredmény ALGERIA NÉPÉI franciák franciák és arabok arabok 5 OOO kilogramm vitamindús feketerihiskét exportálnak Iregszemcséről A ma még eléggé ismeretlen fe- keteribizke dugványait két éve tele­pítették Iregszemcsén a Délkeletdu­nántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. Mint minden újnak, a feketeribizkének sem volt könnyű a „honfoglalás”. Kovács József, a Tol­na megyei Szövetkezetek Értékesítő Központjának az igazgatója mondot­ta el, hogy amikor először vetődött fel a nagy export lehetőségeket ma- gábaq rejtő ribizke telepítésének a terve, sokan ellenezték azt. Voltak akik azzal érveltek, hogy a magyar föld csak búzát teremjen, mások meg valószínű azért ellenezték, mert vagy a kezdeményezés miatt voltak féltékenyek, vagy a gyümölcster­mesztésnek a gazdasági előnyeit és az ebből származó nagy jövedelmi források lehetőségeit képtelenek voltak megérteni. Tény azonban, hogy a feketeri- bizke az akadékoskodók véleménye ellenére is telepítésre került a me­gyénkben. A HUNGAROFRUCHT Vállalat (külkereskedelmi vállalat) segítségével az Iregszemcsei Kísér­leti Intézet szakemberei örömmel fo­gadták és végezték a többezer tő ribizke telepítését. Az Intézet mel­letti 25 holdas gyümölcsösben köz­tesként telepítették a feketeribiz- két s noha az első termésével már az elmúlt évben bemutatkozott, a nagyobb termést hozó szüretelésre most az idén, a telepítés második évében kerül sor. A fiatal gyümölcsfák alá és a gyümölcsfa sorok közé telepített mintegy ötezer tő ribizke közül va­lamivel több mint ezer tő, már 3 kg körüli átlag termést hoz az idén, de a később telepített ribizkebokrok is jó termést ígérnek. A Kísér­leti Intézet a két évvel előbbi tele­pítést elősegítő HUNGAROFRUCHT Vállalat révén az idén mintegy 5000 kilogramm vitamindús feketeribiz- két exportál az északi skandináv és a nyugati államokba. A feketeribizke iránt ugyanis óriási az érdeklődés a rendkívüli magas vitamin tartalma miatt. C-vi- tamin tartalma szempontjából pél­dául a csipkebogyó után következik a feketeribizke, festék anyagában ezenkívül jelentős mennyiségű B- vitamin található. Különösen nagy a feketeribizke iránti kereslet az atomerőművekkel rendelkező és ál­talában atomkísérleteket folytató ál­lamok részéről. A vitamindús gyü­mölcs ugyanis az atommag hasa­dáskor jelentkező X-sugarak ellen védőhatást fejt ki a szervezetben s éppen ezért az ilyen telepeken kö­telező védőétélként fogyasztják a feketeribizke nyers, vagy különböző­képpen feldolgozott gyümölcsét. Amellett, hogy külön termő terü­letet nem igényel, hisz gyümölcsösök alján telepíthető, igen jó jövedelmet is biztosít. 10 forint kilogrammon­kénti árral szállítja el Iregszemcsé- ről a HUNGAROFRUCHT, világ­piaci ára azonban ennél jóval ma­gasabb. Az iregszemcsei eredményeket lát­va, megyeszerte megnőtt az érdek­lődés a feketeribizke termelése iránt Tolnában. A Nagydorog és Ta­mási környéke termelőszövetkezetei­nek vezetői és kertészei nemrég lá­togatás során ismerkedtek Iregszem­csén a feketeribizke telepítési és termelési módjával, jelentős számú ribizkető telepítésére jelentette be igényét a mórágyi gyümölcstermelő szakcsoport is. Bár mégcsak az or­szág három helyén: a Fertődi Kí­sérleti Gazdaságban, az Érdi Ker­tészeti Kutatóintézetben és Ireg­szemcsén termesztenek feketeribiz- két, a ribizke termő területek növe­lésének igen nagy lehetőségei van­nak. Iregszemcse például már mos­tanáig 2000 szaporítótővel rendel­kezik, s az ősszel még nagyobb — A zeneiskola ma este 8 órai kez­dettel Husek Rezső-zongoraastet ren­dez Az előadás fél 8 órakor kezdő­dik, jegyek a helyszínen válthatók. — Kiállítás nyílott a paksi gimná- riumban. A kiállítást a gimnázium önképzőköre rendezte, földrajzi, tör­ténelmi, néprajzi és helytörténeti tárgyakat állítottak ki. A kiállítás anyagát az önképzőkör tagjai gyűj­tötték össze. mennyiségű szaporítótővel rendel­kezik majd. Kérdés: lesz-e a feke­teribizke export bázisa Tolna me­gye. • Nagy Ferenc Tolnán, vasárnaptól kezdve teljes „üzemmel’’ megszállták a vizet a sporthorgászok. A pontyhorgászási tilalom feloldása után vasárnap, hét­főn és kedden több mint 200 sport­horgász áztatta a vízben zsinegét, szerencsére, jó halfogásra várva. Ar ról értesültünk, hogy a szerencse na­gyon sok horgásznak kedvezett, de a A forrongó Algéria Algériát, Franciaország legfonto­sabb gyarmatát nyugatról Marokkó, keletről Tunisz, északról a Földközi tenger, délről pedig Francia Nyugat- Afrika határolja. Területe 2,224.000 négyzetkilométer. A francia államjog Algériát két részre osztja fel: északi része Franciaországhoz tartozik köz­vetlenül, a déli sivatagos vidék a „Szaharai területek’’ feletti fennható­ságot pedig a párizsi Szahara Minisz­térium gykorolja. Az északi rész az egész területnek egytizede. viszont az összlakosság 90 százaléka itt él. Algéria lakóinak száma 10 millió fő. A lakosság száma 10 százaléka euró­pai-francia bevándcVló. Az európai lakosság kétharmada az északi rész városaiba tömörül s a gazdasági élet kulcspozícióit tartja kezében. A mint egy 40 000 francia telepesnek pedig a megművelhető terület fele (egyút­tal a legjobb minőségű földek) van­nak tulajdonában, tehát annyi, amennyin a félmillió arab kisbirto­kos gazdálkodik. Ezenkívül Algériá­ban háromnegyed millió arab paraszt család teljesen földnélküli agrárpro­letár. A szociális és politikai elnyo­más ellen az algériai arabok négy év óta már fegyveres harcot vívnak, amelynek végcélja az önálló arab Al­géria. Az algériai militarista puccs célja, többek között a francia gyar­mati uralom biztosítása Algériában. A stratégiai szempontok mellett gaz­dasági érdekek döntő szerepet ját­szanak e puccsban. Algéria ugyanis ásványi kincsekben igen gazdag (1954-ben például 3.5 millió tonna vasércet bányásztak és vittek ki Al­gériából), mezőgazdasága Is fellen­dülő irányzatú (közel 12 millió hek­toliter bort exportálnak, amivel a bor világexportjában Algéria az első helyen áll). (Terra) legszebb halat Csákvári János fogta. ; A 4,60 kilós ponty 65 centiméter hosz- szú volt. Hétfőn délelőtt Isgum Ádám összesen 10 kg pontyot fogstt a faddi Dunán. Az idei spcrthcrgász rekordot nagyságban Csákvári, míg mennyi­ségben Isgum sporthorgász tartja. A tolnai sporthorgászok erősen fogad- koznak, hogy két társuk rekordja rö­vid életű lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom